Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-24 / 70. szám

um. március 54, SZOLNOK MEGYEI NfiPfcAT 5 É A szolnoki Vízügyi Igazgatóság felkészült a Tisza ár- vízvédelmére. Képünkön az árvédelmi anyag összera­kását végzik A növényvédő állomás idei terveiről tizenkét szocialista brigád — hat kiváló bolt A Szolnok megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat megtartotta terme­lési tancsikozásáfc A vállalat dolgozói közül több mint kétszázötvenen hallgatták meg Túróczi Ferencné igazgató beszámo­lóját az 1962-as év gazda­sági eredményeiről. A dol­gozók jó munkája 13,5 na­pos nyereségrészesedésben is kifejeződött. Az igazgatói beszámoló részletesen is­mertette azokat a feladato­kat is, amelyek az 1963-as évben állnak a vállalat előtt. Ezen a termelési tanács­kozáson terjesztették elő és hagyták jóvá az 1962. évi munkaverseny eredményei alapján a kiváló boltok és szocialista brigádok, vala­mint a kiváló dolgozókra vonatkozó javaslatot A határozat szerint ki­lenc üzletben, tizenkét szo­cialista brigád nyerte el, vagy tartotta meg a kitün­tető címet. Hat egység ki­váló bolt elnevezést kapott. Az április 4-i ünnepségen tizenketten veszik át a „Kiváló dolgozó” jelvényt, huszonkettői pedig az okle­velet. A termelési tanácskozás befejezéseként törzsgárda jelvényt adtak át azoknak, akik öt, tíz, húsz éve meg­szakítás nélkül a vállalat kötelékében vannak. A kö­zeli napokban kerül sor hasonló termelési tanács­kozásra Jászberényben és Törökszentmiklóson. — L — HEGYLÁNC A TENGER ALATT A „Natal” nevű oceano­gráfiai hajó az Indiai- óceánban végzett kutatáso­kat, felfedezte, hogy mint­egy 450 mérfoldnyire Ma­dagaszkártól délre, a dél- afrikai Durban és az auszt­ráliai Perth közötti szoká­sos víziút vonalán a ten­geri térképeken eddig nem szereplő vízalatti hegylánc húzódik. Az oceanográfiai kutatásokban az UNESCO megbízásából 25 ország har­minc hajója is résztvett. Az újonnan felfedezett hegy­lánc három csúcsa mintegy húsz méternyire van a víz­szint alatt. Megyénkben a növény- védelem az országos átlag­nál magasabb szintű. Ezt tükrözik az állomás fel­adattervének főbb mutatói is. A gyümölcsfa-védelmet ez évben 1200 holdon vé­gezzük el, ama 60 000 ter- mőfa-egységnek felel meg. A 12 000 hold vegyszeres gyomirtással is a több ke­nyérért folyik majd a küz­delem. A lucerna kártevői ellen 5000 holdon védeke­zünk, a cukorrépa védelmét 4000, a gabonáét 1800 hol­don biztosítjuk. Állami vé­dekezést burgonyabogár el­len 4000 holdon, amerikai szövőlepke ellen félmillió termőfa-egységen végzünk. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a 175 nagy­teljesítményű motoros nö­vényvédő gépet a terme­lőszövetkezeti növényvédő brigádok okszerűen üze­meltessék. Szakmai taná­csokat adunk a termelő­szövetkezeti gazdáknak, Is­mertetjük a védekezési el­járásokat, előre jelezzük a kártevők megjelenését, „kártevő krónikát” készí­tünk a megyéről, s a tény­leges károk helyszín: meg­állapításával is segítjük a növényvédelmet. Állomásunkon a perme­tező mesterek ez évben szakmunkásvizsgát tettek. Ez nemcsak nagyobb szak­ismeretet, hanem odaadóbb, felelősségteljesebb munkát is eredményez. A téli nagy­javítás során kilenc sze­relő 560 munkanapot for­dított gépeink karbantar­tására. felújítására. A ta­vaszi munka megkezdését felkészülten várjuk. Saját gépeink mellett 12 termelő­szövetkezeti növényvédő­gépet is kijavítottunk. A későd tavaszodág miatt szükségessé válik minden­féle munka gyorsabb üte­mű elvégzése. Ez a növény- védelemire is vonatkozik. A munkaidő jó kihasználá­sa, az üresjárat és a vára­kozási idő lecsökkentése, a termelékenység emelését, a többrétű védekezés egy időszakban történő végre­hajtását eredményezd. Dr. Váczy Mihály. főagronómus, Szolnok megyed Növény­védő Állomás Jászberény úttörőihez Mi, az U79 sz. Kossutti Lajos úttörőcsapat tagjai elhatároz­tuk, hogy erőnkhöz mérten kivesszük részünket az árvíz­károsult jászdózsai és jászból- dogházai pajtások megsegíté­séből. Csapatunk vállalja: 1. Megtakarított pénzünkből tanszereket vásárolunk részük­re és azokat összegyűjtve a legrövidebb időn belül eljut­tatjuk hozzájuk. 2. Nyári úttörő- és kisdobos­táborunkba elviszünk három úttörőt és két kisdobost. Tábo­rozási költségeiket fedezzük 3. Mi az „Ifjúság a szocia­lizmusért” próbára készülő nyolcadik osztályosok külön vállaljuk, hogy a tavaszi szü­netben egy nap társadalmi munkát végzünk az árvízsúj tóttá községekben. i. Az árvíz következtében el­pusztult fák helyére újakat telepi tünk. Felhívásunkat azon remény­ben juttatjuk el hozzátok, — hogy vállalásunkhoz ti is csat­lakoztok 1379. sz. Kossuth Lajos Üttörőcsapat, Jászberény 116000 Agyra MÁSFÉLMILLIÓ BETEG — PSZICHIKAI MEGBETEGEDÉSEK JAPÁNBAN J ipántoan csaknem másfél­millió ember szenved kü­lönféle pszichikai betegsé­gekben. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a betegeknek körülbelül 50 százaléka klinikai kezelésre szorulna, de nem tudnak mindannyian kórházba jut­ni, mert a gyógykezelés igen sokba kerül, a a kórházak sem képesek minden je­lentkezőt befogadni. A mástföLmállió pszichikai be­tegre mindössze 116 000 ágy jut Végevárhatatlan apró személyi ü q y Majdnem egy hónappal ezelőtt — február 27-i lap­számunkban — „Apró, személyi ügy” címmel megír­tuk, hogy Gy. J.-né szolnoki olvasónk számára rend­kívül terhes a délutáni munkabeosztás; s javasoltuk, hogy az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Kőoiajfúrási Üzeme biztosítson kedvezőbb munkakö­rülményt számára. Indokolásul, immár ismételten az SZTK Rendelőintézet adta orvosi igazolásból idézünk; „Férje üzemi baleset következtében medencetörés miatt rokkant. Felesége ápolására szorul, ezért indo­kolt nevezettnek délutáni és éjszakai műszak alól men­tesítése.” Olvasónk ügyével foglalkozott a vállalat személy­zeti osztálya, a szakszervezet, sőt az igazgató is. Me­zősi József sajnálattal közölte velünk, hogy a dolog­ban nem tehet semmit; ugyanakkor javasolté, hogy Gy. J.-né — amennyiben a délutáni munka terhes szá­mára —, keressen más munkahelyet. Tárgyalások sora ide. hümmgetések oda — Gy. J.- né változatlanul délután dolgozik. Úgy létszák, ügyére túl sokan túl nagy pontot pöttyentettek. Bármekkora legyen azonban ez a pont, nem tartjuk helyén való­nak. Javasoljuk, a vállalat igazgatója vizsgálja meg isimét Gy. J.-né ügyét, s intézkedjék az emberiesség követelményének megfelelően. i 1:4 • I i 1*1 >-1 1: irr 1 ■ m 1 m rt. mii i » a* i ■ i t i i-'i t • i ■ > i i I i » *-i • » i * i m i i i t » í i < k » i i i 1.1 i • i i M i szeli épület féloldalra dőlt, mint a zátonyra futott ha­jó, a százéves nádtetőt meg kócosra, ritkára zilálta a szél. A vályogfalon, kétujj- nyi széles repedések. Áss udvar? Rémes. Öl, kamra összedőlve. Egy félig szétkorhadt, felborított ha­lászladik alól csontbőr fe­kete kutya kóválygott elő. Nem ugatott az, hanem vinnyogott. Az épület csukott torná­ca beomlott. Féltem belép­ni. Mélyen meggörnyedve tudtam a konyhaajtóig jut­ni. Vályoptőrmclék, ron­gyok, kacatok. Kopogtam. — Tessék — szólt ki egy erőtlen, reszkető hang. Mélyet sóhajtoltam és be­léptem. Leírhatatlan bűz és tát- vány fogadott. Igazad volt művezető. Ilyet még nem láttam. A töpörödött öreg­ember az asztalra támasz. kodra majszolt valamit. Félhomály uralkodott, meri az ablakok papírral voltak beragasztva. Kosz, meg mo- csolt. Egyetlen ágy állt mind­járt az ajtó mellett, egy stelázsi, egy asztal, egy ho­kedli, rajta kosztól feke- téllő lavórral, egy rakott tűzhely — semmi más. Az ágy? Inkább állati va~ cok. A földön több hónapos kosz, rossz kerékpirgumi, nadrágszíj, sárhányó és minden szemét és szenny, ami csak létezik. Az asztalon vastagon állt a dohánypor, egy papíron kis zsír, egy darab kenyér, villáskulcs, cipőkefe, egy tükör, egy bicska és két üveg. Egy rumos meg egy boros. Az apóka majszolta a **t- roskenyeret. — Jónapot. — Adjon isten, kedves fiam. Mi járatban? — A fia miatt jöttem. Voltam a munkahelyén iS. — A János? Az valahol dolgozik — motyogta. — Izé, nem tudom, hol. — Nagyon iszik — mond­tam hangosan. — Hová viszik? — kér­dezte és rám nézett, egyik szemét hályoa borította. — Iszik — mondtam még hangosabban. — Igen, tudom, tudom. — Aztán miért? Nem tudja? — Nem, nem tudom. Ügy magától, magától iszik. Én nem iszok, nem is dohány­zóm. N'm iszok én bolon- dítót. mert az ital csak bo­londítja az embert. TAttya. a rokony is hogy járt Szan- cUtszöllősön. IjCitta magái, aztán leölte a felesígit. Ti­zenkét éret kapott. — A fia jól keres, mégis így élnek, ilyen nyomor­ban? — Hát elissza. Sokat el­iszik. de azért nekem is ad. Nekem is van enniva­lóm. Ebédet is eszek. A Nemzetiből hordjuk. Szegény öreg. Hogy ha­zudik a fiáért, — összedől a ház. nem .fél? — Nem dől az! — kiál­tott haragosan. — Megjavít­juk. A Feri fiam, a legidő­sebb, meg az Imre. a leg­fiatalabb. Majd azok. A Fe­ri művezető a iHllanyteie- pen. Az Imre meg gyárba van. Valamelyikbe. — Nem lehet már ezt megjavítani — mondtarú. — Nem-e? Meg lehet ezt. Hatvanas fal ez. Engedély ú van rá, majd a két fiam... — Nem fázott itt a télen? Fűtöttek? — Hát sokat fáztam, m-íTt nekem már sok mel?g kellene. — A fia hol alszik? — Itt a földön. Este ’e­rak ezt is azt is, aztán rá- ) fekszik. — Ha beiszik, nem go- \ romba? • — Hát olyankor goromba j velem — mondta halkan. . de minden fájdalom nélkül ■ az apóka. — De ha meg is \ üt, én azt mondom neki. - édes Janikám! Mert fáj ín: [ egy apának, ha a fia ilyen • nagy bajban van. A szülő " szereti ám a gyerekét. — Most már menni kell = az ebédért a Nemzetibe — í néz rám szegény. — Me- | gyek is. I — Hol az ételhordó? Mi- ­ben hozza az ebédet? ? Hallgat, gondolkozik. | — Ott van az edény már. | Az én dolgom, mibe hozom! - Majd tudom én! ~ Ki innen, ebből a borza’- I más, ismeretlen nyomorból1 • Elköszöntem és ő reszke- 1 tő kezét nyújtotta. — Az isten áldja meg, I tisztelem magát, kedvesem. ­— Tisztelem — szóit * mégegyszer utánam. 1 Vissz« kellett néznem. " Ott állt a roskatag Viz - ajtajában, öregen, elhanya- r goltan, éhesen és szereti- | esetlenül. Mégegyszer utánam szólt, " hogy clhigyjem: ­— Megyek a Nemzetik’- £ Bognár János s Jólsikerült fásítási ankét volt Kunhegyesen A Szolnok megyei Állami . Erdőgazdaság, a Hazafias ; Népfront, a járási tanács vb mezőgazdasági osztálya a járási művelődési házban fásítási ankétot tartott. Az ankét résztvevői — a járási j fásítási bizottság, a községi j tanácsok, a KISZ és a nőta- ! nács. valamint a járás ter­melőszövetkezeteinek kép­viselői — mintegy kétszáz- nyolcvanan érdeklődéssel hallgatták Szilágyi Benjá­min erdőmémők előadását A járás távlati fásítási terve 5120 hektár, ebből gyorsannövő nemes nyárfa 3300 hektár. Az előadást filmvetítés és kultúrműsor követte. Számadás 120 0Ö0 szövetkezeti tag efőtt Ezekben a napokban a földművesszövetkezeti köz- és küldöttgyűléseken több száz, a tagértekezletoken közel százhúszezer szövet­kezeti tag előtt adnak szá­mot a vezetőségek az 1962. évi tervek teljesítéséről, a korábbi küldöttgyűlések ha­tározatainak végrehajtásá­ról, valamint arról, hogy a tagság különböző javasla­tait hogyan valósították meg. A mérlegbeszámolók adatai és a tapasztalatok azt bizonyítiák, hogy az fmsz-ek többsége eredmé­nyesen munkálkodott a SZÖVOSZ V. kongresszusa határozatainak végrehajtá­sán, becsülettel teljesítette a második ötéves tervből megyénk fmsz-eire háruló feladatokat. A megye fmsz-ei összes­ségében kiskereskedelmi tervüket 101 szzalékra, a vendéglátóipari tervet 99.2 százalékra, a különböző ipari tevékenység tervét 106.3 százalékra teljesítették és csaknem 1 milliárd 400 millió forint forgalmat ér­tek el. A zöldség, gyümölcs és burgonya felvásárlási ter­vet 93,9, a vegyescikk fel- vásárlási tervet pedig 96,1 százalékra teljesítették. A lemaradást főként az aszá­lyos időjárás okozta, de be­folyásolta ezt a felvásárlás munkája — helyenkénti — rossz szervezése is. A megye fmsz-ei tavaly 14 405 000 forintot ruháztak be, melyből a tagság hozzá­járulása 2 201 000 forint volt. A tatarozásra 3 990 000 forintot fordítottak. Az év folyamán 7 új kiskereske­delmi és 3 vendéglátóiDari egység kezdte meg műkö­dését. Az egységeink tovább korszerűsödtek. A szolgál­tatási helyek kialakítására csaknem 400 000 forintot , fordítottak. ■ A gazdasági szervező I munka mellett jelentős az • a tevékenység is, amelyet j a fmsz-ek a községek tár- \ sadalmi és kulturális életé- I nek formálásában végez- I tek. ötvennégyen különbö­■ ző művészeti csoport mű­ködtetésével. több száz ki­állítás, áru és divatbemu­tató szervezésével segítet­ték a közízlés formálását. Több mint 3,4 millió fo­rint értékű könyvet hoztak forgalomba, ezzel is előse­gítve az általános művelt­ség és a szakmai ismereteik fejlesztését Az elmúlt év feladatainak végrehajtása . nem volt könnyű, igen sok erőfeszí­tést és fáradtságot követelt. Az 1963. évi feladatok azonban nagyobbak az el­múlt évinél. Több és jobb minőségű felvásárolt árut vár tőlünk a népgazdaság. A felvásárolt áruk mennyisé­gét 18,1 százalékkal, a kis­kereskedelmi és vendég­látóipari áruforgalmat leg­alább 2,6 százalékkal kell .növelni, ugyanakkor to­vábbi korszerűsítésre vár­nak az egységek. Az elmúlt évben több kisebb fmsz tagsága hatá­rozott az egyesülés mellett, de a létrejött körzeti fmsz- eknél a helyes vezetési és szervezési módszerek még nem minden tekintetben alakultak ki. A küldöttgyűléseken — az 1962. év munkájának ismertetésekor — részlete­sen elemezzék azokat az okokat, tényezőket, amelyek segítették, vagy hátráltat­ták a fmsz tömegszervezeti és gazdasági feladatainak eredményes végrehajtását. Célszerű, ha részletesen beszélnek az 1963. évi ter­vekről. Elemezzék és jelöl­jék ki a háztáji termelés, továbbá a kis tételű cikkek felvásárlására vonatkozó, valamint a fmsz-ek növény védelmi és szolgáltatási tevékenységét elősegítő feladatokat. Akkor cselekszünk igazán a SZÖVOSZ V. kongresszus határozatainak szellemében, ha a mast folyó fmsz-i gyű­léseken is megfelelően mozgósítjuk a tagokat, a fmsz-1, s a mezőgazdasági feladatok jó elvégzésére. Tigyi István MÉSZÖV főosztályvezető Készül az ebéd a törökszentmiklósi általános iskola napközi konyhájá­ban, ahol 560 személyre főznek. A képen; Vízkeleti Mártonná, Gruber Is'vácné és Tóth Lászlóné szakács» nők láthatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom