Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-13 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei Wéftíoft A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYE! TAN ÁCS LÁPJA XIV. évfolyam, 60. szám. Ara SO fillér 1963. március 13. szerda. Társadalmi munka Budapesten egy nap alatt 15 centimétert emelkedett a Dnna Az eső tovább segítette a hóolvadást a Dunántúl északi felében és a budai hegyekben. A Duna Buda­pestnél egy nap alatt 45 centimétert emelkedett, ennek ellenére kedden reg­gel még csas 222 centimér tér, tehát igen alacsony víz­állást mutatott a vízmérce, ez a kisebb emelkedés összetörte a jeget. így most már Budapesttől majdnem Ercsiig jégmentes a Duna. — Ercsi alatt azonban az. egész magyar folyószaka­szon változatlanul áll a jég. Tárnokon mind a két pa­tak. a Benta és a Pusztazá- mori patak kiöntött, víz alá Került a 7-es út egy szaka­sza is és négy házsor. Kato­nai alakulatok segítettek az éjjel a mentésben. Soly­máron a vasút és a bécsi országút között hat lakó­házba zúdult be a víz, s más­fél méter magasan állt. Dunaharasztin 60 lakóház került veszélybe. (MTI) MA: Nem modor dolga ex 4 jövő TÜZÉP-je ÉJ es anyu A TßC elleni küzdelem a tiszafüredi járásban Kivégzések Irakban Filmekről Hírek Kőtelek faluszélét kisebb tenger borítja. Az össze­gyűlt belvizet Bozsó Béla. az Ezüstkalász Tsz tagja öntöző szivattyúval emeli át a? úttest baloldalára Nincs aggodalomra ok Munkatársaink jelentik a Jászságból Reggel hát óra. A KőzéptiszáVidéki Vízügyi igaz­gatóság árvízvédelmi ügyeletén most aránylag nyuga­lom van. Hétfőről keddre virradó éjszaka lényeges változás nem történt. A Zagyva és a Tárná vízszintje számottevően nem emelkedett. Még azt megtudom, hogy 1941-ben volt utoljára ilyen ár- és .belvíz a Jászság területén, s hogy eddig 12 000 homokzsákot használtak fel csak Jészalsószentgyörgy határában az ár megelőzésére. Jelenleg is 40 nehéz földmunka­gép dolgozik, segíti a töltésépítést Jásztelek, Alaty- tyán, .Tánoshida és Jászalsószenigyörgy határában. 5 zocializmust építő munkánknak számta­lan összetevője van. Kisebb, nagyobb építőkövekből al­kotjuk jövendőnket ml ma­gunk, emberek. Tervezünk és építünk. Vitatkozunk és érvelünk. S tudjuk jól fa­lun, városon egyaránt évek szorgalmas munkája meg­hozza gyümölcsét. Éppen ezért mindannyian igyek­szünk letenni a magunk kis építőkövét a holnap várához. Az építőkövek közül be­széljünk most egyetlen, lát­szólag parányi építőelemről, a társadalmi munkáról. A Szolnok megyei tanács vb községfejlesztési cso­portja a napokban készítet­te el jelentését a megye községfejlesztési alapjának 1962. ér '. felhasználásáról. A különbö' ' rubriká!;: ered­ménye 71 806 000 forintot mutat végösszegként. Eny- nylt fordítottunk az elmúlt esztendőben csupán község­fejlesztési alapból megyénk falvainak, városainak gaz­dagítására. S ebből a több mint hetven millióból 11 millió 857 ezer forint a végzett társadalmi munka értéke. Ennyi értékűt dol­goztaik a . jászsági, a kun­sági, a tiszazugi ember«! szűkebb hazájuk, s ezáltal saját életük gazdagítása, r szebbé tétele érdekében. Ez a szám l millió 830 ezer munkaórát jelent. Szá­moljunk egy kicsit. Egy nap 24 óra. Egy év — 365 nap — 8760 óra. Tíz év? Száz év? Ez az 1 millió 830 ezer munkaóra 209 évvel és még néhány nappal egyenlő. Hány ember pro­dukálta ezt? Hetvenezer és még négyszáznegyvennégy névtelen ember, akiket csak úgy tartanak nyilván; tár­sadalmi munkásak Akik nem várták a kérő szót, s nem várnak különösebb köszönetét s«m munkájú kért. Nézzük tovább a statisz­tika számadatait. Ez a több mint egymillió társadalmi munkaóra nem pontos szám, mert ez csak a fizi­kai munkában eltöltött órákat jelenti. Ékhez még hozzá kell adni negyvenöt tervező mérnök és techni­kus munkáját, akik csak az elmúlt évben 800 ezer forint értékű műszaki ter­vet készítettek él. Hány órát v ez igénybe. Hány óra kellett a gondolatok apró mozaikjának összera­kásához? Ezt nehéz, lenne összeszámolni* Mi épült a társadalmi munkások kezenyomén? Utat javítottak, parkosítot­tak, orvosi rendelőt, egész.- ségházat, művelődési ott­hont, iskolát építettek. Víz­vezetéket és járdát, villany­hálózatot és csatornát, für­dőt és sportpályát létesítet­tek közös összefogással. Törökszem tmiklósom 1981- Iven még a város főterén tartották a hetipiacot. Az­után tavaly összefogtak az emberek. Parkosították a teret, s ma már ez a város egyik legszebb pontja. Két- százhatvanezer Ft értéket dolgoztak ott a miklósiak. S ezen túlmenően még ar­ra is futott erejükből, hogy vízvezetéket, járdát építse­nek, hogy csak a nagyob­bakat említsük. Jászjákóhalmán 103,40 forint jut egy emberre. Ennyit dolgoztak társadalmi munkában átlagosan a falu lakói. S ha nem is ilyen mértékben, de kivette ré­szét ebből a Jászság többi falvának lakossága is. Alattyánban 52,28, Jásztel­ken 42,50, Jászszentanórá­son 36.32 forint értékű tár­sadalmi munka jut egy-egy emberre 1962. évben. Szolnokon, a megye szék­helyén szinte fogalommá vált a Tiszaliget építése. Üzemek, vállalatok, hivata­lok. iskolák munkásai, diák­jai kértek ásót, lapátot, hogy napi elfoglaltságuk után segítsék az üdülőtelep felépítését. Ástá<c a nagy­medence helyét, fektették az úttörővasut sínjeit. S rhig az egyik csoport a Tisza balpaitján munkálkodott, addig egy másük kis csoport üzletházat épített a Nyíl utcában, s még arra is ju­tott idejük a társadalmi munkásoknak, hogy befe­jezzék a kertvárosi művelő­dési ház építését, s hogy 2,5 kilométer árkot ássanak a vízvezetékek fektetéséhez: Több mint egymillió fo­rintot építettek a megye­székhely lakói. Építettek és építenek minden bizonnyal ebben az évben is. Hisz jártunkban keltünkben hányszor hallottuk már: rendbe kellene hozni az utcákat, itt a tavasz ültes­sünk virágot, létesítsünk parkot. Mások meg vízveze­tékszerelésről árokásásról beszélnek. Tervezgetnek, Évről évre többet te­szünk. Előző évhez hasonlít, va 1362-ben két millió fo­rinttal dolgoztunk többet társadalmi összefogással, s az 1963-as év sem hoz minden valószínűség szerint ennél kisebb eredményt- Természetesein ez az ered­mény a jó seervező mun­kán, az emberek lelkesedé­sén, öntudatán kívül annak is köszönhető, hogy az első pillanattól kezdve szakmai­lag megfelelő, kellő műsza­ki képzettséggel rendelkező emberek irányítják a mun­kák menetét. Időben van szerszám is, nem kelt ásóra, lapátra vtárrf órákhosszat, mint az még néhány évvel erdőit volt. jo* Robb-nngyobb építő­** kövekből alkotjuk az emberiség — mindannyi­unk boldog jövendőjét. Az építőkövek közül csak egyetlen parányi kockát, a Szolnok megyében végzett társadalmi munkát vizsgál­tuk meg közelebbről. S lám máris milyen nagysze­rű eredményeket nyugtáz­hatunk. Varga Viktória — Nincs aggodalomra ok. — nyugtat meg Nemes Gerzson főmérnök, az éj­szakai ügyeletes. Pár perccel később már gépkocsival száguldunk a jelenleg vészéiyreztetett köz­ség, Jánoshida felé. Erre az útra Hegedűs Lajost, a VÍZIG igazgatóját kísérem el. Néhány percre megái lünk JászaLsószentgyörgyön a községi tanács előtt. Bent, az elnök szobájában együtt az egész „vezérkar”. — Jöttek-e Jászladánybói A keddre virradó éjsza­ka érkezett az afrikai par­tokról hazánkba aiz él,só idei szubtrópusi meleghul­láin, ami mór hétfőn erős felmelegedést okozott szer­te a Földközi és az. Adriái tenger partvidékein. Olasz- orszógszerte 16—18, az ad­riai partokon 20—22^ fokig emelkedett a hőmérők hi­ganya, Görögország és Tö­rökország számos vidékén ugyancsak 22 fokig mele­gedett fel a talajközeli lég- réteg. Nálunk a hétfői kö­zéphőmérséklet 2.3 fokkal haladta túl az időszaknak megfelelő sokévi átlagot. A szubtrópusi áramlást azonban kedden délelőtt északnyugatról jött hideg frontbetörés keresztezte, ami — az idén először — nyárias jellegű égzengéses az ■ emberek segíteni? — kérdezi az igazgató a köl­csönös üdvözlések után. — Száznyolcvanán voltak itt az éjjel — válaszol a vb-elnök. — Százan a víz­műnél dolgoztak, nyoleva- nan meg a mi embereink kel együtt a műút védel­ménél emeltek, gátat. — Lesz-e nagy baj, igaz gató elvtárs? — kérdi az egyik ember, látszólag nem kis izgalommal. — Nincs aggodalomra ok. zivatarokat okozott- — A Szombathely — Győr — Pápa — Nagykanizsa vo­nalán kezdődött zivatarok a koradélutáni órákban el­érték a fővárost, majd dél­után az Alföldre is átter­jedtek, A zivatarokat viha­ros erejű szél, kiterjedt zá­porok kísérték. A Tisza kö­zépső szakaszának vidékét végigsöprő zivatar és szél­vihar különösen a Zagyva és a Tárná mentén zajló árvédelmi munkálatokat zavarta. Az erős széllöké­sek nagy hullámokat kel­tettek a medréből kilépett pntnkok vizén, nehezítették a gáterősítési munkákat. A hidegbetörés nyomában nagy hőmérsékleti különb­ség alakult ki, különösen az északnyugati és a déli megyék között. Kedden Nem lesz semmi íVs.i., em­berek ! Tíz perccel később már a jánoshidal községi tanács előtt áll meg gépkocsink. Bent, az elnök szobájában éppen áz emberek eligazí­tása folyik. Az önkéntes rendőrök vállalkoztak arra, hogy házról házra járva értesítik a lakosságot. Kör­gátat kdí építeni a falu köré. A levonuló ár veszé­lyeztetheti Jánoshidát. — Nem lesz ez így jó! Nem készülnek el idejére! — így az igazgató. — Dol­goznak a gépek? — Tizenegy gép jó. Az dolgozik. Kettőnél eltörött az ekefej. Ha azt kijavít­ják, azok is segíthetnek a munkában — válaszol Ba-. ráth vb-elnök. Aztán megérkezik a köz­ségi párttitkár is, s vele együtt a termelőszövetkeze­tek elnökei, agronómusai, délben a nyugati határvi­dékén plusz 5—6, s Feri­hegyen is csak plusz 8 fo­kot mértek, ugyanakkor Pécsett és Baján 17 fokot mutattak á hőmérők, A kora délül árú órákban az ország déli területeiről plusz1 18 fokot jelentettek, A napi középhőmérséklet — az erős visszaesés ellené- fe kedden még elérte a normál-szintet. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztá­lyán adott tájékoztatás sze­rint szerdán hajnalban or­szágosan plusz 3—6, nap­közben plusz 10—13 fok körüli .lesz a hőmérséklet. Űjabb felhőátvonulásokra, kisebb esők és átmeneti napsütés sűrű váltakozásá­ra lehet számítanunk. még sokan a falu lakói közül. Par percig vitatkoz­nak, hogyan lehetne meg­gyorsítani a gátépítést, az­tán már hallom is, hogy félreverik a harangokat, s a hangosbemondó szólítja „fegyverbe” Jánoshida la­kóit. Egyetlen ember arcán sem látok rettegést. Inkább bizakodnak. Tudják, hogy megvédik a falut közös erő­vel a pusztító víztőL Egye­dül a Dimitrov Tsz elnöke- nyugtalankodik jobban. — Hogyan lehetne meg­mentenünk a tanyát? Pon­tosan beleesik a veszélyez­tetett. terület közepébe, — mondja. — Arra most nem sok lehetőség van — válaszol a vízügyi igazgató —, de az állatok mentését már most azonnal meg kell kez­deni. S az elnök már siet, hogy intézkedjen. Biztonságba kell helyezni. kétszáz szarvasmarhát, ötszáz ser­tést, kétszázhúsz anyajű- , hot, százötven kisbárányt, ’ háromezer baromfit. Közben hallottam, hogy a tótkéri részen tizennégy tanyát veszélyeztet a víz, melynek lakóit ezekben a percekben hozzák be a fa­luba. összefogott Jánoshida népe. Mikor visszafelé in­dulunk a gépkocsival, még látom, hogy ki ásóval, ki iapátiai ki meg éppen csá­kánnyal kezében megy a gát felé, védem a falut. V. V Délutáni jó hírek Jászberény, árvízvédelmi területi bizottság szobája. Az asztalon térkép. Szeke­res László, a járási párt- bizottság első titkára hajol fölé. Tájékoztatja az áradó Zagyva veszélyeztetett pontjairól Dégen Imiét, az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetőjét, Szászhe­lyi Pált, a főigazgató he­(Eolytatás a 2. oldalon) Északnyugati frontbetörés vetette vissza a felmelegedést Megérkezett az első idei égzengéses zivatar — Felhőátvonulások ; eső és napsütés váltakozik

Next

/
Oldalképek
Tartalom