Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. március 29. A francia szénbányászok sztrájkja Páriáé (MTI)) A francia szénbányászok és a kormány líépviselői között szombat óta szüne­telnek a tárgyalások és a sztrájk valamennyi szén- medencében tovább tart. A bányászok követelései­nek jogosultságát a kor­mány nem meri kétségbe vonni, a pénzügyminiszter azonban azzal érvel, hogy az állami alkalmazottak bé­rének egy százalékos eme­lése évi 370 millió frank többletkiadóst jelent, ezért r , —. ..... . . % « sétoja — a degaulieista ha­tóságok egy csapásra két legyet alkarnak ütni: a köz­véleményt a sztrájkolok el­len hangolni és megfosztani értelmétől a sztrájkharcot a dolgozók szemében azt állítva, hogy hasztalan esz­köz, mi vei — úgy mond — a munkabérek emelésével automatikusan növekednék az árak is. Az Humanité, az FKP lapja rámutat: a kormány be akarja bizonyítani, hogy a béremelés közvetlenül maga után vonja az árak h - j'* - * í • ■ • " - “■ >' *• -/ * ’■'t emelkedését', s bogy mind­ezért a lakosságnak kell fizetnie. A kormány arra készül, hogy amit az egyik kezével megad, azt a má­sikkal elvegye. A degaulle- ssta hatóságoknak ahhoz, hogy növeljék a bányászok és a többi dolgozó mun­kabérét, a pénzt onnan kell elvenniük, ahol van, vagyis a gazdagoktól — állapítja meg az Humani- té és hozzáteszi, hogy pél­dául az úgynevezett atom­ütőerő létrehozására fordí­tott hatalmas összegeket is sokkal ésszerűbb célok­ra lehetne felhasználná. Forbach, Lotharingia: A sztrájk hivatalos lejárata után sem voltak hajlandók a bányászok a munkát fel­venni, noha pénzbírság, börtön vagy elbocsátás ve­szélye fenyegeti őket. A képen: a hatóságok óvintéz­kedéseket foganatosítottak, rendőrök őrködtek a bá­nyák bezárt kapui előtt, Vasércbány ászok vonulnak Párizs felé, hogy élőterjesz­nék követeléseiket a kor­mánynak. A képen: A fel­vonuló bányászokat nagy tömeg éljenzi Párizs Pán­ttá nevű elővárosában Teljesen úíy modern városrész épül Moszkva szívében oak a sBén. a viüanyóram ára a vasúti díjszabások felemelése esetén teljesít­hetők a bányászok követe­lései. A kormány az inflá­ció veszélyének felidézésé­vel igyekszik a lakosságot a sztrájkolok ellen hangol­ni. A szakszervezetek kép­viselői a fegyverkezési ki­adások csökkntését és a részvénytársaságok nyere­ségeinek fokozott megadóz­tatását követelik« A különböző szénbánya- vidékeken újabb tüntető felvonulásokra került sor. A Lorraine-4 (lothará®- giai) ércbányáik 19 000 dol­gozója kedden a OQT és a CFTC jarvaateíárs a már­cius eleje óta tartó sztrájk felfüggesztése mellett dön­tött. A bányászok, a bánya­tulajdonosok és a kormány képviselőé kenkretaQnt- íervmciáa tárgyalják meg a bányák sorsát. A sztrájk első eredménye, hogy a bá­nyai gazgatéság visszavonta a felmondást és tárgyalásra kényszerült a bányászok főbb követelésetrSL fpCIS) Pária, (TASZSZ) A francia bérnyászsztrájk 19. napján az UMR párti Hátion azt állítja, hogy a ®tt*ájfc miatt a pénzügy­miniszter kénytelen „új be- véteB források9 után nézni, A tervek szerint vagy a vasúti jegyek árát «nelik M, vagy az adókat fogják növelni. Hy módost — mutat iá Baranov, a TASZS2 tadó­Jóí vizsgázott a kézimunka szakkör A tiazapüspőki lányok« asszonyok kéximunkaszak- fcöre a napokban befejező­dött. Molnár Jóasefnénak, a művelődési ház igazgató­jának irányításával renge­teg szép kötési, horgoiási ób himzési motívumot ta­nult meg több mint har­minc szakköri tag. Az elké­szített kézimunkákból a nemzetközi nőnapon kiállí­tás* rendeztek, melyet sok érdeklődő Maszkot (MTi) Mihail Poszohin aokú&í tér, Mosatva főépítésze kö­zölte. hogy a szovjet fő­város szívében befejezésük­höz közelednek egy tel­jesen elavult, kiöregedett városrész bontási munká­latai. A lebontott faépítmé­nyek és alacsony téglahá­zak helyén elkészül az Üj­Moszkvai írók tanácskozása A Lityeratumaja Gazeta részletes beszámolót közöl arról a gyűlésről, amelyet a szovjet főváros írói tar­tottak, az SZKP moszkvai városi bizottságában. A gyűlés résztvevői elítélték az ideológiák békés együtt­élésének gondolatát — s hangsúlyozták, hogy az irodalomnak fontos harci feladatai vannak a jelen­legi imperializmus ideoló­giája elleni, kompromisz- szu mókát nem tűrő harc- b&a. Artet j*evfi aaöes út, amely a Minszki műút tér­ségében gyorsan fejlődő új városrészeket köti össze Moszkva belvárosával. Az út mentén négy, egyenként huszonegy eme­letes modern lakóház épül. Az alsó emeleteken szín­ház, mozik, éttermek, bol­tok helyezkednek éL Az Üj~ Árba ton egyetlen keresz­teződés sem lesz. A gya­logosok földalatti aluljáró­kon juthatnak a másik ol­dalra, s így a gépkocsik villanyrendőr nélkül, aka­dálytalanul közlekedhetnek az ót teljes hosszában. Po- szohin szerint az új város­rész körülbelül három év 'alatt teljesen felépül. Az építkezés — buda­pesti fogalmakban kifejez­ve — körülbelül annyit je­lent, mintha a Nagykörút és a Madách tér között lebontanák a Dob utca kö­rül összezsúfolódott Tégi háztömböket, helyükben a Népköztársaság átjárnál jó­val szelesebb útvonalat és teljesen modern parkosított lakótelepet építenénk feL Franciaország hétfőn atomrobbantást hajtott végre a Szaharában A marokkói királyi pa­lota kedden reggel közle­ményt adott ki, amely sze­rint Franciaország hétfőn atomrobbantást hajtott vég­re a szaharai Hoggar-hegy- ség vidékén. Hasszán király utasítást adott külügymi­niszterének, hogy kéresse magához a francia nagy­követet és fejezze ki Ma­rokkó tiltakozását az atom- kísérlet miatt. Párizsban hétfőn este nem voltak hajlandók sem megerősíteni, sem cáfolni a szaharai kísérletről szóló marokkói béreiket. Hangoz­tatták, hogy az ilyen ese­tekben kötelező a katonai titoktartás. Ben Bella hétfőn este rádióbeszédet mondott az eviani egyezmények aláírá­sának első évfordulója al­kalmából, de semmiféle célzást sem tett az atam- rotoban társra. (MTI) Pályázati felhívás Mü.M. 601. az. Ipatí- tanuló Intézetnél e* 1983— 64. tanévre az iparttanulóte felvétele a köwstass® aee- tíut történik. L Mezőgazdaság gépsze­relő szakmára Szolnok me­gyéből 90 fő elsőéves tanu­lót veszünk fel hoJSégkum ellátással. Jelentkezés levélbal az intézet igazgatóságánál (Makó, Vöröseslilag ^u. 2—i.j — március hó 15-től. 2. Felvételi követelmé­nyek: 1948., esetleg 1947. évben született, általános iskola VIII. osztályát legalább kö­zepes eredménnyel végzett fiatalok jelentkezhetnek. Kérelemhez csatolni kell a következő okmányokat: ált. iskola Vili. oszt. félévi bizonyítvány másolat, szü­letési anyakönyvi kivonat, SZTK központ által kiállí­tott — és az orvosi vizsgá­latok eredményével ellá­tott — egészségügyi törzs­lap, kitöltött jelentkezési