Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-13 / 60. szám

1963. március IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 t f ^aslfe A korszerűen berendezett karcagi áruházban csend ho­nol. A dolgozók Közül néhányan még nem tértek haza. Itt a tavasz, megérkeztek az új áruk. Képünk az ízlé­sesen átrendezett bemutató pultot ábrázolja A TBC elleni küzdelem a tiszafüredi járásban A tiszafüredi járásban 1961-ben az ernyőképszűrés során huszonötezer embert vizsgáltak meg. A korábbi években a gondozó mellett a felkutató munkát a védő­női kar és a körzeti orvosi kollektíva végezte. Termé­szetes, hogy azok a körül- -mények nem elégíthették ki a felkutató munkával összefüggő, modern követel­ményeket. A tuberkulózis elleni küzdelem kulturált, korszerű szakaszát éljük, amelynek célja, a gümőkór felszámolása. A tapasztalatok és adatok szerint a régi klasszikus tbc-ha- lálozás — kölessvimőkór, agyhártyagyulladás. a súlyos tbc-bői származó halálos vérzés — szinte alig fordul elő. Ez főleg a gyógyszeres ke­zelés hatékonyságát igazol­ja. A nyilvántartott betegek közül évente átlagosan tízem halnak meg a tiszafüredi járásban. Ez még viszony­lag sok. Egyelőre a tbc-s halálozás lényeges csökke­nésére aligha számíthatunk, hiszen az ötven éven felüli betegek közül mindig akad olyan elhanyagolt állapotú, akinél aligha akadályozha­tó meg a halál bekövetke- ' zése. Teljesen bizonyos azonban, hogy a halálozási arányszám említésreméltó emelkedésével a jövőben sem kell számolnunk. A következő években a tisza­füredi járásban és egész Szolnok megyében gyakor­latilag a jelenlegi szinten marad. A tiszafüredi járásban 1060. óta a nyilvántartott betegek száma 619-ről 667- re. mindössze 48-al, emel­kedett. A statisztikai ada­tok az ernyőképszűréssel fe1 ismerteket is magában foglalják. A vizsgálati adatok sze­rint a iHnbb beteg ötven éven felüli, mig a fiatal korosztályból alig van megbetegedés és olvan eset. amely régi eredetű volna. Az új és friss esetek száma állandóan csökken. A színvonalas felkutató mun­ka nyomán még egy-két évig növekedni fog a nyil­vántartott betegek száma, majd hosszú éveken át tar­tó stagnálás várható. A rászorulók állandó gyógy­szeres kezelése, állapotuk ellenőrzése, a lényegében tbc-mentes fiatal generáció, a folyamatos felkutatás, azt a következtetést engedi meg, hogy a tbc, mint nép­betegség teljes felszámolá­sa a tiszafüredi járásban is a megyére kialakított kon­cepció alapján, körülbelül 20 éven belül megtörténik. A gondozóintézet sokat foglalkozik a krónikus tbc-s betegek közvetlen környe­zetének állandó szűrésével, ellenőrzésével. Itt a gyer­mek a legveszélyeztetettebb. A kemoprofilaxis. a BCG- zés, s a betegek gyógysze­res kezelése a legdöntőbb. A járásban e küzdelem je­lentős eredménnyel járt. 1960. végén 31 nyilvántar­tott gyermek volt, 1963. februárjában már csak kettő szorul ápolásra. Amennyire kedvező a helyzet az emberi tbc-s megbetegedések tekinteté­ben, annyira súlyos a szarvasmarha gümőkórral kapcsolatban. A járásban a szarvasmarha állomány 60 százaléka fertőzött. (A tiszafüredi Hámán Kató Tszi-ben 90 százaléka.) A fertőzött állatok teje leg­inkább a gyermekeket ve­szélyezteti, hiszen tudomá­nyos tapasztalat szerint a tüdőn kívüli (csont, agyhár­tya, vese. stb.) tbc-s meg­betegedések tekintélyes százaléka a fertőzött nyers­tejből származik. A jelenlegi szükségmeg­oldásokon túl véglegesnek csak a tbc-mentes állo­mány kialakítása tekint­hető, ami a tiszafüredi járásban és Szolnok megyében egy­aránt 1966. elejére bekövet­kezik. A rehabilitációs munka folyamat*». A nem fertőző vagy gyógyult betegeket könnyebb munkára oszt­ják be. A rehabilitált me­zőgazdasági munkásoknak általában a pozitív, vagy vegyes állományú tehén­istállóban juttatnak mun­kahelyet. A tiszafüredi tapasztala tok azt igazolják, hogy a tbc elleni küzdelem ma már gyakorlatilag egységes folyamatot jelent. Ez bizo­nyítja azokat a megállapí fásokat. amelyeket az egész megyére meghatározott húsz éves távlati terv tett. Tehát azonos körülmények és feltételek biztosítása mellett, a tbc felszámolás- a megyében azonos időben következik be. F. P. FILMEKRŐL Emlékek éjszakája — Napfény és árnyék A SZOLNOKI MOZIK hétvégi mű­sora, bár nem tartalmaz kiemelkedő fil­meket, mégis megérdemli, hogy írjunk róla. Nemcsak azért, mert mindkét film a maga módján az emberi megértés útjait keresi, de több érdekes művészi megoldá­súik is véleményem elmondására serkent. Az Emlékek éjszakáját tartom több­re, hiszen ennek elemzése -szerteágazóbb rá mélyebb, kifejező eszközei kiforottab- bak. Mégis valahogyan fáradtnak éreztem a világhírű Kod.r forgatócsoportnak ezt az alkotását. Pedig a téma rendkívül nagy lehetőségeket nyújt, amikor feleleveníti a kisvárosban megszálló emberpár múltját. Egymást szeretni jöttek ide, de ahogyan elbeszéléseikből megismerik egyéniségü­ket, rájönnek, hogy nem lehetnek egy­másé. Elválasztják őket nem az emlékké fakult szerelem, hanem a múlt külön és másképpen leélt eseményei. Kettejük- kö­zül Michel a rokonszenvesebb, de magá­nak élő önzése éppen úgy nem látszik megoldásnak, mint Wala túlságos kollek­tívizmusa. A film szürreális képedben o kicsorbult emberi sorsok mögött valahol még az elmúlt korszak sok kegyetlensége is felbukkan s meglehetősen bátortalan a szép befejezés derűlátása. A kissé krisz­tusi alapgondolat, hogy szeretet nélkül nem lehet élni, még erősíti a két magá­nyos öreg, Goldapfel úr és a szálloda- vezetőnő szerepeltetése is. Tadeusz Konwiczki, a rendező az iro­dalomból került a filmhez. Ennek elle­nére teljesen átérő a mai film szenvte­len tartózkodását, a lengyeleknél elég gyíkon jelképek nála inkább már csak kitűnő lélektani hatások. Azt, hogy a gyakran konstruktivista felfogásban fény­képezett és néhány kitűnő ötlettel előálló — a madarak repülése, a táncjelenet, a gyilkosság bemutatása — film mégsem teljesen meggyőző, elsősorban az okozta, hogy a rendező annyira belebonyolódott a sejtelmességbe, hogy nem jutott él a téma igazi megragadásáig. Nagy várakozással tekintettünk a nagyhírű Napfény és árnyék bemutatója elé. Nos,- sajnos, a film csalódást okozott. Rangéi Vlcsanav kétségtelenül sokat ta­nult a kor legnagyobb rendezőitől, de még nem összegezte egyéni formákban tapasz­tala, tait, A mű nagyigényű problémaköre — az emberiség elpusztulásának veszélye — egyáltalán nem tud sem emberileg, sem eszmeileg annyira kibontakozni, hogy Resnais korszakalkotó filmjének, - a Sze- • relmem, Hirosimának ellentételeként, em­legethessük. A BAJOK ALAPJA a rosszul értel­mezett absztrakt felfogás, hiszen a cse­lekményességet nem zárja ki az — éppen a lengyel film a példa erre — a filmbeli szituáció állandósága. Mivel pedig a lány és a fiú mindvégig csalt évődik és ;zo- morfcodik a tengerparton, nincs mód ar­ra, hogy a mondanivalót sokoldalúan be­mutatott jellemek- közvetítsék. Ez egy­ben azt is eredményezi, hogy a film — néhol bizony erőltetett ötletekre épülő — epizódokra hullik szét. amelyet bizony eléggé telezsúfol eredetinek vélt harsány megoldásaival a rendező. Végeredmény­ben több kisfilm veszett el ebben az al­kotásban, hiszen, csak ott lehetett volna az olyan túltengő formai szépségeket be­mutatni, mint a tengerparti szállodasor, vagy a vízalatti szeretkezés egyébként valóban megkapó látványa. Különösen el­hibázott a befejezés, hiszen a jazz rá a tánc semmiképpen nem hivatott arra, hogy az emberiség legjobb erőit reprezentálja. Ami tehát ebben az igaz, de túlságosan közvetlenül kifejezett gondolatokat és szép, de öncélú megoldásokat felsorakoz­tató filmiben nagyon tetszhet, az nem más, mint a fiatalok kapcsolatának él­ményt nyújtó ábrázolása rá az amfora összetörésének felelősségteljes szimboli­kája. Dimo Kalarov különösen távoli ké­peiben adott nagyhatásút. Tompa László r „ 4 thelyezéséhez nem járulok hozzá Négyszavas tőmondat csupán. S mögötte emberek elképzelései, vágyai való­sulhatnak meg, vagy dől­hetnek romba. Legalábbis keserűséget okozhatnak az értetlenség láttán. Mennyi­re így igaz, két esetet mindjárt erre. Az egyiknek Andrási Imre; Bartucz Győző a má­siknak szereplője. Andrási Imiét a Középtiszai Állami Gazdaság állattenyésztő szakemberét felkeresték ugyanis a tisza föld vári Le­nin szövetkezet vezetői. Az egyesüléssel megnőtt a kö­zös gazdaság jószágálloma- nya, de nincs szakirányító­juk. Kiváló adottságuk len­ne tenyészállat gazdálko­dáshoz, szeretnék meghono­sítani a korszerű takarmá­nyozást, de náluk nincs hozzáértő ember. Egyszóval felvillanyozták Andrási Im­re alkotókedvét, s ő is úgy találta, nagy munka várna rá Tisza föld váron, de pers­pektíva is. Ráadásul fizet­ség dolgában ugyancsak jobban járna, ha vállalja a szövetkezet főállatte- nyráztői beosztását. A tiszaföldvári Lenin Tsz annak rendje-módja szerint kérte Andrási Imre áthe­lyezését. ő szintén közölte, nincs szándéka tovább a gazdaságban maradni. S az állami gazdaság válaszleve­le megérkezett a szövetke­zethez: ,.nem járulunk hoz­zá”. Szinte szóról szóra ha­sonló Bartucz Győző törté­nete. Ö a Szolnoki Vas­es Faipari KTSZ főköny­velője. A szolnoki Felsza­badulás Halászati Termelő­szövetkezetet jól ismerte, s nagyon megörült, amikor oda hívták főkönyvelői be­osztásiba. A halászati tsz- nél idestova 12 éve hibázik a bizonylatolás, a könyve­lés, a pénzügyi fegyelem. Ezt látva a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya szívesen adta bele­egyezését a főkönyvelő­változáshoz. A halászati tsz kikérő le­velét a vasipari ktsz mél­tányolta megjegyezvén, nyugodtan engedi el fő­könyvelőjét, hiszen után­pótlása biztosított. Ámde a KISZÖV: ..népgazdasági ér­dekből nem járulok hozzá”. (A KISZÖV. miután a ktsz már hozzájárult!) Bartucz felkereste a KISZÖV veze­tőit, értsék meg, nagyon szeretne elmenni, mert az neki mindenképpen előnyös, s még azt is vállalja, hogy régi munkahelyén legalább három hónapot besegít. Nem. nincs vita — nép- gazdasági érdek. Van ilyen valóban. Van egyéni vágy és van nép- gazdasági érdek. De a kettő csak kivételes esetekben nem azonos, ha a jóindulat vezérli az ügy intézőit, többnyire összeegyeztethető. Miért látsz'k hát ellentét e két példában is? Nyilvánvalóan ezekben az esetekben szűklátókörű- ségről van szó. Vitatható ugyanis, vajon a népgaz­daságnak nem az e elsőbb- rendű érdeké, hogy a jól ola­jozott gépezetként működő állami gazdaság és vasipari ktsz után végre rendben legyen a termelőszövetke­zet és a halászati tsz gaz­dálkodásának számontartá­sa, gazdálkodósa is? B. L. r If jabb eszperaoté tanfolyam alakul Szolnokon Csütörtökön délután hat órakor találkozik első íz­ben az a húsznál több nő és férfi a szolnoki Ságvári Endre Művelődési Házban, akik az újonnan létesülő eszperantó szakkörnek lesz­nek tagjai. E találkozóra azonban nemcsak azok mennek el, akik még most ismerkednek e nagyszerű világnyelvvel, hanem a régi Gszperantisták is, akik már évtizedékkel ezelőtt tanul­ták, beszélték az eszperan­tót és most fel akarják fris­síteni ismereteiket. A szakkör vezetője Kor­sós Lajos eszperantó szer­vező és oktató lesz, aki eze­ket mondotta a Ságvári Endre Művelődési Ház leg­fiatalabb szakköréről: — Szolnokon a harma­dik, a megyében pedig a nyolcadik eszperantó cso­port lesz. Jelenleg Szolnok megyében körülbelül száz­harmincán tanulnak eszpe­rantóul, ám ezt a létszámot szeretnénk tovább növelni. Hogy miért? Köztudott., hogy augusztusban Szófiá­ban rendezik meg az eszpe- rantisták világkongresszu­sát. Ebből az alkalomból, angol, norvég, francia, svéd, holland, dán, német, svájci, osztrák, cseh stb. nemzeti­ségű eszperantisták utaz­nak majd át Magyarorszá­gon, így a megyeszékhely«!* is. Szeretnénk, ha Szolno­kon minél többen el tud­nánk majd beszélgetni kül­földi „eszperantónyelv ro­konainkkal" j.. HÁROMLÉF’CSÖS . „EURÓPAI” MŰHOLD Á háromlépcsős európai műhold első lépcsőjét, az angol Blue Streag rakétát nemrégiben sikeresen ki­próbálták. A műhold máso­dik lépcsője francia, a har­madik német lesz. A fran­cia rész már igen előrehala­dott állapotban van; a né­metet most állítják össze. ,,Csak addig izgultam. amíg nem énekeltem Üjabb Szolnok megyei versenyző a Ki mit tud? országos elődöntőjében MegyálasKlotfák a művelődési ház új 9 ehetőségét Mezőtúron Vasárnap délután került sor a művelődési ház tár­sadalmi vezetőségének megválasztására Mezőtú­ron. Salánki Istvánná is­mertette a szocialista kul­túráért éremmel kitünte­tett művelődési háznak, mint a város kulturá'is köz­pontjának kétéves műkö­dését. Beszélt az új szín­pad építéséről, a modern klub kialakításáról, a szak­körök és a csoportok ered­ményes munkájáról. Hő­gye Sándorné tett ezután javaslatot az új vezetőkre, amit a nagyszámú közön- •és eiv'-aímVao elfoga dott. A megbízólevelek át­adása után a program má­sodik részében a Kossuth 4éri iskola úttörői és a mű­velődési ház művészeti csoportjai adtak jólsikerült műsort. j Akik látták a televízió vasárnap délutáni műso­rát, ismét találkozhattak a Ki mit tud? műsorban Szolnok megyei résztvevő­vel. Mint tudjuk, az elmúlt hetekben már szerepeltek megyénk fiataljai a Ki mit tud? műsorban, méghozzá szép sikerrel, hiszen a szol­noki Kilián György repülő- tiszti iskola gitáregyüttese, Návai Hajnalka jászfelső- szentgyörgyi gyakorló ta­nítónő, s a szolnoki ügyes kis cimbalmos, Kállai Gá­bor továbbjutottak, így in­dulnak maid az országos elődöntőn is. A vasárnap délutáni Ki mit tud? újabb Szolnok megyei sikert hozott. Szép­laki Katalin, a megyei KISZ bizottság kulturális munkatársa Puccini: Bo­hémélet című operájából Mimi áriáját énekelte. — Széplaki Katalin ezt mond­ta sikere után: — Bevallom őszintén, eleinte izgultam, a Vasas kultúrotth ónban megren­dezett versenyen. — Igaz, egyszer már szerepeltem a televízióban a szolnoki Ságvári Endre Művelődési Ház. énekkarával, de ez nem volt az igazi”, hiszen csak a kórus tagjaként 'nekeltem. A közönség is láthatta, erős volt a me­zőny. A két debreceni kis­lány duettje, az öttagú vo- kálegyüttes komoly „kon­kurenciát” jelentett. — Btzott a továbbjutás­ban? — Mindent megtettem... S az volt a legjobb, hogy csak addig izgultam, amíg nem énekeltem. — Utána úgy éreztem, mintha szín­padon lennék. Persze, nem a televízió kamerája előtt. — Mit énekel majd a májusi középdöntőn? ' — Valószínűleg Gounod: Faust című operájából az Ékszeráriát. — Egyébként nemcsak magamért druk­koltam vasárnap délután a televízióban. A szolnoki Verseghy Ferenc gimná­zium tanulója, Katona Ju­dit, a Ki miben tudós? ver­senyben indult, s ahogy a televízió közönsége láthat­ta. bekerült a nyolcaddön- íőbe — biológiából. Persze, az izgalom ezzel még nem ért véget, hiszen fizikából, történelemből és földrajz­ból még hátra vannak a Ki miben tudós? verse- nvek a televízióban, s a Ki mit tud? országos elő­döntőiének megrendezésé­re is ezután kerül sor. — Mit jósol, tovább jut az országos elődöntőn? — Nem vagyok babonás, így hát ióslásokba sem sze­retek előre bocsátkozni.. — bűbe* —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom