Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-08 / 56. szám

s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19tiS. március í A leninizmus elméletének és taktikájának győzelme A Pravda csütörtöki száma Y. Zajeev cikkét kSaii s.A íeninizmus .elméletének és taktikájának történelmi győzelme" címmel. A cikk abból az alkalomból jelent meg, hogy 45 évvel ezelőtt folyt le a kommunista párt világtörténelmi jelentőségű VII. kongresszusa. A kongresszuson, amely 1918. március 6—8- án zajlott le Petrográdban Lenin vezetésével, a főté­ma a háború és a béke kér­dése volt. — A „baloldali kommunisták” és Trockij a breszti béke megkötése ellen heves ellenállást fej­tették ki. A kongresszus azonban leküzdve az ellen­kezést, túlnyomó szavazat- többséggel megerősítette a háború és a béke kérdésé­ben követett lenini taktika helyességét, szükségesnek ismerte el a breszti béke- szerződést. A Pravda cikke rámutat arra, hogy a békeszerződés megkötésének főakadálya a pártban a „baloldali kom­munisták” és Trockij frak- ciós szakadárcsoportjának a tevékenysége volt. Lenin határozottan kitartott amel­lett, hogy haladéktalanul békét kell kötni Németor­szággal. Álláspontját a párt központi bizottságában — Szverdlov, Szergejev (Ar­tyom), Szmilga, Sztaszova és Szokolnyikov támogatta. Bár ingadozást tanúsított, a béke megkötése mellett emelt szót Zinovjev és Sztálin is. A béke megkötése után a „baloldali kommunisták” frakciős csoportja a párt kettészakításának útjára lépett, kampányt kezdett a breszti békeszerződés fel­borítására. Ezzel kapcsolat­ban a Pravda cikke ezt írja: < Lenin bebizonyította, hogy a „baloldali kommu­nisták” dogmatikus állás­pontra helyezkedtek, meg­állapította, hogy ezek az emberek forradalmi frázi­sokat hangoztatnak, — de nem képesek alkotószel­lemben alkalmazni a marx­izmust, figyelmbe venni a taktika gyors és merész megváltoztatását követelő áj objektív feltételeket”. A fenti idézet után a Pravda hangsúlyozza: Le­nin megalapozta a szovjet állam külpolitikai tevé­kenységének elveit, feltár­ta, mennyire tarthatatlan a „baloldali kommunisták” és Trockij elméleti és poli­tikai álláspontja, mennyire provokációs és kalandor jellegű az ő taktikájuk. A „baloldali kommunisták” dogmatizmusa mindenek­előtt abban nyilvánult meg, hogy féktelen és minden alapot nélkülöző frázisokat hangoztattak az úgyneve­zett forradalmi háborúról. Lenin kategórikusan meg­cáfolta a „baloldali kom­munistáknak” azt a kohol­mányát, hogy a párt a kényszerűség alapján békét kötvén Németországgal, él­tért a proletár nemzetközi­ség elveitől. A Pravda azt is hangsú­lyozza, hogy Lenin szétzúz­ta Trockijnak a világforra­dalomra vonatkozó dogma­tikus álláspontját, kimutat­ta: teljesen tarthatatlan Trockijnak az az elmélete, hogy az imperializmus el­leni háború segítségével előbbre lehetne vinni a vi­lágforradalmat. — A forradalmi háború szószólói úgy vélik — írta Lenin —, hogy „a nemzet­közi forradalom érdekei a nemzetközi forradalom elő­re! ökését követelik, ilyen előrelökés pedig csakis a háború lehet, semmi eset­re sem a béke. mert az á tömegekben az imperializ­mus „legalizálásának” be­nyomását keltené. Az eféle „elmélet” teljes szakítás volna a marxizmussal, — atnelv mindig tagadta a forradalmak „előr»löké- sét”. mert a forradalmak olymértékben fejlődnek, — amfly mértékben a forra­dalmakat előidéző osztály- ellenfétek élesednek. Az ilyen elmélet egyértelmű volna azzal a nézettel, hogv a fe"' --’’es felkelés az a harci forma, amely működést le a szovjet ál­lam és azon kapitalista ál­lam vagy államcsoport kö­zött, amely hajlandó együtt­működni a szovjet állam­mal. — A történelem teljes mértékben igazolta, hogy a pártnak a breszti időszak­ban követett lenini takti­kája helyes volt — írja a Pravda. — A kommunista párt tevékenységében szi­gorúan követi a forradalmi taktika Lenin által kidol­gozott tudományos tételeit, a lenini külpolitika alapel­veit. Ez is, az is a belső és a nemzetközi problémák alkotó szellemű megközelí­tését követeli meg. A nemzetközi kom­munista mozgalom történel­me során már többször összeütközött a dogmatáz- mussai és baloldaldaskodás- sal, ugyan úgy, mint a jobb­oldali opportunizmussal is. Lenin egy évtizeden át kér­lelhetetlenül harcolt a nyílt opportunizmus és a revi- zianizmus ellen. Ugyanak­kor állhatatosan hangsú­lyozta, hogy teljesen le kell küzdeni a baloldali szek- tásságot és a dogma ti zm üst a marxista pártok soraiban, a nemzetközi kommunista mozgalomban — írja a Pravda. (MTI) Az Inturiszt elleni nyugat-berlini merénylet előzményeiről Beriin, (MTI) Ismeretlen terroristák szerdára virradó éjjel fel­robbantották az Inturiszt Szovjet Utazási Iroda nyu­gat-berlini Wilmersdorf kerületében levő helyiségét. Az ilyesfajta bűntett egy­általán nem ritka esemény a frontvárceben, act: a robbantás, a terror és a provokáció rendszerré^ a politika bevett és elismert, sőt a város hatóságai által támogatott eszközévé vájt Nyugat-Berlinben. Érdemes röviden felso­rolni az utóbbi időkben Az SZKP KB üdvözlete a szovjet nőkhöz Moszkva, (TASZSZ) A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága március 8., a nemzetközi nőnap alkalmá­ból üdvözölte a szovjet nő­ket A Központi Bizottság üdvözletében hangsúlyozta, hogy a szovjet nők jelen­tésen hozzájárulnak a kom­munista építéshez, aktívan részt vesznek az államigaz­gatásban, az ország társa­dalmi és politikai életébei* nagy lelkesedéssel dolgoz­nak a népgazdaságban, a tudomány, a kultúra és a gyermeknevelés terén. Az üdvözlet megállapítja, hogy a szovjet nők a béke- harc élcsapatában halad­nak. Lelkesen támogatják a békés együttélés, vala­mint a népek barátsága és együttműködése lenini po­litikáját (MTI) A francia bányász-sztrájk százszázalékos Pá rizs (MTI). A fran­cia bányászsztrájk helyzet­képe csütörtökön is válto­zatlan: a sztrájk száz szá­zalékos. A széntermelés gyakorlatilag nulla és a bányákban most is csupán a biztonsági munkások tar­tózkodnak. A szénbányászok köré­ben felháborodást keltett a kormánynak az a kijelen­tése, hogy mindaddig nem hajlandó tárgyalni követe­léseik kielégítéséről, amíg vissza nem térnek munka­helyükre. A Lens-i és a Doua-i bányászok az AP szerint hangoztatták: „ha a kqrmány kitart álláspontja mellett, mi is kitartunk a magunké mellett”. Közben országszerte fo­kozódik a harcoló szénbá­nyászok támagotására indí­tott mozgalom. A gáz- és viilamosipari dolgozók el­határozták, hogy ma két­órás országos szimpátia sztrájkot tartanak. — A Iacq-i Gázművek dolgozói csütörtökön — kétnapos sztrájkot hirdettek a szén­bányászok támogatására. LAPZÁRTA Ünnepség Karcagon a nemzetközi nőnap tiszteletére Csütörtökön este a városi tanács dísztermében ren­dezte meg a Nőtanács a nemzetközi nőnap helyi ünnepségét. A díszesen ki­világított teremben mint­egy 400-an jelentek meg a város dolgozó asszonyai közül. Ott voltak a város­ban lakó szovjet asszonyok is. Az ünnepi megnyitó után a város fiataljai üd­vözölték a megjelent asz- szonyokat. Az úttörők ne­vében Gál Ildikó mondott kedves szavakat, míg a KISZ végrehajtó bizottsá­gát Sáfár László képvisel­te. A szovjet asszonyok nevében Válja Mihiéba mondott beszédet. Az est befejezéseként a fiatalok hangulatos műsorral ked­veskedtek. Sztrájkoló francia bányászok a Liévain-i szénbánya négyes aknájánál. eäköveteft äyes&jta afcrfá- tet: 1. Antiikor 1961. augusa- tus 26-án a nyugat-berlini S—Bahn Zoo és Westkreuz óllomiásain megnyitott pénz- tár-aWakofenál a nyugat- berliniek százai jelentek meg, hogy az NDK főváro­sának meglátogatására fel­jogosító utó okmányokat ki­váltsák, felbérelt huligánok bandája rohanta meg az állomásépületet, 2. Azok a nyugat-berlini polgárok, akik elhatárol iák magúikat a frontvános hi­vatalos politikájától, állan­dó veszedelemben élnek. Terrorlegények hadjáratot indítottak például dr. Wall- ner szakorvos, továbbá Frank régiségkereskedő el­len; az utóbbi üzlete kira­katába helyezett ki tiltako­zó nyílt levelet az ellen, hogy Nyugat-Berlinben is az Adenauer-féle politika érvényesül. 3. A legutóbbi időben fel­robbantották, yagy felgyúj­tották a nyugat-berlini Né­met Szocialista Egységpárt számos helyiségét. 4. 1962. november 3-án a frontváros Neu kőin ke­rületében terroristák meg­támadták a nyugat-berlini Német Szocialista Egység­párt egyik gyűlésének résztvevőit, s tizennégy, többségükben idősebb nyu­gat-berlini polgárt súlyosan megsebesítettek. 5. Rendszeresek az NDK állami határait őrző fal el­leni robbantások. A leg­utóbbi ilyen merénylet 1963. február 3-án történt. Az ilyen bombamerényletek általában éppen Nyugat- Berlinben okozzák a legna­gyobb kárt. 6. Ugyancsak rendszere­sek a frontvárosban az NDK tulajdonában lévő S- Bahn ellen elkövetett me­rényletek. (Ez a legolcsóbb, a leggyorsabb és a legbiz­tosabb közlekedési eszköz Nyugat-Berlinben.) A nyugat-berlini rendőr­ség ilyen esetekben ismé­telten „tehetetlennek” bi­zonyul, eddig csupán egyet­len egyszer fogta el a tet­teseket. Most az Inturiszt Utazási Iroda elleni me­rénylet esetében is „meg­oldhatatlan rejtély” előtt áll a frontváxosi rendőr­ség Ez érthető Is azok után, hogy Albertz belügyi szenátor, akit éppen pén­teken léptettek élő polgár- mesterré, a sajtónak adott nyilatkozatában a merény­letről kijelentette: „meg­erősödött az a véleményem, hogy a Szovjet Utazási Iroda (nem tévedés; nem a terrorlegények) veszélyez­teti a város biztonságát és rendjét”. KÖZÖS HASZON A NEMZETKÖZI mun­kamegosztás nélkül aligha fejlődhetett volna hazánk ipara jelenlegi szinvonalá­ra. Vizsgáljunk meg köze­lebbről bármilyen termé­ket, szinte alig találunk köztük olyant, amelynek ki­induló anyaga ne külföld­ről származna. Országunk közismerten szegény nyers­anyagokban. Behozatalra szorulunk vasércből, koksz­ból, fából, gyapotból, nyers­gumiból stb. E nyersanya­gok zömét a Szovjetunió hosszú lejáratú szerződé­sek alapján szállítja, s mi ezekért — munkaigényes késztermékekben fizetünk, így azután a Szovjetunió tízszer annyi tonna súlyú árut szállít nekünk, mint amennyi a Szovjetunióba exportált magyar termékek súlya. A kapitalista világ­ban nincs ilyen példa, hogy egy hatalmas gazdag állam legyen egy kis ország nyers­anyagszállítója. Van viszont egy termé­szeti kincsünk, amelyben világviszonylatban is igen gazdagok vagyunk, ez a bauxit. A bauxithél előbb timföld készül, majd pedig kohósítás útján az alumí­nium, a magyar „ezüst”. Ez az értékes színesfém sok mindenért kárpótol ben­nünket. — Hiszen korunk egyik legfontosabb nyers­anyaga az alumínium, — amelynek kis fajsúlya, nagy szilárdsága, kémiai edlenál- lóképessége, alakíthatósága stb. különös rangra emel a technikai forradalom mai időszakában. Van egy értékes termé­szeti kincsünk, kiaknázá­sát viszont fékezi, hogy minden tonna alumínium kohósításához körülbelül tizenhatezer kilowattóra elektromos áramra van szükség. Országunk pedig nem dúskál energiában. — Amit nyerünk az olcsó bauxittal, azt ráfizetjük a drága árammal. Art az el­lentmondást oldja fel a nemzetközi munkamegosz­tás, a múlt évben aláírt szovjet — magyar alumí­niumegyezmény. A SZERZŐDÉS szerint egyre növekvő mennyiségű, végül 1980-ban 330 ezer tonna timföldet szállítunk a Szovjetunióba, amelyből olcsó vízienergiával 18 ezer tonna alumíniumot kohósítanak. Ilyen tömegű timföld kohósításához a je­lenlegi vilamosenergiater- melésünk negyven százalé­kára lenne szükség. Ez a ko­operáció a Szonvjetunió számára is előnyös, hiszen a világpiaci áron értékesí­tést az ennél jóval olcsób­ban termelt vízi villamos­energiát. Hazánk viszont teljes egészében visszakap­ja a Szovjetunióban kohó- sított tömbalumíniumot, — amely immár sokmillió ki­lowattóra villamosenergiát tartalmaz. Sok példa van rá, hogy ennél nagyobb tá­volságra olcsó víziúton tim­földet, illetve alumíniumot szállítanak. De először for­dul elő a világon, hogy fém formájában visszakap­ja teljes nyersanyagát a timföldet szállító ország. A százhatvanöt ezer ton­na alumínium (amely há­romszorosa a jelenlegi ter­melésnek) érték nyolcvan millió dollár, de ennek sok­szorosát kaphatjuk a világ­piacon. ha tovább feldol­gozzuk félkészgyártmá­nyokká. majd pedig kész­terméket, alumínium autó­buszt, vasúti személykocsit, hajót, alumínium burkola­tú kábelt, alumínium hi­dat csomagolóanyagot, stb. exportálunk. KÜLÖNÖS előny szá­munkra, hogy a Szovjet­unió fedezi az alumínium­kohók és erőművek sok- milliárdos beruházási költ­ségeit, s mi összes anyagi erőinket, a bauxittermelés, a timföldgyártás és az alu­míniumfeldolgozó ipar fej­lesztésére összpontosíthat­juk. A termelés hatalmas méretei lehetővé teszik nemcsak azt, hogy messze magunk mögött hagyjuk a legfejlettebb tőkés orszá­gokat is az egy főre jutó alumíniumtermelésben, ha­nem art is, hogy alumí­niumtermelésünk a világon a legkorszerűbb legyen. A bauxitbányászat és timföld- termelés ma is korszerűnek mondható, de Ajka mellett például olyan hatalmas, teljesen automatizált tim­földgyár épül, amelyben a termelékenység a jelenlegi­nek ötszörösére emelke­dik. A leginkább azonban a félkéczpvártmánv terme­lése fejlődik. Székesfehér­várott olvan nagy automa­tikus vezérlésű hengerso­rok épülnek, hogy a pilla­natnyilag mapmiinkált száz —százötven kilogrammos tömbök helyett másfél— kéttonnás tömbök is igen termelékenyen feldolgoz­hattak lesznek. NEHÉZ LENNE a nagy­szerű távlatokat mind . fel­vázolni. S a számok, a mé­retek szinte hihetetlenek, pedig nincs ezekben nagy- zolás, tódítás. Nem úgy mint régen, amikor arról beszéltünk, hogy a vas és szén országa leszünk, ho­lott köztudott, se szenünk, se vasércünk nincsen. — Bauxitunk viszont rengeteg van és alumíniumiparunk­nak egyik nagy centruma. (A KGST színesfémipari állandó bizottságának szék­helye jelenleg is Budapes­ten van.) Ha a szocialista világgaz­dasági rendszer valóban le akarja hagyni a kapitalista világot a gazdasági élet minden területén, ez azt jelenti, hogy alumínium termelésében, kutatásában és széleskörű, korszerű fel­dolgozásában — a baráti országokkal szoros együtt­működésben — nekünk kell bátran az élre tömünk. S eljön az idő. amikor a leg­fejlettebb tőkés országok nem lesznek már számunk­ra mértékadónk, mert majd ők igazítják hozzánk lép­teiket, ha nem akarnak messzire elmaradni. Kovács József mindig és minden körül­mények között kötelező. A valóságban a nemzetközi forradalom érdekei azt kö­vetelik, hogy a szovjet ha­talom, amely megdöntötte az országban a burzsoáziát, segítse ezt a forradalmat, de a segítség formáját sa­ját. erejéhez mérten válasz- sza meg”. (Lenin művei 27. kötet 57. old. Szikra, 1952.) A szovjet állam és a német imperializmus között támadt összetűzés nyomán élesen vetődött fel a kér­dés, — folytatja a Pravda — létezhet-e egy szocia­lista állam a kapitalista államok mellet^ létrejöhet­nek-e közöttük egyezmé­nyek vagy kompromisszu­mok. A „baloldali kommu­nisták” úgy vélekedtek, hogy a breszti béke elvi­leg megengedhetetlen a forradalmi proletariátus pártja számára, a breszti béke a szocialista állam kompromisszuma az impe­rializmussal. Lenin lehetségesnek tar­totta nemcsak a gazdasági, hanem a katonai együtt-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom