Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

fcWI mámius gj SCOLNGK WBfiYJBt íf&hJ» Tiszteit Pártbizottságé l&edvms Elvtársak.! A megyei párt-végre- hajtó-bizottság »agy ^■soteségst tulajdonit as- .OfflJs, bogy a megyei párt bizottság tárgyalja a megye .sultwrálls helyzetéről szóló napirendet. A kulturális élet kérdése&nok megvitatá­sé* szükségeséé teszi, hogy hazánkban leraktuk a szó daäizmus alapjait és hozzá- kezdtünk a szocializmus télj® felépítéséihez. Tár­sadalmunk fejlődésének olyan szakasza ez, amikor a továbbhaladás nagymér­tékben a tömegek tudatos­ságától, általános és szak­mai műveltségének _ színvo­nalától, a szakemberek szá­mától és tudásától függ A megyei pártbizottság 1958. december ,18-i ülésén tárgyalta utoljára a me­gye kulturális kérdéseit. Akkor a megyebizottság előtt az a feladat állt, hogy Intézkedéseiket tegyen az ellenforradalom által oko­zott eszmei zűrzavar leküz­désére, a művelődéspoliti­kái irányelvek végrehaj tá- sára. A határozat nyomán a komm umisták és kultú r - munkások munkájának eredményéként jelentős lé­pést tettünk előre. Leküz­döttük teljes egészében az • eszmei zűrzavart, a kulturá­lis munlíában érvén yesiíel. sük a VII. párbkangresz- szus határozatait, az isko­lai és iskotenSdvütí nép­művelési munkában szá­mottevő sikerek születtek. Az elmúlt években a gazdasági, társadalmi vái- tózásoűrkiai kölcsönhatósban változott a megye lakossá­gának gondolkodása, fejlő­dött politikai érettsége, emelkedett ideológiai szín­vonala. A marxizmus—le- ntaisroug térhódítása nyo­mán erősödött a dolgozó tömegek szocialista tudata, mélyebb, bensőségesebb a szocialista, haza iránti von­zalma, erősödött az állam­polgári kötelezettségek tel­jesítésének önkéntes jelle­ge. A dolgozók nagy több­sége magáénak érzi és vallja a szocializmust, s egyre tu­datosabban vés® .rés^t a, szocializmus . építésének aaJndínnapt munkájában. Jelentős tömegekben ld- aäakultak a szocialista er- "íülcs jellemző vonásai, ma­gasabb színvonalra emelke­dett a munkához való szo­cialista viszonyuk, aktívab­ban védik a társadalmi tu­lajdont, Erősödött az em­bereik együttélésének szo­cialista jellege. A lsét társadalmi rend­szer harcának, a nemzet­közi erőviszonyok alakulá­sának mélyebb ismerete alapján erősödött a lakos­ság internacionalista gon­dolkodása. A szocialista vi­lágrendszer, a Szovjetunió politikai, .gazdasági, tudo­mányos és technikai sikerei nyomán növekedett bizton­ságérzete. A szocialista tudat alaku­lása azonban a fejlődés el­lenére sem tartott lépést a szocializmus építésének üte­mével. Az idealista világ­nézet maradványa még je­lentős tömegek gondolkodá­sára hat. Még sok ember gondolkodásában szívósan tartják magukat a burzsoá tudat, szokás maradványai, és meglehetősein mélyen él a polgári, kispolgári erköl­csi feliogós: az önzés, kap­zsiság, a magántulajdonosi szemlélet, a magánérdek el­sődlegességének tudata. Megtalálhatók az embe­rek gondolkodáséban a ba­bonás, a vallásos hiedelmek, az egyén gyengeségének, el­esett,ségének érzése. Még vannak előítéletek férfiak s nők társadalmi helyzeté­nek, cselekedetének megkü­lönböztetett értékelésében. Élnek még a Horthy-fasiz- mus lélekmérgező nevelé­sének maradványai. Ezek főleg a nacionalizmus, so­vinizmus, antiszemitizmus megnyilvánulásaiban tükrö­ződnek. Előfordulnak még, — s nem kis szómban — lopá­sok, csalások. Sokan rabjai alkoholnak egyesek ziil- 10tt családi ótetet élnek, Ä MEGYE KULTURÁLIS HELYZETÉRŐL Váczi Sándor beszámolója és a referátum vitája a megyei pártbizottság ülésén nem éreznék felelősséget gyermekeik neveléséért, gondozásáért. Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársak! > A határozati javaslat ** tükrözi a kulturális élet területén elért ered­ményeinket, mutatja e munka fogyatékosságait, és a jelenlegi helyzetre alapoz­va, valami nt a szocalizmus teljes felépítésének célkitű­zéseit figylembe véve hatá­rozza meg a következő évek feladatait. A következő években is a VII. kongresszuson meg­fogalmazott feladat telje­sítéséért kell küzdenünk: „Tanítsuk meg az embere­ket szocialista módon élni,- dolgozni és gondolkozni". A határozati javaslat alapvetően e fő feladat megvalósítását célozza, és ennek rendeli alá a kultu­rális ssservek tevékenysé­gét. A VIII. pártkongresszus határozatainak megfelelően kulturális életünk fejlődé­sében kiemelkedő szerepet szánunk a közoktatásnak. Az iskolareformból adódó feladatok megvalósításának ütemétől és minőségétől nagy mér tőkben függ, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb számban kapjon a a társadalom sokoldalúan művelt, magas szakmai kultúrává] rendelkező mar­xista—leninista világnézet talaján álló embereket. Ebből kiindulva jelöl meg a végrehaj tóbizottság előterjesztése az iskolázott­sági szint emelése érdeké­ben cáyan feladatokat, hogy 90—95 százalékra emeljük az általános iskolát tan­köteles korban elvégzők -arányát, jelentősét léptünk éláne a középiskola általá­nossá válása felé. szélesít­sük a magasabb szintű szakmai képzést nyújtó is­kolatípusok hálózatát és újabb ezreket: vonjunk be a felnőttoktatást«. A végrehajtó bizottság e célkitűzésének megjelölése­kor tudatában van az ez­zel együtt jelentkező ne­hézségeknek a középisko­lákban várhatóan jelent­kező túlzsúfoltságnak, az oktatási feltételek bizonyos mérvű romlásának. Ennek ellenére érvényesíteni kell a VIII. kongresszus határo­zatát és maximálisan ki kell elégíteni a középisko­láztatásban és a felnőttok- . tatásban jelentkező egyre növekvő társadalmi szük­ségletet és egyéni igényt. Az iskolareform szerve­zeti feladatain túl a követ­kező években fokozattab- ban kerül előiérbe a tar­talmi vonatkozású kérdé­sek megoldása. Ezek kö­zött különös jelentőséget kell tulajdonítani — mint- ahogy ezt a javaslat is teszi — a munkaoktatás tártál ml továbbfejlesztésének. Alá­húzza ennek jelentőségét az a tény, hogy az 5-fl-es ok­tatásban elsősorban a mező- gazdaság területén még nem érvényesülnek meg­felelően a szakmai előkép­zés ’ követelményei. Ebben a felelősség az iskolaveze­tés mellett nagymértékben a gazdasági vezetőkre há­rul. Szükségszerű, hogy a párt, állami, gazdasági ve­zetők végérvényesen meg­értsék, az 5+1-es képzés nem elsősorban és egysze­rűen fizikai munka végez­tetése a tanuló ifjúsággal, hanem konkrét szakmai is­meretek nyújtása, az elmé­let és gyakorlat egységének megvalósítása. A végrehajtó bizottság ennek ismereté­ben veti fel nagy felelősség­gel a különböző területen dolgozó kommunisták, ve zetőfc tennivaló# A felnőttoktatás számai biztató fejlődést mutatnak. Ennek ellenére a végrehaj­tó bizottság úgy látja, hogy az ütem nem kielégítő. A végrehajtó bizottság úgy látja, hogy a felnőttok­tatást tovább lehet szélesí­teni, másrészt a társadalmi szükséglet is újabb köve­telményeket támaszt. Ezért reálisnak tartja azt a cél­kitűzést, hogy 1965—66-ra 18 000 fölé emeljük az esti és levelező oktatásban résztvevők számát. Tisztelt Párt-bizottság! Kedves Ebytársak! A szakmai műveltség fejlődése jelentős. Az utóbbi tíz évben a munká­sok sorain belül megkét­szereződött a szakmunkások száma. A mezőgazdaságban a legutóbbi években mini' egy ezer dolgozó tett seak- muralcáa vizsgát, A szak­munkás-utánpótlás az ipar­iján lényegiében biztosított, iparitanuló iskoláinkban 4200 tanulót képezünk. A lakatos szakmában középis­kolai fokon megkezdtük a szakmunkásképzést. A me­zőgazdasági szakmunkás- képzés! üteme meggyorsult. Kétszáz mezőgazdaságii ta­nuló mellett négyezer me­zőgazdasági dolgozó vese részt szakmunkás vizsgáira előkészítő, ezemégyszázan pedig traktoros tanfolya­mon. Kisújszállásom szákközép­iskola kezdte meg működé­sét, ahoi növényvédő gé­pész-szakmunkásokat képe­zünk. Növekedett az ' ipar­ban és a mezőgazdaságban egyaránt a technikusak szá­ma, a mezőgazdaságban a mezőgazdasági mérnökök száma is. A szakemberkép­zésben sokat segítenek a megyében működő közép- és felsőfokú technikumok. Ennek ellenére a szakmai műveltség ép a szakember- ellátottság terén mennyisé­gi és minőségi vonatkozás­ban is komoly problémáink vannak. Az iparban is, de különösen a mezőgazdaság­ban szakmunkáshiány van. SzakembePéUátottságunk sem a legjobb. A mérnökök száma a, munkások létszá­mához viszonyítva nem emelkedik, hanem csökken. A mezőgazdaságban a me­zőgazdasági mémökhiány mintegy 400, a technikus­hiány megközelíti a kétszá­zat. Nincs biztosítva a meg­lévő szakemberek tovább? képzése sem, A végrehajtó bizottság e feladatok megoldását az ál­talános kultúrpolitikai prob­lémák közé sorolja, mint olyanokat, amelyek nem­csak a gazdasági vezetők feladatai, hanem a kultúr- munkásoké is, mert a szak­mai műveltség az általános műveltségnek szerves része, ennek együttes fejlesztése az előrehaladás alapvető feltétele. A végrehajtó bizottság to­vábbra is fontos feladatnak tartja a népművelési mun­ka hatókörének szélesítését, mert ma még nagyon sokan vannak, akik nem tartoz­nak a rendszeresen műve­lődök sorába. A végrehajtó bizottság úgy látja, hogy e helyzet abból a helytelen szemléletből falcad, hogy a vezetők jelentős része, en­nek kapcsán a tömegek egy része is, nem ismerte fel a tanulás és kultúra kölcsön­hatását. N em lehet egyetérteni azzal, hogy a vezetők egy részének kulturális szük­ségletei jórészt csak a kár­tyáig, italozással egybekö­tött társas szórakozásig,' r- futballmérkőzéseken való szurkolásig terjednek. Több vezetőnek és — való­színűleg ettől nem függet­lenül — jelentős számú em­bernek érthetetlen fenntar­tásai, előítéletei vannak a művészeti alkotásokkal, kulturális rendezvényekkel, a szocialista realista irány­zatú művészeti alkotások­kal szemben is. Nincs még megfelelőn elismerve a me­gye művészeinek munkája. Az esetek többségében na­gyobb elismerést kapnak megyénk .képzőművészei, színészei a megye határén kívül, mint azon belül. A végrehajtó bizottság a la­kosság eszmei, politikai esz­tétikai nevelése szempont­jából nagy jelentőséget tu­lajdonít a művészeteknek, úgy látja, hogy a megyében dolgozó művésziek áltálában helyes irányba fejlődnék, éppen ezért alkotásaik fo­kozottabb figyelmet és megbecsülést érdemelnék. Nem sikerűit még a nép­művelési murikéba megfele­lően beilleszteni, felhasz­nálni a mind nagyobb lehe­tőségeket nyújtó televíziót, ami pedig igen hatásos is­meretközlő, szórakoztató és tudatformáló eszköz. Szükségesnek tartja a végrehajtó bizottság, hogy a vendéglátóipar szórakoztató műsorai tartalmasabbak, igényesebbek legyenek, eze­ket ne csak jövedelemszer­zés eszközének, tekintsék. A végrehajtó bizottság úgy látja, hogy a határozat végrehajtásának alapvető feltétele a pártbizottságok, pártszervezetek irányító, szervező, koordináló tevé­kenységének továbbjavítá- sa. Érvényesüljön ebben a munkában is a pártbizott­ságaik, a kommunisták pél­damutatása, ismerjék, meg alaposan a kulturális mun­ka különböző területeit, szervezeti és tartalmi fel­adatait és hatékonyabban irányítsák, segítsék, ellen­őrizzék a kulturális terüle­ten dolgozók munkáját. A különböző területen dolgozó vezetők szakterüle­tük irányítása mellett rend­szeresebben foglalkozzanak kulturális kérdésekkel is, saját péfldamiitatásukka! is segítsék elő e kulturális feladatok megoldását. A 7. aktív kultúrmunká- sole, pedagógusok, népművelők ideológiai és szakmai képzettségük fo­kozásával még követke­zetesebben dolgozzanak a határozatban megszabott feladatok . megvalósításán. . a lakosság általános es szakmai műveltségének emelésén. Nyújtsanak eh­hez , nagyobb mértékben a nártszervek és szerveze­teik az állami és társadalmi szervek segítséget és támo­gatást, , Szolnok, 1963. március 21. A pártbizottsági ülés e napirendjének , vitájában felszólalt Gál Gyula, a me­gyei pártbizottság marxista- leninista esti egyetemének vezetője. A pedagógusok és a kultúrmunkások marxista továbbképzéséről hangsú­lyozta: szükséges, ho gy ezek az elvtársak gyorsabban fejlesszék tovább marxista tudásukat. Majd tájékoztatta a párt­bizottsági ülés résztvevőit arról, hogy a továbbtanu­lásra az esti egy etemen mi­lyen újabb lehetőségiek nyílnak. Böjti János, a karcagi vá­rosi tanács vb , elnöke a?- ál­talános iskolai oktatásról elmondta: 1961-ben a vég­rehajtó bizottság vizsgálta, mi az oka annak, hogy az első és az ötödik osztály­ban legalacsonyabb a ta­nulmányi eredmény, s leg- n agasabb a bukások ará­nya. A vb ezen a pedagó­gusokkal közösen igyekezett segíteni. A készség tárgyak­ban — rajz, éneik, testneve­lés — mutatkozik is ered­mény. A szaktárgyakban viszont — különösen a ma­gyar nyelven és a matema­tikában — nincs megnyug­tató előrehaladás. Ennek egyik oka az - osz­tályok magas létszáma. A pedagógus egy-egy tanuló­val nem tud megfelelően foglalkozni. Ugyanakkor a tananyagcsökkentést, a túl­terhelés enyhítését sem ér­telmezi helyesen , minden pedagógus. Legsúlyosabb a helyzet a . tanyai iskolák­ban. Karcag lakosságának közel 20 százaléka lakik a várostól távol. Magas a ta­nyai gyerekek bukási ará­nyai is. Ha a tanyai tanu­lók városi iskolába kerül­nek. a legjobb rendű is csak egy-két év u tán tűd lé­pést, tartani a városi, diá­kokkal. Böjti elvtárs el­mondta, hogy esen koMó- giumok létesítésével igye­keznek segíteni, s azzal, hogy ahonnan tudják a fel- sőtagoaatos gyerekeket autóbusszal beszállítják a városi iskolákba. Szurmai Ernő, a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasá­gi Technikum igazgatója I/enint idézve beszélt arról, hogy a szocialista társada­lom ereje, polgárainak kép­zettségében, műveltségében van, Ugyanakkor a tanulás egyéni érdek is. Ez utóbbit egyre többen felismerik. Az a rá® közmondás, hogy ka­parj kurta, neked is lesz, valahogy így módosul: ta­nulj ember, jobban élsz. Áz eddigieknél azonban sokkal jobban: kell tudatosítanunk a tanulás térsadairrri «sük­Elmondta azt is, hogy 48 tanterem épült Szolnokon a felszabadulás óta, de ez jó­részt csak a küíctatottafoat pótolta. így 178 tfmcsoport- ban jelenleg is negyvenket­tőn felül van a gyéreitek létszáma. S csaknem min­den tanteremben váltással tanítanak. Még súlyosbodik a helyzet a következő tan­évben, mert ötszázzal nö­vekszik az elsőoKrtályoeok száma. Bozsik Tibor, az állami gazdaságok megyei igav.fi« lóságának igazgatója <;Zt fejtegette, hogy a termelé- Icenység növekedésének sok' esetben a dolgozók képzet­lensége a legfőbb akadályo­zója. Az új eljárások, ú;i módszerek,' a vegyszerek, a * kémiai eljárások alkalma­zásától, az öntözéshez való hozzáértésig sok mindent tudni kell ma már egy-egy gazdaságban. Ebből idin- dúlva figyelmeztetett to­vábbá arra, hogy a nagy öntözőművek megépítésével egyidőben gondoskodni keil a szakmunkásképzésről is. Lázár Mihályné, a Szak- szervezetek Megyei Taná­csának vezető titkára né­hány adattal bizonyította, milyen eredmények vannak a felnőtt oktatásban. Míg 1960-ban alig három és fél­ezer felnőtt tanult közép­es általános iskolában, ezt a tanévet nyolcezren kezd­ték meg. Ugyanakkor fi­gyelmeztető adatok is van­nak. A megyében a bérből és fizetésből élők 50 száza­lékának nincs meg a VIII. osztályos végzettsége. He­lyeselte és továbbra is kö­vetendő gyakorlatnak tar­totta a párt- és tömegszer- vezietek összefogását és együttműködését a kultúrá­iig célok érdekében. Dr. Hadnagy Lászl-6, mű velődésügyi miniszterhe­lyettes is felszólalt a vitá­ban, s kifejezésire juttatta, hogy a megyei pártbizott­ság célkitűzései összhangban van az országos feledatok­Stefi. S as iäöreMasißs atm áeakor azon múlik, hogy m közgondolkodásban meny­nyire vdük valósággá m VIII, kongresecajs kultúrára, vesiaíkxaaó hctarccata. Ta­nácsolta-, aröeftaűfc asá * saasiáéiiiBtst, amely a fenhet lés és a kúttúica khpcsolathSt látja, vallja. tiangsaílyoGS» azt is, mennyire fontc© a fogékony és pozitív közvé­lemény kialakítása, s hc^y a tanulás a legkisebb foké® is megkapja a maga becsü­letét. A miniszterhelyettes f4- mondta azt is, hogy új is­kolatípusok tödolgazásá» munkálkodnak. Fontos íeW adatként jelölte meg a kul­túra demokratizálását 1» Tegyük közfctaccsé a kultú­ra legfejlettebb, ieglkorsEP- rűbb ismereteit, teremtsük meg mindenhol a tanulás egyenlő féltételéit. , Ennék egyik legalapvetőbb felté­tele a szaktanárok képzése. A felnőtt oktatásról szólva elmondta, hogy a közeljö­vőben fellazítják a keretéit a nagyobb tömegű réBzvétei érdekében. Andrási Béla, a jászberé­nyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatója a hallga­tók. materi aláírta alapkép­zettségéről beszélt. Hangsú­lyozta, hogy nagyon síkúik­nál hiányait a táraadaJorísr snen-Jéleia tnegaüBpqeott- ság, még a mi-n dunna p hasa- máit szavák mögött sem mindig ismerik a helyes tó­gáimat, tartalmat, s ez elég­gé mqgrteiheKftii munkáj»- k®t. Nádas József, a szolnoki járási párttxiaotteág éli»'! tit­kára számokkal éraékéltet- ie, milyen jelentősen emel­kedett a járásban az ittme- retterjeeztésbe® résztvevők száma. Ugyanakkor a pó­tolnivalókról is beszélt. S3“ mondta, hogy a járásban dolgozó közel kétszáz ter­melő szövetkezett brigádve • zetö hetven százalékának van .szakmai és 69 százalé­kának nyolc általán«* iafco­íai végzettsége.' :n C-tóJa istiem, a megyei pártbizottság első tttiáára az!; hangsúlyozta, hogy a napirend idűszenlségét a széles véleménnyilvánitás Is bizonyítja — noha az idő rövidsége miatt mindenki nerri is kapott szót. Az utóbbi négy év. óta legna­gyobb eredmény, hogy a párt- és társadalmi mun Icá­ban nem különülnék el az oktató és kulturális mirhlca föladatai úgy, mint a meg­előző években. 1958 ban is megvitatta a pártbizottság a megye kulturális 'helyzetét, s akkor úgy Látta, három fontos területen kell. gyor­san és hathatósan beavat­kozni. A munkások, külö­nösen a bejáró' dolgozók kulturális műveltségénaJc ' emelését, a tanyai lakosság körében Végzett felvflágosí- lő munkát kell szorsümáz­ni és segíteni az új megho­nosítását a falun. Négy év alatt sók' min­den megváltozott, eltűnt, ami addig jellemezte a fa­lust. S helyébe sok újat, korszerűt, korunkat jellem­zőt befogadott a falu. Hang­súlyozta Csáki elvtárs azt is, hogy szakadatlanul nö­veljük, irányítsuk azoknak az érdeklődését, akiknek szükségük van a tanulásra. Ne várjuk meg, amíg ma­guk ébrednek erre rá. Kü­lönösen a középkorosztályt serkentsük. Külön szóit Csáki elvtárs a Szigligeti Színház és a megyei rpű- vésztélop pártfogoláséróJ. A felszól alásoikra . Vártai Sándor adott választ,' a vita során elhangzott .. javas­latok alapján a pártbizott­ság! ülés határozatot hozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom