Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-14 / 37. szám
i960, február M SZOLNOK MEGYEI XÉPLat 3 OLAJ és ötéves terv Gazdagodó város Egy évszázad, egész tör* lénelem Kisújszállás életében. Száz évvel ezelőtt, 1863-ban íródtak néhai Bu- day János helybeli kovácsmester keményfedelű naplójának első megsárgult lapjai. Ekkor rögzítette papírra első ízben a nagykunsági mezőváros lakóinak gondjait, keservét, küzdelmét, a kulturálaüan- sóg, a nehéz életkörülmények, a hihetetlenül alacsony életszínvonal ellen. Mit tártál máznák e hiteles dokumentum mélyen - szántó sora ? ,_A város parasztságának iparkodósa füstbemen vén, mert a kikelet száraz, sovány volt. Eső helyett por volt Nem volt kilátás, el tellett hagyni a szülőföldet barmainkat elpocséko iánk. Az éhség miatt a földet rágánk. Hajmeresztő látvány volt az egész nyár.” Ez volt száz évvel ezelőtt És ma? Az elmúlt nyáron az aszály uralta a kunsági vidéket. A terme- ióeeűvetkezCTí gazdaságokban a gazdák, a korszerű gépekkel, az öntözésad, az állattenyésztés tervezett hozamának emelésével elten- súlyozták a természet csapását Senkinek sem kellett elhagyni a szülőföldet Sőt! Arra is jutott, hogy a aár- azámadási vásárokon több dánt negyedmiUió forintot költsenek el háztartási eszközök, motorkerékpár, televízió, rádió vásárlására. A megtakarított összegekből ezrek kerültek még takarékba is, A város képe. külső arculata is megváltozóét Módot Zsógxncnd diákköri vámsában. Bégen hiába kilincseltek a kisújszállási parasztemberek ivóvízért. n«n találtak orvoslásra. Megépítetprros bőrkötésű brigádnapló. Még az eredeti átlátszó védőpapírja is megvan, meg a vastag karton tokja, — amellyel együtt vásárolták. Látszik, nagy becsben tartják. Nézzük csak, mennyit érhet ez a féltve őrzött, külön fiókba zárt és „Béke brigád” felirattal ellátott tapló. — Száz, Kázhúsz forint? —■ kérdeztem a körülöttem Mióktól. Egy szót sera szóltak, csak mosolyogtak. — Na, keveset mondtam? Százötven, kétszáz? Mosolyogtak, Végül Horváth Rudolf, a forgácsolók oeoporb'^^ője szólalt meg. — Ne firtassuk. Ez a könyvecske már jóval többet ér eredeti értékénél. — Hoyv mennyit? Forintban nem tudnánk kifejezni, — igaz fiúk? — fordult a bri- gád társaihoz. — Ügy van Rudi — így a brigádvezető, Szabó István. — Eddig még én sem gondolkoztam azon, — vajon mennyit, hány forintot érhet a bizalom. Tizenhármó- tok bizalma. — A munkafegyelemre sem lehet tarifát megállapítani — nevetett Szabó Ferenc, a műhely „vén rókája”. (Most negyvenöt éves.) — Hát a barátság, az ösz- szefogás mit kóstál? — viccelődnek, kacsintgatnak. — Nos becsülje fel a naplónkat, ha tudja. Ez a vízügyi igazgatóság géptelepének háromszoros szocialista brigádja. A különösen indult beszélgetés után elmondották hogyan alakult a brigád, milyen eredményeket értek el, egyszóval nagyon sokat beszélgettünk. Ha jól emlékszem, úgy említették, hogy hatan alaték 1958-ban a vízmű eüaö részét, azóta modem hidrofil óbug víztorony emelkedik a város fölé. Az idén tovább folytatják a vízmű építését, valamennyi utcát bekapcsolnak a közműibe és megkezdik a régóta óhaá- uott strandfürdő építését. E város megteremtette a korszerű gyógyító munka feltételeit is. A kulturálatlanságo* is a múltnak adták át. Megépült az új filmszínház, a termelőszövetkezetek klubja, ahol kényelmes berendezés, televízió, rádió, társasjátékok fogadják a pihenni vágyókat A régi városi börtönt szép könyvtárié alakították át. A tanács legfrissebb felmérése szakítottak brigádot 1960 április 4-én. Jelenleg tizennégyen vannak. Most, körülbelül három évvel későbben enyhe öngűnnyal mesélték, mennyit is dolgoztak az első hat hónapban. — Mégsem nyertük el a szocialista brigád címet — mondta Horváth Rudolf. — Persze akkor még nem ismertük a brigádnapló értékét. Irtunk is bele, meg nem is. Munkánkat nem lehetett megfelelően értékelni. Nagyon elkeseredtünk az első kudarc után, de hamar rájöttünk, nem vészes a dolog. Nem bennünk, a brigádban van a hiba, mert a hat hónapi munkánk alapján, — ha azt rendszeresen bevezetjük a naplóba és igazoltatjuk, — magasan miénk a szocialista brigád cím. — Tehát? — Tehát? Arccal a brigádnapló. a reális és köny- nyen értékelhető vállalások felé. Ez lett a jelszavunk — mondotta a brigádvezető. A bőrkötéses brigádnapló mindazt tartalmazza is. Nézzük csak mit mutat a vállalás első pontja?! Száztizennyolc százalékos éves átlagteljesítmény. Havonta a tervelőadó értékeli a brigád vállalását. Továbbá az áll a naplóban, hogy 2000 kilogramm hulladékvasat, használnak fel. Ez is köny- nyen értékelhető az anyag vissza, illetve kivitelezési jegyek alapján, rint több mint három ée félezer rádió, százhetvenöt televízió sugároz műsort a klubokban, családi otthonokban, amelyek száma a tanácsok megalakulása óta mintegy kétszázzal növekedett. A korábban „létkérdést1' jelentő közlekedési eszköz, a kerékpár is mindinkább kiszorul. Jelenleg háromszáz motorkerékpár és százhúsz kismo tortulaj - cirmost tartanak számon. A termelőszövetkezeteik és a magánemberek huszonnyolc gépkocsit vásároltak: az elmúlt években'. A kisújszállási várasd tanács ebben az évben újabb másfélmillió forintot irányzott Mő vároefejtesefesne. Épül, szépül a nagykunsági városi l%öikútéibtn Azt is vállalták, hogy két műszaki fejlesztést elősegítő — újítást nyújtanak be. Ezt meg az újítási előadó igazolja, benyújtották az újítást vagy sem. Egy érdekes dologról is árulkodik az írás. Az áll benne. hogy: kollektív együttműködés. így magyarázzák: — brigádon belüli takarékpénztárt létesítünk, takarékbetétkönyvekkel. A befolyt összegből a tagoknak esetenként kölcsönt adunk. A pénztárkönyvet egy adminisztratív dolgozó vezeti — természetesen társadalmi munkában — és a tervelőadó ellenőrzi. Továbbá szakmai önkóp- zőköri előadásokról, kulturális továbbképzésről —színészeket hívnak meg e célra — és TIT-előadások hallgatásáról számol be a napló. S amiről a féltve őrzött szép brigádnapló sóm tud, azt elmondotta az újonc, fiatal brigádtag, Szekeres Tivadar. — Néhány hónapja kerültem a vízügy géptelepére a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattól. Hét évig dolgoztam előző munkahelyemen, mint esztergályos. Miért hagytam ott? Tudja, a gépipari technikum esti tagozatának második évfolyamos hallgatója vagyok. Ott nem tudták megoldani, hogy csak délelőtti műszakban dolgozzam. Itt a brigád egy szóra teljesítetsz 1962-es esztendő, az ötéves terv második esztendeje, bebizonyította, hogy népgazdaságunk képes a megnőveikedett feladatok légkörében is a kitűzött célok elérésére s túlszárnyalására, a gazdasági műszaki színvonalának emelésére, amely egyben további előrehaladásunk legfőbb záloga. Ha az új esztendő küszöbén, a jövő feladatainak távlatából mérlegeljük hazánk gazdasági életének szerkezeti változásait, azt kell mondanunk, hogy egészen különleges szerep jut a Barátság kőolajvezetéknek és az ezzel kapcsolatban létrejövő Dunai Kőolaj- finomítónak. A gazdasági elemzés azt mutatja, hogy a kőolajvezeték magyar szakaszának kiépítése világviszonylatban is a legolcsóbban és műszakilag legkorszerűbben, » ráadásul Érdekes 1 ndomány os feltevés Vaszttrj Nazarov neves szovjet óceánográfus szerint Földünk Északi és Déli földrajzi pólusa az Egyenlítő irányába eltolódik; Amennyiben a földrajzi pólusok eltolódásának mai tendenciája százezer esztendőn át megmarad, lényeges változásokra kerül sor Földünk éghajlati övezeteiben. Üj-Fundland környékén és Kanadában, továbbá a déli féltekén Ausztráliában és Űj-Zé- landban a jelenleginél sokkal hidegebb lesz az éghajlat, Szibériában, a Csukcs-félszigeten, Japánban, Kínában, Argentínában és Uruguayban viszont felmelegedés következik be. Vassilij Nazarov hipotézisét arra a tudományos feltevésre alapozza, hogy bolygónk Észak- és Délsarki jégsüvegei mintegy megte »Érésemet Igán, fonógépen dolgozom, de ugyanazt a pénzt megkeresem, mint odakint — intett fejével a gépjavító felé. — Nagyon rendes, jó Búk Nem gondoltam volna, hogy ilyen rövid idő alatt így megbarátkozom velük és hogy ilyen szeretettéi fogadnak maguk book Jól esete hallgatni a fiú szavait Aztán valami az asaemtoe futott. Odamentem a brigádvezetőhöz: — Itt mindig minden a legnagyobb rendben megy? Itt soha sincs valamilyen hiba, vagy nézeteltérés? — faggattam Szabó Istvánt. Aztán tréfásan megfenyegettem. — Ez már szinte gyanúsan jó brigád! — Ne higyje, hogy nálunk is nem fordulna elő kisebb zsörtölődés. vagy veszekedés — mondotta —, ha nem akadályoznánk meg idejében. A forgácsolónak, tehát az egész brigádnak a téli hónapok a legnehezebbek. Három műszakban hajrázunk, hogy a föld- és erőgépek a tavaszi árvízvédelmi munkákra kijavítva készen álljanak. Ilyenkor az emberek kimerültebbek, ennek következtében ingerlékenyek, lobbanékonyak. Tegnap brigádmegbeszélést tartottunk. Arról beszéltünk, ha valamilyen hiba csúszik a munkába, ne társainkon próbáljuk a pillanatnyi dühünket levezetni. Csitítjuk, és a szokásosnál is barátibb, melegebb hangon igyekszünk megnyug- ta' i egymást — És sikerül? — Eddig mé£ egy ingerült szóváltás sem volt. Nem ártana, ha a szocialista brigádok mindenütt bevezetnék ezt. — bognár — távlatilag is megoldja a gazdasági életünk száméra létfontosságú kőolajbehozatal problémáját. Éppen ezért jelentősége kihat az ország egész gazdaságának fejlődésére és rendkívül sokoldalú segítséget nyújt az ötéves terv második felében előttünk álló magasszintű feladatok sikeres megvalósításához. Ahhoz, hogy ennek jelentőségét felmérjük, előre kell bocsátani: a gazdaságitechnikai fejlődés világszerte az olaj és földgáz rendkívüli előretörését hozta az egyes országok energia mérlegében. A szovjet fűtőanyag-mérlegben részesedésük már ma is több mint negyven százalék, három év múlva már meg kell haladnia az ötven százalékot, 1980 körül pedig a hatvanöt százalékot. A Szovjetunióban ennek megvan a természetes anyagi bázisa. A népi demokráciák viszont (Románia kivételével) az igényekhez képest olajszegények. A magyar kőolajtermelés az utóbbi öt évben kétszeresére nőtt és 1962-ben az ideiglenes adatok szerint meghaladta az 1,6 millió tonnát — de így is csak alig felét fedezi a szükségleteknek. Nem is beszélve arról, hogy a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan haladó fűtőanyagmérleg változások az igényeket is gyorsan növelik. Eddig is a Szovjetunió elégítette ki az említett országok iparának kőolajigényét: az olajat két-h áromezer kilométeres távolságra vasúti kocsin szállították. Ez a szállítási módszer azonban nem gazdaságos. Sőt a szállított mennyiség növekedésével arányban egyre kevésbé az. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának X. ülésszaka 1958-ban ezért határozta el a „Barátság olajvezeték” megépítését, amely 1965-ben mintegy évi 15 millió torma kőolajat szállíthat « Szovjetunióból a népi demokratikus országoknak. Ez az olajvezeték már méreteiben is szimbolizálja a KGST-ben megtestesüli tervszerű szocialista együttműködés erejét és távlatait. EZ a világ legnagyobb kőolajszállitó csővezeték-rendszere. ötezer kilométeres hosszával akkora, mint az utána következő két leghosszabb vezetők, az észak-amerikai Big Inch és a Szaud-arábial Tapline együttvéve. A vezeték a Volga-menti Kujbi- sevből indul el, a világon egyedülálló 1020 milliméteres csőátmérővel. A bjelo- russziai Mozh- városánál válik ketté, északi és dél! ágra. Az északi ág több mint 1200 kilométeres hosz- szú ságban északnyugati irányban húzódik és Lengyelországon keresztül az NDK-beli Schwedt városába fut. A déli ág 1730 kilométeres hosszúságban csehszlovák területen lép be Magyarországra. A csehszlovák ág Pozsonyon keresztül Brno érintésével Prága közelében ér véget. A magyar elágazás után a nyomvonal hossza 130 kilométer és „végállomása” az épülő szászhalombattal finomító, a születés előtt állá dunai kőólajfinomitó. Ez az üzem, amely 1965- ben kezdi meg a kőolaj feldolgozását, ötéves tervünk évink legnagyobb alkotása. Elkészülte után évi több millió tonnás kapacitásával hazánk világszínvonalon álló korszerű, nagy kőolaj- finmnitóia lesz. Á finomító mellett épül Magyarország legnagyobb erőműve. Ez a finomítás után visszamaradó fűtőolaj bázisára épülve. villamo«energiát termei. A nagy százhalombattai finomító elkészüléséig a kőolajvezetékeket Kápolnásnvékig meghosz- szabbftották. s egy régi vezeték felhasználásával Sző- rnrig továbbítják a kőolajat. Itt a régebbi üzemek mellé évi egymillió tonna kapacitású desztillációé üzem épül. Ennek felhasználása és létrehozása azt jelentette, hogy még a nagyfinomító teljes elkészülte előtt „beléphetett'’ Magyarországra a csővezetéken szállított szovjet kőolaj. A múlt év őszén megtartott szőnyi avatóünnep így valóban „nagy napja” volt az ötéves terven dolgozó magyar népgazdaságnak és a KGST-nek egyaránt. Mint említettük, a Barátság olajvezeték és a Dunai Kőolajfinomító működésének teljes gazdasági jelentősége csak a jövőben — de már a legközelebbi jövőben — bontakozik ki. Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy az előzetes számítások szerint a csővezetékeken történő oláj- szállítás önköltsége három - négyszerié kisebb a vasúti szállítás költségeinél. Így a csővezeték beruházása mintegy három év alatt megtérül. Vannak azonban ennél mélyebbre ható gazdasági előnyök is, amelyek már közvetlenül befolyásolják ötéves tervünk és távlati fejlesztési terveink sikeres teljesítését. A legjelentősebb talán az, hogy a világ legnagyobb kőolajelőfordulá- sadval állandó és zavarmentes kapcsolat létesül, s így a magyar kőolajellátás hosszú tervidőszakokra teljesen biztosítva vasa. Már pedig legfontosabb célkitűzéseink: a mezőgazdaság gépesítésétől a közúti szállítás fejlesztésén keresztül az ipar energiaellátásán át a vasút dieselesítésédg —, mind kőolajtermékeket igényelnek. Ugyancsak döntő a zavarmentes olajellátás leggyorsabban fejlődő és iparunk világszínvonalra emelése szempontjából talán legdöntőbb ágazatra, a vegyipar szempontjából. Hiszen a kőolajtermékek biztosíthatják leggazdaságosabban a vegyipar, alapanyag-igényét, a műszálaik, műgyanták, műtrágyák gyártásának Ha egyáltalában lettet ebben a kérdésbe»' fokozatokról beszélni, tat kell mondanunk, hogy Magyarország számára még fontosabb, nagyot* jelentőségű a Barátság kőolajvezeték, mint a többi népi demokratikus ország számára. Nem szabad elfelejtenünk, hogy kedvezőtlen természetű adottságaink miatt a hazai energiatermelés zömét kitevő gyenge minőségű szenek termelése sokkal drágább, a termelékenység jóval kisebb, mint Csehszlovákiában, az NDK- ban vagy Lengyelországban, s ezekben az országokban az egy lakosra jutó energiahordozó-készlet is sokszorosa a miénknek. így hát valóban nem túlzás azt mondani: a Barátság Olajvezeték belépése, majd. a Dunai Kőolajfinomító megindulása valóságos fordulatot jelent hazánk gazdasági fejlődésében, döntő tényező lese ötéves tervünk sikeres megvalósításában és áj, merészségükben is reális tervek távlatait nyitja meg számunkra. G. E. Szabolcs-Szatmár megyei munkahelyeire gyakorlott ÜTÉS SZEREINKET VÍZVEZETÉK SZEREINKET ILLANYSZERELÖKET felvesz a Szabolcs-Szat- már megyei Állami Építőipari Vállalat. Nyíregyháza, Széchenyi út 43. y- •••. ' A kisújszállási Vas- *a Faipari KTSZ gumi javító rész legében Váróé*! Kálmán résslegvezető teherkocsi külső gumijának futósását végül bontják a Fűid „egyensúlyát. Szép es a nagy, vaskos BRIGÁDNAPLÓ /
