Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-30 / 75. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. március 36. 2 NEMZETKÖZI SZEMLE Viszonylag ért végei. ma a nemzetközi politikai életben. A világ­lapok első oldalára nem kerüihettfck újabb államcsí­nyekről, szenzációs diplo­máciai fordulatokról tudó­sító, rikoltó szalagcímek. Kairóban Egyiptom és Algéria képviselői megbe­széléseket tartottak orszá­gaik baráti kapcsolatainak elmélyítéséről és tovább folytatódtak az EAK, Szí­ria és Irak kormánytérfi­ainak előkészítő tanácsko­zásai is a három arab ál­lam leendő uniójáról. A brazíliai Niteroi-ban a helyi és a külföldi reakció mes­terkedései ellenére meg­nyílt a szabad Kuba védel­mében összehívott latin­amerikai szolidaritási érte­kezlet. Genfben, a „konfe­renciák városában” pedig már 113. plenáris ülésüket tartották a tizenhét ország leszerelési megbízottai. Géniben ezúttal Gromiko szovjet külügyminiszternek az ENSZ-közgyűlés 17. ülés­szakán beterjesztett komp­romisszumos javaslatát tár­gyalták meg. A javaslat szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok a lesze­relés második szakaszának végéig megtarthatna bizo­nyos, korlátozott számú ra­kétát. E rakéták számának meghatározásánál azonban — mint Carapkin nagykö­vet, a szovjet küldöttség vezetője kifejtette — abból Ítéli kiindulni, hogy minél kevesebb rakéta maradjon meg. A megmaradó raké­ták a két ország biztonsá­gát fokoznák egy esetleges igresszióval szemben, de nem tennék lehetővé nuk­leáris háború megvívását. A Szovjetunió ugyanakkor hajlandó hozzájárulni a megmaradó rakéták indftó- :i Húsainak ellenőrzésé­hez, de természetes«) ehhez az kellene, hogy a megma­radó rakéták száma ne haladja meg az itodítóállá- sdhót ■■ Magától értetődik, hogy a második szakasz végén a rakétákkal együtt ezeket az állásokat is meg kpl lene semmisíteni. A Szov­jetunió tehát újabb, nagy- jelentőségű lépést tett Genfben annak érdekében, hogy elmozdítsa a holt­pontról a „marathoni érte­kezletet” és elősegítsen legalább egy részleges meg­egyezést. Az újabb szovjet—ame­rikai „párbeszéd*, amely Dobrinyin szovjet nagykö­vet és Hasik, amerikai kül­ügyminiszter közt zajlott le, dühödt kirohanásokra ragadtatta a bonni vezető köröket A nyugatnémet sajtó összpontosított táma­dást intézett e megbeszélé­sek éllen. Azok „kilátósta- ianságárói* cikkeznek és ..veszélyesnek* minősítenék minden szóba jöhető meg­állapodást A Bonner Rund­schau, a Stuttgarter Zeitung, a Welt és miás sajtóorgánu­mok elsősorban amiatt nyugtalankodnak, hogy a : 'elbeszélések témaköre kibővülhet. A berlini problémáról átterjedhet a némert kérdés egészére, vagy éppen a leszerelés te­rületére. Máipecfig a berlini tűzfészek lokalizálása, a csendes hét Német Demokratikus Köz­társaság elismerése és a két német állam békés kö­zeledése names ínyére a fe­szültség szításában alapo­san érdekelt, atomfegyvert követelő, nyugat-európai hegemóniára törő bonni szoldateszkának. Bonn mindenképpen atomfegyverhez akar jutni, gazdasági, politikai, kato­nai tekintetben egyaránt fölébe akar kerekedni nyu­gat-európai szövetségesei­nek. Ezért reagál szélvész- gyorsasággal, szinte szolgai alázattal minden óceánon- túld parancsra, vagy inte­lemre. Így történt ez leg­utóbb a sokat emlegetett szovjet cső-export ügyében is. Az amerikai felhívásra Bonnban, szokatlan körül­mények között, visszamenő- leges hatállyal ki erős zakóit embargó, amint azt a TASZSZ szemleírója meg­állapította, semmilyen za­vart nem okoz a szovjet népgazdaságnak. A szovjet dolgozók példamutató helyt­állása lehetővé tette, hogy jóval a határidő előtt üzembe helyezzék a nagy átmérőjű acélcsövek gyár­tására alkalmas berendezé­seket Cseljabdnszkben. A Szovjetunió tehát ebből a „stratégiai áruból* is fedes- m tudja szükségletét A „caó ügy* azonban a nyugati szövetségesek tá­borában tovább élezte a konkurreöcáa-harcot A nyu­gatnémetek visszalépése után ugyanis a South Durham nevű angol vállalat kapja meg a szállítási meg- bfeást. Ormsby-Gore, wa­shingtoni angol nagykövet pedig az amerikai tiltako­zásra válaszolva közölte: Anglia nem tekinti „straté­giai árunak" a kérdéses csöveket és nem is tartja magára nézve kötelezőnek az amerikaiak sugallta szál­lítási tilalmat Legfrissebb jelentések szerint hasonló álláspontra helyezkedtek — legalábbis a már lekötött megrendeléseket illetően a svédek is. Amíg a tőkés vüág veze­tő monopóliumai között éles konkurrencia-harc fo­lyik az egyre szűkülő pia­cok birtokáért, addig a nyugat-európai országok­ban tovább romlik a gaz­dasági helyzet, csökken a dolgozó néprétegek, első­sorban a munkások élet­színvonala s szakadatlanul növekszik a munkanélkü­liek serege. A francia bá­nyavidékeken már egy hó­napja néptel en tárnák, üre­sen ásító csillék, mozdulat­lan szállítószalagok fogad­ják a látogatókat, A lon­doni parlament előtt roham- rendőrök törnek a munkát, jobb, emberibb megélhetést követelő tömegre, New York, « világ legnépesebb metropolisa a nyomdász­sztrájk miatt továbbra Is újságok nélkül van, A lőtte nyerőszámai 1, 3, 25, 69, 73 efHaJif/üttfiUt Nyirkos ruhadarabra permetezzünk egy kevés ablak- tisztítót és az ablak, tükör, vagy a festett bútor felü­letét ezzel dörzsöljük be, majd száraz ruhával jól tö- riájük át Aa Így megtisztított tárgy ragyogó tiszta, Sétures less. Szovjet jegyzék az Egyesült Államok kormányához a „Baku megtámadásával kapcsolatban Az űrikrek Gonakryban Moszkva, (TASZSZ) Abból az alkalomból, hogy a kubai vizeken ban­ditatámadás érte a „Baku” szovjet kereskedelmi hajót, a Szovjetunió kormánya pénteken jegyzéket intézett az Egyesült Államok kor­mányához. A jegyzék megállapítja, hogy erre az újabb kalóz­támadásra a „Lgov” szovjet gőzhajó ellen március 17-én intézett támadás utón ke­rült sor. A kubai ellenfor­radalmárok újabb bűncse­lekményéről van itt szó, az ellenforradalmáról; pedig az amerikai hatóságok tá­mogatását élvezik. A szovjet kormány már felhívta az Egyesült Álla­mok kormányának figyel­mét arra — folytatja a jegyzék —, hogy ha a kubai nép árulód nem kap­nának amerikai fegyvere­ket és hajókat és nem ré­szesülnének más formában is támogatásban az Egye­sült Államok részéről, ak­kor nem volnának képesek bűnös terveik megvalósítá­sára. Nem kétséges, hogy ■ szovjet kereskedelmi ha­jók ellen intézett támadá­sok nem véletlenül bekö­vetkezett, elszigetelt akciók, hanem előre megszervezett provokációk, amelyeket az Egyesült Államok területén fekvő központba irányító­nak. A kubui ellen forra­dalmár csoportól; bűnös akcióiról az Egyesült Álla­mok kormányának tudnia kellett, hiszen hivatalos amerikai személyiségek többször is elárulták, hogy e csoportok az amerikai hatóságok tudtával és tá- mogatásávai folytatják: ak­namunkájukat. — Az a tény, hogy ugyan­ezek a csoportok újabb tá­madást intéztek egy szov­jet kereskedelmi hajó ellen — mondja a továbbiakban a Jegyzék — azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok kormánya nem törődött a „Lgov” gőzöst ért támadás miatt a szovjet kormány részéről előterjesztett tilta­kozással és nem tette meg a szükséges intézkedéseket az ilyen veszélyes provoká­ciók megakadályozására. Sőt, az amerikai külügymi­nisztérium március 27-i nyi­latkozatából ítélve az Egye­sült Államok továbbra is buzdít ilyen akciókra. — Az Egyesült Államok kormányának ez a maga­tartása természetesen nem segítheti elő a Karib-tengeri térség helyzetének teljes normalizálását. — Magától értetődik, hogy a kubai ellenforradal­márok kalózcselekményei- nek következményeiért az Egyesült Államok kormá­nyára hárul a teljes fele­lősség — hangsúlyozza a továbbiakban a jegyzék, majd leszögezz: — A szovjet kormány nem hagyhatja szó nélkül ezeket a provokációkat és kénytelen fontolóra venni megfelelő intézkedéseket a Kubába tartó szovjet keres­kedelmi hajók biztonsága érdekében. Befejezésül a szovjet kor­mány határozott tiltakozást jelent be a „Baku” elleni támadás miatt, követeli, hogy a washingtoni kor­mány tegyen hathatós in­tézkedéseket e provokációk megakadályozására és té­rítse meg a szovjet hajónak okozott anyagi kárt (MTI) Guinea: Andriján Nyikolájev és Pável Popovrcs a Conakry-i politechnikai intézetben, amely szovjet se­gítséggel épült fed. Guido argentin elnök elfogadta Martinez belügyminiszter lemondását Buenos Aires (MTI) Guido argentin elnök csütörtökön este a fegyve­res erők nyomására elfo­gadta Martinez belügymi­niszter lemondását. Marti­nez azt az álláspontot kép­viselte, hogy a június 23- án esedékes képviselőházi, tartományi és elnökválasz­tásokon a peronistóknak is bizonyos lehetőséget kell nyújtani. Martinez példáját követte Grondona belügy­miniszterhelyettes is. Ideiglenesen MarteUi munkaügyi minisztert ne­vezték ki belügyminiszterré, az AFP Buenos Aires-i tu­dósítása szerint a belügy­miniszter lemondása két­ségtelenül arra vezet, hogy erélyesebb rendszabályokat hoznak majd a peronisták és a kommunisták ellen. Csütörtökön érdekes be­jelentés hangzott ei Was­hingtonban. Az amerikai kormány közölte, hogy rö­vidlejáratú, nagyösszegű segélyt nyújt Argentínának, a segély összege 137 • millió dollár. Újabb sztrájkhírek Franciaországból Megbénult az autóbutzforgalom Párizsban Párizs (MTI)). Immár ötödik hetébe lé­pett a franciaországi szén­bányászok sztrájkja. Több tízezer sztrájkoló pénteken tömeggyűlést tartott Lens- ben, az északi bányászvi­dék „fővárosában”. Csütörtök«) női küldött­ség érkezett Párizsba és a sztrájkoló bányászok nevé­ben levelet akart átadni De Gaulle elnöknek. A küldöt­teket azonban az Elysée- palota őrei nem engedték az elnök elé, közölték, hogy De Gaulle nem hajlandó fogadni őket. Pénteken a sztrájk a pá­rizsi autóbuszforgalmat bé­nította meg. Három hatal­mas autóbuszgarázs dolgo­zói 24 órás sztrájkba kezd­tek. A garázsok 208 autó­busza közül pénteken csak 18 bonyolított le forgalmat Iraki diákok levele Moszkva, (MTI) A pén­teki Pravda közű a Szov­jetunióban tanuló kaki egyetemi hallgatók levelét. Levelükben rámutatnak: „Nagy megdöbbenéssel fo­gadtuk az iraki kormány egyik tagjának nyilatkaea- tát, amely szerint a Szov­jetunióban rosszul bánnak velünk és nyomást gyako­rolnak ránk. Ez nem felel meg a valóságnak. Szeret­nénk kijelenteni, hogy eb­ben a baráti országban a legjobb viszonyok között élünk, mint akármelyik más külfölch ország diák­ját Ügy álltak ott, mint s szentjobb, összezsugorodva és elfeketedve. Pedig e bá­tyám nem ráncolta rájuk a torzonbarz szemöldökű, csak a szemű nyitotta ki- birhatatlanúl nagyra. — A maga alakulatához tartoznak ezek az embe­rek? — kérdezte e zászlós lassan, tagoltan. Bátyám nem felelt mind­járt Nézte a zászlóst, de most egy kicsit összehu- nyoritott szemmel, mintha a löoeg csövén nézne vé­gig. Aztán bal hüvelykuj­ját szokása szerint e derék­szíjába akasztotta, jobb kezével pedig nagyon las­san, utánozhatatlanul ha­nyag feszességgel tisztelgett. Ebben annyi feljebbvalói, sót tanáros kiolctatás volt, hogy a zászlósban megmoz­dult valami, talán az egy­kori nyomorult újonc-kar- paszományos, vagy a bu­kott gimnazista, s idegesen sapkájához kapta a kezét. De el is szégyeUte magát, t élesen kiáltotta: — Ide tartoznak ezek!? — Ezek! Idei — kaffant ki bátyámból a hang, mé­lyen, öblösen és tompán, mént « távok, magányve ágyúszó. — Milyen jogon tartóz­kodnak itt magukT Bátyám kényelmesen ki­gombolta a köpenye felső gombjait, majd hirtelen indulattal megragadta piros paroliját, begörbített ma­tató- és hüvelykujjal, va­lahogy úgy, ahogyan a ren­detlenkedő diákok füUt szokta c tornaórán, s a zászlós elé tartotta elfakult arany csillagjait: — Nem látja zászlót úr a rendfokozatomat? Vissza­utasítom ezt a hangot! Ekkor már ott állt mö­götte Szabó is, ártatlan arccal, csak a szeme szür­kéje volt olyan, mint a macskáé. S mindenütt meg­álltak a tüzérek, ki-ki abbahagyta a favágást, csajkamosást, tereferét, s őket figyelték. — A Számonkéró Széktől 9Q0yofc* Ezt a zászlós félig le­eresztett szempillákkal mondta, ajka körül és hangjában kis mosollyal, halkan. Ez a mosoly aztán ráfagyott vékony arcára, erősen kiugró, hajlott orrá­nak cimpái kissé felhúzód­tak, savószinú szeméből mintha két tőr leselkedett volna. Nézte bátyámat éi- hatatosan, mozdulattanul át kihívó pillantással. — Aha — mondta é az őszinte megnyugvás hang­ján. Egén. Tessék. S oda­adta a papírját. — A további parancsot várjuk. A zászlós éppencsak be­lepillantott a papírba, s ugyanazzal a mosollyal mondta: — Biztosítom, hogy még ma megkapják a további parancsot. Ránézett embe­rein, jelentőségteljesen, bólintott, még egyet mo­solygott és elmentek. Még el sem tűntek a fák között, mikor a két tüzért már körülvette a többi; bő- szülten ordítoztak, $ egy­szerre pofonok csattantak, majd rúgások duhantak a két ember hátán. Mór a földön feküdtek. — MiesinálnakH — ki­áltott a bátyám, de té se haderítettek. — V.. gyázsf — bódul •i bátyám, s egyszerre csend lett, mindenki kijó­sa nődre kapta össze magú1 • rettenve nézte kivörösö dött bikanyakát ét szemé nek zöld villámait. A ké‘ megrugdalt ember is fel tápászkodott a földről süt a többivel Sokát, álltak így, talán tíz perei is. Bátyám kezét még min Mg ökölben tartotta az in­dulat, de meg se moccant, meg se szólalt, csak* szem­bogara villámlást végig végig zz embereken, akik lassan már nem is gondol tok semmire, csak magne- tízáltan várták, hogy mi lesz? S ekkor bátyám csende­sen, közömbösen vezényelte: — Tovább. S intett a két legéaymzM; — Befelé. ífaiutatJuiJi “ ■ "ti.....v

Next

/
Oldalképek
Tartalom