lap és szülői nyilatkozat (üres eü. törzslapot és je­lentkezési lapot kérésre megküldünk), továbbá álla­mi gazdaság, gépállomás, gépjavító vállalat, vagy tsz garancialevele, hogy a ta­nulót eredményes szak­munkás vizsga után szak­májában attralmsanl fog­ják. A korhatárt a honvéde­lemről szóló 1960. évi IV. törvényben foglaltak alap­ján kell betartani. A jelentkezők felvétett vizsgát kötelesek tenni re intézetben, amelyre június 20-tól július 15-ig terjedő időszakban behívót kapnak. A felvételi vizsga anya­ga: gyakoris#, magyar he­lyesírás és nyel vtan, bús- lánc alapműveletek egére számokkal, törtekkel, Bék­és testmértani számítás*, fizika: alapfogaknak, fény­tan, hőtan, mechatak* elektromosság, történetem — társadalomiaméra*. A felvételt nyert tanuló­kat írásban értesítjük • szeptember 1-i bevonulásra és részletes útmutatást kül­dünk erre H hogy wOym felszerelést bew»* —— níkfcal az intézetbe" A British Medical Jour­nal nevű angol orvosi senk- lap szerint a jodkFkészft- mények védelmet nyújta­nak a radioaktív sugáőárta- tommal szemben. Mm* mondják, elsősorban a pajzsmirigyet óvják meg a sugárzás tares hatásától, ' .Millenniumi emlékmű avatás Varsóban a IS éven aluli gyermekek száma. Az iskoláskorúak csaknem 100 százaléka — s ez a népi hatalom egyik nagy vívmánya — iskolába is jár, mert egyrészt az ál­laim levette a szülők váüai- rói a taníttatás terheit, másréstt pedig nincs szük­ség már otthon az egykor — főleg fiúim — látástól vtakulásig keményen dolgo­zó gyermefckézre. A lengyel államnak tehát fokozott crőfestttéseket kellett tenni a gyorsan gyarapodott ifjú nemzedék iskoláztatásának biztosítására. De ehhez el­sősorban több iskolára volt szükség, a háborús rombo­lás pedig re iskolaépülete­ket sem kimébe. Ebben a nehéz helyzetben megmoz­dult a társadalom: 1968 no- vesnberéfaesa megindult az hkoinópítéi társadalmi ak­ciója ói létrejött ennek anyagi bázisa, a társadalma pénzalap. A lengyel Nem­zeti Egységfront Országra Bizottsága azonnal az akció élére állt, ém már 1959 vé­gén büszkén jelenthette: a lengyel nép közel 100 009 zlotyt gyűjtött össze re is­kolaépítés céljaira, Az évek során Lengyú- ocBeág történelmi mérföld- kőttSZ A*«"«**- ~ nefc 1000. évfordulójához. A ntiUermium küszöbén — 1959-ben — a Lengyel Egyesült Munkáspárt kiad­ta a jelszót: ünnepeljük a lengyel állaim 1000. évfor­dulóját aksaá, hogy 1000. is­kolát építünk gyermekeink­nek. Ettől kezdve az iskola­építési akció a millennium méltó megünneplésénél: leg­fontosabb területe lett, mindenegyes új iskola pe­dig a társadalom áldazat- késreégének vasba és be­tonba épített «müékműve. Innen re elnevezés: jnú iwiimani emlékmű". S most térjünk vissza re aektroahn utcába. Az 99. márna iskola egyike annak re 979 iskolaépületnek, amely re akció megindu­lása óta a társadalmi alap­ra összegyűjtött 4743 millió súotybói épült Be re idődé a lengyel hadsereg harco­sainak adományaiból nőtt tű a földből, s a katonák moot büszkén nézik a bol­dog gyermeksereget. Ez az iskola tehát kettős jelkép: a társadalmi segítőkészség, valamint a nép és hadse­reg szívekben gyökeredző barátságának szimbóluma. Már több mint 3 éve étók Varsóban és sok ilyen szív­ctertaő sraménysa rásat Mert Lengyeloiszág- ban minden nap ünnep, a társadalom áldozatvállalá­sának ünnepe. A 750 éves fennállását ünneplő Sara városka lakói saját erejük­ből kul túrházat építették; a káelcei vajdaság népe meghirdette a „kieicei fiád évét", s ennek keretében több mint 200 kilométer utat fektetett le állami se­gítség nélkül; a koszúirai vajdaságban a „legszebb város és falu" mozgalom keretében tavaly 49 millió zloty értékű társadalmi munkát végeztek; a lengyel ifjúság 1962-ben országszer­te 18 millió fát és cserjét ültetett; a varsói fiatalok és öregek pedig munkájuk «tán parkosítják, csinosít­ják a fővárost. Még soral­hatnám tovább a példákat, de talán mindennél többet mond az, hogy a lengyel nép tavaly 1,4 maüárd zloty értékű társadalmi munká­sai gazdagította hazáját A szociológusok már most, a történészek majd évek múltán foglalkoznak annak felderítésével, vajon mi ösztönzi a lengyeleket a nép történelmében ilyen példa nélkül álló társadal­mi megmozdulásokra? Előz­zük meg e jelenségek hiva­tott elemzőit, s engedjék meg, hogy a kérdésre egy igaz történettel válaszoljak: Nemrégiben Alsó-Sziléziá­ban jártam. Utazásaim közben elérkeztem egy fa­luba, amely mellett éppen villanyvezetéket építettek. A helybeliek etonnratták. hogy a vezet®: építésével a felszabadulás előtt már a környék ura is megpróbál­kozott, de akkor a falu la­kói — tudva, hogy a tőkés a villanyt csak a bányáiba aíkarja bevezetni a még na­gyobb munkáshajsza, s ez­zel együtt a nagyobb ha­szon céljából — nem voltak hajlandók résztvenni a munkában, inkább máshol keresték meg a kenyerüket. Mindezt éppen vasárnap mondták el nekem, nem sokkal azután, hogy a falu apraja-nagyja visszajött a vezeték-oszlopok felállításá­nál végzett társadalmi munkaakcióbóL „Most mindenki szívesen segít, nem úgy, mint régen. Most magunknak dolgo­zunk" — mondták a pa­rasztok. Ess re utolsó mondat ra­gadott meg. Az állam vil­lamosít, de a falu népe is segít, még pedig önzetlenül, mert úgy érzi „magának doigoaik.’' A lengyel nép re idegen elnyomás, a tő­kés rendszer évtizedei után 1945-ben érezte ismét: övé re ország. Azóta nemcsak érzi, hanem érti, tudja is, hogy munkája gyümölcsét ő élvezi, valóban magának dolgozik. S hogy ex aesn közhely, nem puszta sad­ism. hanem a tettek men- gáté ereje, arra ékes bizo­nyíték az 59. számú „míM MnoümÁ emlékmű.” Pálos Tamás A nwpofcban résztvettesna egy várnái emlékműavatá- • son, amelyet a lengyel ál­lam fennállásának 1000. év­fordulója alkalmából ren­deztek. De az emlékmű nem volt letakarva, mert cáyan nagy leplet egére Lengyei- oraziágbaii nem találtak. Az átadók stem „személyisé­gek” hanem a lengyel had­sereg ifjú katonái és iSsaS- M váltót A ^üegUleíódött átvevő“ örömteli ».egbáae- tását pedig közel 1000 vi­dám gyerek teljesítette. S hogy a történet még far­osább legyen, ató is eüára- lom, hogy az emlékmű toést- eméb&ieu, a főváros kös- pootjában vsa és m neve — 39. szánná általános iskola, Igne. Semmi tévedés, b- soia-emiétemdvet avattak a lengyel főváráéban. Törié n^e pedig a kővetttenő íengyeiországban a fel- szabadulást követő években a természetes szaporulat re- kortísaámat ért eL 1963-ben és 1955-ben pL a legmaga­sabb volt Lengyelország ed­digi történőmében: 10,5 ea- reúés ée csak l#SO-tói kea- dett csökkenni a legutóbb — 1961-ben — megállapí­tott évi 13,1 ezrelékre!. Ily- módon 1960-től 1900-ig két ül «Hajéval Mhreksdtóf

Next

/
Oldalképek
Tartalom