Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-15 / 62. szám

!*M március tó.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

s

Fogatokkal hordják. a trágyát a földekre a tíszasülyi határban

Repülőgép ablakán át

az áradó Zagyva fölött

A mokx&i repOiőíaret eb- hagyva, a pillanatok alatt yxz-ög fölé érve. már ayocnescrbó, hogy akármerre véhtotünk víz, vfe — ten- 19% borítja a földet. A »■ SasfaóSL TneaBPire látni pedig, de a hufiánookat verő búza vetéseken kívül más után hiába kutat a tekinteti A talajvíz vette hatalmába Samyraög határát Még > magasba te jtt kivehető, legalább derékig vízben áfának a kis tanyák, Ax udvarokból kivezető dűlő, majd országutakat maga als gyűrte .a víz, aa ár.

Ttettpüspötó belső tete- püditee cáriéként hat, A take utcáin emberek sietnek-, még félcipőben is tehetik, de körül víztukor verí kam kétmotoros ge- o&nk suhanó árnyát. Tisza.“ zShg a következő település. Dotoapusctai tanyái tucatjával a víz alatt Alattomos cilienaéfe a talajvfc, ■ fieügyö- fenoftüs, s napok alatt ten géné válik, Még jégtáblákat % úszSkáKat a hátán, ahogy azt Jászk&sér és P&V határa fölött láttuk.

Pedig az emberek kitartóan küzdenek, meg-magtö- tik romboló erejét, A tiarat- sülyi áj závattyútelep mé- sndpsranfcént tíz köbméter vizet zúdít a Tiszába A MMiérm hat működő skí- vatíyút számláltunk meg, A 28-as tiseasülyi föcsaitor- m nagy harapásokkal hőr- tóntt In n vizet, ds asm *<** vaé&m

Ahonnan a baj szakadt

iánk

Xléuyen bennjárunfc a ^gomszádcs Heves megye áűSöfe, Magasabb riassaaé

en, s mégsem csapásnéficüfi, Amerre jöttünk: Pély, Heves, Kél, vizet és vízzel birkózó embereket láttunk. A Mátra közeledtük, fehér folt a vízrengeteg után. Az olvadás még csak részleges, csúcsait még vastag hóte- toaró fedi. Hegedűs Lajos vízügyi igazgató nem kis aggodalmára,

— Onnan még újabb teást kapunk.

Kösrepülás után a Tana felett vagyunk. Ez a gyilkos patak rontott rá a mi JászdózSávJcra. Itt fönn Tárnáméra, Tamabod, Zsadány magaslatában a Tárná és a Tamóca megvadult egyesülésénél is zsákokkal, kuko- rocaszárral, földdel védik a huUámvezéstől a gátakat

Innen már árvízsújtotta vidékein repülünk. Tamaőrt tűnik fel alattunk, ahonnan a baj szakadt iánk, Tarna- öresel szemben ráereszke- diink a gátszakadásra, ötven méternyi gáttörése» árad, tombol a víz a Tárnából. Ez a gát-katasztrófa pecsételte meg szerdán hajnalban Jászdózsa sorsát

Jászdózsa látképe

Itt körözünk a kis tele

fölött. Kihalt utcáin kétéltű járművek, csónakok haladnak a víz sodrásában. Mentenek. A falut elköltöztették jórészt, csupán a tanácsháza körüli magaslatot nem érte még el a víz, b az ottani pár házat. A templom előtti téren gépek állnak. Embereket csak a hídfőnél lehet lábú. Nagyobb embercsoport védekezik, siettetik, hogy mielőbb levonuljon az árvíz,

s visszaköltözhessenek kárvallott otthonaikba a jász- dózsaiak.

Nem messze Jászjákó halma után a borsóhalifti település. A most víz alá kerülő tanyák udvarain lovaskocsikra, Zetoros vontatókra, gumikerekesekre rakodik, pakol az itteni lakosság. Jászboldogháza határában az egész Csikós- tanyai, Pokol-tanyai részt a víz uralja már. Helyenként olyan magasságban, hogy a tanyai lakásoknak csak a tetőzete emelkedik ki az óceánból. Roskadni készülő, s már összeroekadt tanyák felett is húz el a gép. Észreveszem, a pilóta itt rákapcsol a motorra.

Emberek százai védik Űjszászt

A szinte csak a helyi lakosság által ismert kis Tá- pió többszörösére duzzadva rohan Újszásznak. — A műutat már birtokába vette, ott tombol rajta. Újszász kritikus perceket él át. Az ide vezető utakon gépek érkeznek a gátra, fis Jász- alsószen-tgyörgy felől nagy csoport ásós-kapás férfit látunk közeledni. A gáton emberek százai lapátolnak. Az elárasztott útszakasz majd méteres vizének bátor tehergépkocsivezetők vágnak neki. Rakományukból kivehető: Sürgős véd- anyagot szállítanak.

Tomb<á a víznek árja éa csak az emberek összefogott elszántsága szegheti tomboló kedvét. Láttuk is mindenütt, felhők alatt és földet érve: küzd az ember, segít a gép

Bőrrák Lajos

Szobig jégmentes a Dana felső szakasza

Harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek éi a Sajó és a Marcal mentén

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság iájéfeoatatása szerint csütörtökön délelőtt a szeles hideg és a helyenként fagypont alá süllyedő hőmérséklet lassította set olvadást Szerda dél óta nem hullott jélentoeebb csapadék az országban, A Duna és a Tisza vízállása lassan emelkedik, de még közepes, illetve alacsony, Szobig a felső Duna-szakasz jégmentes, lejjebb erősen zajlik. A Dunai öldvár alatt keletkezett jégtorlódást a víz tovább mozgatja, csúsztatja lefelé. Az Alduna Apátiától toeadv» jégmentes. A Jugoszláv vízügyi szervek folyosót robbantanak az aP*- torlaszba, s megszakítások nélkül dolgáénak a «afebazttó alakulatok.

m muOmäA vfctfáás títedefi a jeget a Tiszán is s

így a jég kisebb megszakításokkal zajlik. A Sajón és a Marcalon áradás keletkezett, s ezért a vízügyi igazgatóság hadmadfokú árvíz- védelmi készültséget rendelt el a folyók egyes szakaszain. A megfeszített erővel folytatott védekezés ellenére a Marcal kiáradt a balparton, a euhai Bakonyáé torkolata felett. Az áttört Víz egyelőre nem veszélyeztetett lakott területeket. A Marcal torkolatánál jégtorlasz képződött, s egy robbantó osztag szovjet helikopter segítségével megkezdte as akadály eltávolítását

A kisebb folyók és patakok áradása miatt további részleges kiürítésre és mentesre került ser. Az elöntött

terület jelenleg 300 000 hold rét- és legelőre, valamint 200 000 hold szántára terjed ki. A honvédség, a lakosság és a vízügyi szervek szervezetten folytatják a védekezést és a kárelhárítást a veszélyeztetett helyeken. — (MTI)

Közlemény

A Megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedési Alosztálya értesíti az érdekelteket, hogy az árvíz miatt a Szolnok—Jászfényszaru

közötti utat lezárták. Szolnokról Jászberénybe a Be- senyszög—Jásrikisér—Jász_ apáti útvonalon keresztül lehet közlekedni.

Magdi és csapat a

Kedves, bánná kislány, Eesédd Magdolna. Hat tagú munkacsapatával országos első lett az áruibaromfi- temyésztéshen. A díjnyertesek névsorában ennyit írnak róluk: 92 ezer áru- baromfit neveltek 2,6 százalék elhullással és egy kiló hús előállításához négy kiló takarmányt használtaik fel.

— És a jutalom? — érdeklődöm.

Vidáman, vagy inkább elégedett örömmel tájékoztat:

— Ötezer forintot kaptunk 'az első díjért és miénk a KISZ Központi Bizottság versenyzásalója.

— A pénzt mire kiütitek?

— Nem is tudom — mondja bizonytalanul Magdi. Tudod, még nem döntöttünk. Talán kirándulni megyünk a nyáron. De ez még nem biztos. Lehet, hogy szétosztjuk és elkölti mindenki tetszés szerint

Magdi húsz éves. Csapatában rajta kívül mind asz- szonyok dolgoznak. Pár éve, mikor idekerült, még nem is hitte, hogy seót- fagadnak majd neki. ja kerestek tavaly nyolc-ki- lencszáz munkaegységet személyenként

— Hallottam, tűi teljesítettétek a tervet Igaz?

— Az ám! — satt és

nwíyosodűc újra — Ennyi baromfit még nem neveitek a szövetkezetben.

— Melyikben...?

— A csépel Alkotmány Tsz-ben. A tervben csak húszezer csülke volt, azt még júniusban átadtuk. Aztán kértünk még naposcsibét, később újra, meg újra te végül mintegy U- lenevsnkétearet neveltünk fel.

A kislány büszkén számol be az eredményekről, s még azért sem panaszkodik, hagy minden reggel hárem kilométert kefe gyalogolnia a baromfitelepig. Bent fejtik Csápén. Otthon még öt fiútestvére van, felnőttek, vagy ahogy 6 mondja — mind legény. Sok gondot okoznak a szülőknek és Magdinak is. Nem győz rájuk ruhái, bogét vasalni. Mikor ezt te feljegyzem, ijedten pillant rám.

— Jaj, esafc a bátyáim meg ne tudják, hogy panaszkodtam rájuk! Megharagszanak. — A nyomaték kedvéért hozzáteszi: — kitagadnak a családból.

Ezt persze nem komolyan gondolta. Egy győztes kislánnyal azért mégsem lehet ilyet tenni. Az igaz, hogy kevés ideje jut esténként a tanulásra, még kevesebb az olvasásra. Pedig nagyon szereti a könyveket. Tervei?... A mezőgazdasági szakiskolát már elvégezte, a hamarosan a technikumba iratkozik, szeretne le- érefctségiazá,

r. n.

Március 15-én

— ölvén évvel ezelőtt

Félévszázaddal

ezelőtt az imperialista háborúra való erős készülődés jellemezte az Osztrák- Magyar Monarchiát.

Ugyanakkor erős tiltakozó mozgalom is indult hazánkban a Habsburgok agresz- sziós tervei ellen. A demokratikus erők együttesében érdekes színfoltot képezett egy bátor csoport. Ennek tagjai azt hirdették: ha szabadulni akarunk a háború veszélyétől, melyben „a mi vérhullámainkban a kétfejű sasos hadigálya emelkednék magasabbra”

— az azt felidéző Habs- burg-ház uralmát is le kell ráznunk. Az Országos Köz- társasági Párt volt az, mely a Becstől való azonnali elszakadást, a királyi államforma megszüntetését, a demokratikus választójogot követelte. A köztársasági mozgalom 1912—13-ban hatalmas tömegeket tudott mozgósítani. — Az akkori Jász-Nagykun-Szolnok megyében is komoly tevékenységet fejtett ki.

A megyében már 1912 őszén jelentős tömegek csatlakoztak a republikánusokhoz. Különösen Mezőtúron, Túrkevén és Dévavá- nyán voltak erős szervezeteik. A mozgalom vezetői az értelmiségből származtak: tanítók, ügyvédek, lelkészek álltak a szervezetek élén. — Tömegei azonban nem kizárólag az intelligencia és a diákság köréből kerültek ki, — hanem földműveseket és városi nincsteleneket te szép számmal lehetett ott találni. A köztársasági eszme gyorsan terjedt ezen a vidéken. Nemcsak a Jászkunság kuruc hagyományai miatt, hanem azért is, mert az országos mozgalom központja éppen a szomszédságban, Hódmezővásárhelyen "volt A republikánus gondolatok terjedése — melynek egyik fellegvára Jász-Nagykun-Szolnok volt

— komoly aggodalmat keltett a Habsburgokhoz közelálló körökben is. Kris- tóffy József, Ferenc Fér dili ánd trónörökös magyar tanácsadója igen veszélyesnek minősítette ekkoriban a Tiszán tálon folyó köz- társasági agitota

A jászkunság! m- publikánus mozgalom tevékenységének csúcspontja 1913 márciusában vőt As előző hetekben — mint országszerte mindenütt — itt is nagyarányú előkészületek történtek egy általános sztrájkra a demokrattkzs választójog érdekében, — mely aztán a szociáldemokrata pártközpont utasítására — elmaradt. Ez nagy kiábrándultságot idézett elő a tömegek körében. Szolnok megyében viszont kisebb mértékű passzivitás következett be ezután, mint másutt. Ennek oka pedig éppen az volt, hogy a csalódott tömegek egyrésze (ahelyett, hogy mindenfajta demokratikus politikának hátat fordított volna) a köztársaságirikjpo?' rsatíö- kozott, kiienek nem volt részük a nagy tömegsztrú j k leszerelésében.

A növekvő republikánus aktivitás egyik jele a március 9-i túrkevei népgyűlés volt. — Figyelemre méltó mozzanat, hogy ezt a megmozdulást a köztársaságiak a szocialista földmunkásokkal közösen rendezték. Növelte e gyűlés fontosságát, hogy a szónak maga Nagy György, a republikánusok országos vezére volt. Beszédében élesen támadta a hatalmon lévőket, kik „eladják az országot Ausztriának”. A jelenlévő tömeg lelkesen helyeselt, sőt időnként a forradalmat éltető felkiáltások hangzottak el. íy: a megmozdulás felkeltette a megye urainak figyelmét; a főispán március 14-én külön jelentést küldött róla a kormánynak:.

A köztársaságiak

Szolnok megyében is komoly előkészületeiket tettek a március 15-i nemzeti ünnepre. Sajnos — hatósági nyomásra — minden politikai jellegű megmozdulást másnapra kellett áttenni, Március 16-án azonban ,két helyen is került sor köztársasági ^ megmozdulásokra, Mezőtúron és Túrkevén. Az előadó ismét Nagy György volt; elég asűfolt programja volt aznap, hiszen mindkét helyen az előírt időben kívánt megjelenni, s ez sikerült is. neki. Beszédeiben hangoztatta: ha az ország békét és szabadságot kíván, „véget kell vetni a kétfejű sas uralmának, s létre kell hozni a köztársaságot. mely az igazságot és a boldogságot biztosítja”. A gyűlések résztvevői mindkét helyen hazánk teljes függetlensége és a demokratikus választójog mellett szálltak síkra, március 15 eszméi szellemében.

Sajnos, — 1918. március után bekövetkezett a hanyatlás a mozgalomban. — Áprilisban a köztársaságiak országos kongresszusát z hatóságok terrorja saétzavarta. fitt a súlyos csapást kiheverni többé nem lehetett, s Szolnok megyében is be kellett következnie tevékenységük lassú megszűnésének. A hanyatlást persze bizonyos belső hibáik is siettették.

A köztársaságiak agitációjában sok helyen több volt a demagógia, mint a komoly forradalmi szándék. Programjuk haladó volt, de számos kérdésben következetlenül foglaltak állást a demokratikus átalakulás lényeges kérdéseiben (így például a. földkérdésben nem követelték határozottan valamennyi nagybirtok felosztását). — Minden hibája ellenére azonban az 1913-as köztársasági mozgalom s annak jászkunsági tevékenysége megérdemB tiszteletünket bátorságáért, demokratizmusáért és hazaszeretetéért Merényi L&szfé

Kétszáz résztvevő a fásítási ankéton

Tegnap délután Szolnokon a Ságvári Endre Művelődési Ház színháztermében tartották meg a megyei fásítási ankétet A kétszáz résztvevő érdeklődéssel hallgatta Marton Tibornak, a Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság igazgatójának előadását. A fásítási hónap jelentőségét méltató, s a húsz éves távlati terv főbb tennivalóit tartalmazó, valamint a közvetlen feladatokra is serkentő beszámoló után került sor a kitüntetések, jutalmak átadá sára.

Az Országos Erdészeti Főigazgatóság aa 1962. év legjobb fásítóinak öklévé- let, illetve jelvényt adományozott. Zs. Varga István, az öcsödi Kossuth Tsz elnöke oklevelet és 500 forintot, Nádas Mihály, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz elnökhelyettese, Bíró Boldizsár, a szolnoki Lenin Tsz pártti tikára jelvényt és 309 forintot, Réti Gyula, a szolnoki járási tanács erdészeti előadója pedig jelvényt ka, patt;

A hozzászólások után a Nyárfatermesztés etet film«! vetítették.

\