Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
WíAG PROLETÁR.! At EGYESÜLJETEK! SZOLNOK M í * É ^ ^/\/Cfti£9f% A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAMACS LAPJA xT? évfolyam, Ti asánt. Ara SO fillér 1563, mircíus 26„ jtsáá. Ma: A meqye vas- és gépiparának helyzete Legenda a bátyámról Báli hangulat Betörtek a szolnoki ipark tanuló Intézetbe ' *mv« Az 1963. évi költségvetés az országgyűlés napirendjén Az országgyűlés hétfői ülésén megkezdte az 1963. évi állami kői ségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fook Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor. Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Jelen voltak az ülésen Mijalko Todorovics. a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa alelnökének vezetésével a jugoszláv állami küldöttség tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést 10 órakor Vass , Istvánná, az országgyűlés elnöke n jó tóttá meg. Az elnök üdvözölte a Mi- jalko Todorovics vezetésével hazánkban tartózkodó és az ülésre eüätoga ott jugoszláv állami küldöttséget. Ezután dr. 'Tímár Mátyás pénzügyminiszter megtartotta költségvetési beszédét. Dr. Tímár Mátyás expozéja — Tisztelt országgyűlés! — Az I962-es esztendőben népgazdaságunk jelentős eredményeket ért el. Költségvetésünk bevételei és kiadása 1961-hez viszonyítva egyaránt 6,3 milliárd forinttal emelkedtek, az államháztartás egyensúlyban volt. Vállalataink forgalmi adó és nyereség címén az előző évinél 5,1 milliárd forinttal nagyobb összeget, fizettek be a költségvetésbe Eredményeire alapján a közelii hetekben összességében 1.3 milliárd forint nyereség- részesedést kapnak, ami az állami Ipar átlagában megközelíti a 11 napi bérnek megfelelő összeget. Ugyanakkor megállapítható, hogy a tervezetthez viszonyítva egyes területeken elmaradás mutatkozott. A közüle‘1 kiadások 38,5 milliárd forintot értek el. Jelentős erőfeszítéseket tettünk honvédelmünk fejlesztésére. Az egészségügyi, a szociális, kulturális, kiadások 9.6 százalékkal magasabbak voltaik, mint 1961- ben. Az igazgatási költségek részaránya csökkent az előző évhez viszonyítva. Eredményeinkkel azonban korántsem vagyunk elégedettek. Ügy véljük, hogy a szocialista gazdasági rendszer — pártunk célkitűzéseinek. megfelelően — gyorsabb ütemben is fejlődhet, ha iparunk, mezőgazdaságunk egész állami életünk területén nagyobb felelősséggel és szakértelemmel dolgozunk. Ä nemzeti jövedelem, a reálbér — Tisztelt országgyűlés! — Rátérek az 1963. ét i költségvetéssel összefüggő kérdések tárgyalására. — 1963. évi népgazdasági tervünk szerint az ipari termelés mintegy nyolc százalékkal, a mezőgazdasági termelés — az aszályos évvel szemben — 12—14 százalékkal emelkedik. Az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a népgazdaság más ágazati teljesítményének növekedése következtében a nemzeti jövedelem 7,8 százalékkal gyarapodik. A tervezett nemzet jövedelemnek megvalósulása lehetővé teszi a bérből élők és a parasztság reáljövedelmének növelését. Az állami vállalatok befizetései 1963-ban a költségvetés tervezett, összbevételeinek 82 százalékát adják. Ez azt jelenti, hogy vállalataink jó munkája alapvető feltétele annak, hogy az előirányzott ipar- és mezőgazdaságfejlesztési, szociális, kultu- ' rális, lakásépítési, védelmi feladatainkat maradéktalanul végrehajthassuk. Ezért elsőrendű jelentősége van annak, hogy vállalataink javítsák a munka szervezettségét, a bér-, anyag- és rezsigazdálkodást, emeljék munkájuk termelékenységét, csökkentsék önköltségüket. A készletgazdálkodás — Fontos feladat a készletgazdálkodás további javítása. Minden feleslegesen lekötött készlet végső ^soron eszközöket von el beruházási programunktól, fogyasztási alapunktól. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy itt a gazdálkodás színvonala még korántsem kielégítő, a vállalati igazgatók, főmérnökök, Sőt, főkönyvelőik egy része a napi termelési problémák mellett nem szemel kellő figyelmet arra, mi van a raktárakban, az udvarokon, mit mutatnak a nyilvántartások, hogyan történnek a megrendelések. — Állami vállalataink gazdálkodásában — folytatta a továbbiakban — jelentős mozzanat, hogy zömmel ez év során bonyolódik le az iparirányítás átszervezése. E feladat az irányító minisztériumok részéről .jó előkészítést, a ká derek megfelelő kiválasztását követeli meg. Szükséges emellett az is, hogy tervezési, beruházási, pénzügyi bérrendszerünk az új adottságokat nyomon kövesse. Ennek keretében a pénzügyi szervek foglalkoznak a nyereségrészesedési rendszer tapasztalatainak feldolgozásával abból a célból, hogy az' új szervezeti formák mellett hogyan lehetne ezt a hasznos ösztönzőt még eredményesebben akalrhazni. 58 milliárd beruházásra, felújításra rintot irányoz elő, amiből 40,4 milliárd a beruházás. Ez az összeg 8—10 százalékkal több az 1962. évinél. Ebből a költségvetés (beleértve a hosszúlejáratú hiteleket) 27.6 milliárd forintot finanszíroz, a többit a vállalatok beruházási hányad befizetései és más források fedezik. Beruházási előirányzatunk elsősorban a második ötéves terv nagy ipari létesítményeinek megvalósítását szolgálja. Így: az év folyamán befejeződik az Ajkai Erőmű építése, az Almásfüzitői Kő- olaj’pari Vállalat rekonstrukciója. a Berentei Vegyiművek PVC-üzemének létesítése. Az alumíniumipar számottevő fejlesztését szolgálja az ez évben átadásra kerülő székesfehérvári présmű és öntöde, folytatódik az Almásfüzitői Timföld- gyár bővítése. A beruházási eszközök koncentrálásában az utóbbi két három évben figyelemre méltó előrehaladás történt, de nem olyan mértékű, mint ahogy arra lehetőség és szükség lenne. A beruházások előkészítése sok tekintetben javult. Fejlődött a tervszerűség, mégis nem egyszer találkozunk azzal, hogy előzetesen nem kellően tisztázták a programokat. Ennek következtében a beruházás többe kerül, mint azt előzetesen ál- íítottáfcA szocialista együttműködés A következőkben a miniszter a szocialista együttműködés jelentőségéről beszélt. A nemzetközi munkamegosztás, á termelés fejlesztéséneik koordinálása, óriási tartalékokat rejt magában. A KGST keretében a közös tervező szerv kialakításának legfontosabb feladata a beruházási, fejlesztési tervek koordinálása, ami a szocialista országok gazdaságának gyorsabb fejlesztését segíti elő. Ezután a miniszter a költségvetésnek mezőgazda- sági vonatkozású tételeivel foglalkozott. A mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatás fő formája 1963. évben Is a hosszú- és középlejáratú hitel. Erre a költségvetésben 4.8 milliárd forintot irányoztunk elő, 1,4 milliárd forinttal többet az 1962. évinél. A fejlesztés egyik legfontosabb tennivalója — hangsúlyozta a miniszter — gazdaságilag még meg nem szilárdult szövetkezetek felhozatala a jól dolgozók színvonalára. Ennek közvetlen megvalósítására a beruházáson, a gépesítésen, az áru- és díjkedvezményeken kívül a költségvetés a múlt érdhez hasonlóan 520 millió forint támogatást irányoz elő. A közületi kiadások A következőkben a miniszter a költségvetés úgynevezett közületi kiadásait ismertette. Az előző évhez viszonyítva az egészségügyi,1 szociális és kulturális kiadások 8.4 százalékkal, az igazgatási, rend- és jogbiztonsági kiadások 3 7 százalékkal nőnek. A kórházi’ ágyak száma az idén meghaladja a 75 ezret. Kórházaink ma háromszor annyi beteget látnak él, mint 1938-ban. Ebben közrejátszik az is, hogy a korszerű gyógymódok alkalmazásával csökkent az, ápolási idő. Az oktatás valamennyi szintjén nő a tanulók száma. Az általános iskolákban a beiratkozottak száma majdnem eléri a másfél milliót. A középiskolákban. valamint a szakmunkásképző intézetekben az általános iskolát végzetteknek mintegy 80 százaléka (Pnlyr.até.a a 2. oldaton) — Költségvetésünk kiadásai között jelentős tétel a beruházások előirányzata. Népgazdasági tervünk beruházására és felújítására együttesen 58 milliárd íoKrizsanik Jánosné Nógrád megyei képviselő Biszku Béla, Fock Jenő és Kádár János a parlament folvo- aóján fegyveres összecsapás Guatemalában kormán ycsapatok és partizánok között Guatemala (Reuter). A Reuter hírszolgálati iroda hivatalos kormányközleményre hivatkozva jelenti, hogy Guatemala észak-keleti részében a kormánycsapatok megütköztek a partizánokkal. — Ezen a vidéken — mint már többször beszámoltunk róla — különösen élénk a hazafiak partizántevékenysége. A kormányközlemény szerint a helyzet rendkívül feszült, a telefon- és távíróösszeköttetés megszakadt. A Reuter arról is tájé- • koztat, hogy a vidéki incidensekkel egyidőben a fővárosban olyan hírek terjedtek el, hogy a hadsereg államcsíny végrehajtására ’ készül. A városban egyébként — mint a Reuter híradásából kiderül — a hadsereg kezdeményezésére tüntetés zajlott le. A tüntetők követelők Arevalo volt elnök letartóztatásét, és újabb jelölésének megakadályozását. Arevalo 1945-től 1951-ig volt Guatemala elnöke. Jelenleg Mexikóban tartózkodik, ahonnan a jövő hétre várják vissza. (MTI). Riadókéssültség Dél« Afrikában Johannesburg (Reuter, AFP) Nyugati hírügynökségek jelentése, szerint Dél Afri kában riadókészültségbe helyezték a hadsereg és a rendőrség egyes egységeit. Az újságok szerint a készültség célja az, hog.v megakadályozza az afrikaiak ..Poqo” nevű szervezetének állítólag fenyegető „összeesküvését’’. A délafrikai rendőrség Pretoriában, az ország fővárosában nagyszabású razziát hajtott végre a betiltott pán-afrikai kongresszus párt volt tagjai között és 42 személyt őrizetbe vett. A délafrikai kormány részéről egymást érik a harcias nyilatkozatok. Mint ismeretes, a transvaali legfelső bíróság egyik tagja, Snyman bíró nemrég jelentésében azt áhította, hogy a ..Poqo” szervezet az idén a délafrikai néger lakosság általános felkelését tervezi. Louw külügyminiszter szombaton kijelentette, hogy az állam jövője ,.sö- tétebb. .mint ahogy az emberek gondolják” és Délá Erika „hidegháborúba keveredett”. Hangsúlyozta, hogy a (népesség egyötödét adó) délaírikai fehér lakosság eltökélten szembeszáll ,te féketek uralmára irányuló minden kísérlettel”. Grobelaar Uí liomo*, a hadsereg főparancsnoka a maga részéről nyugtatni igyekszik a lakosságot. A tábornok kijelentette, hogy a kormány szilárdan kezében tartja a helyzetet, és nincs semmiféle ok a hyug- talanságrn. Folytatódik a bányász- sztrájk Párizs (MTI) Vasárnap megszakadtak a tárgyalások a francia bányászok, illetve a kormány megbízottai között. A kormány -nem csupán visszautasította a bányászok 11%-os béremelését, de még azt is megtagadta, hogy az előzőleg ajánlott 8° »-ős emelést azonnal megadja. . A tárnák dolgozói eltökélten folytatják a harcot. Az áradó Tiszán elsőfokú készül lsével tartanak A zagyva! árvíz idején aggódva gondoltunk arra. mi lesz majd a Tiszával. A Tisza tavaszi árvize ez- ideig még komolyabb bajt nem okozott. A Szolnok megyei szakaszon huszonhat helyein lépte át a nyárigátat, s mintegy 18 ezer hold mezőgazdaságilag művelt hullámtéri területet öntött el. Á víz alá került földek egyrészén őszi vetés- kultúra van. A védekezés az egész védelmi szakaszon folyamatos. A veszélyeztetett vezsenyi, tószegi, a Tiszaroff felsőréti, a tisza- sülyi és a szajoli fűztelepi nyárigátak még állnak, s egyénenként 10—15 centi- méteres áradástól is megvédik a mögöttük húzódó kilencezer holdas területet. A Tisza védelmi szakaszain első fokú árvédelmi készültséget tartanak a vízügyi szervei- Szolnoknál — szolnoki vízmércével mérve — 691 centiméter a vízmagasság. Ez a vízszint huszonnyolc óra alatt nem változott, természetesen még hátra van a Tisza zöidárjo. Szolnokom a TV sza-liget körtöltése még kér méter emelkedést is elbír. Megyénkben még .38 ezer hold termőföld áll belviz- .illetve árvíz alatt. Zömét a Zagyva, Tárná vízrendszer áradása teszi lei. A szolnoki szakaszmérnökséghez tartozó falvasban 11 ezer holdat bitorol még a belvíz. Naponta 77 szivattyúegységgel huszon- négyóránként 5 millió köbméter vízmennyiséggel csökkentik a belvíz birodalmát. A jászberényi iá- rásban vízleeresztő brigádok alakulnak, amelyek ásóval, kapával nyitják meg a távozná akaró ví* útját.
