Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-19 / 41. szám

WVtAS FBObtfrA&Jaí SQYSSViJSTSiL] S201NOK jjs / t- a A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 41. szám. Ara 50 fillér 1963. február 19. kedd. Üzem­szervezéssel • • Ötezer tsz nyugdíjas félmillió vagy túlórával M egyénk ipari üzemei­nek 1962-ben elért termelési eredményeit vizs­gálva először — mint az évek hosszú során át be­lénk rögződött legfontosabb mutató — a tervteljesítés tűnik szemünkbe. Ha a tervteljesítés pozitív — te­hát száz százalékos, vagy magasabb — megnyug­szunk. Az illető vállalat vezetői és dolgozói vállalt kötelezettségüknek eleget tettek, az összefüggő nép­gazdasági tervnek egy bi­zonyos részét hiánytalanul megvalósították. Azt azon­ban eddig nagyon ritkán elemeztük, hogy a szocia­lizmust építő munkánk oly fontos tényezőjét, mint a' vállalati tervek száz szá­zalékos teljesítését vajon a szocialista munkaviszonyok­nak megfelelően, a dolgo­zók munkához való jogai­nak betartásával érték-e el üzemeink. Ékről az oldaláról vizs­gálva ipari üzemeink tava­lyi munkáját, nem túlsá­gosan megnyugtató képet kapunk. Huszonhét válla­latitól tartott vizsgálat ta­pasztalatai alapján 1962- ben a túlórák száma to­vább emelkedett. A megye állami iparYállatai 130 900 órával, 24,3 százalékkal több túlórát használtak fel, mint egy évvel előbb. Az emelkedés — a tervezett létszámnövekedés ellenére következett be, — ami még csak súlyosbítja a helyzetet. F elmerül a kérdés; mi indokolja a túlórák Ilyen nagymérvű emelkedé­sét. E kérdésre a szakszer­vezeti bizottságoktól és a vállalatok igazgatóitól el­fogadható választ alig­ha kaphatunk. A nagy­mérvű túlórázást egyedül indokolhatja a külkereske­delem későn és utólagos kívánságokkal kiegészített igénye és ebből kifolyólag az export határidőre való teljesítése. Előfordul az is, hogy az import alapanya­gok a meghatározott időn túl érkeznek és a termelés­kiesést csak túlórázással lehet pótolni. Egyes vállalatok az idény- jelleggel indokolják a fel­használt túlórákat; mint például a törökszen tmikiós4, Baromfifeldolgozó Vállalat és a Dohányfermentáló Vál­lalat. Ezek a vállalaton kí­vüli általános okok azon­ban még nem teljesen el­fogadható magyarázatok a közel 25 százalékos túlóra- emelkedésre. A vizsgálat és a minden­napi élet tapasztalatai azon­ban azt mutatják, hogy a túlórák jelentős • részét vál­lalaton belüli hiányosságok idézik elő. A szervezetlen­ségről kellene itt elsősorban beszélni. A munka és a£ üzemszervezés gyengeségé­nek gyakran tapasztalt bi­zonyítéka, hogy a hónap vagy a negyedév első félé­ben kapunbelüli munka­nélküliség van. így több vállalatnál — Járműjavító­ban, Tisza Cipőgyárban, Mezőgazdasági Gépjavító­iba» — a tervtóljesítésésrt és nem utolsósorban az ez­zel járó prémiumért ne­gyedévi és évvégi hajrák követik a pangást. És ilyen­kor különösen túlzott mér­tékű a túlóra felhasználás. Az ütemes termelés meg­szervezését sokhelyütt a gazdasági és műszaki ve­zetés a számára sokkal ké­nyelmesebb — túlóra el­rendelésével igyekszik el­odázni. Megállapítást nyert az is, hogy a sok túlórát a dol­gozók viszonylag kis rész» használta fél. Nem ritka eset, hogy fontos munka- területeken — és ami még ennél is súlyosabb — egészségre ártalmas helyen, csökkentett munkaidőben dolgozókat túlóráztatnak. Többek között a Tiszamentt Vegyiművek szakszervezeti bizottságának hozzájárulá­sával Ábel István ólmozó 31,5, Báli József lakatos 125,5 túlórát teljesített De az is előfordul, — mint a Tisza Bútorgyárban, — hoey a művezető Bíró Anna fiatalkorút túlóráztatta. A helyenkénti mértékte­len túlórázás azonban már tűrhetetlen, összeegyeztet­hetetlen a rövidebb mun­kaidőre való áttéréssel kap­csolatos célkitűzéssel és csorbítja a dolgozóknak a pihenéshez való jogát. A túlórák növekedése hamis képet mutat a termelékeny­ségről és a bérarányok­ról. A gazdasági és szak- szervezeti vezetésnek haté­kony intézkedésekéit kell tennie a túlórák számának csökkentésére, a törvény­telenségek felszámolása ér­dekében, főként megalapo­zottabb tervezéssel, a vég­rehajtáshoz szükséges hat­hatós intézkedési terv ké­szítésével, a munkaszerve­zés megjavításával, a mun­kástól független és függő veszteségidő csökkentésével, megfelelő gyártmány tech­nológiai utasításának idő­ben történő kiadásával és betartásával, rendszeres ka­pacitásvizsgálattal, a szűk kapacitások bővítésével. Ezenkívül főleg ütemes termeléssel, a negyedévi és évvégi hajrá megszünteté­sével, a tervszerű szak­munkásképzéssel, munkaerő átcsoportosítással és szük­ség esetén szigorú felelős- ségrevonás alkalmazásával. A z üzem' szakszervezeti bizottságoknak — a népgazdasági érdekekre va­ló hivatkozással kért túl­órák szükségességét — . rendszeresen ki kell vizs­gálni, és csak indokolt eset­ben adják hozzájárulásukat. A túlórafeihasználást rend­szeresen ellenőrizzék és szükség esetén a felelősoég- revonást is a szakszervezet kezdeményezze. Állandóan tartsák szem előtt, hogy a túlórák csökkentése nem­csak műszaki, szervezési, hanem elsőrendű politikai feladat is, meri a párt gaz­daságpolitikája helyes vég­rehajtásának, a dolgozók törvényben biztosított jo­gainak és a munkaidő csök- sentésének fontos előfelté­tele. 13. J4 munkaegysége A családtagok, az asszo­nyok és a fiatalok mellett tavaly mintegy ötezer nyug­díjas vállalt rendszeres munkát a tsz-kertészetekben, a növényápolásnál és az ■állattenyésztésben. A ter­melőszövetkezetek a teljes munkabírású tagokéval azonosan számolták el bé­rüket: az éwégi zárszám­adáskor félmillió munka­egységre fizettet ki Jöve­delmüket. A kétezerháramszáz hol­das tiszainokai Szabadság Termelőszövetkezetben hu­szonhat nyugdíjas segített az időszerű tennivalóknál. V Tóth Mihály, aki a község egyik leghíresebb jószág- gondozójának a hírében áll, egész évi szorgalmas mun­kával ezerszáz munkaegy­séget gyűjtött össze. Annak ellenére, hogy a szövetkezet csak közepes eredménnyel zárt, többes között huszon­hét mázsa búzát, tizenegy mázsa árpát, cukrot és hat­ezer .forint készpénzt ka­pott. A szorgalmas idős ember havi keresete ezer­nyolcszáz forintra tehető. Háromszáznál több mun­kaegységre fizették ki az évi járandóságot Győri Istvánnak, id. V. Nagy Lászlónak a tsz másik két nyugdíjasának is. A jász­telki Tolbuchin Temelőszö- vetkezetben ötvennél több nyugdíjas munkálkodott a kertészetben, a házkörüli teendők ellátás ánáL A kö­zös gazdaság az öregeknek tízezernél több munkaegy­ségre fizette ki az évi munka után járó részese­dést. Jó eredménnyel zárultak az elmúlt évre meghirdetett ifjúsági termelési verse­nyek. A megyében nyolc­ezer résztvevő jelentkezett, háromezerrel több, mint az előző évben. A 80 mázsás kuaorics- termeiésí mozgalomban résztvevő ifjúsági munka­csapatok többsége nagyobb terméseredményt ért et, mint termelőszövetk^secé- ne« átlaga. Ehhez a vetél­kedőhöz 128 brigád csat­lakozott 3200 holdon. A termést persze befolyásolta a kedvezőtlen időjárás, így néhány munkacsapat fel is bomlott, mert tengerijüket már év közben besílózták. Jól dolgoztak a vezsenyi Tiszamenti Tsz fiataljai, akik 30 kát. holdon 59 mázsa kukoricát termeltek holdanként míg a tavalyi átlaguk csak 35 mázsa volt. Dicséret illeti a Középtiszai Állami Gazdaságban Bod­nár Zsuzsa lányosa pa'cát. metrt száz (holdas terüle­tükről 44 mázsa tengerit takarítottak be holdanként. Cukorrépa és napraforgó tenyésztésben nincsenek kiemelkedő teljesítmények. Általános tapasztalat, hoer 1961. évhez képest a KISZ tagok mupkája'— az egyes helyeken mért alacsonyabb eredmények ellenére is — javult. Sikerült bebizonyí­tani. hogy a fiatalok meg­felelő segítséggel jobb ered- máayek «Jéaíeé*« la képe­MA: Gazdagodé város * fiatal választók. fiatal jól Sítek m Andor bácsi és a diófák • Madárijesztő * Brigád a pult mögött m Vasárnapi sport­eredmények Ez » kép bizonyítványosztás után néhány perccel ké­szült. A Törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium két negyedikes diáklánya izgatottan hasonlítja össze a félévi „bizlt”. Czicze Mária ég Farkas Rozália egyfor­mán jó tanulók, köztük csak minimális a különbség FARSANG 1963 Farsangi tupir Azon szerencsések közé tartozom, kiknek sikerült végignézni vasárnap dél­után a megyei fodrászklub Ságvári Művelődési Házban rendezett fésülésd bemuta­tóját. S most meglehetősen zavarban vagyok. Mert ho­gyan is tudnám szavakba Önteni, az olvasó élé vará­zsolni mindazt a sok mes­terien ravasz hullámot, kü­lönleges frizurát, amit lát­tam. Üjabban ugyanis a hullámvezetés dominál, az eddigi nagy tupirozási láz lelohadt, felcserélte az enyhén tupírozott, nagy hullámokba simuló, lágy, nőies és határozottan dó­sek, mint a gazdaságuk át­laga. Most kevesebb mun­kacsapat bomlott fel, mint- azelőtt. A baromfitenyész­tők egyrésze azért maradt ki a vetélkedésből, mert több tsz-ben beteg»:- pusz­tította az állományt. A ti- szasasi Rákóczi Fsz c. pomfigondoEóí viszmt or- r gos szinten >s éier.jam­mert 1800 tojótyúknál ' - átlagban 160-au tojást ■. mot értek ®íl Nagy volt a küzd megye traktoros b: között. Samu Lászi tagú munkac api műszaknormát t ’t erőgépenként. Az egyéni ven g /:ö- zőtt szintén »of ed­mény, főleg és szarvasmar kés­ben. Dankó K­berényi Mrd«- Tsz sertésgond' ben még helyt -t el, tavaly pedig urszá­gc® döntőbe it terült. Az ifjú tehenészeknél Feke- te Sándort említjük meg. Ő a áss jeli v‘5rös Csepel Tsz-ben doígozik. Az általa gondozott tehenek tejter­melése megközelíti a 4200 litert, a borjú szaporulat pe­dig SZU-: százalékos. A traktorvezetők közül Csőke inoe ás Kovács Imre munkáját érdemes megemlíteni. DT—54 es gé- pükk 566 mŰ3zaknormát tudtak tel jesíteni a Surjánj ÁH* Gazdaságban. Ver- ocarsztek a * úsaoaöataúca­nyös megoldás — a nappali frizuráknál. No, de farsang van, s a figarók ötlete kifogyhatat­lan. S elismerés illeti me­gyei fodrászainkat, kik a béli frizurák készítésében is nyugodtan versenyre kelhetnek a pestiekkel, sőt! Vetekedhetnek a nyugati, bizarr megoldásokkal. Fé­sültek herceg- ~A koronára emlékeztető, <i legyező- és pávát ollszerű - s is, és a tupírozá j magasiskolá­jának kiváló bizonyítványát nyújtanám át valameny- nyiüknek. S a forma csak az egyik rész? munkájuk­nak. Hát még a színek! A platinaszőké tói kezdve a citromsárgáig (!), a halvány rítók is. Sz. Nagy László k-rcagi konbájnos 128 ki s eredményt t -i -J-as géppel). A d- ztó ünnepélyt már aus elején rendezi m= a 3Z megyei bízott­r>á?iSL \ se:n> 'veti résztvevő " ■ .. ifj' ág « szc­uaii^T: iusért" mozgalom znunka követelményének teljesítése ellett a tanulás, a kultúr« és sport terüle­tén is eVr-.'.r» ; -ptefe, ezen­kívül növekedett öntudatuk, a közös iránti féleiőségér- zetük. színéig, a vörösnek hatte!« árnyalatáig olyan sziner­giát produkáltak, hogy csak bámultunk és csodáltuk a technika, s a mesterkezek ügyességét. És őszintén aggódtunk azért, mit fog szólni holnap a főnök, ha citromsárgái piros, lila és rózsaszín mun­katársnőit meglátja az iro­dában, vagy a műhelyben? Szakemberek megnyug­tattak, nincs ok aggodalom­ra, mert legtöbbje csak sei­nes lakkal készült, s szinte valamennyi lemosható. A csillámport pedig ki lehet fésülni a hajszálak közül. —• túri — Eleven űrrakéta Jászberényben (Tudósítónktól.) Jászberényben vasárnap délután rendezték az úttö­rők nagy karneválját. Az ünnepség színhelyéül a Le­hel Művelődési Otthon szol­gált, ahol a városi úttörő­elnökség nevében Erős Im­re KISZ-titkár üdvözölte a megjelenteket Feszült izgalom előzte meg a jelmezesek felvonu­lását. „Nemzetközi mére­tekről" fekete néger és sár­ga kínai gondoskodott; az ipart lisztes molnár és kor­mos kéményseprő képvisel­te- míg a gyűi löszén vedéi rt libbenő ruhájú papírszalvé­ta, Nem maradt távol a mesék Seherezádéja és Chaplin megszemélyesítőié sem. Merész és áttétes jel­mez volt a baba-hintőpor doboz, kedves a gésa, karcsú és romantikus Robin HoocL A legnagyobb tapsot az űr­rakéta megszemélyesít ója kapta. Két hét múlva államköEcsönsorsolás 108.9 millió forint az első, az ótódik és a hatodik békekölcsönre Az Országos Takarékpénztár két hét múlva, már­cius 4-én és 5-én renden az 1., az 5. és a 6. Béke­kölcsön esedékes 1963. első félévi húzását. A sorsolásokat a szokásos módon bonyolítják le, mindkét napon délután két órai kezdettel az OTP Ná­dor utcai művelődési termében. Az első napon az I« Békekölcsön, a második napon az 5. és a 6. Békeköl­csön nyertes kötvényeit sorsolják. Az 1. Békekölcsön­ből 110 000 kötvényre 20,5 millió, az ötödikből 175 300 kötvényre 35,5 millió, a natodikből pedig 227 000 köt­vényre 52,9 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. Az idei első kétnapos államkölcsön sorsoláson ló­hát a három kölcsönből több mint félmillió köt­vényre összesen 108.9 millió forintot fizet, vissza ál« lamuak. a kötvénytulajdonosoknak. (MTI) orgonák látói! a barackvirág Értékelték az ifjúsági munkabrigádok versenyét

Next

/
Oldalképek
Tartalom