Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-21 / 67. szám

Ai árvízkárosultak segítéséért r A jászárokszállási nyugdíjas kommunista vete­ránok és körzeti földművesszövetkezeti dolgozók felhívással fordulnak a jászberényi járás valameny- nyi dolgozójához, hogy nyújtsanak segítséget a baj­ba jutottaknak úgy, ahogy azt mi tesszük. Mi. kommunista veteránok megalakítottunk egy tizennyolc fős építő brigádot, s ezzel a brigád­dal — minden anyagi térítés nélkül — felépítünk egy lakóházat az árvízsújtotta szomszédos Jászdózsa községben. Mi pedig, a körzeti földmüvesszövctkezet dol­gozói vállaljuk, hogy bárom jászdózsai munkatár­sunk részére építjük fel összedőlt lakóházukat, ugyancsak minden ellenszolgáltatás nélkül. Aláírások Néhány nappal ezelőtt még a jászsági emberek éjt nappallá téve védték falu­jukat, otthonukat a pusztító árvíz ellen. Ass/.onyolk és gyerekek, férfiak és Öregek hordták a földet, a rozsét, a gátak megerősítéséhez. Egyenlővé vált számukra a i nappal és az éjszaka. Csak egy cél lebegett előt­tük; menteni, menteni, menteni. Az emberek összefogása eredményes volt, de a jász­dózsai, a Csikós tanyai embereik — aki tere úgyszól­ván váratlanul tört rá a ke­gyetlen pusztítás — mene­külve kellett, hogy elhagy­ják otthonukat. Már az ár elleni védeke­zésnél megmutatkozott a megye lakóinak őszinte, odnadő segítése. Termelő­szövetkezeti tagok, munká­sok, katonák, KISZ fiatalok vettek részt a mentésben épp úgy, mint a töltések megerősítésében. Mások — legtöbben a jászapátiak — otthont igyekeztek biztosí­tani a károsultaknak. Elmúlt a veszély. Levo­nulóban az ár, de a szeny- nyes víz maga mögött hagy­ta emlékét., a düledező-ros- kadozó házakat. Milyen ér­tékű pusztítást okozott me­dvénkben a Zagvva éo a Tama kegyetlenkedése? Ezt még nem tudjuk pontosan. Ki tudjuk-e valaha i<? fe­jezni pénzben azt az ér­zést, melyet egy család, vagy éppen az az öregasz- sznmy érez — aki az ár ide­jén szemünk láttára csak egy dunyhát és egy párnát tudott megmenteni kicsiny gazdaságából —, amikor meglátja összedőlt hajlékát. Nem. Ezt nem lehet szá­mokban kifejezni. Do lehet enyhíteni a szenvedést. Ér az emberek összetartása, egymást segí­teni akarása mint már any- nyi baj idején, mo6t is meg­mutatkozik. Nemcsak a jászárotaszál- lási veteránok, fmsz-dolgo- zók ajánlják fel az árvíz- károsultak megsegítését. Ezekben a napokban szerte a megyében rendkívüli ta­nácsüléseket rendeznek köz- ségelibefi,, városokban egy­aránt. Törökszentmiklőson úgy döntött a városi tanács: az 1963. évi községfej lesz. té- ss alapjuk hat százalékát — 150 000 forintot — az árvíz­sújtotta jászsági községek megsegítésére ajánlják fel. Ezt a pénzt ők annakidején a városi strandfürdő to­vábbfejlesztésére szánták. De hogyan is gondolnának ők most sl rnndfejlesztésre, amikor tudják, hogy a me­gye másik fejében családi otthonok hevernek romban. A rendkívüli tanácsülésen egymás után álltak fel az emberek. Túl a tanács se­gítésén, ők maguk is részt kértek és részt vállaltak a károsultak megsegítésében. A Dózsa, a Rákóczi • és az Alkotmány Tsz tagsága is elhatározta: építőbrigád j u- kat egy teljes hétre a közös költségén elküldik a jászsá­gi falvakba, hogy ott minél előbb felépüljenek a csa­ládi otthonok. A baromfi- feldolgozó dolgozói ötszáz óra társadalmi munkát vál­laltak. Ennyi idő alatt min­den bizonnyal felénítenek egy családi házat. És segí­tenek a Bethlen úti általá­nos iskola kis tanulói is. Színielőadást rendeznék, melynek bevételét jászsági pajtásaiknak juttatják el. Kunszentmártonból ugyan­csak hír érkezett a rendkí­vüli tanácsülésről. A köz­ség vezetői a köaségfejlesz- íésd alap öt százalékát, 50 ezer forintot szavaztak meg az árvízsújtotta lakosság megsegítésére. Ugyanakkor felhívást intéztek más köz­ségek tanácsaihoz: segítse­nek együttes erővel bajba­jutott embertársaikon. Ugyanerre a célra szava­zott. meg 20 000 forintot a kengyeli községi tanács. Szolnokon a Ságvári Mű­velődési Ház hangversenyt rendez, ennek teljes bevé­telét juttatja el a bajba­jutottaknak. A jászberényi Általános Műszerész Ktsz dolgozói pedig lemondanak a szokásos mérlegzáró köz­gyűlési vacsoráról. A pénzt, amit a bankettre fizettek volna be, inkább embertár­saiknak juttatják, hogy mi­előbb felépüljenek a családi otthonok. Ezek csak az első hírek az emberek segítőkészségé­ről S biztos, hogy a követ-, kező napokban még többen, számtalanul sokan jelentik be: mint ahogyan az ár el­leni védekezésnél segítet­tünk, most épp oly önzetle­nül veszünk részt az össze­dőlt családi otthonok fel­építésében. Nagy csapást zúdított ránk a természet az idei tavaszon. De az emberek kivédik ezeket a csapáso­kat. Hiába támad ránk ele­mi erő, a közösség összefo­gása erősebb mindennél. Patronáló: a TIT megyei elnöksége A szolnoki Vörös Mező (volt szandaszöllősi Vörös Mező Tsz) a szolnoki járás leggyengébb termelőszövet­kezete. Egyedül ez a közös gazdaság zárta az elmúlt gazdasági évet mérleg­hiánnyal. Éppen ezért a TIT megyei elnöksége úgy döntött, hogy szaktaná­csokkal és egyéb módon segít.séget. támogatást nyújt a több mint négyezer hol­das gazdaság megerősödésé­hez. A segítségadás részletei­nek megbeszélése céljából tegnap délután összejövetelt ártottak a TIT megyei elnökségének helyiségében, amelyen a tsz. képviselőin kívül megjelent a járási {jártbizottság, a megyei ta­nács és több más szerv kül­dötte, olyan szakemberek, akik egyébként a TIT elő­adóiként rendszeres szak­mai előadásokat tartanak a megyében; A tsz elnöke köszönetét mondott a TIT megyei el­nökségének a kezdeménye­zésért, majd Mészáros Fe­renc, a TIT megyei titkára egy 25 kötetből álló mező- gazdasági kiskönyvtárat adott át ajándékul a Vörös Mező Tsz tagságának. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZOLNOK J / # M A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 67. százra. Ara 50 fillér 1963. március ZL, csütörtök. MA: A kor névtelen mártírjai ok Fényvadászaton az éjszakában ítélt a bírását? Gál Rozália bunperéhen EGY SZOLNOK MEGYEI HlD KARRIERJE As Astoria előtti aluljáró építésénél hasznosítják leszerelt régi Zagyva hidat Kiállítás a Tanácsköztársaság emlékére A „Szabadság és béke’’ című kiállítás megnyitó ünnepségét tegnap délután 5 órakor tartották a hely­őrségi klubban. Megnyitó beszédet mon­dott Agócs Mátyás, a Ha­zafias Népfront városi el­nökségének titkára. El­mondta, hogy a képkiállí­Előreláthatólag ma befejeződik a Tiszai igét töltésének építése Vasárnap hajnalban kez­dődtek meg a Tiszaliget töltésének munkálatai. Ezzel kapcsolatosan meg­kérdeztük Karcagi Gábort, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnökét, hogyan ál] a munka? A kö­vetkező tájékoztatást adta: — A Tiszaliget töltésének építését 1962-ben kezdtük meg és a folyó évben is folytattuk. A március 13-i esőzés árhullámot indított a Tisza felső vízgyűjtőjében amelynek tetőzése Tiszafü­redet elérte. A szolnoki jelenlegi víz­állásnál ebből az árhul­lámból jelentősen maga­sabb nem várható. A jelzett víz érkezésének hírére a gátépítési munkát meggyorsítottuk és Így most öt kis szkréper, hat nagy szkréper, négy dózer, négy kotró és a szállító járművek dolgoznak az üdülőházak környékén, amely munkának befejezése március 21-én várható is. így, az egész körtöltés korona- szintje, a 9 méteres szol­noki vízá’Iácnnt- megfele­lő szintre kiépül. Az építési munkatér vízbo­rítása már a jelenlegi víz­állás mellett is valószínű. Annak érdekében, hogy a gátépítés befejezhető le­gyen, azonnali munkakez­désre volt szükség. Az ál­talam felsorolt erőkön kívül tanácsi munkaerők is se­gítenek, ahonnan átlago­san száz ember jár ki dolgozni, A munka éjjel, nappal fo­lyik. Nehézséget okoz az üdülőépületek ottléte, mert azok a gépi szállítást, aka­dályozzák, — fejezte be nyilatkozatát Karcagi Gá­bor. Ha a rádió é* televízió közvetíti Kádár Járton beszédét ' Kádár János csütörtökön beszédet mond az ország- gyűlésben. A beszédet a televízió délután öt órakor, a rádió este hét órakor köz­vetíti. tást a Tanácsköztársaság évfordulója tiszteletére ren­dezték és jelentős magyar festőművészek hasonló té­májú alkotásait mutatják be ez alkalommal. Az ér­iékes képeket Budapestről, a Műcsarnok kiállítási anyagából kölcsönözték. A továbbiakban Agócs elvtárs röviden megemlékezett a* 1919-es eseményekről, hő­sökről, s a kommunisták tevékenységéről. A Tanács- köztársaság csak 133 napig tartott, de léte, munkája, eredménye és „a bukása nagy tanulság a magyar nép számára. Az 1945 óta elteli időszakban elért sike­rek bizonyítják, hogy ez; a tanulságot mennyire meg­szívlelték hózánk dolgozó tömegei. A művészek sa­játos eszközeikkel temperá­éi; olajfestményekkel, gra­fikákkal ábrázolva az el­múlt időszakot, adóztak 19 emlékének. Nagyszerű 'pél­dául Sarkantyú Simon ■ ítélet után”, Rrmáth Aurái „Tél”. Váll József „Kommunisták kivégzése” című alkotása. A megnyitó után Csiha Sándor, a helyőrségi klub elnöke szólt a megjelentek­hez. Közölte, hogy a most megnyíló „Szabadság és béke” című kiállítással egy tavassá tárlatsonozatot indí­tanak. Utána következik' a „Mai életünk” című képbe­mutató, majd májusban a Kubád fametszetek gazdag anyagát állítják Id a klub­ban. Ankét a nagyüzemi és háztáji gazdaságok árutermeléséről A megyei pártbizottság lezőgaadasági osztálya és megyei tanács vb felvá- írlásd osztálya tegnap dél- lőtt a megyei tanács nagy- érmében félvásárlási anké- rt, rendezett. A tanácskozá- jn sok tsz-eJnök, több já- ísd pártbizottsági titkár, írási tanács vb elnökhe- '■ettes és a felvásárlási általatok vezetői jelentek leg. A résztvevők között olt Marsik, Pál, a párt őzponti Bizottsága mező- azdasági osztályának muti- atársa, Kökény István, a legyei pártbizottság titká- », Nyíri Béla, a megyei fca- ács vb elnökhelyettese es ereczki Lajos, a megyei ártbizottság mezőgazdasá- i osztályvezetője. Az ankétet Nyíri Béla nyitotta meg, majd Berecz- ki Lajosi A nagyüzemi és háztáji gazdaságok áruter­melésének időszerű kérdé­sei címmel tartott előadást. A tanácskozáson számos hozzászólás hangzott el. Az ankét Ismertetésére vissza­térünk. József nap óta hat géppé] vetik a mákot a mezőhéki Táncsics Tsz-ben, Ha az idő engedi, csütör­tökre 110 holdon elvetik a magot, s még ma megkez­dik a len. a tavaszi árpa és a borsó vetéséi. Halló itt nepiRP.. — Uránia Csillagvizsgáló Intézet., tessék? — Z>r. Kulin György igaz­gatót kérem. — Kapcsolom. — Dr. Kulin C,yör(TU be­szél, mit óhajt? — Tájékoztatást. Március 21-én hivatalosan beköszönt a tavasz. Az időjárás egye­lőre mintha nem akarná ezt. tudomásul venni. — Igen. Az még kérdé­ses, hogy észrevesszük-e, de a csillagászok pontosan tud­ják, hogy március 21-én 9.20 órakor hivatalosan megérkezik a tavasz. — Hozott-e valami külö­nös csillagász megállapítást 1963? — Különöset nem, óm érdekességet mégis mond­hatok. A napéjegyenlőségen már túl vagyunk, meri hét­főn, pontosan az év tizen­kettedik hetének kezdetén köszöntött ránk. Azóta hosszabbak a nappalok. Ma mintegy tíz perces nyere­ségünk van. Persze ez esek látszat. A Nap ugyanis va­lóságban pontosan tizenkét órát tölt el a látóhatár fe­lett, de sugarait a légkör megtöri, a napot mintegy megemeli, úgy hogy már akikor meglátjuk, amikor tulajdonképpen á horizont alatt tartózkodik. — Mennyi iáéig tartott az idei hosszú tél? — Pontosan 89 napig és 5 percig. Az ősz és tél együttvéve 178 napig. Az északi félgömb jelenlegi helyzeténél fogva tavasz és nyár együttes időtartama lényegesen hosszabb: . 188 nap. • — Meddig szól ez a kod- vezményünk? — Hosszúlejáratú nagyon, Körülbelül tízezerötszáz év múlva szűnik meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom