Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-08 / 56. szám
IMS. március S. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az író szániára különleges pillanat lehet amikor szembenézhet olvasóival. Szerdán este Passuth Lászlónak adatott, hogy a Könyvbarát Bizottság meghívására találkozzék jászberényi tisztelőivel. Fiatalos, energikus férfi, aki eddig még legyőzte az éveket és a művészet tiszteletével, szerényen vall önmagáról. — Az 1920-as években a ködös Albionban egy kevés pénzű fiatal magyar bolyongott. A legnagyobb londoni könyvesboltban, egy kereskedősegéd, akire még mindig szeretettel emlékezem, két könyvet adott a kezembe. Csodálatos világ elevenedett meg képzeletemben, de akkor még kezdő író sem voltam, vártam és ahogy múltak az évek egyre tisztábbá váltak számomra az inkák kultúrájának alakjai és egyre jobban éreztem, hogy meg kell írnom a valóságban is regényes történetüket. Hozzáfogtam, búr óvtak ettől a témától. Még Zsiga bácsi is aggódott értem — mosolyog. Mindenki tudja, hogy Móricz Zsigmondra gondol, aki neheztelt egy kicsit a fiatal íróra, amiért ezt a témát választotta, de a fiatal Passuth nem mondott le szándékáról és hatalmas regénnyé formálódott az inkák története, a dél-amerikai indiánok szomorú sorsa, s az Esőisten siratja Mexikót című Passuth regény elindult hódító útjára. Azóta már hat nyelven jelent meg, húszféle kiadásban. — Hóbort volt? — kérdezi önmagától olvasói előtt, és azért így. mert tő-, le is így kérdezték akkoriban, amikor hosszú esztendőkig érlelte magában a távoli földrész szerencsétlen sorsú embereinek regényét. — Nem az volt. — Válaszol kicsit önmagának is — hanem megrázott az indiánok csodálatos kultúrájának pusztulása. Ezért írtam meg az Esőistent... Csend van az előadóteremben. Ismerkednek a jászok Passuth Lászlóval, az Késik a virágzás Normálig időjárási viszonyok között február második felében virágzik, vagyis „kihányja” barkáit a mogyoró, s március első hetében rózsaszín nászruhába öltöznek a mandulafák. Az idén a naptári időszakhoz képest erős késésben van máris a természet : a bokrok, fák rügyei még téli mozdulatlanságban dermednek, a március elejei virágpompa helyett — jégvirág díszük az ablakok üvegén. De vajon ez a késés: az egy-két héttel eltolódó virágzás és a szokatlanul kemény tél késlelteti-e majd a termés kialakulását, érését, s lehet-e még jó gyümölcstermésünk az idén? A Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Főosztályán tájékoztatásul közölték, hogy a kemény fagyok — különösen a sík vidékeken — kárt okoztak a kajszi- és az őszibarack- rügyekben, 9 valószínűleg más gyümölcsfa-félék rügyei is megsínylették a rendkívüli időjárást. Mivel azonban a csonthéjasoknál a virágoknak csupán mintegy 20, az almás termé- sűeknél pedig 5 százalékából lesz tényleges termés, a fagyás okozta, remélhetőleg nem nagy mértékű kieséseket. az esetleges jó időjárás bőven ki tudja még egyenlíteni. íróval, az emberrel. A szokásos, a kicsit naiv, de' az íróknak mindig kedves kérdés ezen a találkozón tovább bonyolódott. A jászberényi olvasók nemcsak arra akartak választ kapni, hogy Passuth László hogyan vált íróvá, hanem arra is kíváncsiak voltak, hogy miért éppen a nagy történelmi események és történelmi személyiségek bemutatásának áldoz tollával. — Mindig érdekelt a történelem nagy mechanizmusa, izgalmasnak találtam a kérdést, és még többet jelentőnek a választ: hisz-e majd nekem az olvasó, aki a messzi évszázadok történéseire és a régen elpor- hadt jeles személyiségek cselekedeteire az én könyvemtől kér magyarázatot. Ugye nagy felelősség? Valaki arra kér magyarázatot, hogy a Nápolyi Johanna című történelmi regényében miért helyezkedett szembe a felszabadulás előtti évek kultuszminiszterével — történetíróval — Hóman Bálinttal. Az író ezúttal nem mosolyog. Hallgat kicsit, de látszik rajta, hogy nem töpreng, csupán emlékezik. — Azt mondtam, hogy felelősséget érzek az igazságért. Hómanék elferdítették azt! Tennem kellett azért, hogy az emberek megismerjék a valóságot. Nem tagadhattam meg önmagam, és erre kicsit büszke is vagyok: 27 regényt írtam, de mindig azzal a felelősséggel, amiről beszéltem. flt&zőtúu. KULTURÁLIS ŐRJÁRAT A könyvtárban 1961-ben kétszázezer forintos költséggel alakították át a mai ízléses, korszerű arculatára a városi könyvtárat. Szabadpolcos kölcsönzés, folyóirattár, modem katalógus-rendszer, kényelmes olvasásra csábító fotelek, asztalok találhatók itt, no és tizennyolc- ezer kötet könyv. — A második ötéves terv végére harmincezer kötet lesz az állományunk — újságolta örömmel Nagy István könyvtárvezető —, ami majd azt jelenti, hogy a jelenlegi hétszázötven kötettel szembein ezerkétszáz kötet jut ezer mezőtúri lakosra. — Mikor alakult meg a könyvtár? — Tizenkét évvel ezelőtt, a városi művelődési otthonban kb. 6—700 kötettel... Mikor Mezőtúron jártunk, csaknem háromezerötszáz olvasója volt a könyvtárnak — a város lakosságának 16 százaléka. Amikor ott jártunk — így kell írnunk, mert az olvasói létszám gyoi’san emelkedik, s azóta már biztos jóval többen vannak. 1958-ban 1430 könyvtári tag volt Mezőtúron. Az idei első negyedév végére — a terv szerint — elérik a három- ezerhatszáz fős olvasói létszámot s a könyvtárosok, igen helyesen, a felnőtt, különösképpen a paraszt és munkás olvasók szervezésére helyezik a hangsúlyt. — A város több határ- részét is bekapcsoltuk már a művelődésbe, az olvasásba — mondta Nagy István. — A művelődési autó öt helyre jár rendszeresen, s ha az út- és időjárási viszonyok engedik, mielőbb szeretnénk eljutni a Tula- körös 1. és 2-09 számú iskolába, az Új Elet Tsz-be, EGV ÚJ CVÁRÓRIÁS ÉS EGV ÚJ VÁROS SZÜLETÉSE Néhány éve ez a három betűből álló rövidítés is táplálja a borsodi emberek lokálpatriotizmusát Egy másik rövidítéssel a BVK- val együtt azt fejezi ki, hogy ez a megye már nemcsak szénbányászatával, kohászatával. gépgyáraival Népgazdaságunk több- milliárd forintot fordít ennek a vegyipari központnak megteremtésére, ahonnan iparunk elsősorban műanyagokat, mezőgazdaságunk pedig nitrogén műtrágyát vár hatalmas meny- nyiségben. hazai gyárépítésünk remekei. Gyönyörű látványt nyújtanak. A finom, ízléses megoldások esztétikailag is kiemelik őket. A gépek és a berendezések nagyrészét a Szovjetunió szállítja. A műtrágyát román földgáz bontásával készítik. Az építés méreteire jellemző, hogy 15 építő cs szerelővállalat adott egymásnak találkozót a tiszapal- konyai—tisza szederkényi térségben. Jelenleg 800 szerelő munkást foglalkoztatnak. Számuk tavasszal 1400-ra emelkedik. Jelenleg a 200 légköbméteres am- móniákelőállító csarnokban, a hígsavgyárban és a karbamid üzemben szerelnek. Ezekkel a munkákkal jól állnak, szépen előrehaladtak, és így ebben az esztendőben nagyarányú beruházási terveket valósíthatnak meg. A nitrogén műtrágya- gyárban előreláthatólag 1964 végén kezdik meg a próbatermelést. Polietilén játszik fontos szerepet népgazdaságunkban, hanem vegyiparával is. A Tiszai Vegyi Kombinát és a Borsodi Vegyi Kombinát részben működő, részben épülő üzemeket foglal magában. Harmadik társukkal, a Be- rentei Vegyi Művekkel együtt az ország egyik legkorszerűbb, világszínvonalon álló vegyipari bázisát képezik majd, Ami a TVK-t illeti, ez második ötéves tervünkben az egyik legnagyobb szabású építkezés. Jó érzéssel mindjárt hozzáfűzhetjük: példamutató beruházások, amelynél nem kullognak a határidők mögött, hanem sok tekintetben meg is előzték azokat. Nézzük sorjában! Több szolgáltató üzemet már átadtak rendeltetésének. Üzemben van az oxigén- és nitrogéntöltő állomás. az ivóvízgerinchálózat és a központi karbantartó üzem déli forgácsoló csarnoka, amelyben a szerelésekhez szükséges alkatrészeket: nagy nyomású szegcsavarokat, csőkarimákat és alátéteket állítanak elő. Kész már a mozdonyszín és a tiszai átemelő telep. Uralja a környéket a rendkívül tetszetős, ötemeletes irodaház. A nitrogén műtrágyagyár a villamosenergiát, a gőzt és a forró vizet távvezetékeken a palkonyai hőerőműtől kapja. Ez az erőmű 1957-ben kezdte meg működését. Mivel nagy feladatok hárulnak rá, 90 millió forintos költséggel bővíteni kell. A nagyarányú munkák ' nem fejeződnek be a nitrogén műtrágyagyár építésével. A vegyikombinát területén ugyancsak a Szovjetunió segítségével ezidén nyáron új gyár alapozásához fognak hozzá. Már készülnek a Polietilén gyár tervei. Ebben a gyárban rossz minőségű benzinből évente 10 ezer tonna sav- és lúgálló csövek, valamint különböző gépalkatrészek készítésére és csomagolására alkalmas polietilént állítanak majd elő. A tervek szerint az idén hozzáfognak a két épületből álló, ezer férőhelyes, korszerű munkásszálló építéséhez és a különböző üzemrészek alapozásához. Az új polietilén gyár előreláthatólag 1966-ra készül el. Wnll'kvd és társai Szakkörökben ég mindinkább a lakosok körében is jól csengő neve van a Wallkyd falfestéknek. Hamar népszerűségre tett szert. Gyorsan síárad, vízzel lemosható. A Progress márkájú zománcfesték is „betört”. Mindkettőt a TVK első működő részlegében, a lakkfesték és műgyanta gyárban állítják elő, amely szintetikus festékeket készít. Két esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. A félig automatizált üzemben mintegy négyszáz ember dolgozik. Itt és mindenfelé a Tiszai Vegyikombinát birodalmában te nér- dek fiatallal találkozik a látogató. Ifjú" mérnökök irányítják a festékgyár üzemeit is. Jobbára fiatalodból áll a kutatócsoport, amely pompásan felszerelt laboratóriumban kísérletezik és kutat újfajta, korszerű, piacképes festékek után, amelyekkel a most készülő ötféle gyártmány választékát gazdagíthatnád A budapesti, debreceni és veszprémi egyetem szakemberei kísérik figyelemmel és segítik becses tanácsaikkal munkájukat. Eqy városnév kerestetik k'ettőszáztiz ezer tonna műtrágya évente I960 tavaszán kezdték meg a nitrogén műtrágya- gyár építését 2,7 milliárdos forint-költséggel. A jelentős beruházási összegből kitűnik, hogy az ország legnagyobb műtrágyagyáráról van szó. Az évi 210 ezer tonna műtrágyát és 10 ezer I tonna, takarmányozási célokra is alkalmas, karbami- dot előállító gyár felépítéséhez jelentős segítséget nyújtanak a testvéri szocialista országok. A több objektumból álló gyárat szovjet tervdokumentációk fel- használásával, előregyártott nagy elemekből szerelték Az üzemcsarnokok A gyáróriást többszáz holdas erdősáv övezi. A fák ezrein túl épül egy új szocialista város. Eddig több mint 800 új lakásába költöztek be boldog tulajdonosaik. Hatalmas iskola s egy bölcsőde is felépült. Sok minden még hiányzik: művelődésügyi intézmények, megfelelő bolthálózat. Furcsa dolog, hogy az új városnak igazából még ne ve sincs. A régi Tiszapal- konya és a régi Tiszasze- derkény között fekszik, Érthető, hogy jóideje mindkettő versenyzik az újszülöttért, akárcsak hajdanában Kiskőrös és Félegyhá- za Petőfiért. Dunaújvárost szem előtt tartva, a MTESZ borsodi intéző bizottsága a Tiszaújváros nevet ajánlotta. ötlete mindmáig javaslat maradt. Akárhogy is hívják majd nagyszerű új, szocialista létesítményüket, a Tiszai Vegyi Kombinát városát — nevének lesz becsülete. Sárközi Andor az alsó vízközi, peres,! összára zlaposi iskolába át.. A múzeumban Füstös Jenővel, a művelődési ház agilis, fiatal művészeti főelőadójával járjuk a mezőtúri múzeum kiállítótermét. A terem ott van a művelődési ház udvarának egyik épületében, ám mielőtt belépnénk, érdemes meghallgatni nemcsak a kiállítás létrejöttének, hanem az épület eddigi élettörténetét ’ is. — Régen csárdahelyiség volt itt, ma is megvan az egykori gulya-kút — mesélte Füstös Jenő. — Az egykori, Berettyón átvezető kompátkelő helyről, a vizes, mocsaras vidékről igen sok szájhagyomány fennmaradt. És a mindmáig ismert dal: „Mezőtúri híd alatt, lányok sütik a halat, Fehér tányérra rakják, A legénynek úgy adják...” A százötven éves, fehér falú épület egyik része egykor a nagyivó. másik a kisivó volt. Á kocsmáros lakását már lebontották. A ház később a kisiparosoké, majd a fiatalságé lett. A háború alatt kórház volt, 1950 után szakköri helyiségek, majd az ifjúsági klub kapott helyet benne. Most Mezőtúr régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeinek gyűjtője az öreg ház Több ezren tekintették meg a múlt év augusztusa óta az avarkori harcos övjét, a régi edényeiket, az őrlő- követ, a szigonyokat, a nádból készült varsákat, a híres fazekas népművész: néhai Badar Balázs alkotásait, s a mezőtúri kerámia-művészet más remekeit. A kiállítóhelyiség egyúttal a mezőtúri, múzeumbarátok körének otthona. A szakkör tagjai lelkes hozzáértéssel gyűjtik a régi emlékeket, munkájukat a szolnoki Damjanich Múzeum irányítja. Most az a céljuk, hogy a városi tanács újabb szobát biztosítson a túri múzeumnak — időszaki kiállítás céljaira Reméljük, e vágy is mielőbb megvalósul. A zeneiskolában Akárcsak a könyvtár és a múzeum, a mezőtúri zeneiskola is a művelődési házban kezdte működését. 1954-től 1959-dg bizony nem volt könnyű sem a hallgatók, sem a tanárok munkája: kis szobákban „társbérletben” folyt a zeneoktatás. — Ez már a múlté — magvarázta Herbály András igazgató, a szépen berendezett, felszerelt zeneiskolában. Jelenleg kétszáznegyvenöt diákunk van. Tavaly százkilencvenen tanultak nálunk — hattól harminc éves korig. Hegedű, zongora, rézfúvós, cselló, nagybőgő oktatás folyik nálunk, s természetesen szolfézs. Iskolánknak több tagból álló kamara- együttese van, és énekkara. Az idén megalakult a szim- fónikus zenekarunk is. Habár a tíztagú tanári kar fele vidéken lakik, zökkenő- mentes az oktatómunka. Dióhéjban ennyit a mezőtúri zeneiskola múltjáról és jelenéről. A jövő? 1966- ban végez az első évfolyam, amelyben szintén sok tehetséges fiataj tanul. — J ónéhány hallgatónk tovább akar majd tanulni, s én bízom benne, hogy idővel közülük nem egy. jó nevet vív id magának a legjobb muzsikusok között is. S ez nemcsak Herbály Andrásinak, hanem más szakembernek véleményét is tükrözi. — bnboc -ml f Évszázadok krónikása Jászberényben tartott előadást Passuth László
