Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

SZOLNOK MEGYEI X REt.Ar * IMS. március 26. A megye vas- és gépiparának helyzetéről Kökény István beszámolója a megyei pártbizottság ülésén TISZTELT PÁRTBIZOTTSÁG! K.SDVMS SUVTKÁRSAK! 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának a gépipar helyzetéről és további feladatairól hozott határozata Szolnok megyében is széles visszhangra talált és átlagon'"felüli érdeklődést váltott ki a gépipar és álta­laiban a vasdpar valamennyi üzemében. A megye gép- és vasipari üzemeiben a pártszerveze­tek és a dolgozók kellő felelősségérzettel tanulmányoz­ták a határozatot annál is inkább, mert az egyértel­műen kiemeli a gépipar megkülönböztetett szerepét az egész népgazdaság fejlesztésében és az ipar szerkezeté­nek az átalakításában. Emellett a határozat feldolgozása során azt is felismerték, hogy a gépiparra vonatkozó KB- hatánoeatban jeUeinzett fejlődés mellett a hiányosságok •Szolnok megye üzemeiben is fennállnak és azok meg­oldása Szolnok megye üzemeiben is nagy erőfeszítéseket tételez fel és egyértelműen sürgető. A gépiparra vonatkozó KB-határozat iránymutatá­sát emellett a nem gépipari üzemek dolgozói is tekintetbe veszik és kutatják feladataikat a határozat végrehajtásá­nak elősegítésében, az útmutatásokat pedig felhasználják a jelentkező hibák feltárásban és azok megszüntetésében. A gépiparral összefüggő célkitűzések megvalósításában ugyanakkor látják az egyes gépipari üzemekkel, vagy ál­talában a gépiparral jelentkező eddigi kapcsolatuk hiá­nyosságainak a megszüntetését és a jelentkező paroblé- atófc: megoldását is. A Központi Bizottság gépiparra vonatkozó határozata a legutóbbi háromnegyedévé» időszakban széleskörbea került megvitatásra és a végrehajtás megszervezése érdél kében is körültekintő intézkedés történt: — az ipari üzemekben, as intézményekben, így a hatá­rozatot a pártszervezetek a párttagság és a párton- kfvüü dolgozók jelentős többségének a bevonásával Ismertették és feldolgozták, kimunkálva a határozat­ból következő helyi tennivalókat is. — A KGM irányítása alá tartozó gépipari üzemekben távlati, intézkedési tervek készültek. A tanácsok irá­nyításéi alá tartozó üzemekben pedig a határozat út­mutatásait az 1963. évi műszánttervek kidolgozásánál érvényesítették. Ugyanakkor a KISZÖV is átgondolt irányelveket adott ki a kisz-eknek a végrehajtáshoz. — A Szolnok városi, továbbá a törökszentmiklósi és jászberényi járási pártbizottságok vb-üléseken tér- gyártás, illetve mérték fel a végrehajtás első tapasz­talatait, Az üzemi párt- és szakszervezeti szervek pedig a gazdasági vezetéssel közösen állították össze végrehajtási terveiket és intézkedési tervet készített a Vasas Szakszervezet Megyei Bizottsága is. — A megyei párt-végrehajtó bizottság 1962. december 18-i ülésén vitatta meg a határozat feldolgozásának első tapasztalatait. Megvitatta a kidolgozott műszaki intézkedési tervek tartalmi vonatkozásait, a megje­lölte az 1963. évi gazdaságpolitikai tervek irányát, a határozat végrehajtására mozgósító politikai munka g^pvonaláinak emelését, az időszerű szervezési, mű­száki feladatok teljesítésének a felmérését. — A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az üzemi mű szaki intézkedési tervek helyesen tartalmazzák a gyártmányfejlesztést az áj gyártmányok bevezetésé­nek, a korszerű technika és technológia alkalmazásá­nak, a gyártás, az üzemszervezés fejlesztésének, a gazdaságosság javításának, az anyagi érdekeltség fej­lesztésének, sz üzembiztonság és a munkafeltételek javításának a feladataik — Az említettek végrehajtásának üteme Melégítő, és külön eredménynek tekinthető, hogy a KGM fel­ügyelete alá tartozó üzemekben mindenütt rendelkez­nek a fejlesztés áj célkitűzésedhez igazított gyárt­mányfejlesztési tervvei. Elkészült a második ötéves terv során bevezetésre kerülő áj gyártmányok beve­zetési ütemerve. Továbbá azon anyagok és félkész- termékak jegyzéke, amelyeket az eddigi tőkésimpart helyett hassá forrásból, illetve baráti importból kí­vánnak beszerezni. Valamint azon gépelemek, alkat- fészek, szerkezeti részegységek jegyzék», amelyeknél a gyártósegységesftée tehetséges. A határozat feldolgozásának és a helyi feladatok M­munikálásának tapasztalatai tehát azt bizonyítják, hogy a gépiparra vonatkozó KB-határozat végrehajtása a párt- áZRrvek és pártszervezetek nevelőmunkája nyomán a gépipar dolgozóinak saját ügyévé vált, s a jelentkező ’nehézségek leküzdésére, az irányító munka megjavítására értékes elgondolások születtek és célszerű irányba tolódik tsz üzemi pártszervezetek termelési tötnegmunkája, a itonkrét gaacfesagi oerveeőmunka ia IL Az «rőfeszítfcések fokozására vem annál is inkább szükség, mert Szolnok megyében 16 gépipari tevékeny­ségű, vagyis gépeket, mezőgazdasági gépeket, gyenge­áramú berendezéseket, szállítóeszközöket, vas- és fém­ipari termékeket, tartós fogyasztási és más közhaszná­lat! cikkeket előállító és javító vállalat működik, s össze­sen mintegy 8020 vasipari munkást és alkalmazottait fog­lalkoztatnak. A Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár, vala­mint az Aprítógépgyár, továbbá a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium, a Szolnoki MÁV Járműjavító Vállalat a Közleke­dés és Postaügyi Minisztériuni, a Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat a Földművelésügyi Minisztérium, hat vasipari vállalat a megyei tanács és öt vasipari ktsz a KISZÖV felügyelete, irányítása alá tartozik. Az említett iparcsoportba sorolható még a Vízgépészeti Vállalat kun­hegyes! üzeme, továbbá a GELKA szolnoki javító rész­lege is. Az említettekből kitűnik*“ tisztelt pártbizottság —, hogy Szolnok megyében a gépipar viszonylag fejlett, s ennek' bizonyítéka, hogy a vasipari üzemek részesedési aránya évről évre növekszik — a ■ szocialista ipar egészé­nek a termeléséből — és 1962-ben részesedése elérte a 26 százalékot. Emellett a gépipari vállalatok, illetve ktsz- e& fejlődésének egyik jellemző vonása, hogy a vállalati teljes termelés növekedésének üteme általában megha­ladta az egyéb iparágak termelésének a növekedési üte­mét. Szolnok megye gépipari üzemeinek fejlesztésére — népgazdasági jelotttőségükből következve — a legutóbbi eredendőkben államunk jelentős anyagi eszközöket fordí­tott. amelyek kisebb részben a termőterületek bővítését, nagyobb részben az üzemek gépparkjainak a felújítását és növelését, s összességében a termelőképesség bővítését szolgálják. Az említettek alapján a gépipari üzemek gép­állománya a legutóbbi három esztendőben mintegy 10 százalékkal növekedett. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban ezen belül több korszerű revolver esztergát, az Aprítógépgyár­ban fogazó gépparkot, a MÁV Járműjavítóban mintegy 50 új nagy- és kisgépet helyeztek üzembe, összességében véve a gépiparba sorolt vállalatoknál a legutóbbi eszten­dőkben mintegy 116 millió forintot fordítottak gépi be­ruházásra és a tervek alapján jelenleg is folyamatban van egy közel 250 millió forintos beruházási program elő­készítése, illetve megvalósítása. A Magyar Szocialista Munkáspárt iparosítási politi­kájának megvalósítása alapján a legutóbbi esztendők­ben a gépipari üzemekben biztatóan meggyorsult a mű­szaki színvonal fejlődése és erősebbé vált a törekvés a gyárttnányok korszerűsítésére, új, korszerű, a belső és külső kereskedelmi igényeknek megfelelőbb termékek gyártásának a bevezetésére. Űj gyártmányként, a legutóbbi években többek kö­zött bevezették a Fómnyomóban a 100 literes „Super” kompresszoros hűtőszerkény, a „Lehel” típusú hűtőszek­rény, a hűtőelem, a mosógépalkatrész, az Aprítógépgyár­ban a vegyipari, a cementipari, az élelmiszeripari gépeik, a Mezőgazdasági Gépgyárban a palántaültetők, az „Orkán” járvazúzók, a tanácsi vasiparban a golyósprések, a gy iimölcsprésaiv, a politechnikai oktatógépek, a kar­cagi KTSZ-ben pedig a gyengeáramú villamost pari, hír­adástechnikai berendezések, reléállomások én más eszkö­zök gyártását. Erőfeszítések történtek a korszerű technológiák ki­alakítására, így többek között a hegesztés, a festés fej- leszéséne. A forgácsolást kiküszöbölő meleg-, illetve hideg alakítás bevezetésére, a hójformázás, a gömbgrafitos ön­tés bevezetésére stb. A Fémnyomó- és Lemezárugyárban, a Mezőgazdasági Gépgyárban és a Mezőgazdasági Gépja­vítónál a közép- és nagysorozatú termékgyártásnál és szerelésnél bevezették a folyamatos szalagszert! termelést. A műszaki fejlesztés eredményeként számottevő az «nyög- és munkaidő megtakarítás. Az említettek mellett egyes gép- és vasipari vállalatoknál folyamatban van bizo­nyos profiltisztítás, rendezés és a gyártmányskála szűkí­tése is. Ebből származóan a gépipari vállalatok által gyártott gyártmánytípusok száma napjainkban mintegy »—36 waázalékikai kisebb, mint amüyaa vett 1966-ban. III. Szolnok megye gép- és vasipari üzemeiben — tisztelt pártbizottság — az említett fejlődési tendencia és a kö­vetésre, elterjesztésre érdemes hasznos kezdeményezések mégsem általánosak és a Központi Bizottság határozatá­ban megjelölt hiányosságok és nehézségek maradék nél­kül vonatkoznak a megye gépiparára, esen belül külöu- bülön az egyes üzemekre is. A jelentkező hiányosságok és átok okai többek között abból erednek, hogy egyes gép és vasipari üzemekben a korábbi éveknél nagyobb nehézséggel járt; az 1962. évi műszaki gazdasági tervek teljesítése s ennélfogva a tervtől indokolatlan elmaradások is keletkeztek, így többek között a jászberényi Aprítógépgyárban, a Szol­noki Vasipari Vállalatnál, a karcagi Szerelőipari KTSZ- nél és máshol. A gépipari vállalatok többségénél még napjainkban is általános és ismétlődő jelenség a hó­végi. a negyedév végi és az év végi túlfeszített munka, vagyis az ütemes, és egyenletes termelés hiánya. A gép- és vasi pari üzemekben a túlórák csökkenő mértékű tervezése ellenére évről évre növekszik a túl­órák száma és az ütemes termelés hiánya leginkább a tervikészítés idején jelentkező bizonytalansági tényezők visszahatásából, a kooperációs kötelezettségek egyenet­len teljesítéséből, a tervszolgáltatás «Smaradáseából, as egyedi gyártás sajátos nehézségeiből, a gyértáseüökészf- tés, a programozó szervek s az anyagbeszerzés mulasz­tásaiból és az ügyviteli rendszerűnkben jelentkező gyen­geségekből fakad. Az ütemes terenelés feltétteleinek megteremtésébe* a vállalatok felügyeleti szervei sem nyújtanak kellően érdemi segítséget és a kooperációs kötelezettségek tel­jesítésének a fegyelme sem javult és a szükséges erő­feszítések a felügyeleti, szervek, az iparigazgatóságok ré­széről e kérdésben még ma sem tapasztalhatók. Az említettek mellett a gép- és vasipari üzemek áttol gyártott termékek bizonyos része már nem felel meg a korszerű követelményeknek. Magas anyagért^ jeUemel a gyártmányok jelentős részéi, ugyanakkor egyes gyártmányok és bizonyos gépek teljesítőképessége alacsony, energiaigénye viszont magas. A viszonylag kor­szerű termékek egy részét pedig a világszínvonal feletti munkaráfordítással, vagy az alacsony darabszám miatt nem gazdaságosan, tehát * világpiacon neu versenyké pesem állítjuk elő. A gépiparra vonatkozó KB határozat megjelenése után az érintett üzemiekben a párt és gazdasági szervek részéről folyik bizonyos útkeresés, de a jelenlegi helyzet állandó és tervszerű néttmdwtos gyártmánytegicssto it munkát követel meg. Az Aprftógépgyár egyre termékei, mint pb a t©rő- gépek. valamint a téglaprések előnytelenül anyagigénye­sek, illetve korszerűtlenek, • mintegy 400—500 aprftó­gépgyár] gyártmány szorul felülvizsgálatra. A Mezőgaz­dasági Gépgyár termékei közül egyes morzäoLötipusok, valamint a lófogatú szénagereblyék már messze marad­nak el teljesítményben is a követelmények mögött Fékezi a gyártmányfejlesztést többek között az Ss, hogy a vállalatok nem rendelkeznek kéQő tájékozott­sággal, összehasonlítási alapokkal, gyártmányaik teljem sítőképességónek és színvonalának a felméréséhez. Ese­tenként hosszú időt vesz igénybe és rapszódikus azok minősítésié. A 120 literes „Lehel" hűtőszekrény minősí­tésénél többek között indokolatlan esztétikai igényekkel lépnek te!. A gyártás engedélyezése után az értékesítést csak a sorozatból kivett egyes darabok ismételt zsűri­zése után engedélyedül, ami fékezi a sorozatgyártás mag- raervezésőt. A műszaki fejlesztési alap biztosította lehetőségeket sem használják fel megfelelően az egyes vállalatok a gyártmányfejlesztésben. 1962-ben pl. a műszaki fejlesz­tési alapnak Kb. egyharmedát használták fel e célra a gépipari vállalatok olyan körülmények között, amikor az úgynevezett „egyéb” fejlesztésre fordított összegek aránya indokolatlanul magsa A gép- és vasipari teamekben • mvbäh. tmnüi ságának színvonalát számos körülmény kedvezőt lenini befolyásolja. Annak ellenére, hogy a gépállomány 50°,„-a öt esztendő?, vagy ennél fiatalabb gép, a gépparkot illetően mégis kedvezőtlen vonások a jellemzőek. A kor­szerűbb eljárással dolgozó termelékeny automata á* félautomata esztergagépek hiányoznak. A tanácsi és szövetkezeti gépiparban ugyanakkeh- általában magas, a gépek életkora.. A korszerű -hegesztő berendezésék és festőberendezések száma . ugyanáikíkor alacsony, a szerelés gépesítése minimális, a korszerű emelő- és szállítógépek hiányoznak. Néhány üzemünkben erősen leromlott a géppark állapota, a szükséges felújí­tás pedig nincsen biztosítva a megfelelő, műszaki felké­szültség és a szükséges létszám hiánya miatt. Az említettek mellett a gépipari párt- és gazdasági szervek hiányos munkájából eredően kedvezőtlen a meg­lévő géppark és termelőberendezések,' állóeszközök 'ki­használása. A szerszámgépek összes teljesített óráinak, pl. nUntegy 60%-ka az első műszakban, 40%-« a második és harmadik műszakban kerül teljesítésre, amely szem­betűnően bizonyítja, hogy a második és harmadik mű­szak szervezésének a lehetőségei sokban adva vannak A megye gép- és vasipari üzemeiben emellétt az egyedi gyártás, valamint a Ms- és középsorozatú gyártás, illetve megmunkálás körülményei között nagyobb gondot kell fordítanunk az alkatrészek csoportmegmunkálásának megszervezésére, az univerzális szerszámgépek teljesítő­képességét növelő technikai megoldások a! /talmazására. Gyorsítanunk szükséges továbbá technológiai vonalon a forgácsolásmentes eljárások alkalmazását, a csavar és szegecskötések helyett a hegesztése« eljárások bevezeté­sét, a lemezmegmunkáló és az élhajlító gépek alkalma­zását, a ménetvágás korszerűsítését stb. A munkaszervezés, üzemszervezés, termelésszervezés színvonalának emelése a mozgalmi és gazdasági vezetés munkájában még ma sem került jelentőségének meg­felelő helyre. Ezért visszaesett a munka és az anyag- normázással kapcsolatos tevékenység, a veszrteségidők mérése és a munkatamulmányok készítésének szervezett­sége. A munkaszervezés hiányosságaira utál emellett ,a munkaerő- és a munkaidő-kihasználás mutatósban jelent­kező nagy szóródás. Ugyanakkor szervezési problémát jelent a tanácsi vas- és gépipar vállalatainak a szét­tagoltsága. Emellett a korszerű technológia alkalmazását is sokban hátráltatja a viszonylag széles gyártmány- s3cá3a és az alacsony széria, amely a ternfelésszervesé* Kán vonalát is alapvetően befolyásolja. IV. A párt- és gazdasági vezetés színvonalában, a fel­ügyeleti szervek segítő és ellenőrző munkájában is szá­mos bizonytalanság tapasztalható. A jelentkező hibák bizonyos mértékben a vállalati tervezéshez kapcsolódnak annál is inkább, mert a tervező apparátus nem használja fel kellőképpen a dolgozók tapasztalatait, s emellett a párt és szakszervezeti • szervák sincsenek a tervezésbe kellően bekapcsolva. Pedig a szocialista brigádoiknak a tervkészítésbe és a vezetés időszerű kérdéseinek a meg­oldásába való bevonása jelentős tartalékot jelent ugyan­így a menetközben jelentkező neJiéatógek leküzdésébe* is. A gyorsabb Ütemű előrehalad ásnak ugyanakkor bi­zonyos akadálya az a nehézség, hogy a gép- ás vasipari üzemekben működő pártszervezeteik gazdaságszervező te­vékenysége is elmarad a követélmények mögött; A pártszervezetek gazdaságszervező tevékenysége te* inkább a gazdaság vezetés beszámoltatására ás a dol­gozók politikai nevelésére szűkül le ugyanakkor a mű szaki szervezési kérdések kézbentartásában, az élenjáró tapasztalatok és módszerek elterjesztésében hiányzik a kellő erőfeszítés és nem kielégítő a munka hatékony­sága. Emellett a szakszervezeti bizottságok tevékenysége wm eléggé szervezett, • * dolgozók műszaki tájékoztatása ém • feladatokra vaáó mozgósításuk is elmarad a kövs- teütnényefc mögötti A megye nem gépipari üzemeiben — a gépiparra vonatkozó KB-határozat feldolgozása során — ismételten sürgették azoknak a nehézségeknek a megoldását, ame­lyek a gépipar, illetve egyre gépipari vállalatok mulasz­tásaiéi következve MhntmÉ az üzemek termelésére. Megemlíthető ilyen tekintetben ser aükatrészlii'my, á fca- aénofc, fűtőberendezésele, hajtóművek, villamosmntorok szállítási határidőinek késői visszaigazolása, a különböző szerelvényeik, csövek választékának; hiánya, a legyártott egyes gépek teljesftóképességéneik a tervezettnél alacso­nyabb színvonala, a tenreafet gátló gép én vasipari gyártmány katalógus hiánya ztb A nem' KGM-bes tartaná üzemek felügyeleti szervei azonban a gépiparra vonatkozó határozat feldolgozása közepette sem tartottak kenőképpen igényt arra, hogy az üzemek műszaki, gazdasági vezetése mélyebben és alaposabban elemezze a raját üzeme problémák és erő­feszítések sem történtek arra, hogy segítsék a határozat végrehajtását és nem munkálták ki art sem, hogy saját taemükben milyen feladatokat oldanak meg. Néhány kérdés — a határozat végrehajtása köze­pette még ma sem kap kellő figyelmet — így többek között a gépipari üzemekben végzett munka msnőnége a raját belső források ém lehetőségek felkutatása, a javí­tó, szolgáltató tevékenység műszaki kultúrájának eme­lése, a kevés figyelmet fordítanak a szervezési jellegű feladatok kimunkálására is. Az intézkedést tervek egyik gyengesége, hogy sokszor tisztázatlanok aa egyes fel­adatok megvalósításának anyagi feltételei, mint pL a beruházást a hitel, a felújítást a műmnai fejlesztési atóp áa azok mérteke, vagy nagysága. Az említettek mellett nem tisztázott kenőképpen egyes üzemek fejlesztésének az iránya sem, a így pb aa 1963. évi terv és a feladatok megoldása szempontjából a jászberényi Aprítógépgyár eléggé bizonytalan helyzet ben van. Az Aprítógépgyár preffiljtejak a rendezéséről ugyan döntött a KGM kollégiuma, amely a wetéy~ ipari gépek gyártását fejlesztik, összefoglalva: a gépiparra vonatkozó KB-határozat lényegét és az abból származó üzemi feladatokat a gép­es vasipar dolgozódnak többsége megismerte. S a feladatok érdemi megoldására, tartalmilag is, megfelelő üzen* in­tézkedési tervek készültek, a kézzelfogható gazdasági­műszaki eredmények azonban ennek ellenére még ram te szerények. A jelenlegi időszakban ennélfogva legfőbb felada­tunknak kell hogy tekintsük a végrehajtás gondosabb megszervezését a annak ellenőrzését z gép- ée vaspor dolgozóinak szélre körben való mozgósítását, vagyis a kohó- ém gépiparra vonatkooó KB-határosat maradéfeláfate végrehajtóéi*,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom