Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

IMS April» SI. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 jól vizsgáztak a Lenin Tsz gazdái A karcagi Lenin Tsz-ben a múlt év nyarán kezdték meg működésüket az álta­lános iskola első kihelyezett osztályai. Az ötödik, hato­dik, hetedik és nyolcadik osztályokban ötvenkét gaz­da sajátította el a kötelező tananyagot. A vizsgák most fejeződtek be, és az össze­sítés után megállapították, hogy a hallgatók átlag ta­nulmányi eredménye meg­haladta a jó osztályzatot. Legidősebb tanulójuk pél­dául a hatodik osztályt végzett hatvanéves Kerekes Lajos 4,2 tizedes átlaggal tette le vizsgáit. A legfiata­labb pedig, a tizennyolc esztendős Kovács István nö­vénytermesztő a nyolcadik osztály tananyagából vizs­gázott jórendűen. A Szolnoki Cukorgyárban kiosztották a nyereségrésze­sedést Hogyan számol a juhász? Jó másfél órányira le­hettem a várostól. Fáradt is voltam, kedvem sem volt a kutyagoláshoz. Szív­ből megörültem, amikor vagy száz lépésnyire az or­szágúitól megláttam a ju­hászt. Avas szalonnával kínált. A telehold sárga fényé te- rítettg a környéket. Lefe­küdtünk s a nagy csend­ben csak a birkák szuszo- gását figyeltük. — Hány birkája van? — kérdeztem, csak éppen azért, hogy mondjak vala­mit. — Hat! A többi közös. A termelőszövetkezeté. Há­romszázhatvanegy. Ponto­san. A kíváncsiság nagyon furdalta az oldalamat. Va­lamit nagyon szerettem volna megtudni. — Mindennap megszá­molja a birkákat? — Sose! Mégis stimöl. — Dehát akkor hogyan tudja meg, hogy nincsen híja a nyájnak? Hátha va­laki éjszakának idején megvámolja a jószágot? — Arravaló a két kutya, hogy vigyázzon. — De hátha olyan ra­vasz a tolvaj, hogy túljár a kutyák eszén? A juhász elgondolkodott, de nem válaszolt. Eltelt az éjszaka. Friss harmatra ébredtünk. Való­színűleg az állatok bégeté- se riasztott fel bennünket. Egy öreg juh fájdalmas Hfl ELROMLIK fl ZUR X. V. jászberényi lakos kerékpárjának egy alkat­részét szeretné megjavít­tatni. A félórás munkát vajon hova vigye? Ha a helyi Vasipari Vállalat végzi, az elkér érte közel 40 forintot. Ha kisipari szövetkezethez adja, az jóval olcsóbban megcsi­nálja, a maszekról nem is beszélve. Érthető, hogy józan esze és pénztárcája a legolcsóbb helyre viszi. Miért van ez a nagy aránytalanság? Az elmúlt években örvendetes mér­tékben fejlődött a lakos­ság részére végzett javí­tás-szolgáltatás. Gyorsabb, jobb munkát végeznek az érdekeltek, mint ezelőtt. Az árban azonban még mindig nem tudják fel­venni a versenyt a kis­iparossal. A jászberényi Vasipari Vállalat például 290 százalékos rezsikölt­séggel köteles árvetését készíteni. Egy zárjavítás­kor végzett lakatosmun­kánál meg kell a rende­lőnek fizetnie a többszáz­ezer forint értékű eszter­ga-, prés- és a többi gé­pek értékcsökkenési ezre­lékét, több műhely és iro­da rezsiköltségének elő­írt részét. A kisipari szövetkezet ugyanezt a munkát 160 százalékos rezsivel végzi. Kisebb értékű gépek, más előírások könnyítik a te­hertételeket. A kisiparos rezsije pedig nem igen haladja meg óránkénti keresetének 100 százalé­kát. A hiba az árvetések előírásaiban van. A jász­berényi Vasipari Vállalat hasznos szolgáltatásokat végezhet — és végez is, többek között a jászberé­nyi Aprítógépgyámak, amely szívesen dolgoztat kisüzemmel, hiszen an­nak rezsikulcsa meg sem közelíti az ő 7—800 szá­zalékos rezsitételét. Ha emellett szükséges, hogy a kisüzem a lakosság ré­szére is végezzen munkát, akkor az árvetést viszont ne terhelje a teljes üzem rezsiköltsége, hanem mél­tányos és főként verseny- képes árvetés szerint dol­gozzanak. Hasonló furcsaságokat rejt magában a kisipari szövetkezet árvetése is. A munkahelyen örömmel fogadják, ha egy új gép, korszerű konstrukció könnyíti munkájukat. Igenám, de ennek értéke növeli az állóeszközöket, értékcsökkenési leírása pedig növeli az árvetés rezsitételét. Jobb lesz te­hát a javítás, de drágább is. Hol is van tulajdon­képpen a kiút? Elenged­hetetlenül szükséges, hogy a lakosság részére első­sorban azok a szövetke­zetek dolgozzanak, akik értékben kevés állóesz­közzel rendelkeznek. A kisüzemek pedig a magá­nosok részére elfogadha­tó árvetési tényezőkkel számoljanak. A szándék, hogy az igé­nyeket mindjobban ellás­sa a szolgáltató ipar, jó és szükséges, de végre­hajtásában meg kell ta­lálni azt a formát, amely valóban a lakosság érde­keit szolgálja. CE. Gr.) bégetése mellett egy fiatal bárány ijedt hangja bor­zolta a csendet. A juhász megrázta ma­gát. Végignézett a nyájon. A birkák már vidáman le­gelésztek. Csak éppen a két kétségbeesett hang nyugta­lanított. — Ugye azt kérdezte teg­nap este, hogy hogyan szá­mol a juhász? No, jöjjön, megmutatom. Lassan megkerültük a nyájat. A kutyák fázósan lépegettek utánunk. Aho­gyan mentünk az anya két­szer is elvágtatott mellet­tünk, rémült bégetéssel. — Ugyanakkor a nyáj köze­péről tovább kunkorodott az ijedt bdrika hangja. A juhász tudta a kötelessé­gét, botjával terelte a bá­rányokat. Amikor a kis ba­rihoz ért, szépen felnyaló- bolta és kivitte a nyáj szé­lére. Éppen akkor ért oda az anya. Boldogan szagol­gatta a báránykát és a bari megelégedetten bújt az anyjához. — Ennyi az egész mes­terség! — mondotta a ju­hász. — Nem keli nékem számolni. Minden birkám­nak fia van. Ha az anya veszik el, akkor béget a bárány, ha a birkát nem találja az anya, akkor az ő hangja figyelmeztet. Most éppen látja meg is könnyí­tették a dolgomat mert mind a kettőn bégettek. Rossi Károly Úttörőparádé Forrósikerű kulturális szemle megyei döntő Szolnokon Tegnap délelőtt kilenc órától került sor Szolnokon a Ságvári Endre Művelő­dési Ház színháztermében a Szolnok megyei úttörők Ságvári Endre kulturális versenyének megyei bemu­tatójára. Csaknem nyolc­száz pajtás indult e nagy­szabású és színvonalas kul­turális vetélkedőin: szóló­énekesek, duettek, énekhár­masok. kamarakórusok, énekkarok, hangszerszólis­ták. zenekarok, tánccsopor­tok, szavalok, mesemondók és bábjátékosok. Zsúfolásig megtöltötte az érdeklődők sokasága a ha­talmas színházterem szék­sorait, akik előtt Magyar Gyula, ' a megyei titkár mondott ünnepélyes meg­nyitót. Bevezetője utón megkezdődött a sereg­szemle. Már az első percekben belopták magukat a közön­ség szívébe az ügyes kar­cagi. martfűi, szolnoki út­törő-táncosok, kiket éneke­sek, újabb táncosok és két kamarakórus — Beseny- szögről és Szolnokról — kö­vetett, a műsor első harma­dában' A három részre osztott műsor — a nagyszámú résztvevőre való tekintettel — csak a késő délutáni órákban ért véget. A zár­szó után — amit Kiss Lász­ló. a megyei úttörőelnökség elnöke mondott el — di­csérve a verseny magas színvonalát, újabb érdekes bejelentés következett. _ E szerint a zsűri egyelőre nem hozott semmiféle dön­tést a versenyzők helyezé­seire vonatkozóan, — ered­ményhirdetésre majd május 28-án, a nemzetközi gyer­meknapon kerül sor. örvendetes a résztvevők számának ugrásszerű emel­kedése — hiszen az idén a tavalyi versenyzők számá­nak kétszerese vett részt a megyei szemlén. Ám ennél Immunizáló anyag A szarvasmarha véréből még pontosabban meg nem határozott — vegyianyagot vonnak ki, amely immuni­zálja az egereket a penicil- lin-rezistens staphylococcu- sok fertőzése ellen. Ez a felfedezés különösen érde­kes. tekintve, hogy a mik­robák egyre nagyobb mér­tékben megszokják az" an­tibiotikumokat. A tudósok tovább kutatnak, hogy megáUao>tsák az említett immunitást előidéző vegyi anyagok mibenlétét. is örvendetesebb a vala­mennyi művészeti kategó­riában szintén ugrásszerűen mutatkozó színvonal emel­kedés. Ezt elsősorban a Szolnoki Üttörőhóz tánc­csoportja, az ügyes beseny- szögi bábosok. Móra- Ferenc A ködmön című írását oly tüneményesen előadó Fodor Erika teljesítménye mutat­ja. Nincs szándékunkban felsorolni mindazokat az eseményeket, melyek kétség kívül említést érdemelné­nek — a zsűri későbbi ered­ményhirdetése miatt — mégis dicsérni kell a jász­berényi úttörők kamarakó­rusát, az ügyes Völgyi Jan­csi cimbalomszólóját, de még sokáig folytathatnánk a sort... A pozitív tanulságok mel­lett úttörőink megyei kul­turális szemléjének döntője néhány, mindmáig meg­oldatlan problémára is rá­irányította a figyelmet. Fel­tűnő volt például az. hogy a tíz szavaló közül alig akadt olyan pajtás, akivel egy ilyen életkorú, egyéni­ségű gyerek világához kö­zelálló vagy annak megfe­lelő művet tanított volna be az erre illetékes pedagógus. Néhány esetben, az egyéb­ként ügyes, tehetséges gyer- mektámcosok teljesítményét rontotta a gyenge színvona­lú korreográfia- Mindebből leszűrhető tehát az az álta­lános tanulság, hogy bár­milyen művészeti ágban tudnak színvonalasat, érde­keset produkálni úttörőink, ha' helyes pedagógiai ér­zékkel történik az előadás­ra szánt táncok, versek, zeneszámok stb. megválasz­tása. KERESZTREJTVÉNY f 2 3 4 i r r­1 1 sr m U ü SS 13 1 u H 14 «6 14 a 13 ts t* a:: S3 20 ü 21 ü 22 23 24 26 u IS 27 U 2» HP SSmS 30 Sä 31 S5ES 839 13 m na 33 a U 36 SKIS süs 34 37 ÉS 3« 39 40 IS 4« 42 SB 43 44 KO 46 46 ÉS 47 % ■UK Üs 46 Ül 49 60 a 61 Ki 62 *aas EK 63 ' 64 a SS Vízszintes: 1. Nyolcvan éve, április 30-án született csehszlovák antimilitarista író. (Zárt be­tűk: J, L, V, K.) 11. Férfi a cigánysoron. 12. összeszorí­tott kéz. 14. Százhetvenöt éve, április 28-án született angol építész és archeológus. 18. Juttat. 20. Román pénz. 21. Virít közepe. 22. Igekötő. 23. Mesterember. 25. Tra­gikus körülmények között elhünyt író. Regénye alap­ián készült a „Meztelen dip- 'omata” című film. 27. Ta­lál. 28. Vissza: a telefon fel­találója. 30. Alá összevissza. 31. Ébredj. 32. Fizetség. 33. Elem. 34. Koros. 36. Hal, de nem hal. 38. Helyhatározó szó. 40. Nyílás. 41. Gyógyke­zelés alatt áll. 43. Marsall a napóleoni időkbői. 44. Azo­nos mássalhangzók. — 45. Nyolcvanöt éve, április 23-án elhünyt romantikus cseh fes­tő (Jaroslav). 47. Ezeregy ró­mai számmal. — 48. Szalad. 49. A feleség. 51. Azonos ma­gánhangzók. 53. Vissza: hé­zagpótló (!). — 55. Hetvenöt éve, ápr. 21-én elhünyt festő; Munkácsy M. felfedezője és első tanítója. (Zárt betűk: S, 5, Y, K. Utolsó négyzet üres). Függőleges: 2. Nyüjt. 3. Nemzetiség. 4. Fogpaszta. 5. Vissza: érdes. 6. Klasszikus köszöntés, 7. Ilyen mű épül Szászhalom- battán. 8. Mikszáth hőse (Miklós). 9. SÖL. 10. Igekö­tő. 13. Száznyolcvan éve, áp­rilis 21-én született író és fordító, az első magyar nép­mesegyűjtemény kiadója. — (Zárt betűk: G, GY, Y. Kő-* zépső négyzetben két betű.) 15. Német kikötőváros. 16. Női név. 19. 1550 római szám­mal. 22. Főzelék. 24. Huszon­öt éve, április 4-én elhünyt munkásmozgalmi hős. — A KIMSZ nyomdásza, a spa­nyolországi magyar zászlóalj egyik századának párttitkára volt. (György.) 26. Szelíd. 27. Kilencvenhárom éve, április 22-én született, a proletariá­tus lánglelkű vezére. 29. Tö­rök méltóság. 31. Szín. 35. Hajdan. 36. Áhítozik. 37. Nő­alak a Csongor és Tündé­ben. 39. Tagadás. 41. Felár. 42. Néni németül. 45. Cumi keverve. 46. Szükséges. 48. Leszármazottja. 50. Idegen férfinév. 51. Zamat. 52. Kö­tőszó. 54. Fiatalkorú. * Megfejtésül beküldendő: Vízszintes 1, 14, 25, 45, 55, függőleges 13, 17, 24, 27. Be­küldési határidő: április 26. Müitheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Saint— Evremond, Donizetti, Ditz- gen, Alekszandrov, Hol- zsauer, Desportes, Bugát, Juhász, Manet. — Könyvet nyert: Katona Jánosné, Ti­szafüred. (A könyvet postán küldjük el.) Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE, 1963. április 21. Sallai Pál útőr hidegben, melegben, mindig ott talál­ható munkahelyén, Karcag — Kunmadaras közötti útszakaszon. ÉM. 1. sz. Gépszerelő Vállalat vidéki munkahe­lyeire keres LAKATOS, VILLANYSZERELŐ, KO­VÁCS, FŰTÉSSZERELŐ szakmunkásokat MUNKÁSSZÁLLÁST biztosítunk. Külszolgálatot fizetünk. Jelentkezés: Budapest, VI., Rippl-Rónai u. 28. munkaügyi osztály. — Felvétel esetén útiköltséget térítünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom