Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-12 / 59. szám

1963. március 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Tátray vonósnégyes hatalmas sikere Karcagon ftbben a tanévben az öt hangversenyből álló soro­zat keretében a világhírű Tátray-vonósnégyes látoga­tott Karcagra. Nagy ese­mény volt ez, s természetes is, hiszen a karcagiak igen­csak hozzá vannak „edzve” már a komoly zene ünnepi eseményeihez. 1962 októbe­rében a Budapesti Fúvós­ötöst, novemberben a vi­lághírű Lev Oborin szovjet zongoraművészt, december 8- án nagysikerű Kodály ün­nepi hangversenyt hallhat­ták a karcagiak. Ez utób­bin közreműködött a Deb­receni MÁV Filharmoniku­sok zenekara, — Gulyás György Liszt-díjas vezény­letével. Az idén, február 9- én a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara sze­repelt, Blum Tamás ve­zényletével, Karcagon, s ezen a hangversenyen az Állami Operaház olyan ki­válóságai működtek közre, mint Czanik Zsófia, Barlay Zsuzsa, Sebestyén Sándor és Simándy József Kossuth- díjas operaénekes. És legutóbb, március •- én, szombaton, a Tátray vonósnégyest hallhattuk. A hangverseny iránt a szo­kott nagyszabású érdeklő­dés nyilvánult meg. A dél­utáni ifjúsági hangverse­nyen (háromszáz tanuló ás néhány szülő vett részt) Haydn: Esz-dúr vo­nósnégyesét, Mozart: Esz- dúr vonósnégyesét — és Brahms: G-moU zongora- négyesét hallhatta a fiatal közÖMé«. Mielőtt elhang­zott a műsor, rövid ismer­tetői tartottam a fenti ze­neművekről. Aa esti, Mnőtt közönség­nek szóló hangverseny mü­sse« Mozart: Esz-dúr vo­nósnégyese, Bartók: VI. vo­nósnégyese és Brahms: G- naoü zongoranégyese volt Mint látható, tehát csak a Bartók vonósnégyes helyett kapott más műsorszámot as Ifjúsági hangverseny hallgatósága. A négyszáz személy be­fogadására alkalmas Déry­né házbeli második emele­ti terem csaknem zsúfolá­sig megtelt sz esti előadá­son is. A művészek és a közönség üdvözlése után ismertettem a műsort, — majd az elhangzó műveket Ezután felcsendültek Mo­LELEKTANILAG KOSSZAK A „ZEBR ACSlKOK** Amennyiben a közlekedé­si hatóságok magukévá tennék a német orvosi kar lélektani megállapításait, akkor a világ másolóira aranykor virradna: áí kel­lene festeni több százezer kilométernyi zebracsíkot Az orvosok szerint a csí­kokat egészen rosszul fes­tették, mert ha válóban lé­lektani hatást akarnának előidézni velük, altkor a gyalogjáró haladása irányá­ban kellene festeni őket, a gépkocsi zófc szemszögé­ből nézve pedig merőlege­sen. „Általában véve min­den normális, lábon járó élőlény, beleértve a han­gyákat és magasabbrendű állatfajtákat, — akadálynak érzi a keresztcsíkozást, a hosszanti csikók pedig el­lenkező érzést váltanak ki”, — mondják az orvosok. VIZET PRÉDIKÁLNAK... Londonban értekezletet tartottak a közlekedési szakértők. Közben az érte­kedet 122 résztvevője kö­zül 56-ot bírságoltak meg a közlekedési szabályok meg­intett. zart: Esz-dúr vonósnégye­sének csodálatos melódiái. Nehéz lenne a Tátray-vo­nósnégyes tagjait kellően méltatni, mert az első té­tel kissé töprengő, a máso­dik tétel álmodozó, majd az utolsó tétel napsugaras, örömtelién szárnyaló té­máinak hallatán olyan fe­ledhetetlen élményben volt részünk, amely sokáig ma­radandó lesz a művészeket hatalmas tapssal köszöntő hallgatók számára. Bartók: VI. vonósnégyese talán még többek számára sok új, zeneileg . nehezeb­ben „emészthető” zenei anyagot adott. A Tátray vonósnégyes azonban úgy tolmácsolta Bartók zenéjét, oly mesterien, amely pél­dája lehet a sokak által még nem ismert, vagy fél­reismert bartóki zene meg­értéséhez, megkedveltetésé- hez. Külön, kedves színt je­lentett a közreműködő Sza­bó Csilla virtuóz zongora- játéka. Szerény, megnyerő egyénisége, fölényes játéka teljesen meghódította a há­lás karcagi közönséget. Kö­szönjük a művészeknek ezt a kedves, maradandó él­ményt jelentő, gyönyörű estét! V. Nagy Bálint, a karcagi zeneiskola igazgatója 4 KÉPZŐMŰVÉSZET HETE KUNHEGYESEN (Tudósítónktól.) A megyei képzőművészek — festők és grafikusok — alkotásait bemutató tárlat a Népművelési Tanácsadó rendezésében Martfű és Törökszentmiklós után a kunhegyesi járási művelő­dési ház alkóvos, múzeumi hangulatot árasztó emeleti termében kapott helyet A több mint 30 festmény­ből, rézkarcból, akvarell- ből álló tárlat ünnepélyes megnyitására március 9-én, szombaton délután került sor. A megnyitó közönsége nagy érdeklődéssel ismer­kedett az ízléses tablókon elhelyezett művészeti alko­tásokkal, s több esetben szavakban is kifejezte meg­elégedését, elragadtatását, vagy éppen észrevételeit. Megtehette, hiszen a szol­noki művésztelep fiatal művészei közül többen sze­mélyesen is részt vettek a kiállítás megnyitásán. Gá- csi Mihály, Mészáros Lajos, Palicz József (a kiállítás rendezője), a hozzájuk for­duló látogatóknak közvet­len, baráti hangulatú be­szélgetésben adtak magya­rázatot a felmerült vitás kérdéseikben, sőt az alkotási folyamat izgalmas mozza­nataival is megismertették a megnyílt tárlat közönsé­gét. Főképpen arról győzték meg a szenvedélyesen ér­deklődőket, hogy számukra, fiatal művészeit számára nincs izgalmasabb, mint a társadalmi valóság élmény­anyagát a piktura sajátsá­gos eszközeivel, a művészi igazság erejével megragad­ni, ábrázolni. A kiállítás A Szigligeti Színház nagy sikerrel játssza Ábrahám Pál: Haway rózsája c. nagy­operettjét. Képünk, amelyen Kies László, Serfőző Ilona és a tánckar két tagja lát­ható, a fegyvernek elő­adáson készült. Sok vidám percet szerez a közönségnek a népszerű Molnár. Miklós és a fiatal tehetséges szubrett, Felkai Eszter, Puha pasztellszínekre vol­na szükség, ha ecsettel raj­zolnánk meg. Versből egy halk szonett, zenéből a lágy fuvolahang illenék hozzá # legjobban. Meg-megrebbenő tekinte­te, törékeny, vékony alakja különösen hatott a mar­káns szókimondó paraszt- emberek között. Megnézték, hümmögtek, aztán fejcsó­válva tovább mentek ve­gyes érzelmekkel. Néhá­nyon becsülték, hogy lány létére vált bátorsága agro- nómusnak lenni; mások kajánul még a napot is megjósolták, amikor „az a vékony fruska” mgszökik a tsz-ből. De nem szökött meg, hanem megszokta munkakörét. Néhány hónap múlva a kaján megjegyzé­sek elismertekké váltak: — Aha, feltalálja magát a fruska. — Hej, de nehéz volt az elején — sóhajt most, há­romnegyed év múlva a „fruska”, azaz Kovács Mar­git, a tengői November 7 Tsz üzemgazdásza, és egy­ben állattenyésztési brigád­vezetője. Tizennyolc éves múlt, amikor a Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Technikumban leérettségi­zett — ái kérőm »Az a vékony fruska* va már a tsz üzemgazdásza lett. — Még nem is az, hanem föáUattenyésztő — emléke­zik — mert akkor nem volt más szakember. Rögtön nyakamba szakadt a takar­mánygazdálkodás, állat­mérlegelés, falkásitás gond­ja, szávai a nyugalmas is­kola évek után belecsöp­pentem az élet sűrűjébe. Bizony nehéz volt — sóhajt megint és felhő suhan át homlokán. Nos nem volt könnyű, annyi bizonyos. Nem egy férfi-emberről tudunk, aki szégyenszemre txilóban megszökött, vagy elküldték a tsz-ből. Kovács Margit maradt. Igaz, segítették a tsz vezetői, idős állatgondo­zók, meg Trecskó Márton brigádvezető, akiből hama­rosan „Márton bácsi” lett. Segítették és hajlottak sza­vára, mert a fiatal agronó- muslény halk megjegyzései mindig alapos megfontolás után hangzottak ej és min­dig helyénvalónk voltak. Most már „könnyebben” megy a munka, mert az üzemgazdászt teendők mel­lett „csak” 1600 törzsbarom­fi és 270 hízó gyarapodá­sáért, hozamáért felel. Üres órái nincsenek, mert ki­tölti idejét a munka. A fez­ben 6 a népművelési ügy­vezető, szervezi az ismeret- terjesztő és továbbképző előadásokat. Maga is tagja a kultúrcsoportnak, egy színdarabbal most készül­nek a seregszemlére. Szen­vedélyes sakkozó, a községi sakkcsapattal megy majd járási versenyre. S ha még van szabad­ideje, úgy a gyakori meg­hívások valamelyikének tesz eleget. — Nagyon barátságosak a tengői emberek — szól elismerően. — A szövetke­zeti lányok sokszor meg­hívnak ebédre, vacsorára. Jól érzem magam közöttük. Kovács Margit, ez a fia­tat agronómuslány megta­lálta helyét és élete célját a termelőszövetkezetben. De hová lettek iskolatársai, a többiek? további programjában film­vetítés szerepel. A művelő­dési ház meghirdetett idő­ben képzőművészeti tárgyú filmeket vetít le a kiállítás termében. Így majd a vetL tővásznon Munkácsy Mi­hály és Leonardo da Vinci alkotásaival ismerkedhet­nek meg a látogatók; a Művek, alkotók című mű­vészi kisfilm pedig az al­kotóműhelybe viszi el a filmelőadás résztvevőit. Amikor a járási művelő­dési ház igazgatója a kiállí­tást átvette, annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy mind a kiállított mű­vészeti alkotásom, mind a filmkockáson megelevene­dő festmények újabb és újabb híveket szereznek a kunhegyesj közönség köré­ből a vizuális kultúra, a képzőművészet számára Befejezték két film forgatá­sát a Hunniában A Hunnia Filmstúdióban befejezték tót új magyar- film forgatását. Az egyik: a „Mindennap élünk’’ című mai tárgyú történet, ame­lyet Rényi Tamás rendezett, a másik: a „Meztelen dip­lomata” című már-már burleszknek számító vígjá­ték'. Ezt Rejtő Jenő (P. Howard) írásából alkal­mazták filmre és Palásthy György rendezte. (MTI) MEGEMLÉKEZÉS A GRIMM FIVÉREKRŐL Az idén Hanauban, Ham­burgban és Kasselben ren­deznek Grimm ünnepsége­ket Jakob Grimm halálának 100 éves évfordulója alkal­mából (szeptember 20.). Az ünnepségek áprilisban kez­dődnek a Majna-menti Ha­nauban, Jakob Grimm szü­lővárosában. Szellemi vetélkedőket rendez az MSZBT a tanuló ifjúságnak — patté* Emlékezetes sikert arat­tak tavaly az MSZBT Ki tud többet a Szovjetunióról című szellemi vetélkedői, amelyeknek- döntőit a tele­vízió és a rádió is közvetí­tette. Az idén az MSZBT a KISZ-szel és az Úttörő Szövetséggel együtt bővíti a vetélkedők témakörét és szélesítik a részvételi le­hetőséget. Az általános iskolák diákjainak vetélkedőjét, ki tud többet barátainkról címmel az úttörő művé­szeti szemle keretében bo­nyolítják le. A középiskolá­sok a KISZ kulturális se­regszemléjének diáknapjai­hoz kapcsolódva mit tudsz a máról című témakörben mérik össze szellemi fel­készültségüket. A középiskolás diákok szellemi versenye országos jellegű. A kerületi és a megyei döntők legjobbjai a budapesti és a vidéki diák­napok alkalmával döntik el a részvétei jogát az orszá­gos döntőben. Az ország legjobb csapatának mind az öt tagja jutalomképpen a Szovjetunióba utazik. Az idén első ízben az ipari tanulók részére is országos versenyt rendez­nek. Az országos döntőben négy területi vetélkedő győztesei vesznek részt a legjobb budapestieken kí­vül. (MTI) Mikor szülhetnek a jászberényi anyák az új pavilonban? Miután a beruházó, a me­gyei tanács vb egészségügyi osztálya lefolytatta a jász­berényi kórház bővített szü lészeti osztályának üzembe- helyezési eljárását, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága engedélyezte az üzembehelyezést. Ennek alapján jelent meg lapunk­ban a hír: „Befejeződött a jászberé­nyi kórház szülészeti osztá­lyának bővítése. A közel hárommillió forintos költ­séggel végzett mukálatok újabb tíz ággyal növelték a kórház befogadóképességét. A szülőanyák már a közeli napokban birtokukba ve­hetik az új, modern épület­részt." A hír írója feltételezte, hogy az üzembehelyezés azt jelenti, mit ki is fejtett az utolsó mondatban. Az üzembehelyezés azonban nem jelent minden esetben birtokbavételt — mint ezt a jászberényi példa is bi­zonyltja. Az új létesítmény átvéte­lékor merültek fel apróbb- nagyobb hiányosságok — pl. a csatornázás nem meg­felelően készült, a lejtviezo- nyofc rosszak, az aknák nem szabályosan épültek. A Megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalata — a kivitelező — azonnal hozzá­látott ennek kijavításához, 6 a vállalt határidőre (jan. 20-ig) el is végezte. Ez te­hát nem akadályozta az épület átvételét. Az sem, hogy az épületnek mind az 52 ablakáról hiányzik egy- sgy szárny. A háromszár­nyas ablakok belül valóban háromszámyasok, ' kívül azonban egy-egy nagy üvegtáblát a tokba ágyaz­tak be, s ezeket az emele­ten esetleg tűzoltólétráról lehet tisztítani — ha a ta­karítók vállalkoznak ilyen nyaktörő produkcióra. Hosz- szas vita után az ablakok sorsa is megpecsételődött, augusztus 1-ig a beépített üvegtáblákat ablakszár­nyakkal cserélik feL Ugyan­ezen határidőig valamennyi egyéb hiányosságot is megszüntetnek. Újabb problémát — mely a birtokbavételt hátráltatta — a fűtőberendezés oko­zott. A rosszul beszabályo­zott fűtőberendezés követ­keztében a 25 fokra terve­zett műtő, szülőszoba hő­mérséklete 20 fok volt, a folyosókon viszont 27 fokot mértek. Időbe telt, míg megfelelő szabályozással a szükséges hőmérsékletet ki­alakították. — Ehhez — mint Petri András, a kórház gondnoka mondta miközben végigjár­tuk az új pavilont — az alapfeltételt, a jómánőségű szenet is biztosítottuk mér. Most vásároltunk 300 má­zsa elsőosztályú darasze­net ;.. Hozzáláttunk a ta­karításhoz is, s rövidesen át lehet költözni... A szülészet tehát bővült tíz ággyal, s a lehető leg­korszerűbbé változott. Csak­hogy. .. — Egyelőre nem a kis­mamák foglalják el — je­gyezte meg dr. Figus Al­bert, a kórház igazgatófőor­vosa. — A sebészet költö­zik oda, s helyükön azon­nal megkezdjük az épület­rész korszerűsítését. Tetőtér beépítéssel nővérszállást lé­tesítünk, alul pedig moder­nizálódik a sebészet. Éppen ideje... Talán év végére be tudják fejezni az építke­zést. — Ezek szerint az első , kisbaba valószínűleg csak jövőre lát napvilágot az új szülészeti pavilonban. — iúri -»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom