Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-12 / 59. szám

VILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK* SZOLNOK Mi* m A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyiü, 59. szára. Ára 50 íillér 1968. március 12., kedd. Akik az életet adják, azok gyűlölik a halált Ünnepség Kisújszálláson Vasárnap » Ü*újs*il» láss József Attila mű­velődés! ház nagyter­mében mintegy ötszá­zan jelentek meg a város asszonyai Közül a nemzetközi nőnap alkalmával rendezett ünnepségen. Néhány perccel hat óra utóin felhangzott a Him­nusz s ezzel az aktussal megkezdődött a nagygyű­lés. Az elnökségben Sán­dor József elvtárs, az MSZ­MP Központi Bizottságának tagja, Semsei Imre, a városi pártbizottság titká­ra, Jónás János, a tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Zagyi János, a* MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője, Szilá­gyi lMjosné, a városi nő- tainács titkára, és a ter­melőszövetkezetek, intéz­mények kiválóan dolgozó asszonyai foglaltak helyei. Az úttörők és a KISZ- fiatalok üdvözlő szavai után az elnöklő Szilágyi Lajosné megnyitotta az ünnepséget, amelynek szónoka Sándor József elvtárs volt, aki a következőket mondotta: tirága édesanyák, szerető feleségek, kedves leányok! Ezekben a napokban LEÁNYKOLLÉGIUM KISÚJSZÁLLÁSON. SZENTPÉTER1 ILONA EGY ŰJ FRIZURA-KREACIÚT PRÓBÁL KI, ARANY JUDIT MEGELÉGEDÉSSEL NYUGTÁZZA AZ EREDMÉNYT. HEJ, HA A FIŰK EZT LÁTHATTAK VOLNA. Kemény munkára van, aggodalomra nincs ok Megyénk árvédelmi helyzete tegnap este 9-kor A végre megérkezett me­leg idő a kívánatosnál job­ban meggyorsította az ol­vadást. Ennek következmé­nyeként a Középtiszávidéki Vízügyi Igazgatóság terü­letén tegnap este kilenckor 60 000 kh-at borított belvíz, 15 000 kh-at pedig ár. Me­gyénk területére ebből ke­reken 60 000 kh jut. A Zagyva és a Tama mentén a VÍZIG harmadfokú ár- vízvédelmi készültséget tart fenn. Szolnok megye terü­letén százhuszmillió köb­méter víz vár elszivattyú- zásra. Ebből az elmúlt na­pon nyolcmillió köbmétert távolítottak el. Közvetlen veszély nem fenyegeti megyénk egyetlen helysé­gét sem. A védekezés erőit Jászalsószentgyörgy, János- hida, Alattyán, Jásztelek határába irányították. Az érintett községek tanácsai, pártbizottságai a honvéd­ség alakulataival és a VÍZ­IG dolgozóival példás együttműködést tanúsíta­nak. Tegnap a jásztelki műút két, egyenként százméteres szakaszán átbukott a víz. A község közelében a fo­lyón tizenkét honvéd egy ség robbantotta a jeget. A most levonuló árhul­lám tegnap délután Jász- alsószentgyörgynél és Jász­teleknél váratlan magassá­got ért él: a víz az előbbi falu ellett két óra alatt 22 centimétert, az utóbbi­nál 32 centimétert, emelke­dett. Ekkor bizonyosodott be, mennyire nem volt fe­lesleges erőfeszítés Jászalsó- szentgyörgy mellett a feb­ruári tizenöt fokos hideg ellenére is egy méterrel magasítani a gátat! Riadó! Riadó! Jászalsószentgyörgyön teg­nap délután háromnegyed- kettőkor félreverték a ha­rangokat: ezzel szólította a tanács a gátra a falu népét. Félóra sem telt belé, máris körülbelül kétezer ember dolgozott: a másfél kilomé­ter hosszú gáton. Munká­jukat a VÍZIG traktorok­kal, dózerekkel támogatta, a tsz-ek tehergépkocsival, fogattal szállították az anyagot. Kevéssel alkonyat előtt Kovács Miklós hadnagy szolnoki katonái megkezd­ték a község hídjánái ke­letkezett jégíorlasz robban­tását. Az árvédelmi munkák színhelyén találkoztunk Nyíri Bélával, a megyei tanács vb-el nökhelyettesé- vei, Hegedűs Lajossal, a VÍZIG igazgatójával. Be- neozki Lajossal, az MSZMP megyei Bizottságának mun­katársával, Szekeres Lász­lóval, a jászberényi párt­bizottság első titkárával. Az árvédelmi helyzetre vonatkozóan valamennyien megnyugtató választ, adtak. Egyöntetű véleményük, hogy keményen meg kell dolgozni az árvíz ellen, de aggodalomra nincsen ok. 9 » ' Oíszáz iparilamiló kuli orális szemléje Szolnokon Vasárnap délelőtt tartot­ták a szolnoki Ságvári End­re Művelődési Ház szín­háztermében és a Magyar —Szovjet Baráti Társaság klubjában Szolnok és Haj- dú-Bihar megyei ipari ta­nulóinak területi bemutató­ját, a kulturális szemle programjának keretében. Kovács Béla, a KISZ MB. szervezőtitkára mondott ünnepi megnyitót. Üdvözöl­te a bemutató csaknem öt­száz iparilanuló résztvevő­jét, a tanárokat és a hatal­mas színháztermet zsúfolá­sig megtöltő közönséget. Zenekarok, énekkarok, muzsikusok, szólisták, tán­cosok. színjátszók és szava­lok indultak a területi be­mutatón. Debreceni, hajdú- böszöi-ményi, hajdúszobosz- lói, balmazújvárosi. be­rettyóújfalui, biharkeresz- tesi, jászberényi, mezőtúri, karcagi, jászapáti, martfűi és szolnoki ipari tanulók. Az elmúlt évekhez viszo­nyítva a mostani bemutató sikert aratott, ami a je­lentős színvonalemelkedés- sel magyarázható. A zene­karok mezőnyéből ki emel - kc ett a szolnolci és hajdú­Nyolcszáz fiatalt vár a mezőtúri tábor Tegnap délelőtt a KISZ Szolnok megyei bizottságán ülést tartott a nyári ifjúsá­gi építő tábort előkészítő operatív bizottság. Az idén is, mint 1957 óta minden évben a nyári szü­net egy részén a fiatalok tízezrei, — egyetemisták és középiskolások — a nyáron önkéntes ifjúsági építőtá­borokban dolgoznak majd. Segítik sokezer hold, eddig kihasználatlan terület tér- moV(ü r> rne'^'^T’dR­Ságban. A KISZ I. kong­resszusa az ötéves terv so­rán százezer fiatal mozgó­sítását határozta el. Az öt­éves terv első két évében ötvenkétezren dolgoztak az építőtáborokban. Mezőtúr határában, aTS- rőhalml iskola mellett nyitják meg az idén az ön­kéntes ifjúsági építőtábort megyénkben. — Nyolcszáz résztvevőre számítanak " Szolnok, Békés és C.songrád megye iskoláiból. A halász­telki öntözőrendszer T. szá­mú -főcsatornáját készítik el a tavalyi kareagpusztal csatornáén hőshez hason­lóan. Itt Í426 folyó méternyi hosszúságban lermelik ki a földet a víz elvezetéséhez, s ezzel 60(1 holdat tesznek öntözhet övé. A mezőtúrt Tékát János önkéntes Ifiú sági építőtáhor iúnius 30- lól augusztus 34-ig tart maid. s kélbelónként két- <■ -7' ? n s csonortokhan vált­ják egymást a fiatalok. Március utolsó hetében táborszemlére indul a bi­zottság, hogy a helyszínen döntse el a sátrak, segédbe­rendezések elhelyezését, s arról vázlatos térképet ké­szítsen. Az ivóvizet az otta­ni fedett kútból biztosítják. A hálózati áramot még nem v^aefték odáig. Helyben agregátorral fejlesztik majd az energiát. A fiatalok szervezését már megkezdték, április közepéig lehet a jelentke­zési lapokat , beküldeni a járási KISZ bizottsághoz. Májusban küldik ki a meg­bízóleveleket. Június 16-ra tervezik a tábor teljes fel­építését, azután vezetőkép­zés következik és 30-án megérkeznek a diákok. A munka mellett szórakozás, film, MHS összetett ver­seny, Vidám előadás várja a dolgozó fiatalókats F. M. • * Összehívták az országgyűlési A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 18. paragrafusának (5) hekezilese alapján az Ország- gyűlést 1963 március 21-én délelőtt 11 órára össze­hívta. Alkotmányunk és az ide­vonatkozó törvények értel­mében az újonnan válasz­tott Országgyűlés első ülé­sének rendje a következő­képpen alakul: Az ülést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyit­ja meg, majd kijelöli a kor- elnököt. A korelnök fel­adata, hogy kijelölje a két körjegyzőt. Ezután — az 1958. évi 3. törvény értel­mében — az országos vá­lasztási elnökség elnöke be­számol az Országgyűlésnek a választások lefolyásáról. Az Országgyűlés hétta­gú mandátumvizsgáló bi­zottságot választ. A korel­nök szünetet rendel el, ez­alatt a mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálja a képviselők megbízóleveleit, majd jelentést tesz e mun­kájáról. Az ügyrend értelmében az első ülésen meg kell vá­lasztani az Országgyűlés tisztségviselőit —az elnököt, a két alelnököt és a hat jegyzőt — valamint az ál­landó bizottságok tagjait. Alkotmányunk előírja, — hogy az Országgyűlés első ülésén meg kell választani a NénV")Ztársaság Elnöki Tanácsát. böszörményi fúvós, és a szolnoki és debreceni ipari tanulók tánczenekara. Az éneikkarok között méltán bizonyult a legjobbnak a debreceni, utána ezüstér­mével a martfűi énekkar. Ugyancsak aranyérmet jelentő sikert aratott a debreceniek és a hajdúbö­szörményiek tánccsoportja. Mindkét együttes a Hajdú­sági csárdás című produk­ciót adtak elő. A martfűi és a hajdúsroboszlói lánco­sok ezüstérmet nyertek. Színvonalasnak mondható a színjátszócsoportok vetél­kedője is. Külön ki kell azonban emelni a bihar- kercsztesi iparita nuló-szín­játszókat, akik Csehov: Leánykérés című művét ad­ták elő stílusosan (ugyan­ez intézet táncosai bronz­érmet nyertek). A debreceni színjátszók Híves László: Közel a tavasz című darab­jával arattak nagy sikert, továbbá szellemes kabaré- műsorukkal. (Itt keli meg­jegyezni a fiatal színját­szók óhaját azonban, mely szerint kérik íróinkat: al­kossanak több, általuk könnyen megtanulható, mai témájú színműveket, mert még mindig darab-hiámy- nyal küszködnek.) A ttzenhét szavaló ver­senyét a Magyar—Szovjet Baráti Társaság klubjában rendezték meg. Jellemző a verseny igen magas szín­vonalára, hogy a bíráló bi­zottság nyolc versenyzőnek: Sípos Erzsébet mezőtúri, Oláh Bálint debreceni, Nagy Erzsébet jászberényi, Andrási Katalin jászapáti, Fux Géza szolnoki, Farkas Margit szolnoki, Miklósi Ilona karcagi és Nagy Mar­git ipari tanulóknak ítélt aranyérmet. örvendetes, hogy a mai magyar és vi­lágirodalomból Is többen választottak költeményeket előadásra. Valamennyien indulnak az országos dön­tőn is. A szeljem« vetélkedő so­rán __ Szolnok, Mezőtúr, Martfű és Jászberény csa­pata mérte össze tudását. Az aranyérmet és májusi or­szágos döntőn való indulás jogát a szolnoki csapat megérdemelten nyerte el. A társastáncverseny terü­leti döntőjét az éjfél után 2 óráig tartó táncesten rendezték meg, amelyen legjobbnak két szolnoki iparitanuló táncospár bizo­nyult. Színvonalas volt, sikert aratott tehát a két megye ipari tanulóinak nagyszatiá sú kulturális megmozdulá­sa , S ez a siker, nemcsak kz általában jói felkészült versenyzőknek. tanáraik­nak, a lelkes közönségnek köszönhető, hanem a kifo­gástalanul működő zsűri­nek, a MŰM 605-ös Ipari- tamuó Intézet igazgatóságá­nak, és a Ságvári Endre művelődési ház vezetőinek is. akik. erejüket nem kí­mélve biztosították a terü­leti bemutató zökkenő- mentes lebonyolítását, b. gy. mindenütt ahol emfheTek élnek, meghajtják az elis­merés és hála zászlóját a nemzetközi nőmozgalom. hm. asszonyok & leányok előtt. Nem tudom és nem lehet meghatódás nélsrül kimon­dani ezt a szót: anya. Itt ezen a helyen mi az édes­anyákat ünnepeljük, szeret­teinket, társainkat, szüle­inket, gyermekeink anyját, eljövendő élettársunkat,- a leányokat. A magyar és vi­lágirodalom nagyjai méltó emléket állítottak tisztele­tükre. Gondoljunk Madách- ra, Petőfire, Goethére, Shakespearera. Mi a jelen­ben ugyanezt tesszük. Öt­venhárom éves a nemzet­közi nőmozgalom. 1910-ben. amikor Európa egén a há­ború viharfellegei gyülekez­tek, Koppenhágában a nőik első világkongresszusa hősi programot tűzött Jelfogó­jára: a nők jogának kivívá­sát, béke fenntartásának ügyét A béke fenntartásá­ra vonatkozó határozatot nem sikerült valóra váltani. Önök között bizonyosan vannak olyanok, akik átél­ték az első világháború borzalmait. 1914. és 1918. között hatmillió ember halt meg. Az emberiség nem okult. A második világhá­ború már 40 millió hallot­tat követelt. A jelenlegi nemzetközi helyzet alapján jogos a kérdés: vajon sike­rül-e a világ asszonyai ősz. szefogásának megakadá­lyozni a harmadik világ­háború kitörését. Határozot­tan és optimistán felelem: igen. Biztos vagyok abban, hogy ami nem sikerült 1914-ben és 39—40-ben. az most sikerülni fog. Miért’ Mert a világban nagy vál­tozások mentek végbe. Há­rom milliárd ember él a földön, s ebbő] több mint egymilliárdnyi törölte ki szótárából ezt ,a szót- há­ború. Majd részletesen elemez­te az erőviszonyok megvál­tozásának okait és eredmé­nyeit. Mint kifejtette, nem­csak velünk az igazság a dolgozó tömegek békeaka­rata. hanem erőnk is van a béke megvédésére. Az emberek ma a béké­ért harcolna a. Ez az embe­riség jelenének legnagyobb feladata. E harc első sorai­ban az asszonyok menetel­nek. mert akik az életet adiáik, azok gyűlölik a ha­lált. A Föld lakosságának több mint fele nő, meríete- lésük földrengést idéz elő. A békéért vívott harc csak győzelemmel végződhet. Történelmi idővel mérve, nemsokára eljön a fegyver- leien világ, elfelejtjük ezt a szót: háború. Mi a magyar asszonyok feladata? Azzal járulhatnak a világháború elkerülésé­hez, ha megvalósítják az összefogás gondolatát: Az egy mindenkiért, mindenki egyért elvet. Erőnk forrása demokratikus rendszerünk. Közös feladatunk erősíteni drága, szocialista hazánkat. Mi tudjuk, hogy ebben í z országban történt egy s más. Nem tudok pátosz nél­kül arról beszólni, hogy ne­künk jutott az a történelmi feladat, hogy lerakhattuk a szocializmus) építésének alapjait. Feladatunk válto­zatlan: a szocializmus, majd a kommunizmus megvalósí­tása. Beszédének további ré­szében a nők egyenjogúsá­gának kérdésével, az or­szág életének problémáival, a nők közéleti tevékenysé­gével, a magyar mezőgaz­daság fejlődésének jelenle­gi szakaszéval foglalkozóit Így fejezte be beszédét: — Togutóbh 1957 augusz­tus 20-án Kádár és Dobi alvtársak társaságában, a nagykun napokon jártam Kisújszálláson. Emlékez­nek ón öle is: ]50 ezer pa­rasztember hallgatta meg Kádár elvtárs beszédét. Lassan hat éve ennek, s most nagyon örültem, hogy (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom