Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-26 / 96. szám
1M8. április 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP \ Mit tudnak róluk a kívülállók? é Helyzetkép a járműjavítóból Bár az egyes üzemek dolgozóinak még csak kisebb részét foglalják magukba a szocialista brigádok, ember- formáló szerepük, jelentőségük a szocialista társadalom felépítésében vitathatatlan. Jelentőségük az önmaguk által kialakított vállalások teljesítésén túlmenően elsősorban környezetükre való hatásában, vonzó munka- és életmódjukban van. Ez nyilvánvaló is, hiszen ilyen országos méretű mozgalom nem lehet öncélú. A műhelyeken belül a brigádoknak minden dolgozótársuk előtt bizonyítaniuk kell: a jövő útja az, amin ők haladnak, vagyis szocialista módon élnek, dolgoznak, gondolkoznak. Felkerestem a Szolnoki Járműjavító három olyan találomra kiválasztott munkabrigádját, amelyek "nem vesznek részt a brigádmozgalomban. A beszélgetés egy téma köré csoportosult: mennyire ismerik, mennyire hat rájuk a gyárban már jelentős eredményekkel dicsekedő szocialista brigádmozgalom. 4» Öregek. akiknek csak a kezük fiatal ? Először a VI-os mozdonyosztály szerszámkészítő, lakatos műhelyébe nyitottunk. Itt négyen dolgoznak, csoportvezetőjük Kaposvári Kázmér, aki a negyvenedik évét gyűri ebben a szakmában. Mindnyájan idősebbek, Kreitz Károly például negyvenhatodik évét szolgálja a vasútnál. Közvetlen és közlékeny emberek, szívesen válaszolnak a kérdésekre — ha tudnak. — Mit tudnak a szocialista brigádmozgalomról? — Az egy nagyon jó dolog. Ismerőseink közül, akik benne vannak, mind rendes, jó munkások. — Mi a célja a mozgalomnak — maguk szerint? —■ Többtermelés. — Ezenkívül? .,. Csend. — Újítottak? — Bőven. Elfogadták a villanyhegesztő védőpajzsának billenő üvegbetétes megoldását, ami baleset- < mentessé, biztosabbá teszi a hegesztést. Most készül egy szerszám a mozdony közlekedési cső mérésére. Ezzel meggyorsul az eddigi nehézkes munka. — Munkaidőn kívül is szoktak találkozni? — Hogyne. Sőt, néha a családok is összejönnek. — A szomszédban, ide három lépésnyire dolgozik egy szocialista brigád. Mit tudnak róluk, mit vállaltak ők, hogyan élnek, dolgoznak? — Nem ismerjük őket. ők a IX. osztályhoz tartoznak. Biztosan rendes emberek. # (Jól dolgozó, szorgalmas emberek, akik tudtukon kívül tesznek olyat, ami egy szocialista brigádnak is becsületére válna. Mégis úgy élnek, mintha műhelyük egy zárt, fojtólevegőjű vaskalitka lenne. Azt mondják róluk, hogy öregek, rájuk már nem hat az új idők szele. Pedig újításokon, korszerű megoldásokon törik a fejüket. Az új csak kezük munkájában jelentkezhet, életformájukban nem?) — Semmi. Nem hívtak közülünk senkit. — És mi lesz tovább? Vállat von. * A szakszervezet, amely fő patrónusa, irányítója, szervezője a mozgalomnak, az elmúlt évben önmaga problémáival, belső válságaival volt lekötve. Munkatársai részint iskolára, részint más beosztásba kerültek. Nem csoda tehát, hogy ahol nem a dolgozók voltak a kezdeményezők, ott elszürkült a nemes cél. A három csoport összképe az újonnan választott szakszervezeti bizottság termelési felelősének véleménye szerint is hű tükre a két és félezres gyárnak. Látják és tudják, hogy nagyon sok itt a tennivaló. És ha ezt az áttekintést elfogadják kezdő lépésnek, a további út — ha nem is könnyen, de járható. —egy. mm Nagyméretű OTP reklámot szerelnek a szolnoki irodaház tetejére. Képünkön: Szerelők az O betűn. Cz a jőve útja üzemeinkben Rideg István ötödmagával dolgozik, a gázvilágítás szerelését végzik. Műhelyükben csak őt találom. Válasza tükrözi mindennapos olvasottságát, széles látókörét. — Józanul, reálisan gondolkodó munkásnak tudnia és éreznie kell, hogy ez a jövő útja. Azok, akik tagjai a brigádmozgalomnak, már másképpen élnek és főként másképpen gondolkoznak, mint akár csak két évvel ezelőtt — mondja. — Maguk miért nem alakítottak brigádot? — A gázvilágítás kihalóban van, most nyergelünk mi is át a villanyvilágítás szerelésére, de jövőre megcsináljuk. Akikről elfelejtkeztek Nevetve mondják a harmadik helyen: ez a büdös sarok. A hatalmas szerelő- csarnok sarkában dolgoznak szocialista brigádoktól körülvéve a lemezlakatosok —, akik kívülállók. Búcsú Ferenc csoportvezető az első kérdésre válasz helyett fiókjából előhúz egy brigádnaplót és elém teszi. Belelapozok. A szocialista brigád címért harcolók vállalásainak teljesítése 1962 július hóban. Alatta oldalnyi sorok közös munkájukról. A következő oldalon augusztusról a kimutatás. Aztán semmi. Üres avastag könyv. Kérdőn nézek rá. — Nekiindultunk szépen, lelkesen — válaszol. — Vállaltunk és teljesitettünk. Hónapokon keresztül azonban senki sem kérdezte meg, hogy mit csinálunk. Tanácsot sem adtak. Abbahagytuk a naplóvezetést. De a vállalások szerint élünk és dolgozunk még most is. A tovább tanulást ígérők most is járnak iskolába, késés nálunk nincs, változatlanul jól együtt van a csoport. Csak éppen elfelejtkeztek rólunk. Talán nem voltunk érdekesek. — Na és az év végi értékelésen, a szocialista brigádvezetők tanácskozásain? A gyengén sikerült év után— a Csorbái Állami Gazdaságban A CSORBÁI Állami Gazdaságban nem beszélnek olyan lelkesedéssel az eredményekről, mint az elmúlt években. A gazdasági mutatók leromlottak, a vezetők — mindenek előtt Deák Zoltán főkönyvelő — nem szívesen beszélnek az 1962-es évről. Mi történt Csorbán? Miért esett vissza a gazdálkodás színvonala, eredménye? E kérdésekre nehéz lenne egyértelmű, választ adni. Tény, hogy a kunsági szikes, fátlan földeken pusztítóbban hatott az aszály, mint másutt. Csorbán a kalászosokon és a takarmánynövényeken kívül úgyszólván semmi mást nem termeltek a 4300 holdon- Nem szabad ugyan a gazdaságok vetés szerkezetéből vegyeskereskedést csinálni, de a csorbái specia- lizálás már túlzott volt. A tehenészet a gazdaság fő profiljába tartozik. Tavaly előtt 3840 literes fejési átlagot értek el, tavaly csak 3540 litert. Egy liter tej önköltsége 2,32-ről 2,75 forintra emelkedett. Igaz, az istálló átlaguk 9,2 liter volt. s ezt sok más állami gazdaság és termelőszövetkezet megirigyelhetné. De Csorbán kiváló egyedekből álló — 407 darab — törzskönyvezett állat van. Tőlük joggal vár többet a népgazdaság. — Az aszály elvitte a zöld futószalagot. Most is nagy takarmányhiánnyal küzdenek. Az istálló átlág 8,5 literré csökkent. Nincs alom. A szalma a fiatal jószágoknak kell, a tehenek alá csak lenpozdor- ját raknak, A SERTÉSTENYÉSZTÉS többet hozott a tervezettnél. 14,80 helyett 13,68 forintért termeltek egy kiló húst. A takarmányértéke- sülés 26,8 százalék volt (e télen a hideg miatt 23 százalékra esett vissza.) A hízó forduló tíz hónapos- Ez jó eredménynek számít. Tavaly 20 vagon hízót Miért fekszik több mint egy hónapja a pörkkihordó daru a szabadban? Nyugdíjba mehet-e végre a pörkosló a Hazamenti Vegyiművekben? Közel egy évvel ezelőtt kezdték el a Tiszamenti Vegyiműveknél építeni a piritpörk kihordására és vagonba rakására a daru tartó oszlopokat. A kivitelező a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. Két hónap múlva — körülbelül július végén — tizenöt tartóoszlop már állt, hármat azonban nem tudtak elhelyezni, mert az ugyancsak általuk megépítendő új csillepályával nem készültek el határidőre. A régit addig nem lehetett elbontani, az pedig a három hátralévő oszlop helyén volt. Közben teltek, múltak a hetek és hónapok. A múlt év végefelé elkészült az új csillepálya is, azonban a három oszlop felállításához hozzá sem kezdtek. ígérgetés volt ugyan bőven, de mivel lassú munkához idő kell — a folytatásához úgy látszik még több — Manci, a pörkös ló szomorúan állapítja meg napról napra, mikor munkába kezd, hogy az ő nyugdíjazásának még nagyon távoli az ideje. A beruházó részére nagyon fontos a darupálya sürgős üzembe helyezése, mert minden hónap késedelem több százezer forint kárt okoz a vállalatnak. A pörk berakásánál dolgozó bagger közel három hónap alatt úgy tönkrement, hogy nagyjavítása körülbelül félmillió forintba kerül. Rengeteg kocsiálláspénzt is fizetnek ki a daru hiánya miatt. A felszerelendő darupályát a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár a Kohó és Gépipari Minisztérium közbenjárására határidő előtt leszállította. A daru ott fekszik a szabadban és nem lehet felszerelni. A darupálya leszállításánál ugyanis kiderült, hogy a csavarok helyét a kivitelező nem a rajz szerinti helyeken hagyta ki, ami azt jelenti, hogy' nyolc méter magas oszlopokon kellene beton véséssel javítaniuk. De csak kellene, mert az építőipari vállalat még hibájának a kijavításához sem hajlandó hozzáfogni. Néhány nap múlva jön a Ganz-MÁVAG szerelőcsoportja a daru felszerelésére és kénytelenek lesznek a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat miatt dolgavégezetlen levonulni. A darupályát szerelő Wilhelm Pieck szerelői már április eleje óta felvonultak, de az előkészületeken kívül semmit sem tudtak végezni. És mit mond az építőipari vállalat? Semmit! Nem hajlandók egyáltalán nyilatkozni. Ideje lenne már, ha az építőipari vállalat vezetősége megvizsgálná, hogy hanyagságuknak milyen következményei vannak. Bohuczky János Tiszamenti Vegyiművek szállítottak el Csorbáról, most 26 vagonnyrt terveztek. Ezerötszáz hízójuk állandóan cserélődik. Megszűnt a süldőztetés. Az április elején született malacokat év végén 125 kilós ótlagsúllyal akarják leadni. A növénytermesztésnél két növény termésátlagát és önköltségét érdemes figyelemmel kísérni. Csaknem ezer hold búzájuk 11,1 mázsás átlagot adott, önköltsége 205,80 forint volt. A kukorica — 1620 holdon — ennél sokkal rosszabb eredményt mutat- A főkönyvelő szinte alig merte kimondani a számokat: a hibridet 298, a takarmánynakvalót 402 forintért termelték mázsánként. Vajon mi okozta a magas önköltséget? 178 holdat ki kellett szántani, mert rosz. szul kelt. (Bizonyára sekélyen került a földbe a mag.) A másodszori vetés sem sikerült. ÖSSZESSÉGÉBEN, a Csorbái Állami Gazdaság tavaly 3.6 millió forint kieséssel gazdálkodott. Pedig 8 millió forint költséget megtakarított- A veszteség azonban csak viszonylagos, mert- a tervezett nyereséget, 4.5 millió forintot — az eredménytől függetlenül be kellett fizetniük az államkasszába. Ha ezt figyelembe vesszük, így 900 ezer plusszal zárt a gazdaság. Ez azonban mégsem meg. nyugtató. Állami gazdaságainktól példamutatást, magas hozamokat és nyereséget vár a népgazdaság. Vajon milyen következtetést vontak le a tavalyi eredményeikből a gazdaság vezetői? Mit szándékoznak tenni ebben az évben? Erről Sándor Kálmán ' igazgató elvtárssal is beszélgettem. Az idén csökkent a búza vetés tervük. Kalászosok rovására 251 holdon borsót termelnek. Az ősszel minden talp- alattnyi földet felszántottak és 764 holdat istálló- trágyáztak- A borsó egy részét lucernával vetették felül, mely terven felüli takarmányt hoz. És öntöznek. 1964-ben 562 holdas tereprendezett öntözött telep épül. Az idén 300 hold kukoricára akarják eljuttatni a mesterséges csapadékot. A CSORBÁI GAZDASÁG vezetői nem tétlenkednek. Fogják a forintot, takarékoskodnak, s az idén ismét nyereséggel akarják zárni az évet. Máthé László tiszti vállap becsületére Szerdán este két kétség- beesett asszony — családanya mindkettő — segítség- kérő szóval kopogtatott szerkesztőségünkbe. A délutáni jeges felhőszakadás nagy bajt hozott a két szolnoki családra. A Beloiannisz úti pincela^asukban térdig áll a víz. Rokontalanok Szolnokon, s ha nincs gyors baráti kéz, hova lesznek az apró gyerekekkel éjszakára? Meg tönkremegy a bútor, a nehezen kuporgato' összerakott forintokból szerzett bútorzat. ■ Felhívtuk a repülő alakulatot, majd később a műszaki laktanyát csengettük fel. Későn volt már, este fél nyolc, az alakulat parancsnokával lakásán tudtunk csak beszélni. Pár szóban vázoltuk a Csősz és Holecz családot ért csapást. — Azonnal intézkedem elvtársak — köszönt el a parancsnok. Nemsokára katonai teherautó robogott a megadott címre. Mire odaértünk, már vízben ázott a katonák csizmája, a láncot alkotva vödörrel, lapáttal merték a szennyes vizet az elöntött lakásokból. Félsötétben, rossz világításban. De így is kitetszett a vállap. S az (nagy meglepetésre!) nem honvéd állományi rangjelzést mutatott. Alhadnagyi, hadnagyi csillagok pislogtak aranysápadtan meglett férfi katonák vállán és műszaki fegyvernem-jelzés hajtókájukon. De jöttek a repülősök is. Csütörtökön reggel bejött a két asszony. — Ó — mondták — a katonák olyan aranyosak voltak. Éjszaka fél tizenegyig segítettek nekünk. H-v ők nincsenek... Két . munkáscsaládbeli anya hálálkodott így. Válhat-e ennél több katona becsületére? — borzák — Befejeződött az Agrártudományi Egyetem tudományos ülésszaka Csütörtökön befejeződött Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem három napos tudományos ülésszaka, amelyet a hazai mezőgazdasági gépészmérnökképzés megindításának tizedik évfordulója alkalmából rendeztek. Az egyetem oktatói és tudományos munkatársai 15 előadásban számoltak be a mezőgazdasági gépészmérnöki kar kutató munkájáról, Ismertették többek között gyorsszántási kísérleteik eredményeit, a tehenészetek és sertésfarmok részére tervezett gépi bérén-“ dezéseiket, valamint a mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatos üzemszervezési és ökonómiai vizsgálataik tapasztalatait. (MTI) , ÉRTÉKES HÖLE Szovjet tudósok véleménye szerint, a hóié serkentően hat bizonyos állat- és növényfajták növekedésére. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a hőiével itatott tyúkok 150 százalékkal több tojást tojtak, mint azok, amelyek a vízvezetékekből kaptak inni. A hólével öntözött uborkák és retkek mégegyszer olyan nagyra nőttek, mint a hagyományos módon kezeltek. A tudósok e jelenséget azzal magyarázzák* hogy a hóié kevesebb „nehéz vizet” tartalmaz a közönséges víznél.
