Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-02 / 27. szám
Mat ' Á Jtta^afsas Népfront képvisel©^ jelöltjei Nemzetközi szemle HETI RADIO MŰSOR * CSALÁDI KÖRBEN A TITÁSZ szolnoki városi üzemvezetősége műszaki és fizikai szocialista brigádja elhatározta, a tanécsvá- lasztások tiszteletére a szolnoki városi tanács áltál megrendelt közvilágítási A bőség társadalmának alapja /Magyarországon a mos*” toha történelmi sors nem kedvezett az ipari fejlődésnek. Hazánk majd négy évszázadon át idegen hódítóknak szolgált éléskamrául s a látszatfüggetlenség szomorú emlékű éveiben már nem tudott lábra- kapni az erős versenytársaiktól szorongatott magyar ipar. Pedig ipar nélkül nemcsak félkarú óriás a nemzet, de nem képzelhető él a művelt és a szociális egyenlőséget megteremtő társadalom. Vézna éa csenevész gyáraink urai nem tudtak ellentállni a hatalmas földbirtokok kegyetlenül összeharácsolt vagyonának: kulturális életünkben buján tenyészett a partíkularizmus, közéletünket pedig az ösz- szeköttetések és a tekintélyek uralma jellemezte. Az előrelépésnek tehát a fejlettebb ipar képezte legfontosabb feltételét, annál is inkább, mivel a mezőgazdaság technikája is lassan már műemlék számba ment, A költő hasztalan követelte, hogy a munkás érdekében gyá- molítsák a gyáripart: a régi Magyarország vezetői inkább lemondtak az iparosítás hasznáról, csakhogy ne kelljen gyarapítani a proletáriátust. Sorsukat azonban nem kerülhették él: a felszabadító Szovjetunió segítségével az ország dolgozó népe 1945- ben megdöntötte uralmukat. A újjáépítés legfontosabb feladatainak megvalósultával megkezdődött hazánk iparosítása. A tennivalók sürgettek, hiszen az állami kézbe került üzemek szervezeti változtatásai messzemenően nem tudták kielégíteni a kulturált és civilizált körülmények közé került dolgozók igényeit. Ráadásul pedig az emberek politikai nevelésének, intelligenciájuk növelésének is komoly lehetőségei nyíltak az üzemek közösségeiben. Az erőfesztéseket siker koronázta. Kétségtelen ugyan az is, hogy súlyos károkat eredményezett a túlzott önéllátásra törekvő és a hagyományokat elhanyagoló szűklátókörűség. de ma már országunk ott tart, hogv nemcsak nem szorul külföldi kölcsönökre, de maga nyújt hitelt ai elmaradott új államoknak. Ez pedig annyit Jelent, hogy iparunk nemzetközileg versenyeképessé vált. Mindez persze olyan adatokat is jelent, mint a felszabadulás előttinek négy és félszeresére emelAugusztus elseje helyett február 24-re A TIT ÁSZ dolgozóinak nagyszerű vállalása a tanácsválasztások tiszteletére kedett termelés, amely a nemzeti jövedelem kétharmadát adja, vagy az 1938- as évi munkáslétszámhoz képest közel háromszorosára nőtt munkásosztály. Amíg az utolsó békeévben 140 kilowattóra villanyáram esett egy lakásra, addig most majdnem ezer, az egy emberre jutó cipők mennyisége pedig megtízszereződött. S ez még csak a kezdet. 1980-ban iparunk már húszszorosát fogja termelni a felszabadulás előttinek. A legfontosabb azonban, hogy megszűnnek az első időik szertelenségei és ingadozásai. Hazánk ma már nem áll gazdaságilag sem egyedül, hiszen a legutóbbi években megizmosodott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának teljes- jogú tagja. Az ennek keretében létrehozott pontos munkamegosztás rendkívül előnyös területet juttatott nekünk. A gépgyártásban ugyanis rendkívül sok tényező ösztönöz a technika fejlesztésére. Hogy milyen jól álljuk meg ennek á követelménynek a próbáját, azt éppen a világsikert aratott DK—4-ee traktorunk bizonyítja. Mindemellett persze továbbra is fejlesztjük hagyományos és munkaigényes iparágainkat: a híradástechnikai és a műszeripart. Éppen a közelmúltban kötöttünk előnyös szerződést hazánk alumíniumvagyo- nának feldolgozására, amit eddig energia hiányában nem tudtunk teljesen hasznosítani. Kérdezheti mindezek után az olvasó, hogy mindebből mit kapott és még mire számíthat Szolnok megye. Mindenekelőtt feleslegesnek látszik a lokálpatrióták mindenféle aggálya, hiszen ha a szocialista országok egyszerre lépnek be a kommunizmus időszakába, akkor miért pontosan megyénk maradna ki a nagy átalakulásból. Megyénkben valóban nehezebb az iparosítás, több ezen a téren a probléma. Az Alföld ásványi kincsekben szegény, jobbára könnyűipari üzemek telepítése gazdaságos itt. Annak ellenére, hogy az elmúlt tizenhét esztendőben bizony elkerülték a figyelmet az olyan kérdések; mint a nők foglalkoztatottságának megoldása, józan mérlegelés után nem panaszkodhatunk. O lyan nagy üzemek épültek fel szűkebb hazánkban, mint a Tisza- menti Vegyiművek vagy a két. több szsáz munkást foglalkozik fó jászberényi Napirenden a koratavaszí teendők A megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői és aZ illetékes ifányítószer- vek vezető szakemberei pénteken a Földművelésügyi Minisztériumban tárgyalták meg a mezőgazdaság sorohkövetkező feladatait, az új gazdasági év tervének teljesítéséhez szükséges előkészületeket. Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg a ta- nácsl*ozást, majd Keserű János miniszterhelyettes ismertette az idei termelési előirányzatokat, továbbá az állattenyésztés átteléltetésé- vel és a koratavaszi növényápolással, a vetés előkészítésével kapcsolatos tennivalókat. Hangsúlyozta, hogy az 1963. évre élőirányzott 14 százalékos termelésnövekedést csak úgy érhetjük d, ha az elmúlt évek tapasztalatai alapján a mezőgazdaság minden ágában megjavítjuk az irányító és szervező munkát. Mínusz 26 fokot mértek Szolnokon Szolnokon péntekre virradó hajnalban — idei rekord' hideget — mínusz 28 fokot mértek, így éjszaka Szolnok volt az ország leghidegebb körzete. Reggelre teljes egészében befagyottá Tisza. Szolnokon a gyógyfürdő termálvizének kiömlőhelyén pár négyzetméternyi területen tartotta magát a víz és most ez a rész is jég alá került. A Tisza jégpáncéljának vastagsága átlagosan 40 centiméter. A hideg éjszakán sokat szenvedtek az állatok is. A külterületeken a meggémbere- dett madarak százait gyűjtötték össze a gyerekek. A lakott területeken egyre több mezei madarat lehet látni, amelyek élelmet és menedéket keresve húzódnak be a földekről. A nagy hideg erősen próbára teszi a termelőszövetkezetek állatállományát is. Azokon a helyeken, ahol nem termálvizes kutakkal rendelkeznek, minden vízlelőhely befagyott. A I ísza jégtorlaszain Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság és az ÉM. VI. számú Kőbánya Vállalat közösen robbantja a jégtorlaszt. A Vízügyi Igazgatóság két jégtörője a ,,Tárcái” és a »Jégvirág” a Tiszalöki Vízierőmű fölött állandóan töri a jeget, nehogy újabb torlasz keletkezzen. Fábián Imre a „Jégvirág” kapitánya a jégtorlaszokat figyeli Kőtelkiek az exportért A zöldségtermeléséről híres kőtelki Ezüstfcalász Tsz évenként több száz vagon zöldségfélét exportál a nyugati országokba. A külföldi vásárlók igényesek az áru átvételénél, szeretik ha megfelelően válogatott, jó minőségű főzelékfélét kapnak. Az áru válogatása, osztályozása megfelelő szakképzettséget igényel. Épp ezért a tsz vezetősége háromnapos tanfolyamot rendezett a tsz asszonyai és lányai részére. Horváth András, a MÉK termelési osztályának vezetője — a palántaültetéstől a betakarításig — megismertette a résztvevőkkel a korszerű termelési és csomagolási eljárásokat Zugló üzemei továbbra is segítik megyénk szövetkezeteit Négy év óta hagyományossá és rendszeressé vált a Budapest XIV. kerületi üzemi munkások és a Szolnok megyei termelőszövetkezetek tagjainak találkozása. A zuglóiak szívesen és sűrűn látott vendégek megyénk közös gazdaságaiban. Résztvesznek a tsz-ek vezetőségi és közgyűlésein, s ellátogatnak a pártszervezet rendezvényeire is. Az üzem gazdasági vezetői és pártmunkásai átadják gazdag tapasztalataikat segítik a szövetkezetek politikai megszilárdítását Jónéhány Tsz-ben rendbehozták a számvitelt és megtanították a könyvelőket a gazdasági elemző munkára. A zuglóiak sohasem mondtak nemet, ha a tsz-ek vezetői gépek beszerzésére, kijavítására kutak fúrására, vagy öntözőberendezések szállítására, alkatrészek pótlására kérték őket. Az anyagi és technikai támogatás mértéke forintokban is mérhető. Anélkül, hogy lebecsülnénk ennek jelentőségét, sokkal számottevőbb az üzemek politikai és er. kölcsi segítsége. Az ipari munkások és a szövetkezeti gazdák között elvtársi és baráti kapcsolatok alakultak ki. A megyei pártbizottság vezetői többször találkoztak a tsz patronázs munka irányítóival, s tájékoztatták Halló in nePLflP... — Tessék! — Szűcs Antal vagyok, a tószegi Dózsa Tsz elnöke. — Igen, értem a kérdést. Hát kérem én. még mindig annak örülök a legjobban, hogy a múlt évet az árvíz és az aszály ellenére sikeresen zártuk. Ma reggel végigjártam a határt és megnéztem az üzemegységeket. Az is jó érzéssel töltött el, hogy állataink jól bírják ezeket a hideg napokat, eddig még nem történt semmi baj, egyetlen jószág sem betegedett meg. A takarmánygazdálkodás is kielégítő, minden szél szénéra és abrakra nagyon vigyáznak a tagok — hiszen ki tudja, meddig tart ez a 'tél. — Hogy bosszankodtam-e? Az embert mindennap éri valami bosszúság. Elcsépelt dolog, de nekem Is azt kell mondanom, mint más mezőgazdasági dolgozónak. Manapság nekünk a legtöbb bosszúságot az időjárás okozza. Az emberek ma reggel is kimentek a határba, de délben be kellett Jönniük, nem bírták a nagy hideget. A nehéz körülmények ellenére csütörtök délig már 150 hold búzáná] elvégeztük a fejtrágyázást. őket a szövetkezetek helyzetéről. A napokban Kökény István, a megyei pártbizottság titkára, Molnár György, a megyei KISZ bizottság titkára, valamint a járási pártbizottságok közgazdasági titkárai látogattak él Budapestre. A zuglói Alumíniumgyár kultúrtermében az üzemek, vállalatok, intézmények Igazgatói, párt- és KISZ titkárai és a patronázs munka felelősei jöttek ösz- sze. A tanácskozáson részt- vett Gábor Márton, Tóth György, a XXV. kerületi pártbizottság titkárai és Kikillai Sándor, az Alumíniumgyár párttitkára, a tsz patronázs munka megyei irányítója. A zuglói patronálókat Kökény elvtárs tájékoztatta a megye termelőszövetkezeteinek tavalyi eredményeiről, s az idei tervfel- adatokról, Elmondotta, hogy 1961-es zárszámadás után 29 gyenge tsz-t tartottak nyilván a megyében. (Itt a jövedelem évi nyolcezer forint alatt volt.) Ezek fele megerősödött Néhány újabb tsz azonban a gyengék listájára került. Most együttesen 22 — tehát kevesebb, mint tavaly — a gyenge tsz-ek száma. A megyei pártbizottság nevében Kökény elvtárs köszönetét mondott az üzemek segítségéért. Nagyra értékelte munkájukat. — Mint mondotta: hozzájárultak ahhoz, hogy a gyenge szövetkezetek megszilárduljanak. Arra kérte a megjelenteket, hogy továbbra sem feledkezzenek meg a Szolnok megyei szövetkezetekről. Miben segíthetnek a zuglói üzemék? Kökény elvtárs a következőkre kérte őket. Elsősorban politikai és erkölcsi támogatást adjanak a tsz-eknek. Erősítsék a pártszervezeteket és segítsenek a tsz-ek megszilárdításában. Több közös gazdaság nem szorul rá a patro- nálásra, de a gyengék annál inkább igénylik azt. Ha a gyenge tsz-éket sikerül felzárkóztatni a közepesek sorába, ez egy év alatt 200 millió forint pluszt jelentene a népgazdaságnak. A megyei pártbizottság és a tanács továbbra is megkülönböztetett módon segíti a gyenge szövetkezeteket- Egyszerűsíti vetésszerkezetüket több szakembert, ' műtrágyát, növényvédőszert és beruházási hitelt kapnak; Az idei tervfeladatokról a következőket mondotta Kökény elvtárs. Tavaly 97 ezer holdat öntöztünk a megyében. S az idén is szeretnénk ennyit. Megkezdődik a második tiszai vízlépcső és tároló építése, mely 1975-ig fél millió hold öntözését teszi lehetővé. Ebből Szolnok megye — mint az ország legcsapadék- szegényebb megyéje — 350 ezer holddal részesül. Megépül a kunsági és a jászsági főcsatorna. Kisújszálláson öntözőgépjavító üzem és öntözési szakiskola, Karcagon öntözőmesteri iskola létesül, A zuglói üzemek sokat segíthetnek a tsz-ek öntözőgép javítási problémájuk megoldásában. A tsz-ek gépesítése egyre növekszik. Ez szükségessé tette, hogy az idén génjavítóműhelyeket létesítsünk a tsz-ekben. Ezek üzemszervezési, felszerelési gondjai szintén megoldásra várnak A tsz-ek bizonyára kérni fogják ehhez az üzemek segítségét. Megyénkben rendkívül kevés a fa. Ezért 1970-ig 25 ezer hektárral akarjuk növelni az erdőterületet. A fásítás megoldásában szintén segíthetnek a zug'Óf üzemek. — m. 1. -s VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) XIV, évfolyam, 27, szám, , Ara: SO fillér 1963, február szombat, fejlesztési munkáját 1963. augusztus 1-f határidő helyett a tanácsválasztások napjára, azaz február 24-re befejezi. A műszakiak Bozóky , Sándor üzemvezető, a fizikai dolgozók Gyöngyösi Sándor brigádvezető irányításával még az év elején megbeszélték a feladatokat és brigádgyűlésen kezdtek a rendes tervükön felüli vállalásuk kidolgozásához. Ennek nyomán 150 modern higanygőz közvilágítási berendezést szerelnék fel a vasútállomástól a Beloiannisz út baloldalán a Sütő utcáig, a jobboldalán a 33- as Ruházati Boltig. A köz- világítási fejlesztési munkálatok mintegy félmillió forint értékben készülnek. E verseny eredményeképpen ezidáig már száz köz- világítási berendezést fel is szereltek; Szlama Ferenc levelező
