Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-06 / 54. szám
IMS. március 6. SZOLNOK MKÖVEI NÉPLAP s Madáritató | a Tiszán Az AJföűdön szombattól fokozatosan enyhült az idő. Kedden a déli órákban Szolnokon már plusz 4—5 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. Az enyhe időben repedezik a Tisza jégpáncélja is. A szolnoki Tisza-kanyar- ban, a Téglaházaknál másfél-két méter szélességben és mintegy kétszáz méter hosszúságban eltűnt a jég — szabad vízfelület keletkezett. Az éjszakai fagyok után a reggeli órákiban — a környék egyetlen szabad víztükrét — madárhadak lepik el. Odajárnak reggeli „tisztálkodásra” a szomszédos HoH-Txsza lakói —, mert az ő otthonukat összefüggő jégpáncél fedi. A vadászok megfigyelése szerint északról déinék húzó radiibacsoportok is megpihennek itt rövid időre. A város magasabb házain szar- badon éiő galambok és a balparís erdőkben élő szárnyasok is a Tiszán oltják szomjúságukat. A karcagi Vegyesipari KTS Z lakatos részlege lemez - hajlító gépet tervezett. Képünkön Tőkés János lakatos pormentes acéllemez szekrény tartozékait hajlítja, melyet a felvonógyárnak szállítanak Állami gazdasági szakemberek a tsz-ekben Az idén újabb tizenöt állami gazdasági, gépállomást szakembert helyezték M, illetve erősítettek meg a közös gazdaságok vezető tisztségeiben. Biró István agrártudományi egyetemi végzettséggel rendelkező fiatal mezőgazdasági mérnök a Jászberényi Mező- gazdasági Szakiskola Igazgatója volt. A zárszámadás után nyilvánvalóvá vált, hogy a helyi Vörös Csillag Tsz — a rossz vezetés következtében — a járás leggyengébben működő szo- i'efckezete. Bíró István, a jó gyakorlati és elméleti felkészültségű szakember elvállalta a tsz főéllatte- nyésztői tisztét. Nováüt Ferenc, a Jászsági Állami Gazdaság kerületi vezetője is munkahelyet változtatott. Ismerve a jás2ágói Kókai László Tsz. gazdálkodása nehézségeit, a zárszámadás után munkába állt a fiatal község — A TSZ-Efc MOST KÖTIK a zöldség szállítási szerződéseket a MÉK vállalattal. Eddig a tervezett 6400 hold helyett már 7000 hold termésének állami úton történő értékesítését vállalták a közös gazdaságok. szövetkezetében. A jános- hidai Vörös Hajnal Tsz-ben is a gyenge vezetés okozta, hogy a gazdaság erdmémyei a járási átlag alatt maradtak. Ács István, a Jászberényi Gépállomás iagzgató- ja — aki jó ismerője a tsa adottságainak és kellő szakmai felkészültséggel rendelkezik — vállalkozott a szövetkezet szakmai irányítására. „Az áthelyezett szakemberek máris bekapcsolódtak a tavaszi munkáik előkészítésébe. A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben hétfőn igazgatósági ülésen tárgyalták az 1963. évi tervet és a premizálást. A héten brigád- gyűléseken beszélik meg, hogy egy-egv brigádra mi hárul a terv valóra váltásában. Az idén először termelnek 130 holdon uborkát, 85 holdon burgonyát, és 315 holdon zöldborsót. Az új növények termesztésével nemcsak a jövedelmet gyarapítják, hanem azt is elérik, hogy folyamatosabban Tanácskozás a kulturális szemléről — Ma, a S ágvári Endre Művelődési Házban találkoznak a KISZ Szolnok Városi Végrehajtó Bizottsága kulturális osztályának tagjai, aktívái. A tanácskozáson a benevezéseket 8 a szemle lebonyolításának programját vitatják meg. Az értekezlet napirendjének előadója Török Júlia, a kulturális osztály vezetője lesz, tudnak munkát biztosítani főként az asszonyoknak cs lányoknak. Munkaegység nélkül a termés, illetve a pénzbevétel bizonyos százaléka illeti meg azokat, akik e növényeket ápolják, betakarítják. Ubori-íH^i .loldpnként 10 ezer forint bruttóbevételt terveztek, s ennek 30 százaléka a tagoké. Burgonyából 80 mázsás holdán- kénti termésre számítanak, ebből 20 százalékot természetben kapnak a növény- termesztők. Napirenden: az idei terv és a premizálás AMIKOR A RÉSZTVEVŐK SZABJÁK MEG A MÉRCÉT Az eredmények új tervekre, újabb lehetőségeik felkutatására sarkallták a vezetőket, munkásokat egyaránt és nem is eredménytelenül. Erről tanúskodik az egyre nagyobb tért hódító, szocialista brigád-mozgalom, a mér megindult munkaverseny és a mindezt megelőző megbeszélések, vitáit. 'I érméién tanácskozás előtt Az 1963-as év szocialista murúcaycrsenyére az első javaslatot a szakszervezet tette még február első napjaiban. Ezt a vállalat vezetősége és pártszervezete megfelelőnek tartotta és a termelési tanácskozás elé terjesztette. Ott megállapodtak abban, hogy az eddig is bevált pontozásos rendszert alkalmazzák és az értékelés alapja a brigádnapló lesz. Mii az érdekessége, előnye ennék a módnak? Elsősorban az áttekinthetőség és. a körülményeket figyelembe vevő elbírálás. Érdemes béielapozr ni a minden brigád részére alapvető feltételek felsorolásába. A brigád tagjainak az utalványozott munkaidejüket 5 százalékkal csökkenteniük kell kizárólag termelékenység emeléssel. Negyedévenként egy, a termelést segítő újítást nyújtanak be. (Az előírtnál több újításért dupla pontszám jár.) A balesetvédelem fokozása érdekében elhatározták, hogy minden balesetokozta munkanap kiesésért a gyűjtött pontokból levonnak. Kimagaslóan jutalmazzák Az 1962. évi munkaverseny értékelése a szolnoki Vasipari Vállalatnál is bebizonyította; jelentős erő, hatalmas feladatok megoldására képes a jól szervezett és irányított munkaverseny. Csupán az év derekán indult kongresszusi vállalások több mint félmillió forintos többlet termelést jelentettek. a minőségi munkát, az esetleges reklamációkat pontlevonással büntetik. Jutalmazzák az oktatásban résztvevőket, a munkafegyelem elleni vétséget (késés) pontlevonással sújtják. Ezek tehát nagyjából azok a szabályok, amik alapkövetelményt jelentenek _a szocialista brigád, műhely címért harcolóknak, időszakos értékelés Negyedévenként a mérleg készítésével párhuzamosan értékelik a brigádok munkáját is, elsősorban a brigádnapló bejegyzései alapján. Az évvégi értékeléskor pedig a szocialista címet elért brigádok 2—2000 forint, a műhelyek pedig 5—5000 forint jutalmat kapnak. A termelési tanácskozás döntését az igazgató is jónak, reálisnak tartotta a szakszervezet lel együtt. % Ezek alapján dolgoznak tehát máris a brigádok, hogy milyen eredménnyel, azt majd a mérlegbeszámolók idején tapasztalhatjuk. Mindenesetre az egységes alapelv, a feltételek részletes ismerete biztató és követendő kezdeményezés. E. Gy. Mindenki ír, olvas Tiszaderzsen tizennégy cigány férfi jár esti tanfolyamra, ahol Nemes Lajos- né nyugdíjas pedagógus napi/ igyekezettel tanítja őket a betűvetés titkaira, s így az általános iskola első és második osztályának elvégzéséről hamarosan bizonyítványt kapnak. Ha ez a tanfolyam befejeződik, nem lesz a községbeli cigány férfiak között analfabéta. A mostani „kisiskolásoki* pedig ősszel harmadik osztályba lépitek. Az újjáválasztott községi, tanácsnak, a vőtanácsnak és a községi szerveknek nagy gondjuk van a cigánygyerekek iskoláztatására. ELEKTRONIKUS HÖMÉRG Egy taron tód tudományos kutatóintézet „elektronikus hőmérőt” állított élő, amellyel meg lehet mérni a láng hőmérsékletét egy vaskohóban, sugárhajtású motorban, vagy rakétában repülés közben, A hőmérő béta-sugarakat, vagy elektronokat irányít az égő gáz belsejébe. A eléktromnyaláb intenzitása a lángon áthaladva arányban áll a gáz hőmérsékletévé!. Az új hőmérő előnye az eddig használt műszerekkel szemben, és folyamatos automatikus hogy pontosabb, gyorsabb ellenőrzést biztosít. A tiszafüredi Erzsébet réten a legeltetési bizottság dolgozói kitermeli^ a régi ültetésü fákat, s helyettük tavasszal kanadai nyárfákat ültetitek A szándék hozta őket össze. Befelé igyekeztek volna a városba, de a busz egyre késett. Tombolt a szél, havas örvények táncoltak az út közepén. Menedékül ott volt a nyitott váró, de úgy látszott, csak ■könyörületességből nem kapja fel a forgószél. Jobb, szelídebb széljárásra, harmonikusabb időjárásra épült ez a kis, útmenti téglabódé. Mindenekelőtt eső ellen. Fázott a három ember kimondhatatlanul. Torma Kati, a kis diáklány már ssipákolt, de úgy, hogy a másik kettő észre ne vegye. Halmos Gergely tss- fogatos szúrást érzett a veséje környékén, mert éppen felülvizsgálatra igyekezett volna a városi SZTK- ba. Gordon Ákos üzletszerző viselte legderelcasabban a telet. Ha aranykeretes szemüvegére néha pára lobbant, megtörölgette szarvas- bőrrel. Éppen, mint otthon. Vézna testén oly szorosan préselődött övvel megszorított bőrkabátja, hogy szinte láthatatlanná vált.. A zivatar elszelelt mellette, akadálytalanul. Katit jószerével nem láthatta senki. Elveszett kör- galléros kabátja prémjében. Egérszínű kucsmáját ráfésülte homlokára, s így valóban csak az orra látszott. Ebben az ítéletidőben topogott a három ember és várta a késve-késő buszt. Kati újból szipogott és a két férfi arra figyelt, hogy alig hallható sírás rázza a gyereklányt. — Nem tehetek róla. na gyón fázom. Halmos Gergely nem talált vigasztaló szót, meri úgy érezte, veséje jéggé dermedt. A cingár üzletszerző fújt egyet, megrugdosta a váró rozoga oldalát, s csak eny- nyit mondott: — Jön nemsokára. — Honnan tudja, hogy jön? — kérdezte kedvetlenül a lány. — Jön, mert mago■ nagyon fázik. — Ne tessék tréfálni. — Nem tréfálok. Figyeljen csak! Távolról motor zúgását hozta a szél. A fiú kiugrott az út közepére. Haránt irányban hóbuckák húzódtak az úton. Az erős hófúvás függönyéből csak hosszú ’dó múlva bukkant elő a jármű. Egy hómarógép erőlködött az úton. Az utasok reményvesztetten. még nagyobb didergéssel szánták rá magukat a további várakozásra. Gordon Ákos, a Képző- művészeti Alap üzletszerzője erre valami ösztön- szerű lélektani megfigyelésnek engedve széttárta mappáját. — Nézzenek csak ide. A két félig fagyott fiatal unottan, palástolatlan érdektelenséggel nézegette a rézkarcokat. — Kellemes képek, valódi mestermunkák. Ez egy Szőnyi-rézkarc, én személy szerint nagyon szeretem. Ez egy fiatal mesteré, tiszai tájkép. Ez meg Csáki-Ma- ronyák virágcsendélete. Kati egy pillanatra megszűnt topogni és dermedt ügyetlenséggel kézbevette a rézkarcot. Virág. — Sok virág... Érzik? Illatozik... Az üzletszerző, nevetett és azt mondta: — Csacsiság. — A kép jó, de nem illatozik, — De igenis illatozik...! — Én is érzem — szólal meg a legény. És. akkor meghalt a tél... — Pontosan olyan ez a virág, mint amit annyiszor láttam a kertünkben. A leány aztán már csapongóit, akár egy pillangó. — És a hársfa illatára emléke?™ eke-? Nagyot szippantott. — Mintha most is az orromban bujkálna erős, messziről szóló illata. — Én az akácot jobban kedveim. Felénk van belőle bőven, még lila színű is — szól a, fiú. — De az orgona az szebb virág. Micsoda friss, üde annak az illata! — Jciáit fel emlékezően a lány. — Mi a fodormentát is szeretjük. Nyaranta mindig bedörzsöljük vele kezünket és így illatosán fogjuk be a lányok szemét. Megmutassam? — Meg. — Milyen szapannal mosakodott? — Nem is tudom. — .Mert a kezének fodormenta illata van... A fiú elpirult, az üzletszerző szívből loacagott. De amikor a kislány a gyöngyvirágot említette, benne is megérett ez a furcsa játék. Gondolatában elővillant a kis csilingelő gyöngyvirág, földszagával, erdőillatával együtt. Már bosszankodott és a hideg kényszerítő hallucinálásának vélte az egészet, de ahogy ránézett a csillogó szemű fia falokra, megértette: ez nem más. mint a játék varázsa. Vagy egyszerűen: szug- g e szció. De már ekkor a virágok és illatok tucatjával keringtek a kis váróban. — Zsálya. — Kakukkfű. — Szegfű. És akkor meghalt a tél... — Szegfű, szinte érzem az illrtát. Tudják milyen pompás a szegfűken? Én politechnikás vagyok és virágkertészetet tanulok. Kora tavasztól nyár derekáig szegfűágyak között dolgozom. Nézzék, ilyen egy szép szegfűcsokor. Erre vékonyka kesztyűjét megsodorja, ujjait köralakban kibontja, és valóban: kész a csokor. Halmos Gergely ámul és önkéntelenül az- illatozó kesztyű-csokor után nyúl. Határba hallatszóan nevetnek ezen, kacagásuk túljut a szeleken, a barátságtalan hóbvckákon. Közben elővánszorog • vihartól meggyötört busa, de ennek már gém,mi jelentősége nincs... Párkány Lássák Es akkor meghalt a tél...
