Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-19 / 65. szám

1#®3. március I«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Mindenki kézhez kapja a tervet Tavaly mintegy három­száz szövetkezeti gazda kéz- heg kapta a gazdaság éves termeflési tervét a kisújszál­lási Búzakalász Tsz-ben. Megtudhatták belőle a tsz legfontosabb adatait, azt, hogy a különböző növény- és állatfajtákból milyen ter­méseredményeket. hceamo- kát akarnak elérni. A számokat első hallásra nehéz megjegyezni, még ne­hezebb azok alakulását fi­gyelemmel kísérni. Ez kész­tette a tsz vezei "it arra, hogv kinyomtassa a köz­gyűlésen jóváhagyott ter­vet. A kézhez kapott terv- brósura nagy siliert aratott a gazdáik körében. Ebéd-és munkaszünetek idején so­kat lapozgatták az embe­rek. Gyakran érdeklődtek a vezetőktől az előirányza­tok alakulásáról. Ha hibát észlelteik, szóvá tettéit: mondván veszélyben a terv tel j esi lé-e. A csaknem hét és félezer holdas gazdaságban kollek­tívabbá vált az ellenőrzés. A gazdák is tudták, mit kell tenniük a terv teljesí­téséért. Jobban ügyelhetlek a közös jövedelem gyara­Nem csoda, hogy a közel­múltban megtartott köz­gyűlésen ismét a terv ki­nyomtatása mellett döntöt­ték. De most 800 példány­ban készíttetik, hogy min­den tag megkaphassa. Az idei tervet részlete­sebb«! nyomtatják ki, mint a tavalyit. Közűik benne, hogy mennyiért termeltek tavaly 1 liter tejet, 1 kiló sertés- és marhahúst, s mennyibe kerül náluk 1 mázsa búza. Egyik-másik cikkféleséget bizony drágán termelik a gazdaságban. Azt akarják, hogy az idei ön­költség tervszámofc további csökkentésre ösztönözzék a gazdákat. A brosúrában a premizá­lási feltételeket szintén részletesebben tárgyalják, mint tavaly. Közűik a ta­gokkal, hogy mit kell ten- niök a prémiumfeltételek teljesítéséért. Az idén egyébként a szövetkezet valamennyi tagját premi­zálják. így a traktoristá- kat is. Tavaly például 32 ezer forintot fizettek ki ne­kik az üzemanyag megta­karításáért. Évente 22 000-en vásárolnak festményeket A lakosság körében nép­szerűek a festmények, a ké­pek, a metszetek és rézkar­cok; a Képcsarnok Vállalat­tól részletfizetésre az el­múlt évben 22 000-en vásá- roltak. A vállalatnál össze­állított statisztika érdekes képet nyújt a vásárlók szá­mának és szociális összeté­telének alakulásáról, A la­kosság például 1955-ben 6 300 000 forintért vásárolt festményeket, 1962-ben pe­dig az 1955. évinek már majdnem négyszeresét, 22 millió 400 ezer forintot köl­tött műalkotásokra. A mun­kások közül elsősorban a bányászok, a dorogi, a sal­gótarjáni és a pécSi szén­medence dolgozói vásárol­tak festményeket. Az ipari jellegű megyék közül Bor­sod vezet a loépzőművészeti alkotások vásárlásában. A statisztilca azt is elárulja, hogy az elmúlt hát évben, összesen 162 000 család vett részletfizetésre különböző festményt, metszetet, vagy rézkarcot. (MTI) import zsalu z parketta — tüzelőnek Jól jövedelmez a háztáji állattartás A kungyalui Zöldmező Tsz gazdáit úgy emlegetik a kunszentmártoni járás­ban, hogy azok a legtöbb húst szállították tavaly a népgazdaságnak. E dicséret nem oknélküli, mert a kö­zösből ' és a háztáji gazda­ságokból együttesen 823 mázsa vágómarhát, 1275 mázsa hízott sertést és 104 mázsa árubaromfit adtait át az állami vállalatoknak. Még ennél is beszédesebb számadat: a községben minden 100 kát hold redu­kált szántóra 120 mázsa hús jut Ete megyei szinten is kiváló eredménynek szá­mít. Gyakran beszélünk a háztáji gazdaságok áruter­melésének fontosságáról. Azt is hozzá tesszük, hogy az állami és közös gazda­ságok önmagukban nem tudják kielégíteni a belső fogyasztást és az export igényeit Azért sem, mert a felvásárolt • vágómarha 20, a hízott sertés 22. az áru- baromfi 24 százaléikát a háztáji gazdaságok adják. Ebből következik, hogy a háztáji árutermelés előse­gítése etongedhetetlenül szükséges. Attól azonban, ha csupán beszélünk a háztáji állat­tartás fontosságáról, még nem lesz több hús. Nyil­vánvaló, hogy a jószágok takarmányszükségletét is a szövetkezet földjeinek kell megteremnie. Több helyein a takarmányhiány, a rossz elosztás gátolja a háztáji állatállomány növelését. A kungyalui háztáji gaz­daságok 254 hízott sertést, 18 vágómarhát és 20 mázsa áru barom fit adtak el köz- fogyasztásra. Az állam ser­tésenként 400 forint ka­matmente kölcsönnel és 150 kilogramm takarmány­nyal ösztönzi a gazdákat a hizlalásra. Ez a takar­mány mennyiség azonban nem elegendő. A többit a háztáji föld, illetve a közös terület terméséből kell biz­tosítani. Jól oldották meg a ta­karmányellátást Kungya­lun. A tervek készítésekor már a takarmány juttatást is figyelembeveszik. Ta­valy a közös kukorica egy részét munkaegység sze­rte t, zömét részes formá­ban művelték. A 18,3 má­zsás átlagtermésből — plusz s háztáji földről — bőver farintt a tagoknak is. A takarmányelosztást a vezetőségi ülésen és a köz­gyűlésen beszélték meg. Megállapodtak, hogy mun­kaegységenként" 24 deka­gramm lueemalisztet oszta­nak. A süldönevelós előse­gítésére munkaegységen­ként egy kilogramm árpát adtak a tagoknak. A tehén- tartó gazdák réti szénát vághatlak résziben. A kevés szalmatermés miatt az almozás legalább olyan gondot jelent, mint a takarmányozás. Mégis adtak szalmát a háztáji ál­latok alá. A kocák fialásá- hoiz — ha szűkösen is — jutott alom. Felhasználták a régi töreket is álmozásra. A szövetkezet vezetősé­ge tehát a szép szavakon kívül egyebet is tett a ház­táji állattartás érdekében. Az állatforgalmi vállalat járási kirendeltségén bősé­ges adatok állnak rendel­kezésre: a kungyalui gaz­dák közül kik, hány hízóra szerződtek. Borsos Péter, Borsos József 7—*7. Fekete Péter, Gyapjas Mihály, Thurza Sándor, Vincze Im­re 6—6 — átlagosan 120 kilós sertést adott el a vál­lalnak. Ez év február végéig 149 háztáji hjzó szállítására szerződtek Kungyalun. Kiss Ferenc, Tóth Pál 7—7, át­lagosan 130 kilós hízókat szállított januárban. Petyus András szintén hetet — májusra hizlal meg. A tsz eddig 500 hízóra szerződött. Nagy sikere van a koca- tartási akciónak is. A sa­ját kocáktól nevelt süldők után a vállalat takarmányt és hitelt biztosít Méghozzá 600 forintot és 300 kilo­gramm takarmányt. Három süldőt kell átadni a vál­lalatnak, ezekután további 50—50 kilogramm takar­mányt adnak. A vállalat is szállít ko­cát a gazdáknak. Ezek után 400 kilogramm takarmányt biztosít. A kocát 3 darab 30—60 kilogrammos süldő­vel kell visszafizetni. A sül­dők után további 50—60 kilogramm szeme« takar­mányt adnak. A háztáji gazdaságokból sok száz sül­dőt nevelnek a vállalat ré­szére. A kungyalui Zöldmező Tsz-ben az átlagjövedelem tavaly 13 974 forint volt. Ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy hízott sertés után 2000—2200 forint be­vétele van a gazdáiénak — kitűnik a háztáji állattar­tás, jó jövedelemkiegészítés a gazdáknak. Máihé László Pallai. Sándor üzemrendé- szeti vezető megnyitója után Vágó Ervin őrnagy, a megyei rendőrfőkapitány­ság osztályvezetője szólt a megjelentekhez. Hangsú­lyozta, hogy társadalmunk­ban ma már csökken az egyéni bűncselekmények le­hetősége, ezért azokat főleg csoportosan követik el. Az építőiparban nehéz a közös tulajdont megvédeni, mert a munkahelyek nagy kiter- jeaésűak és szétszórtan helyezkednek el. Sokféle anya'ggal dolgoznak és a munkaerőhiány miatt nem mindig megfelelő emberek kerülnek felvételre. Az egye* építkezések alacsonyabb beosztású vezetői hanyagui kezelik a rájuk bízott anyagokat, ez könnyen visszaélésekre ad alkalmat. A Tiszamenti Vegyiművek területén pél­dául a felületes ellenőrzés következtében az osztrák zsalutáblákból 124 négyzet- métert feltüzelték, s ezzel 11 500 forint kárt okoztak. Ugyanott az egyik építkezés befejezésénél nem gyűjtöt­ték össze a hatos bakfeje­ket, melyek nagyrészét — hatvan—hetven darabot — szintén eltüzelték. Mind xét esetet megelőzhették volna. Az ellenőrzés hiányát tanú­sítja, hogy az új kénsav­Auíomatikus zsákolómérleg Óránként 18 tonna anyagot mér és zsákol a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár új automatikus gépe (Tudósítónktól) Hódmezó vásárhely ear jár­tam a Mérleggyárban, ahol ét főmérnök elmondta, hogy múlt év novembere óta működik egy automatikus zsákoló mérleg prototípusa, amelyik vállalatuk dolgo­zóinak a szellemi és anyagi terméke és ' folyó évben csak 20 mérlegből álló szé­riát gyártanak le, holott évenként háromszázat sze­retnénk csinálni. Ez a zsá­kolómérleg alkalmas mon­dén nem tapadó, apró­szemcséjű anyag — pél­dául korpa, dara, liszt, por- és kristálycukor, szén­por, kőpor, cement stb. — mérlegelésére és zsákolásá­ra. A mérőtartályba 160 liter anyag fér. 'tehát különböző fajsúlyú anyagok mérése tág határok között lehetsé­ges, azzal a megkötéssel, hogy 50 kilogrammnál ke­vesebb és 100 kilogramm­nál több az egyszerre mér­hető és zsákolható anyag mennyisége nem lehet. A mérési pontosság fél ezre­lék, és percenként két zsák megtöltése lehetséges. A berendezés vezérlése elektromos, amit a kör­számlap mutatójával együtt mozgó réselzáró lemez vé­gez, fotócella segítségével. A mérőtartály addig nem üríthet, míg a zsák nincs felfogva, tehát földre ürí­tés lehetetlen.' Az adagoló­szalag addig nem indul meg, amíg a mutató a ki- ( indulási helyzetbe vissza nem tér, tehát amíg a tar­tály nem üres, és amíg a tartály fenéklapja nem zár. Olyan esetben, amikor a nagy mérési pontpsfeág nem szükséges feltétel, az ürí­tések száma növelhető. Szolnok megyében sok olyan vállalat van, malmok, takarmánykeverők, stb. — ahol ezt a berendezést elő­nyösen '.ehete« alkalmazni. Ezzel a rövid kis ismerte­tővel szeretném felhívni figyelmüket iparunknak er­re az új és kétségen kívül régem hiányzó gyártmányá­ra. gyárhoz kiszállított saválló tégla nagy mennyiségű gön­gyölege tűzre került. Sú­lyosbítja a helyzetet, hogy nemcsak a kiürített gön­gyölegeket • égették el, ha­nem a még feldo’gozatlan téglákról is leszedték és fel­tüzelték, ezért több tégla Összetört. A Vöröscsillag úti építkezésnél parkettát, s más építőanyagot tüzeltek el és sorozatosan loptak el gázkálvba gyújtóiéi eket. A bűnügyeknek is fontos tanulságai vannak. Nemrég indult bűnvád eljárás Pólyák József és társai ellen, atdk a vizsgálat so­rán elmondták, milyen könnyen követték el lopá­saikat. A vegyiművekben több kezelőraktár nádpalló­ból készült, ajtajai hiá­nyoztak, illetve ahol voltak ott mellőzték a zárakat, esas dróttal kötötték be. és be’ől a szerszámosládák la­katjait elég volt meghúzni, s kinyíltak. Először csak a munkák elvégzésére szerez­tek szerszámokat, majd a sikeren felbuzdulva eladás­ra loptak még munkaruhát, gumicsizmát, sőt villany- motort is. A kőműveseik, ácsok, vasbetonszerelők kint a munkabelven hagy­ták a személyi felszerelései­ket, azokat éjjel senki sem ellenőrizte, így Polvákék könnyen követhették el so­rozatos bűncselekményeiket. Az anyag kiadása, felhasz­nálása közben szintén ta- n asztal hatók hiányosságok, bűnös mulasztások a válla­latnál. Ezért történhetett meg. hogy a volt rakáros, — aki egyedül készített lel­tárt. és maga vette át az anyagokat — sok parkettát loobatott. Kiss Laios, az építőipari vállalat főmérnöke arról számolt • be. hogy nemcsak a vegyi művekben, hanem minden építkezésükön sok a probléma. A művezetők kötelessége elsősorban, hogy a rájuk bízott anyagokat megvédjék és mindent gzá- mocntartsanak. Főleg akikor kezdődnék a visszaélések, amikor a szaki pari részle­gek munkához látnak. Este a táskákban rengeteg apró felszerelési tárgy, kapcsoló, vízcsap, csempe, parkett tű­nik el. Nem beszélve arról, hogy néhány festőnek jut a festékkészletből idegen la­kások szépítésére — mun­kaidő alatt! Elképzelhető, milyen ott az elszámoltatás és a személyi ellenőrzés. Azután a Büntető Tör­vénykönyvről tájékoztatta az építőipari vezetőket dr, Soós István járási-városi vezető főügyész. Elmondta, hogy a legfőbb céliuk a nevelés* ezért kisebb bűnténynél, először vétkező embereiknél többször felfüggesztik az ítélet végrehajtását, vagy csak f; gyelmeztetósben ré­szesítik, s nem indítanak eljárást. Annál szigorúbb viszont a törvény a vissza­eső bűnösökkel szemben. Már az is büntetendő, ha valaki nem a lehető legász- szetrűbben gazdálkodik az anyaggal, energiával és a munkaerővel. A megyében többszázmillió forintot használnak fel az építések­re, tehát , nem közömbös, takarékoskodnak-« vagy sem, A tanácskozás második részében néhány építésve­zető ismertette a náluk elő­forduló kisebb visszaélése­ket, és javaslatokat kért azok elkerülésére. Vágó őr­nagy elvtárs válaszolt a hozzászólásokra, majd Lász­ló János, a vállalat igazga­tója összegezte a tanácsko­zás tapasztalatait Fontos feladatul tűzte lei az ellen­őrzés fokozását. A munka­helyeken olyan légkört kell teremteni, hogy a társadal­mi tulajdonhoz senki ne nyúlhasson büntetlenül, és megvetendő dolog, szégyen tegyen a közösség vagyoná­nak bármilyen módon tör­ténő herdálás«. r. m. A főagronómus optimista Aligha akad most olyan ember, aki ne kisérné fi­gyelemmel, mit mond a rádió, mit írnak az újságok arról a küzdelemről, amely a víz, a tomboló ár megfé­kezéséért folyik. Néhány nappal ezelőtt Zöld Istvánnal, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz főagronómusával beszélgettem. A téma: a belvizek levezetése, az őszi növények védelme a kipáll ástól, a felfagyástól. — őszi vetésünk a Zalka Tsz-ben 2302 hold, ebből mintegy 220 holdat veszé­lyeztet a belvíz — sorolta, a főagronómus. — A jaksori és az ivánkai részen ad most munkát az árkok ki­tisztítása, a jégdugók eltá­volítása. A hét elején az egyik tábla őszi búzából mintegy 40 holdat borított el a víz. Hat embert irá­nyított oda a brigádvezető, akiik kiverték az átereszei­ből a jégdugót, s néhány óra múltával már nem volt víz a gabonán. A vízügyi igazgatóság jaksorparti szivattyúja is működik. Mindemellett állandóan fi­gyeljük, hol szaporodik a víz, hogy idejében meg­kezdhessük a levezetését, s ne legyen az őszi vetés na­pokig víz alatt. — Az öcsödi Szabadság Tsz-ben (ezt a közös gazda­ságot is a Zal <a vezetői irányítják) 2608 hold az őszi vetés. Mintegy 130— 140 holdat öntött el a víz. A horgaslaposban, a ho­mokháton nyolc szövetke­zeti gazda foglalkozik a bel­víz levezetésével. — Bízom abban, hogy a belvíz nem okoz kárt sem a Zalka, sem a Szabadság Tsz-ben. S arról is szívesen beszélek, hogy vetéseink a vártnál jobban feleltei. Az igaz, hogy a felfagyás még kárt okozhat, s ezt ei nem háríthatjuk, de csökkent­hetjük, mégpedig a henge- rezéssel. Nálunk évek éta az a szokás, hogy felfagyás után gyűrűsbengert jára­tútól a növényeken. Ees*1 kettős célt érünk el; a tö­mörítést és a porhanyítást. N. K. ti” megfigyelések a gyümölcs és szőlő fagy törő képességéről Eddig is ismerete volt, hogy a különféle szőlőfaj­ták különbözőképDem tűrik a hideget, de azt hit­ték, hogy ez elsősorban . szőlő cukor- és keményí- tőtartalmán múlik. Most viszont megállapították, hogy a fagyál lóság szem­pontjából nem ennek a két szénhidrát-féleségnek az abszolút mennyisége s döntő, hanem az, hogy szükség esetén milyen mér­tékben képes a növény az ugyancsak szénhidrát-jelle- gű chemicellulózét a hideg elleni védőanyagnak számí­tó cukorrá és keményítővé átalakítani. A csonthoas gyümölcsök vizsgálata megerősítette azt a régebbi véleményt, hogy a hosszabb nyugalmi álla­potú fajták jobban ellenáll­nak a hidegnek. Ebből adó­dott az a rendkívül érde­kes helyzet, hogy a főisko­la kísérleti gyümölcsösében a szibériai kajszibarackfá­kon szintén minden rügy elfagyott, a sokkal délebb­ről, Uzbekisztánból szárma­zó kajszik viszont igen jól viselték el az idei rendkí­vüli telet. Ezeket, á megfigyeléseket igen jól lehet hasznosítani a szőlő- és gyümölcsneme­sítené!. hiszen a fagyálló- ságot fokozó tulajdonságo­kat elsősorban átörökítés­sel, de valószínűleg külső befolyásolással is ki isijét alakítani. (MTI) Szolnok, Pest, Heves és Békés megyei küldöttek tanácskoztak a minap az Építők munkásszállójának nagytermében. A meghívott építés- és főépítésvezető­kön. bizalmiakon, művezetőkön kívül megjelentek a rendőrség, az ügyészség képviselői és az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat vezetői. A tanácskozás egyetlen napirendi pontja a társadalmi tulajdon védel­mének fontossága, módszere volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom