Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-02 / 51. szám

i*#S, március X SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S A megye lakossága érdeklődik a rendőri problémák iránt A »negyei rendőrkapitány válaszai A rendőrség és a lakosság kapcsolatáról beszélget­tünk Szabó István alezredessel, a megyei rendőrkapi­tányság vezetőjével. Megkérdeztük, milyen volt Szol­nok megye közbiztonsága 1962-ben? Az elkövetett bűncselek­mények száma 1958. óta megyénk területén évről évre csökkent. Tavaly je­lentős eredményt értünk el a közbiztonság és a közrend megszilárdításában. A tár­sadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmé­nyeit száma például 1962- ben közel 9 százalékkal csökkent, de kevesebb a személyi tulajdon sérelmé­re elkövetett bűncselekmé­nyek száma is. E jelentős javulást a párt helyes po­litikájának is köszönhetjük, A tömegeit, a dolgozók ön­tudata annak révén sokat fejlődött. Mint jelentős eredményt kell említenem, hogy a társadálmi tulajdon­ban a bűncselekmények kö­vetkeztében okozott kár­érték 1961. évhez viszonyít­va 21 százalékkal csökitent, A megtérítés mértéke is 75 százalékos. — Mellyek a jellemző bűnesetek, hol a korábbi évekhez képest a legjelen­tősebb a javulás? — A bűnüldöző szervek (beleértve az ügyészséget és a bíróságot Is) sokrétű meg­előző intézkedések hatásá­ra egy sor fontos területen értek el eredményt. Sokat javult a gazdasági vezetők felelősségérzete a társadal­mi tulajdon védelme te­kintetében, de hasonlókép­pen javult az állampolgári fegyelem is. —■ A rendőrség egyik legfontosabb feladata a bűncselekmények megelő­zései. Mindenekelőtt te) kelj tárni a bűncselekményeket elősegítő okokat, feltétele­ket, körülményeket és a hibák kiküszöbölésére a gazdasági szervek vezetői­vel közös erőfeszítéseket kell tenni. Ezekről az okok­ról és körülményekről a további bűntettele elköve­tésének megelőzése érdeké­ben az intézkedésre illeté­kes szervet értesíteni kell. Az pedig 30 nap alatt kö­teles válaszolni, milyen in­tézkedéseket tett. E téren még sok a javítani való mind a rendőrség mind a gazdaságvezetés részéről. — Az elmúlt évben a közbiztonságot súlyosan sér­tő bűncselekmény — mint az emberölés, vagy a rab­lás — felére csökkent. Az elmúlt évben egyetlen ilyen kiemelkedő esemény volt, amikor B. S. büntetett elő­életű törökszentmiklósi la­kos személyrabláeá szán­dékkal fejbeütötte az álla­mi gazdaság éjjeliőrét. A rendőrség a tettest 24 óra alatt elfogta. —- Kevesebb a fiatalko­rúak által elkövetett bűn- cselekmények, bűnvádi el­járások száma is, az elmúlt évhez viszonyítva mintegy 46 százalékkal. Az elköve­tett összes bűncselekmé­nyek 5,3 százalékát követ­ték él fiatalkorúak. E ja­vuláshoz hozzájárult, hogy a KISZ-szervezetek segítet­tek a rossz környezetben nevelkedő, vagy szokásos bűnözői: befolyása alatt ál lő fiatalok felkutatásában, ne­velésében. Természetesen a javulás ellenére sem va­gyunk elégedettek. Sok még a tennivalónk. — A bűncselekmények egyes területén nincs elég javulás. A termelőszövetke­zetekben a lopások száma az 1961-es évhez képest 10 százalékkal csökkent, de még így is a megyében el­követett összes looásoknak 37 százalékát teszik ki. A lopások nagy része ter­mény. kukorica, szálas takar­mány és abraktakarmány eltulajdonításából szárma- sít­— Némi emelkedést mu­tat a sikkasztások száma. E bűncselekmények elkö­vetését elsősorban az anyag- és pénzkezelésiben előforduló lazaságok segítik elő a mezőgazdaságban és a kereskedelemben egy­aránt. Nem csökkent meg­felelően megyénk területén a besurranásos lopások száma sem és sok gondot okoz a kerékpárlopások szá­mának emelkedése is. Ezt az állampolgárok egyrészé- nek könnyelműsége idézi elő. A kerékpárlopások nagyrésze az italboltok előtt történik. Az elmúlt hónapokban leplezte le az egyik kapitányság T. H. szolnoki lakost, aki csak Szolnok város területén kö­zel tíz kerékpárt tulajdo­nított el. — Megyénk területén 1962-ben minden jelentős bűnesetet felderítettünk. Eredménytelenség inkább a mér előbb említett kerék­párlopásoknál és besurra­násos lopásoknál van, — Az elmúlt évben isme­retlen tettesek által elköve­tett bűncselekményeknek 61,3 százalékát sikerült eredményesen felderíteni. Bár ez is jelentős javulás a korábbi éveikhez képest, mégis sok még a tenniva­lónk. Nehezíti a felderítést sok esetben az állampolgá­rok hanyagsága, a késedel­mes bejelentés. Nagyon sok­szor csak a bűncselekmény elkövetése után öt-hat nap múlva tesznek feljelentést. — Mi jellemezte és jel­lemzi jelenleg is a rendőr­ség és a lakosság kapcsola­tát? — Nem könnyű felelni erre a kérdésre. A rendőr­ség és a dolgozók közötti kapcsolat elmélyüléséhez fontos előfeltételek kelle­nek. Ilyenek például, hogy a rendőri intézkedések kul­túráltak, határozottak, kö­vetkezetesek legyenek és a nép érdekében történjenek. A jó viszony kialakulásá­nak elengedhetetlen feltéte­le a hivatalos, udvarias bá­násmód, a türelmes felvilá­gosítás. Az elmúlt évben például többszáz propagan­daelőadást tartottak a rendőri «zervek a társadal­mi tulajdon, a közbizton­ság és a közlekedésien dé- raettel kapcsolatban. Eze­ken az előadásokon körül­belül 55 000 ember vett részt. — A jó kapcsolat másik, jelentős feltétele a dolgo­zók ügyeivel való lelkiis­meretes foglalkozás, az eredményes rendőri munka. Közel háromezer ügyben adtak rendőri szerveink fel­világosítást vagy tanácsot 1962-ben a megye dolgozói­nak. A bűncselekmények vagy a törvénytelenségekre utaló bejelentések során kö zel száz ügyben lehetett bűnvádi eljárást indítani. Végül, de nem utolsó sor­ban rendkívül fontos a tö- megkapcsolatok kialakítása szempontjából, hogy mun­kánkban mennyire érvé­nyesül a szocialista törvé­nyesség. — E feltételek adottak, törekszünk ezek figyelem­bevételével a lakosság bi­zalmát megnyerni. Tudjuk, hogy az emberek egyrésze érdeklődik a rendőri prob­lémák iránt, másokban el­lenszenv él a bűnözőkkel szemben. Megyénkben pél­dául a dolgozók az életelle­nes bűncselekmények iránt érdeklődnek leginkább. Ilyen ügyekben szinte az egész megye lakossága se­gíti a rendőri munkát. Bn nak egyik példája 1962-ben a Szolnok, Török utcai rab­lógyükosság tettesének fél­derítése. — Befejezésül beszélni kell a tömegka pcsola tok­nak egy jelentős formájá.- ról, az önkéntes rendőri in­tézményről is. A megye te­rületén közel másfélezer önkéntes rendőr segíti a közbiztonsági szolgálatot. Ezek az emberek társadal­mi munkában jelentősen közreműködnek a közrend és a közlekedés rendjének megszilárdításában. Szülök. nevelök. úttörők Műsorral, uzsonnával és izgalommal készültünk arra a délutánra, melyen szü­leinket, nevelőinket láttuk vendégül. Persze, meghív­tuk azokat a pajtásainkat is, kik nem úttörők. A szülői munkaközösség jóvol­tából annyi teához és sü­teményhez jutottunk, hogy alig bírtuk elfogyasztaná. Még a2x>k számára is ma­radt, kik nem á mi elő­adásunkra, hanem tv-né- zésre jöttek .iskolánkba. „Ki mit tud?” vetélkedőn­kön tizenhatan szerepeltek. Aki legalább két kérdésre pontosan megfelelt, aján­dékcsokoládét vitt haza, — kivéve, ha a ' helyszínen megette. Gőz Imre úttörő raj, Kunmadaras Öregek napközije „Itt van az öregek igazi boldog otthona ... Ha akad kételkedő, látogasson meg minket, s győződjön meg szemelyesen róla, igazat írok.. .** Látszott a levélen — me­lyet a napokban küldtek szerkesztőségünknek —, hogy egy öreg kéz nagy- nagy igyekezettel rótta a sorokat. Nem azért kere­kedtem útra, mert kétel­kedtem a hír igaz voltában. Az a cél vezérelt, hogy megnézzem, milyen is a maga valójában a jászbe­rényiek új napközi otthona. A napközi otthon, ahol nem szőke-bamafürtű gyerme­kek játszadoznak puha sző­nyegen. hanem munkában elaggott, öreg emberek töl­tik napjaikat. Egyelőre csak egy utcára nyíló kis üzlethelyiség, de Több tejet fejnek, mint a nyári hónapokban A megye állami gazda­ságaiban és termelőszövet­kezeteiben nem egyszer pa­naszkodnak mostanában: a nagy hidegek miatt vissza­esett az állattenyésztés ho­zama és nem gyarapodnak a jószágok. A féletetett ta­karmány egyrésze ugyanis nem növeli az állat súlyát, nem szaporítja hozamát, hanem a testhőmérséklet fenntartásához szükséges. Épp ezért meglepő és di­csérendő a tiszafüredi Há­mén Kató Tsz tehenészeté­— Nem tudnék városban élni, mégiscsak más azért a falu romlatlan romantikája!!! (Endrődi István rajza) Szigorra! a herdálás ejjen gondoskodással a nagy hideg Három pártalapszervezétet alakítottak és egységes vezetőséget választottak februárban a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalatnál. Az egységes vezetőség tegnap, március elsején tartotta első tanácskozásiát, ahol szervezeti kérdésekről és az első negyedévi terv várható teljesítéséről vitatkoztak. Az utóbbi napi­rendre meghívták az alapszervezeti vezetőségeket, va­lamint a vállalat szakmai vezetőit A vita során elhangzott, hogy 1962. évi tervüket 104,1 százalékra teljesítet­ték. Ezt az évet kedvezőtle­nebbül kezdték. Előrelátha­tólag ebben a negyedévben 22 ezer óra munkakiesés várható. A vasúti forgalom korlátozása is nehezítette az anyagellátást. Ugyan­akkor szervezési hibákból szintén sok kiesés adódott. Mindezt jobb szervezéssel, gyorsabb, pohtosabb szállí­tással, rakodással ellensú­lyozni lehetne. Előfordult például, hogy a Cibakházá­ra címzett betonoszlopo­kat elkocsikáztatták Szen­tesre. majd vissza. Ezért javasolta a pártve­zetőség az üzletigazgató­ságnak. hogy havonta vizs­gálják felül az ilyen ese tekbő) adódó kieséseket. c haladéktalanul vonják fe­lelősségre a felelőtleneket A társadalmi tulajdon vé­delmét hasonló következe­tességgel támogatja a párt­vezetőség. Kiss Antal, az egységes vezetőség titkára elmondta hegy van a vál­lalatnak egy DT traktora, ami e télen az utcai gyere­kek szórakozóhelyéül szol­gált, mert kint telelt a sza­bad ég alatt. Rendbehozá­sára több mint tízezer fo­rintot kellett költeni. A lel­tározás alkalmával az egyik munkás a reá bízott motor- kerékpárt csak zsákban tudta bevinni bemutatni, annyira tönkre tette. Sem ezért, sem a sok hasonló kártételért nem bírságolták meg a felelősöket. Harmadik alapvető kér­désként a munkások szociá­lis körülményeit vitatta meg a vezetőség. Megálla­pította, sok helyen nagyon mostoha körülmények közt dolgoznak. A legnagyobb hidegekben sem tudtak pél­dául az építők megmele­gedni sehol. — Szentesen, Karcagon csak 45—46-os bakancsok vannak raktá­ron, amiket nem adhatnak ki a munkásoknak. Máshol nem volt gumicsizmáink a munkásoknak, a pusztákon a nagy hóban Is bakancs­ban dolgoztak. A vezetőség az üzletigaz­gatósággal együtt mind­ezekre megfelelő határoz- tokát hozott. B. E. . nek — a nagy hidegben elért — eredménye. A füredi közös gazdaság ez év januárjában 36 hek­toliterrel több tejet értéke­sített, mint a múlt év ha­sonló időszakában. A hoza­mok értékét emeli az a tény, hogy a többletet ke­vesebb tehéntől fejték. Egy év alatt fokozatosan emel­kedett az istálló átlag. Ta­valy januárban 95 tehén­től 5.5, most 89 tehéntől 8.6 liter tejet fejtek átla­gosan. Ez az eredmény a hozzáértő állattenyésztő szakemberek véleménye szerint is nagyon jónál: számít. — Talán sok abrakot használtak fel? — kérdez­tem a tsz elnökétől és fő- állattenyésztőjétől. — A szokásosnál is keve­sebbet — válaszolt Oláh István elnök és Rózsa Zol­tán főállattenyésztő. — Mindössze 1.64 kilogramm abrakot adtunk naponként és tehenenként. De annál több nedvdús takarmányt, silót. — A hozamok emelkedé­sében bizonyára az embe­reknek is nagy szerepük van — vetem közbe. — Természetesen. A gon­dozók javaslatai alapján kezdtük meg a szelektálást. Az alacsony hozamú tehe­neket kiselejteztük. Helyet­tük előhasú üszőket állítot­tunk be. Ezek egy része csak ezután ad tejet. A gondozókat a premizá­lás is ösztönözte a jobb munkára. Az idei tervben tovább fejlesztik ennek fel­tételeit. A tervet egyének­re bontották. Azt a tehe­nészt, aki a legmagasabb eredményt éri el, havonta 100, az éves terv túltelje­sítése után 500 forinttal jutalmazzák. Ezenkívül az éves te.ihozamtól függően 2500 literig 300. 2700 literig 400, azon felü] 600 forint prémiumot kapnak. — m. I. — az itt helyet kapott huszon­négy embernek az úgyne­vezett „földi paradicsomot” jelenti. Van ugyan mind­egyiküknek egy kis szobá­ja, vagy kamrája, ahol éj­szákéra meghúzódhat — s ahol eddig nap közben is élt. De gondot rájuk senki eddig nem viselt. Nincs hozzátartozójuk, rokonuk, s akinek van gyereke... Hát abban sincs sok köszönet. Huszomnégy ember. Hat- vannyolc-hetven évesek. Csekélyke nyugdíjból, bete­gesen morzsolgatták hátra­lévő napjaikat, mígnem n városi tanács sietett segít­ségükre. Talán ez a kemény hideg tél adta az első gon­dolatot: mi lesz azokkal az öregekkel, akiket szociális otthonba kellene helyez­niük, de eddig nem volt rá lehetőségük? Egyelőre elég lenne egy helyiség is, ahol reggeltől estig melegben ül­dögélnének, olvasgatnának, vagy beszél getménék. És meg lett a napközi ott­hon. Sőt ebédet is kapnak a lakók. A Lehel Étterem­ből hozzák a kosztat szá­mukra minden délben, * szerintük csak dicséretet, elismerést érdemelnek a szakácsok. Van rádiójuk, 9 az újsá­got is minden reggel' pon­tosan megkapják. De hiány­zik a kártya. Egy ultipar­tit ők is szívesen lejátsza­nának néhanapján. Vagy esetleg egy parti dominó­ban birkóznának egymás­sal. Nagyobb gond ennél, hogy kicsi a helyiségük. Bár Főnyi Ferencné — az az idős néni, aki nekünk ás ír­ta a levelet — szívesen b>- csátaná a napközi otthon rendelkezésére házát, meri. ott legalább két szobája és még egy kisebb helyisége lenne a napközi otthonnak; de lakó van a házban (akikkel sehogyan sem ér­tik meg egymást), s * ta­nács a lakóknak aem lakást 1 biztosítaná. Pedig milyen jó lenne, mert ak­kor még több öreget tud­nának elhelyezni. Még je­lenleg is ötven Idős ember várja a városban sorsának ilyenfajta . jobbra fordulá­sát. Köszönetét érdemelnek a jászberényiek, amiért igye­keztek megtalálni a lehető­ségét annak, hogy kényel­mes otthont biztosítsanak az elhagyott öregeknek. Most azonban a társadal­mi szerveken a sor, hogy ők is nyújtsanak segítő ke­zet, egy-két osomag kártya, egy doboz dominó, náhány képeslap vagy diaülm ké­pében. És mindenképpen meg kellene találnia a mó­dot a városi tanácsnak, hogy nagyobb helyét bizto­sítson a jászberényi öre­gek második otthonának. Varga Viktória Pali-vadász vadász — úgy lát­szik — minden kockázat • nélkül ügyködik. Számá­ra nincs idénykor­látozás, vadászati engedélyt sem kell váltania, va­dászterületről sem gondoskodnia.., Csak szaglász, és próbálkozik mind­addig, míg mesz- sziről megismerik a vadak. Akkor odébbáll. Más va­dászmezőre: más kocsmába. S ott kezdj élőiről. Meddig? Bors István Szolnak számára esedezik egy húszasért. „Kölcsönbe”, hi­szen nem szegény em ber ő, csak ép­pen nem jutott ej a lottóirodába, hogy felvegye né­gyes találatáért a nyereményt. Köl­csön ... Legalább tizet! — Annyit se?... Jó. Legalább egy kisfröccsöt fizes­sen! Ma még egy kortyot sem it- , tam... Az egyik vendég megússza pár fo­rinttal; a másik csak nagyke>-erve- sen szabadul. A (Levelezőnktől > Húsba harapó hideg a februári este, éles foga mégsem rettenti födél alá az utcá­ról a vadászt, ki többnyire az ital­boltok bejárata előtt toporog. Oly­kor odabenn hú­zódik meg — ré­vedező szemmel és í száraz torokkal. Áldozatra, az alvi­lág — és az ő nyelvén — szólva: palira vár. Mint vadász a vadra- Előbb a vad érző szívére apellál, és éhező családja

Next

/
Oldalképek
Tartalom