Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-31 / 76. szám

1963. március 31. SWDMTO1C MGGTfil NÉWAF 5 Halász János belkereskedelmi miniszter- helyettes Karcagon A napokban Karcagon ülésezett az Országos Föld- mű vessző vet kezeli Tanács kereskedelmi szakbizottsá­ga. A tanácskozáson megje­lent és tájékoztatót tartott Halász János belkereske­delmi miniszterhelyettes, a bizottság elnöke. Ott volt még Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. Szolnok megyét Márk Ist­ván, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának veze­tője, Soós István, a megyei pártbizottság munkatársa, Varga Illés, a MÉSZÖV el­nöke képviselte. A szakbizottság tagjait Molnár Károly tájékoztatta a földművesszövetkezetek kereskedelmi és vendéglá­tóipari hálózatának 1962. évi munkájáról. Elmondotta, hogy a szö­vetkezeti kiskereskedelmi és vendéglátóipar az orszá­gos tervet 100,9 százalékra teljesítette. Megjegyezte, hogy az eredményben di­csérettel kell értékelni a sokezer kereskedelmi dol­gozó munkáját, ugyanakkor megállapította, hogy a glo­bális túlteljesítésből szá­mos megoldásra váró fel­adat is kimutatható. Pél­dául lemaradás volt a ru­házati cikkek forgalmazásá­ban. Ennek részben az az oka, hogy a kereskedelmi dolgozók nem tudták kel­lően felkelteni a lakosság érdeklődését a vásárlás iránt. A kereslet bizonyos részét nem tudtuk kielégí­teni. Az utóbbi években megnövekedett az egy dol­gozóra jutó készpénzbevé­tel. Tavaly annak csak mintegy 50 százalékát rea­lizálta a kereskedelem, a többit a lakosság tartalé­kolta. Ebben az évben arra kell törekedni, hogy jobb és új szervező munkával meg­javítsuk a lakosság köz­használati cikkekkel való ellátását. Helytelen volt a faluszéli kisboltokból ki­vonni az apróbb; napi ru­házati és vegyesipari áru­kat. A tanácskozáson Soós István, a megye kereske­delmi helyzetét ismertette. Számos javaslat hangzott el. Többek között az Is, hogy a magas vásárlóértékű cikkeket a lakosság szá­mára hozzáférhetőbbé kell tenni úgy, hogy több föld­művesszövetkezeti boltot jelöljenek ki OTP hitel­akcióra. Halász János miniszter- helyettes a kereskedelmi fejlődés jelenlegi szakaszát elemezte, majd az egyes hiánycikkek pótlásának módjáról tájékoztatta az OTP tagjait. A tanácskozás után Ha­lász János és a szakbizott­ság tagjai megtekintették Karcag kereskedelmi háló­zatát, amelyről nagy elis­meréssel nyilatkoztak. KISZ vezetőképző tanfolvam A korábbi években egyhe­tes tanfolyamot rendeztek a KlSZ-titkarok, és az egyes reszortosok részére. Azon­ban ezeken a tanfolyamo­kon nem vehetett részt minden ifjúsági vezető, éppen ezért az elméleti tu­dás hiánya gyakran meg­mutatkozott a gyakorlati munkában. A Kommunista Ifjúsági Szövetség ebben az évben szakított a régi oktatási formával. Céljuk, hogy bő­vítsék a vezetőképzés rend­szerét. Az idén egyes köz­ségekben — a Jászság terü­letén mindenütt, de a me­gye más vidékein is — háromnapos vezetőképző tanfolyamokat rendeznek. Jászapátiban az elmúlt napon fejeződött be ez a tanfolyam, melyen negy­venhat fiatal — községi alapszervezeti titkár, veze­tőségi tag, termelőszövetke­zetekben dolgozó KISZ munkacsapat vezető — vett részt. Előadást hallgattak többek között a KISZ szer­vezetek megerősítéséről szóló KISZ KB határozat­ról. IVlűtfifGr Sita badsághösök Április 3-án ünnepélyesen megnyitják a bővített Szol­nok megyei Verseghy Könyvtárat. Szép, új helyiségei kapott a könyvkötészet is, ahoj Szőke Zita az olvasó terembe kerülő folyóiratok összetűzését végzi Amerika történetében a Történelmi dokumentu­mok, művészi alkotások őr­zik nevüket és tetteiket. Közülük időben első Ko­vács Mihály. Karcag—Űj- szálláson született 1724- ben. Húsz esztendős korá­ban az akkoriban alakított jász-kun huszárezred ka­tonája lett s ezzel búcsút véve szülötte-földjétől, el­indult változatos életútján. Részt vett a második szi­léziai háborúban, ennek befejeztével pedig Nagy Frigyes porosz király sere­gébe állt s annak „legvité­zebb katonája’’ lett és — csakhamar ezredparancs­nokká nevezték ki. Élet- sorsa azonban új fordula­tot vett. Harminchét esz­tendős korában, 1761-ben osztrák fogságba került s csak Mária Terézia kegyel­me mentette meg a bitófá­tól. Később az udvari ha­ditanács javaslatára kine­vezte huszárőrnaggyá. Kas­sán, majd Budán teljesített szolgálatot. Amikor azonban az ame­rikai szabadságharc híre eljutott hozzá, áthajózott a tengeren és 1776-ban már Washingtonban szere­pelt. Mint kitűnő lovast, a lovas csapatok kiképzésé­nek vezetésével bízták meg. F,zt a tisztséget nem sokáig viselte. Egy légió ezredparancsnoka lett. Se­regével South-Carolina tá­jékán harcolt. Később Charleston várát védelmezte. Az angol gyar­matosítók hadserege beke­rítette ugyan ezt a hadá­szati szempontból fontos erősséget, de a falak elleni támadásai sorozatos ku­darccal végződtek. Végül azonban lőszer és élelem hiányálban nem lehetett már tovább tartani a kö­Ismertetik az új szervezeti szabályzatot A kereskedelmi pártalap- szervezetekben a napokban mindenki kézhez kapja a VIII. kongresszuson elfo­gadott új szervezeti sza­bályzatot. Az új okmányt előzőleg a pártcsoportok­ban, majd alapszervezeti taggyűléseken ismertetik. Első táborozás A nagyrévi úttörők tavaly egész nyáron segítettek a termelőszövetkezeteknek a konyhakertészetben. Leg­többször paradicsomot szed­tek, s munkájukért ötezer forintot kaptak. Ezt a pénzt az idén fogják elkölteni, hatvanan táboroznak majd az Iskolai szünetben a Ba­laton mellett. Ez az első év, amikor nagyrévi gye­rekek úttörő táborozásban vesznek részt. rülzárt várat. Hosszú hősi védelem után Kovács ez­redes megnyittatta a kapu­kat és katonái élén kiro­hant az ostromlók táborá­ra. Erről a végső küzde­lemről szóló történet ma is él. De az ő vitézi élete el­lobbant ott a vár alatt, új hazája szabadságának vé­delmében, 1779 május 11-én. Hazánk fiai a kubaiak szabadságarcából is kivet­ték részüket. Róluk egy obeliszk felirata szól, —* amely a Havannától ötven kilométernyire fekvő Ar- temisa város egyik terén áll; „Prágai Sándor magyar honvédezredes háromszáz­húsz magyar honvéd katoná­val 1852-ben Kuba szigetére érkezett, azonnal csatlako­zott a felkelőkhöz, akik spanyol elnyomóik ellen harcoltak szabadságukért. Prágai maroknyi csapatá­val Artemisában egy erő­döt tartott, s amikor a ha­talmas túlerővel lévő spa­nyolok az erőd feladására szólították fel, így vála­szolt: Otthon sem adtam meg magam, itt sem fo­gom megtenni ezt! Az erőd védelmében estek él mind egy szálig. Szűcs Sándor Férjek taktikája Tulajdonképpe n arról van szó, hogy a tavaszi labdarúgó idény kezdetével gondjaink megsoka­sodnak, hiszen drága életünk párja bár­milyen jó háziasz- szony, anya, feleség, a magasabb művé­szethez, vagyis a fo­cihoz analfabéta. Ezért aztán egész héten esténként hall­juk a vésztjósló kér­dést: Remélem va­sárnap nem mész meccsre? hogy a va­sárnap ebéd utáni tortúrákat, veszekedé­seket ne is említ­sem. Nem is csoda, ha aztán szegény férj zaklatott idegállapot­ban érve a mérkő­zésre. minden otthoni dühét a bírón tölti ki. E sorok írója sokat tudna mesélni ezek­ről, hiszen évek óta szorgalmas látogatója még a hétköznapi ed- zőmérkózéseknek is, sőt igazi sportember­hez méltóan vasárna­pot a kölyökcsapat reggel kilenckor kez­dődő mérkőzésének megtekintésével kez­di. Aztán tizenegykor az ifi, egykor a tar­talékcsapat, majd ezektől lelkileg és hangerőben megedzve áll a szeretett csapat rendelkezésére a kor­lát mögé, ahonnan minden taktikai uta­sítást, ellenfélnek szó­ló utolsó figyelmezte­tést jól hallhatóan küldhet a pálya felé. Ennyi tapasztalat­tal elérkezettnek lá­tom az időt, hogy szurkoló társaimnak visszatérő családi harc segítségére legyek a megvívásához. A korszerű, szerve­zett szurkolás nagy taktikai felkészülést kíván. Legjobb már hét elején a megelő­ző hadműveleteket lefolytatni. Ilyenkor a keddi, szerdai es­téken komor arccal, csendes hangon elej­tett megjegyzés a leg­hatásosabb; nagyon rossz a csapat, va­sárnap ki sem me­gyek a meccsre. Ezt a hét végéig lehet ismételni többször. Vasárnap, lehetőleg délben ebédnél kell robbantani a bombát. Ekkor beállít egy munkatárs, (lehetőleg lélekszakadva) aki zihálva közli, hogy a gyárban leszakadt az úszódaru és maga alá temette a nikke- lezett szemmértéket, gyorsan menjünk menteni, ami ment­hető. Te pedig áthat­va a felelősségérzet­től rohansz — a meccsre. Jó megoldás a be­tegség is. Pénteken, szombaton lázasnak, összetörtnek érzed magad, úgyhogy va­sárnap csak az ebéd­hez tudsz nagy nehe­zen felkelni. Ebéd után meggyötört, el­haló hangon közlöd, hogy sétálsz egyet a ház körül, hátha a friss levegő jót tesz. Kivánszorogsz a ka­pun és ha a saroktól rohansz, még eléred a buszt. Vigyázzni kell azonban arra, hogy az asszony ne hívjon orvost, illetve ha már hív, az is futballrajongó legyem Meggyőző érv a szocialista brigád va­sárnap délutáni ta­nácskozása, segítség az árvízkárosultak­nak (persze vasár­nap). Hatásos egy gépelt rendőrségi idé­zés (olvashatatlan bé­lyegzővel, amit á sportkör az ügy ér­dekében rendelkezés­re bocsát), stb., stb. Csupán arra kérlek kedves olvasóm, rám semmiképpen ne hi­vatkozz. Elég nekem a magam feleségével hétről-hétre megvívni e szent ét magasztos harccá. Erdélyi Paradicsomot május L és 10. között kezdik szedni az időjárástól függően. A képen a telep dolgozói a tövek kaccsolását végzik A berekfürdői Béke Tsz primőrtelepén Cs. Kiss Mag­dolna ellenőrzi a paprika nagyságát, s amikor a kí­vánt méretet - I 1 centimétert elérte — megkezdik a médiáét Hárommillió forint táppénzt folyósítottak A ktsz-ek Kölcsönös Biz­tosító Intézetének Szolnok megyei választmánya már­cius 29-én délelőtt kezdte meg rendes ülését, amelyen Bálint Lajos elnökölt. Miután a választmány a javasolt napirendet elfo­gadta, Hegedűs István az alközpont ügyvezetője emel­kedett szólásra, s tartotta meg a vezetőség beszámo­lóját. A jelentés négy fő té­mában tárgyalta az 1962. évi munkát. Az alközpont elmúlt évi gazdálkodásának és az egyes költségek alakulásé­ról világos képet kaptak a tanácskozás résztvevői. Táppénz címén három­milliót, gyógyászati se­gédeszközökre kétszázezer forintot folyósított az In­tézet. A költségvetés je­lentős tételének számít a 2,2 millió forint csalá­di pótlék. Jelentősen növekedett az egy biztosítottra jutó gyógyszer, amely 1962-ben 209 81 forint volt. A továbbiakban az üzem­orvosi munkáról, az egész­ségügyi viszonyokról szólt a tájékoztató. A statisztikai adatok sze­rint az üzemi balesetek száma 1961-hez viszo­nyítva 14 százalékkal emelkedett 1962-ben. Kedvezőtlen az ipari tanu­lók baleseti statisztikája is, hiszen egy év alatt 47 szá­zalékos emelkedés volt. — Feltehető a kérdés: vajon mit tesznek az üzemek ve­zetői a fiatalok testi épsé­gének megóvása érdeké­ben? Az előadó ezek után a küldöttgyűlésen és a leg­utóbbi választmányi ülé­sen hozott határozatok végrehajtásáról számolt be. A vezetőség határozati ja­vaslatot nem terjesztett elő. — MEZÖTÜRON április 4-től 11-ig modern bútor­kiállítást rendez a helyi földművesszövetkezei. E? alkalommal a kunsági város­ba mintegy kétmillió forint értékű bútorféleséget szál­lítanak, amelyek a kiállttá« után meg js vásárolhatók,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom