Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-23 / 69. szám

1963. március 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Minden tsz-ben legyen felvásárlási megbízott Az ankét vitájában első­nek Sári Mihály, az MSZ­MP Szolnok járási bizott­ságának titkára szólalt feL Elmondotta, hogy a ház­táji gazdaságokból történő felvásárlás aránya a járás­ban nagyjából megegyezik a megyei arányokkal. Ta­valy a sertés 19.8, a tojás 64.5 és a vágóbaromfi 39.8 százalékát a háztáji és ki­segítő gazdaságok adták. Az országos és megyei vezetés tanácsai, javaslatai alapján már tavaly hozzá­fogtunk, hogy szervezetteb­bé tegyük a háztáji gazda­ságokból történő felvásár­lást. Ennek egyik leglénye­gesebb mozzanata volt a termelőszövetkezetekben az értékesítéssel foglalkozó emberek megbízása. A ter­melőszövetkezetek többsé­gében jól oldották meg ezt a feladatot. Példaként em­líthetem, hogy Bíró András, a tis zaföld vári Szabad Nép Tsz tagja, mint megbízott milyen pontos munkát vé­gez. részletes nyilvántar­tást vezet a háztáji állat­állományról. Hasonlóan a tószegi Dózsa Tsz megbí­zottja Is helyesen foglalko­zik a háztájiból történő ér­tékesítéssel. A járás majdnem minden termelőszövetkezetében fa­évenként vezetőségi ülésen megtárgyalták a háztáji gazdaságokból történő érté­kesítést. Néhány helyen közgyűlésen is foglalkoztak ezzel. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai ugyancsak félévenként ér­tékelték a felvásárlást, ezen belül a háztáji gaz­daságok áruértékesítését is. A járási szakigazgatás in­tézkedett az apaállatok biz­tosításáról. E szervezeti intézkedések mellett a tsz-ek takarmány - juttatással is segítették a háztáji árutermelést. A vi­taindító előadásban említett mezőhéki Táncsics Tsz-en kívül a legtöbb közös gaz­daságban igyekeztek takar­mányt juttatni a háztáji állatoknak, A tiszaföldvári Lenin Tsz egy- mázsa ab- raktakarmányt biztosított a háztáji gazdaságból leadan­dó sertések után. A tejter­melés és ezen keresztül a tejfélvásárlás növelése ér­dekében több tsz biztosított a tehén, illetve sertéstartó gazdáknak 20—30 négyszög­öl lucerna területet így a rákóczifalvai Rákóczi és a zagyvarékasd Béke Tsz. A tószegi Dózsa Tsz pedig két hold kaszálót adott ré­szes betakarításra az állat­tartó gazdáknak. A közös gazdaságok többségében he­lyesen használták fel a gát­kaszálókat, út- és csatorna- partokat is, a háztáji álla­tok takarmányának gyara­pítására. Legelőt, kaszálót adunk a háztáji gazdaságoknak Su,ba István, a mezőtúri Vörös Október Tsz elnöke elmondotta, hogy termelő­szövetkezetükben sok vitá­ra ad alkalmat a háztáji földek kimérése, a betaka­rított termény hazaszállí­tása. A vezetőségi tagok egy része és a városban lakó tagok is ellenzik a háztáji gazdaságok segíté­sét Tavaly tavasszal lege­lőt és kaszálót adtak a tag­jaiknak. Ezt többen kifo­gásolták, mondván, jól fi­zettessük meg velük, hogy jövőre ne igényeljenek le­gelőt A városban lakók irigykednék, ha a tanyasiak tízezer forintot kapnak egy- egy hízott bikáért Az említettek miatt he­lyesnek tartom, hogy a tagok között felvilágosító munkát végezzünk, meg­értessük a háztáji gazdál­kodás fontosságát. Az állami gazdaságoknál helytelen az az intézkedés, hogy megtiltják a tagoknak az állattartást. Negyven ta­gunk lakik az állami gaz­daság területén. Legutóbb« felszólították őket, hogy szüntessék meg az állat­tartást. Ez az intézkedés csökkenteni fogja a felvá­sárolt tej és hízottsertések mennyiségét. Olyan körül­ményeket kell teremteni, hogy a háztáji állatok ne tehessenek kárt az állami gazdaságok vetéseiben. Te­hát ne gátolják, hanem se­gítsék elő az állattartást. Tavaly 100—100 négy­szögöl jó minőségű, kertész­kedésre alkalmas földet ad­tunk tagjainknak a város közelében. — Az idén is ugyanezt tesszük. Ezzel az intézkedéssel szeretnénk el­érni, hogy tagjaink ne a piacról vásárolják, hanem maguk termeljék meg zöld­ségszükségletüket. Szétszórtan fekvő kisebb legelőinket — négyszög­ölenként 8—13 filléres térí­tés ellenében — átadjuk a tehénnel rendelkező tag­jainknak. Továbbá 20 kilo­méteres gátszakaszunkat szintén tagjainknak adjuk ki kaszálásra. Tavaly minden cikkféle­ségből teljesítettük felvá­sárlási tervünket. Száz ka- tasztrális hold szántóegy­ségre 130 mázsa húst ad­tunk a népgazdaságnak. — Kifizetődő volt a kertészke­dés is. Katasztrális holdan­ként 20 000 forint bruttó bevételt eredményezett. — Épp ezért az idén 50 száza­lékkal növeljük zöldségte­rületünket. A háztájiban is termeljenek köztesbabot Bagi István, a jászladá- nyi földmű vessző vetkezet igazgatósági elnöke arról szólt, hogy a tsz-tagok kö­rében nem hozott kellő eredményt a felvilágosító munka, amely a köztes ter­melésre serkentett volna. A földművesszövetkezet a ta­nács által juttatott 25 hold földön eredménnyel ter­mesztett köztesként babot. A termelőszövetkezetek tag­jai a háztáji, vagy részre vállalt területen szerződ­hetnek babtermesztésre. Említette, hogy a napos­csibe kiszállításánál hibák történtek. A vállalat kü­lönbséget tesz termelőszö­vetkezeti és földművesszö­vetkezeti kiszolgálás között. Ez nem helyes, hiszen a földművesszövetkezet is csak egészséges naposba­romfit adhat a vele szerző­dő termelőknek. A gyümölcs felvásárlását is szorgalmazzuk Karsai Mihály, a kun­szentmártoni járási pártbi­zottság első titkára hangsú­lyozta, hogy a háztáji gaz­daságokkal való szerződés- kötésre nagyobb gondot kell fordítani. Járásunkban tavaly nyolcezer hízottser­tésre kötöttek szállítási szerződést. Sok árubarom­fit vásároltak fel a háztáji és egyéni gazdaságokból. Hibának tartja, hogy a fel­vásárló szervek nem szor­galmazzák kellően a háztá­ji és egyéni gazdaságokkal a gyümölcsértékesítési szer­ződések megkötését Tovább kell javítani a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok közötti kapcso­latot. Jelenleg ugyanis a háztáji gazdaságok áruter­melésénél még több ellent­mondás van. Néhány tsz vezetőségi tagjai sem min­dig értenek azzal egyet, hogy a háztáji árutermelést természetbeni juttatásokkal is segítsék. A járási párt és állami szervek feladata, hogy e kérdésben egységes és helyes álláspontot ala­kítsunk ki a tsz-ek vezető­ségeivel. A helytelen néze­tek akadályozzák a háztáji gazdaságok árutermelését. Javasolta, hogy a felvá­sárló szervek nagyobb se­gítséget adjanak a tsz-ek- nek a jobb . minőségű áru A tsz-ek és a felvásárló vállalalolt kapcsolatáról Csorna János, a megyei tanács vb felvásárlási osz­tályának vezetője arra hív­ta fel a figyelmet, hogy az 1963. évi tervek szerződé­ses fedezeténél az üteme­zés nem megfelelően ala­kul Jelenleg a szerződéses fedezetből ugyanis hízott­sertésből a "III. negyedévre 13, a IV. negyedévre 32, vágómarhából az előbbi időszakra 20, az utóbbira 35 százalék jut, ha ezen az arányon nem változtatunk. Az első félévben az éves szinten vásárlásra előirány­zott naposbaromfinak- csak 54 százalékát kívánják fo­gadni a termelőszövetke­zetek. Nyilvánvaló, hogy ilyen ütemezéssel nem biz­tosítható a folyamatos áru­ellátás. Másrészt az áruter­melés évvégére történő el­tolódása veszélyezteti a tervteljesítést. Ölvenhpleyer forint nagyüzemi felár háztáji sertések után Takács Viktor, a beseny- szögi Lenin Tsz elnöke el­mondotta, hogy tsz-ük 1961-ben mérleghiányos volt. Az alacsony jövede­lem miatt kifogytak a ta­gok készletei és veszélyben volt a háztáji állattartás. A tsz tervében tavaly 192 süldő eladása szerepelt fé­rőhelyhiány miatt. A veze­tőség azt javasolta a tagok­nak, hogy vállalják ezek­nek a süldőknek a hizla­lását. Ettől a gondolattól azon­ban jónéhányan idegenked­tek. Végül is mind a 192 sertést sikerült a tagokhoz kihelyezni és meg is hizlal, ták azokat. A tsz kölcsö­nözte a süldőt és 200 kilo­gramm árpát előlegezett meghizlalásukhoz. Ugyan­akkor 20 négyszögöl lucer­naföldet is kaptak a háztáji «ertéshizlalók. Az állatokat a vállalattal szerződtél! le. Az akció végül 57132 forint tiszta eredményt htfzott — a nagyüzemi fel­árból — a termelőszövetme­zeinek. I. Kiszely Istvánt bízták meg az akció lebo­nyolításával, aki sertésen­ként 5 forint prémiumot kapott ezért a munkáért. — Az idén liba és pulyka­nevelésre, tömésre is aka­runk szerződni tagjainkkal A/ asszonyok is segítenek Rónyai Károlyné, a nőta­nács kunszentmártoni járási titkára elmondotta, milyen intézkedéseket tettek a járásban, s hogyan segíte­nek az asszonyok a barom­fihús termelésben. Csatla­koznak az országos nőta­nács versenymozgalmához, s az aktívák házról házra járva győzik meg az asszo­nyokat a mozgalom hasz­náról. Nemcsak tojásra, baromfira, hanem sertés­hizlalási szerződés kötésére is serkentenek. Megemlítette azt a helyes kezdményezést, amely a szelevényi Szikra Tsz-ben történt. A szövetkezet vé­ltél és félmillió naposcsibét helyeznek ki az fmsz-ek Hízó alapanyagot is adnak a háztáji gazdaságok Varga Illés, a MÉSZÖV ig. elnöke elmondotta, hogy a tavalyi t 600 000 helyett az idén 2 500 000 naposbarom. fit akarnak a földműves­szövetkezetek kihelyezni a háztáji és egyéni gazdasá­gokba. Kérte, hogy a ter­melőszövetkezetek. a tanács és a tömegszervezetek is segítsék elő a baromfi kihe­lyezési mozgalmat. Helyes lenne, ha minden háznál 40—200 naposbaromfit ne­velnének fel. A leszállított napos baromfit hizlalás után nem kell mind átadni a előállításához. A gyümölcs­termelő tsz-eknek például osztályozóra is szükségük lenne, mely elősegítené a válogatott minőségű gyü­mölcs csomagolását. Ismertette Csorna elv­társ, hogy 1962. szeptembe­re óta a szövetkezetek és a vállalatok között felmerült vitás kérdésekben elsőfo­kon a járási felvásárlási egyeztető bizottságok jár­nak el, amelyek megkísér­lik az egyezségek létreho­zását, a vita eldöntését mindkét fél érdekeinek szemelőtt tartásával. Az egyeztető bizottságok az elmúlt öt hónap alatt 108 esetben folytattak egyezte­tő eljárást, s ezek többsé­gében megegyezés jött lét­re. A felvásárlási egyezte­tő bizottságok a minőségi viták eldöntésére néni ille­tékesek. A gyorsan romló áruk zöldség-, gyümölcs- féle esetében szakértőket kell kijelölni, akiknek ki­nevezéséről a járási, városi tanácsok vb elnökei gon­doskodnak. — mondotta Takács elvtárs. — Az asszonyokat szeret­nénk megbízni ezzel a mun­kával. Libalegelőt fogunk kijelölni, így csökkentjük a vetésben oKozott károkat. — Tagjainknál a borjúne­velést és a sőrehizlalást takarmányjuttatással akar­juk elősegíteni. Szeretnénk elérni, hogy ebben az évben minden háztáji gazdaságból szerződjenek egy-egy hízott- sertés szállítására. Lehető­ség van arra is, hogy tej szállítására is szerződjünk tagjainkkal. Tavaly a ka­szálón kívül 25 mázsa répa­szeletet adtunk a háztáji gazdaságoknak. Az idén si­lót is készítünk részükre — Megállapodunk asz- szonyainkkal, hogy a ház­táji kukoricában köztesként babot termeljenek. Erre termelési szerződést kötünk a földművesszövetkezette!. Takács elvtárs befejezé­sül elmondotta, hogy tsz- tikben a közös állatállo­mányt összhangba akarják hozni a háztájival, nem munkaegységre, hanem szerződésre adnak takar­mányt a háztáji állatok­nak. Az a tag, aki több árut termel a közös gazda­ságnak. több takarmány- juttatásban részesül. zetői az asszonyokkal egyet­értésben úgy határoztak, hogy öt hold zöldségterü- let művelését azokra bíz­zák, akik nem tudnak egész nap részt venni a közös munkában. Abban, hogy a tsz tagok ne jelentkezzenek vásárló­ként segítene, ha a terme­lőszövetkezetekben 100— 200 négyszögöl veteményes területet mérnének ki a ta­gok részére, a háztáji kuko­ricaföld terhére, s azon megtermelhetnék a család­juk részére szükséges zöld­ségfélét, melyből még a piacra is jutna. földművesszövetkezetnek. Abból a szerződő saját szükségletére is vissza hagyhat. Varga elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy a minőségi áru­termelés a termelőnek is érdeke. A jobb minőségű termékeket magasabb áron tudják értékesíteni. A ke­reskedelem egyre nagyobb minőségi követelményeket támaszt. Ezt feltétlenül fi­gyelembe kell venni a termelőknek is. A kisebb városok és köz­ségek ellátását a helyi áru­alapból kell biztosítani. Jamüdovits Márton, az állatforgalmi vállalat igaz­gatója hangsúlyozta, hogy a húsáru termelése elvá­laszthatatlan a közös és háztáji gazdaságoktól. En­nek azonban egyik fontos feltétele az alapanyag biz­tosítása. Szolnok megye tavaly csaknem százezer süldőt adott. Ennél«; nagy­része elsősorban az állami hizlaldákba, állami gazda­ságokba, de nem utolsó sorban a termelőszövetke­zetekbe került. Ez évben is több termlőszövetkezet a vállalat útján vásárolja meg a sertés és marha hízó alapanyagot. A továbbiakban arról be­szélt Janklovits elvtárs, hogy a marha hizlalásra Marsik Pál, az MSZMP Központi Bizottság mező- gazdasági osztályának munkatársa hangsúlyozta, hogy a párt és állami szer­vek nagy gondot fordíta­nak a háztáji gazdaságok árutermelésére. Elmondot­ta, hogy a szocialista szek­tort gyakorlatilag a háztáji gazdaságokkal együtt ért­jük, néha mégis megfeled­kezünk a bennük rejlő le­hetőségekről. A közös gaz­daság elsődlegességét ná­lunk senki sem vitatja. Az árutermelés nagyobbik há­nyadát a közös gazdaságok adják, ezért nagy gondot kell fordítanunk — a kö­zepes és gyenge tsz-ekben Rácz Ferenc, a kunhegye- si járási tanács vb elnök- helyettese azt ismertette, hogy az aszályos év ellené­re tavaly hízott sertésből, vágómarhából és vágóba­romfiból • 100 százalékra teljesítette a járás felvásár­lási tervét. Bevált módszer, hogy a községekben felelő­sök szervezték, irányítottál! a felvásárlást. Jó példaként említette a kunmadarasi Üj Barázda és a táazaburai Le­nin Tsz-t, valamint e köz­ségeket is, ahol sok sertést A tanácskozáson elhang­zott hozzászólásokra Be- reczki Lajos elvtárs vála­szolt, majd Nyíri Béla elv­társ tartott összefoglalót A vitaindító előadás és a hoz­zászólók Is hangsúlyozták — mondotta —, hogy mind több, jobb minőségű és olcsó mezőgazdasági termé­kekre van szüksége a nép­gazdaságnak. Ezért szerve­zettebbé kell tenni a ter­melési és felvásárlási mun­kát A felvásárlási tervet időarányosan kell teljesíte­ni — különösen állatokból és állati termékekből —, hogy az év minden hónap­jában egyenletesen szállít­sanak. Az eltolódások ugyanis zavart okoznának a lakosság ellátásában; Helyesnek tartjuk, hogy a felvásárlási munkának mindenütt legyen felelőse. Nagyobb szerepet szánunk a községi tanácsok végre­hajtó bizottságainak. A fel­vásárlás az az egyik terü­let, ahol tevékenyen tud­nak dolgozni. Mit kell tennünk a jöve­delmezőbb árutermelés és áruellátás érdekében? A termelésben és a felvásár­lásban jobban kell érvé­nyesíteni a szakszerűséget. Csakis így képzelhető él a termelési költségek csök­kentése. Épp ezért tegyék tudatosabbá és szervezet­tebbé a korszerűbb terme­lési eljárások alkalmazását. Javítanunk kell az előál­lított áru minőségét is. Eh­hez nem szükséges na­gyobb befektetés, csupán hozzáértés. Tanítsuk meg a termelőszövetkezeti vezető­ket és tagokat az áru osz­nam igen kefU serkenteni a termelőszövetikezeteket. Eb­ben üzletet látnak, megta­lálják számításukat és szí­vesein is foglalkoznak hizla­lással. Az alapanyag bizto­sítása azonban sok helyen gondot okoz. Az átszerve­zés időszakában a termelő­szövetkezetek szívesen fog­lalkoztak marhakereskedés­sel. A környező megyékben az ottani háztáji és egyéni gazdaságokban vásárolták meg a jószágokat. Ez az út ma már nem járható. S mivel a termelőszövetkeze­tek saját állományukból még nem tudják biztosítani teljes létszámban a hízó alapanyagot, a háztáji gaz­daságokra is támaszkodni keli. is — az árutermelés fej­lesztésére. A háztáji gazdaságokban elsődleges követelmény az önellátás. A szövetkezeti gazdák a háztáji földeken termeljék meg azt, amire maguknak és családjuknak szükségük van, Ne jelent­kezzenek az állami üzle­tekben olyan cikkekért, me­lyet a maguk portáján is előállíthatnak. Jellemző pél­daként említette, ha a ház­táji sertéshizlalás tíz szá­zalékkal csökkenne, akkor országosan egy év alatt 4200 vagonnal több húst kellene felvásárolni. E számadat önmagában is mutatja a háztáji gazdaságok fontos­ságát adtak a háztáji gazdaságok. \yíri Béla ö§§xelo {tolója Az elért eredményhez hoz­zájárult az is, hogy a já­rásban mintegy 15 millió forint értékű szálas- és ab­raktakarmány jutott a kö­zösből a háztáji állatoknak. Az idei felvásárlási ter­vek teljesítésében is sok hárul a tanácsokra — mondotta Rácz élvtárs. — A jó szervezés, ellenőrzés, a jó módszerek elterjeszté­se, s a társadalmi szervek béka pcsolása e munka vég­zésébe, mind szükséges ah­hoz, hogy a községekre le­bontott felvásárlást tervet, teljesíteni tudjuk. tályozására és csomagolásá­ra. Ha a szövetkezeti gaz­dák megértik, hogy a mi­nőségi követelmények egy­re növekednek, úgy keve­sebb vita lesz az áru át­adásánál és átvételénél. Elsődleges a közös gazda­ságok árutermelésének fej­lesztése. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan kell szervez­nünk a háztáji gazdaságok árutermelését is. Amíg a tsz-ekben szervezettség van, addig a háztáji gaz­daságok árutermelésénél .és értékesítésénél nagy a szer­vezetlenség. Ezért helyes­nek tartjuk, hogy a tsz-ek egy-egy állandó felelőst bízzanak meg a háztáji gaz­daságok árutermelésének, értékesítésének irányításá­val és anyagilag is tegyék érdekeltté tevékenységét. Szükséges, hogy a szövet­kezet vezetői mindenütt fel­lépjenek a háztáji áruter­melést gátló helytelen szemléletek eilen. Vannak egyes árufélesé­gek — baromfi, hízott ba­romfi, köztesbab —, me­lyek speciálisan beillenek a háztáji gazdaságokba. He­lyesnek tartjuk, ahol része­sen művelik a kukoricát, ott is termeljenek köztes­babot. Végezetül Nyíri elvtárs javasolta, hogy a termelő- szövetkezetek vezetősége a szövetkezeti gazdákkal együtt tárgyaljon a háztáji gazdaságok árutermelésé­nek növeléséről. Épp ezért a megyei párbizottság és a megyei tanács helyesnek tartja, ha a tanácskozás anyagát minden közös gaz­daságban megvitatják. A szociális?a s/olilor a háztájival együtt értendő A tanácsokra is sok feladat hárul

Next

/
Oldalképek
Tartalom