Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-02 / 27. szám
2 SMlfcSÖK MEGYEI 'NÉPLAP 1963. február i Franciaország félrevezette \n»liát o mondotta Home angol külügyminiszter handon (AP, Reuter, Af'P). London csütörtökön lázas diplomáciai tevékenység színhelye volt — Anglia gyorsan cselekszik, hogy Brüsszelben szenvedett vereségét követően megszilárdítsa pozícióját az Atlanti Szövetségben. Az AP tudósítása Anglia diplomáciai kezdeményezéseit sorolja fel: Macmillan üzenettel fordult a brit nemzetközösség miniszterelnökeihez, — a kormány tagjai sürgős megbeszélésre kérték fel Hertert, Kennedy amerikai elnök tanácsadóját, — a Macmillan-nel folytatott tárgyalás alapján Krag dán miniszterelnök kijelentette, hazája Anglia Soustelle Köln, (AP) Az AP közlése szerint a jelenleg Észak-Európában tartózkodó Jacques Sous telle interjút adott a kölni szélsőségesen reakciós Deutsche Zeitung munkatársának. A lap az interjút Novotny Moszkvába érkezett Moszkva (TASZSZ) Antonin Novotny, a Csehszlovák KP Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke feleségével és a kíséretében lévő személyiségekkel együtt úton hazafelé Moszkvába érkezett. Mint ismeretes a csehszlovák küldöttség hivatalos látogatáson Indonéziában, Kambodzsában, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és Burmában járt nélkül nem csatlakozik az Európai Gazdasági Közösséghez, — Macmillan előkészítette pénteki utazását Rómába, ahol Fanfarával találkozik. Az angol televízió képernyőjén csütörtökön este Home külügyminiszter beszélgetett a műsor vezetőjével, aki megkérdezte az angol kormány képviselőjétől, félrvezette-e a francia kormány Angliát az Európai Közös Piachoz tervezett csatlakozásával összefüggésben. „Űgy vélem, erre a kérdésre teljesen őszinte választ kell adnom, és ezért igen-nel felelek” — mondotta Home. helyesel pénteken hozta nyilvánosságra. Soustelle kijelentette, hogy az új francia— nyugatnémet szerződés „nélkülözhetetlen” és a „tartós” béke fontos tényezője. (MTI) Novotnyt és kíséretét a vnukovói repülőtéren Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára és több más hivatalos személyiség fogadta. Jelen volt a repülőtéren több ország nagykövete és számos újságíró. (MTI) AMERIKAI PROVOKÁCIÓ KÍNA LÉGITEKÉBEN Peking (TASZSZ) Egy amerikai katonai repülőgép csütörtökön a Kuangtung tartományhoz tartozó Sangcsuantao szigetcsoport térségében megsértette a Kínai Népköztársaság légiterét. Az amerikai katonai gép provokációjával kapcsolatban felhatalmazták a kínai külügyminisztérium szóvivőjét, hogy tegyen újabb szigorú figyelmeztetést — jelenti az Üj Kína hírügynökség. (MTI) ALGÉRIA, TUNÉZIA ÉS MAROKKO KÜLÜGYMINISZTERÉNEK TANÁCSKOZÁSA Igír (Reuter) Algéria, Tunézia és Marokkó között elvi megállapodás jött létre arról, hogy a három ország külügyminiszterei összeülnek egyrészt az Algéria és Tunézia között támadt nézeteltérés rendezésére, másrészt a három ország közös terveinek előmozdítása érdekében. Mint ismeretes, a Búréiba elnök ellen intézett merénylet után visszahívták Tunézia nagykövetét Algírból. A Reuter híre szerint a három ország külügyminisztere márciusban ül össze Rabatban, (MTI) CSAKNEM HATMILLIÓ MUNKANAP KIESÉS SZTRÁJKOK MIATT London (UPI) Nagy-Britanniában a tavalyi különböző sztrájk- megmozdulások 5 794 000 munkanap kiesést okoztak. 1961-ben ugyanez a szám 3 046 000 volt. (MTI) ANGOL GYARMATI HATÓSÁGOK ÜLDÖZIK A BRUNEI HAZAFIAKAT SZTRÁJKHARCOK ÉS ÖSSZETŰZÉSEK GÖRÖGORSZÁGBAN Athén (TASZSZ) Csütörtökön . Pireuszban sztrájkoltak a kikötőmunkások, tiltakozásul az igazgatóság bércsökkentési szándékai ellen. Amikor a sztrájkolok családtagjaikkal együtt békés tüntetést rendeztek a város központjában. megtámadta őket a rendőrség. A rendőrök több mint száz tüntetőt — köztük asszonyokat és gyermekeket — súlyosan bántalmaztak. A kikötőmunkások erre éhségsztrájkba léptek. Az Eda Párt a parlamentben követelte a sztrájkoló munkások igényeinek kielégítését. Athén és Pireusz tízezer közlekedési dolgozója szintén sztrájkolt csütörtökön. Két hét óta tart az a sztráJK-. amelyben a görög tanítók tízezrei vesznek részt. A mozgalomban való részvételért 37 tanítót különbig időtartamú börtön- büntetéssel sújtottak. (MTI) KmftwüLT A KÉT KONGÓ Leopoldville (AP) Ismét barátságot kötött a két Kongó — jelenti az AP hírügynökség tudósítója. — Ez derül ki Youlou Abbé- nek, a francia gyarmatból alakult Kongó Köztársaság elnökének hivatalos Leo- poldville-i látogatása után kiadott közös közleményéből. Youlou és Kaszavubu a belga gyarmatból alakult Kongó Köztársaság elnöke a közös közleményben megállapítják, hogy országaik szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat építenek Djakarta (Üj Kína) Az angol gyarmati hatóságok a brunei fegyveres felkelés kirobbanása óta Sarawakban hetven hazafit tartóztattak le. (MTI) Youlou és Kaszavubu viszonyát két évvel ezelőtt az mérgesítette el, hogy az Abbé egészen nyíltan támogatta Csőmbe szakadár törekvéseit. (AP) (30.) A hideg erősödik. Suhov- nak jár a keze, de ujjaiba a hitvány kesztyűn át bele- belemyiial a hideg. Bal lábán a válinki már nem állja a fagyot. Suhov topog, topog. A falazás már nem jár görnyedésseJ, viszont minden salaktömbért, minden kanál habarcsért meg kell tömi a derekat. — Emberek, emberek! — noszogatja a tróglisokat Suhov. — Nekem a falra rakjátok a salaktömböt! Fel a Pálra! A kapitány készségesen (enné, de nincs hozzá ereje. Szokatlan munka. Aljoska más: —• Jól van, Ivan Gyenyi- szovics. Mutassa, hová rakjam. Nem tud ellentmondani ez az Aljoska, bármire Í8 kérjék. Éj, Hu mindenki ilyen lenne a világon, még ő. Suhov is! Ha valaki kér valamit — miért ne segítsünk rajta? Az egész zónában, végig a centráléig hallható volt, hogy kongatnak. Bevonulás! Suhov összekaparta a habarcsot. Eh, jól kidolgoztuk magunkat! ... — Habarcsot ide, habarcsot! — kiáltja a brigádéra». Van még ott egy ládával, az imént keverték. Most aztán fel kell használná, nincs más megoldás. Ha a habarcs a ládában marad, holnapra úgy megkeményedik, hogy csákánnyal se töröd fel. — Oda se emberek, rajta! — kiáltja Suhov. Kilgas fel pa prik ázód J k. Nem szereti a hajszát, S úgy rakja a falat, ahogy éri! Odalentról felszalad Pavlo egy tróglit fogva, de vakolókanalat is tart a kezében. Beáll ^ falazni. Ötödiknek. Most, a két falrész találkozási pontján az illesztés a legfontosabb. Suhov szem- ügyre veszi, melyik tégla lesz a legalkalmasabb. Aljoska feléje nyújtja a kalapácsot: — Itt van, csinálja kedvére! Az elkapkodott munka nem tehet jó. Most, hogy mindenkinek csak a gyorsaságra van gondja, Suhov már nem siet, hanem a falat szemléli. Szenykát balra tolja, maga meg jobbra a szeglethez megy. Ha most ferdén falaznak, vagy a szegletet elszűkítik, valóságos katasztrófa lesz: holnap félnapi munkába kerül. — Állj! — Pavlót félretolja Suhov. » a téglát beigazítja 3 helyére. Onnét, a szeglet felé nézve, úgy tűnik, mintha Szenykánál kipúpo- sodna. Odasiet, két téglával helyrehozza. A kapitány úgy vonszolja a tróglit, mint -a heréit !ó. — Még két trógli lesz! — kiáltja. A kapitány már majdnem összecsuklik, de húz. Suhov- nak is volt egy ilyen heréit lova. Suhov kímélte, de aztán a ló magát tette tönkre. Később a bőrét is lenyúzta. A Nap már teljesen alábukott. Most már Gopcsik nélkül is nyilvánvaló: nemcsak hogy minden brigád leadta a szerszámot, hanem már a nép is özönlik a kapu felé (nyomban a kongatás után senki sem mozdul, nem olyan ostobák: hogy . fagyoskodja- nak. Mindenki a melegedőidben kuksol. De elérkezik a brigadérosok által megbeszélt pillanat. ■ s valamennyi brigád együtt tódul ki. Ha nem beszélnék meg, akkor — ezek a zekeik olyan megátalkodott, konok népség — egy- ,másra várva, éjfélig is elüldögélnének a melegedőkben). A brigadéros is észbekapott, maga is látja, hogy nagyon elidőztek. A raktáros alighanem csúnyán tekufya- tererotettézU — Hé, habarcstiordók! — kiáltja, most már a brigadé- ros. — Induljatok lefelé, a nagy ládát kaparjátok ki, s amit találtok benne, vigyétek abba az árokba, a tetejére meg dobjatok havat, hogyne lehessen .látná! Te meg Pavlo, fogj két embert^ szedd össze a szerszámokat, s vigyed leadni. Gopcsdkkal ma id küldök néked' három vakolókanalat, utoljára még berakjuk ezt a két trógliravaló téglát. Megindultak. Suhovtól is elvették a kalapácsot, leszedték a zsinórt. A malterosok és a téglahordók mind letódultak a habarcskeverőbe mert fönt már nem volt dolguk. Három kőműves maradt ott: Kilags, Klevsin, meg Suhov. A brigadéros végigmegy. megszemléli, mennyit falaztak. Elégedett. — Jól ráírtuk mi? Fél nap alatt. Daru nélkül. Suhov látja, hogy Kilgas- nak már alig van hátra valami kis munkája. Suhov ezért nyugtalankodik, hogy a, szerszámraktárban maid 'e- szádiák a késve küldött va- kolókana'akért. Ezért odaszól Kilgasnak: — A vakolókanalat vigye el Gopcsik, az enyémet nem kell» leadni, nincs számon- tartva. Én meg berakom a rést, ami maradt. Nevet a brigadéros: — Hogyan is engednének szabadon! Hiszen sírni fog utánad a láger! Suhov is nevet, s rakja a falat. Kilgas elvitte a vakolókanalakat. Szenyka kézre adja Suhovnak a salaktömböket Kilgasék habarcsát is átön töfcték Suhov ládájába. (Folytatjuk) NEMZETKÖZI SZEMLE Válságban tan-e a nyugati szöretség ? Leírhatjuk-e ma „^r azt, hogy á nyugati szövetség súlyos válságban van? Vannak olyan felröppenő hírek, amilyen például az is, hogy De Gaulle a párizsi szovjet követen keresztül javaslatot terjesztett volna a Szovjetunió élé, mely más katonai engedmények fejében az amerikai csapatok Franciaországból, illetve Európából történő kivonását irányozza elő. Mindezt pedig De Gaulle az amerikaiak tudta és beleegyezése és akaratuk 'smerete nélkül terjesztette volna elő. Magának a hírnek az igazsága persze több mint kétséges, de jellegével és sok más ismert és valóban fennálló tényezővel együtt éppen azt bizonyítja, hogy a nyugati szövetségben erős rések vannak. Beszélhetünk-« tehát komoly válságról? Az erőviszonyok megváltozása a szocialista tábor javára bizonyos mértékig közelebb hozta egymáshoz a nyugati nagyhatalmakat, mert úgy éreztek, hogy együttes erejükre van szükség a szocialista tábor hatalmával szemben. Fokozták és igyekeztek koordinálni katonai erőfeszítéseiket, hogy az atomzsarolás politikájával növelhessék nyomásukat a szocialista országokra. Az erőviszonyok megváltozása ugyanakkor azonban megerősítette a békés gazdasági verseny perspektíváját. Ennek egyrészről szintén a tőkés erők egyesítését kellene magával hoznia, hiszen mind nagyobb gazdasági erőfeszítésekre kényszerülnek, hogy eleget tudjanak tenni azoknak a feladatoknak, amelyet a tőkés gazdaság és a szoc'alista rendszer közötti — végső fokon életre-halálra menő — verseny reájuk ró. A gazdasági verseny, mely a békés egymás mellett élés feltételei között folytatódik, azonban nemcsak a két döntő pólus, a szocialista és a kapitalista gazdaságok közti ellentétben jut kifejezésre, hanem természetszerűleg megmaradna": a tőkés termelés belső ellentmondásai és az ebből fakadó monopolkapitalista ellentétek is, melyek különböző síkon, így államközi viszonylatokban is kifejezésre jutnak. A nemzetközi helyzet feszültsége idején a belső tőkés ellentmondások felszínre jutását minden erővel igyekeznek megakadályozni és ilyenkor az Un- peiral:sta szövetség arra törekszik, hogy mennél egységesebbnek és erőteljesebbnek mutassa magát. Ha a nemztközi helyzet feszültsége enged, hosszabb távra szóló békés gazdasági perspektívákban lehet, sőt kell is gondolkozni: az ál- lammonopolista tőkés érdekek országok közti ellentétei sokkal nyíltabban jutnak felszínre. Az ellentétek tehát az állammonopoldsta tőkés csoportok között adódtak, állandóan fennállnak. de b'zonyos körülmények között élesebben, világosabban, jól láthatóan kerülnek felszínre, bizonyos súlyosnak, vagy kevésbé súlyosnak tűnő válságje- 'enséeekben. Ilyen súlyosnak tűnő vál- ágjelenség az elmúlt hét eseményei kozott a közös- oiaci tárgyalások félbeszakadása Brüsszelben. A nyugati hatalmak között végbemenő polarizáció ennek nyomán határozottabb alakot öltött, mint sok év óta bármikor. A norvég külügyminiszter szerint a brüsszeli döntés: ..közös erőfeszítéseinkre mért súlyos csapás.” A svéd kereskedelmi miniszter ■azonban, mint a Stockholm' rádióban kijelentette, továbbra is bízik a problémáik . megoldhatóságában. Az* hangoztatta, hogy az „Európa egységén mutatkozó szakadást” nem tekinti véglegesnek és „a szabadkereskedelmi övezet országai nem másítják meg csatlakozása szándékaikat az Európai Gazdasági Közösségihez”. Az újzélandi miniszterelnök viszont megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy a döntéssel megszűnt az a bizonytalanság, amely Űj-Zéland külkereskedelmére nehezedett Anglia csatlakozási törekvései miatt. Az igen kévé« optimista (nyugati szemszögből nézve) és száiqos pesszimista megnyilvánulást figyelem- bevéve mi várható az elkövetkezőkben? Angliát a brüsszeli döntés nem fogja befolyásolni abban, hogy folytassa erőfeszítéseit a Közös Piachoz történő csatlakozása tárgyában. Angliának gazdasági és politikai okokból feltétlenül szüksége van. Nyugat-Európára. Sir William Mefadzean, a Brit- európai Export Kamara elnöke kijelentette: „Tragédia Nagy-Britannia kizárása... Természetes nem mondhatunk le napé 4 millió fontsterling értékű európai exportról.“ Anglia tehát nem mond le a csatlakozásról és ebben továbbra is támogatást kap az Egyesült Államoktól, mely európai befolyását De Gaulle terveivel szemben éppen Anglia segítségével próbálja fenntartani. A Közös Piachoz tartozó országok zsarolására az Egyesült Államok és Anglia terve', fognak kidolgozná, az „atlanti együttműködés” fokozására, mialatt a szabadkereskedelmi övezet országai ég az Egyesült Államok közti kapcsolatok erősítését kell érteni. Eszed a gazdasági fenyegetéssel remélik majd Franciaországot és a Közös Piac többi öt országát jobb belátásra téríteni. Meg keH itt emlékezni a mostanában oly sokat emlegetett „ötök” szerepéről, akik olyan színben szeretnének feltűnni, mintha közvetítést vállalnának Anglia és Franciaország vitájában és neheztelnének Francia- országra merev magatartásáért. Ez azonban inkább csak külső látszat és az Egyesült Államoknak akarnak vele kedveskedni. A Közös Piac valamennyi tagállama tulajdonképpen szeretné távoltartani az angol konkurrenciát. de ugyanakkor fél az elszigetelődéstől is. Franciaország, illetve De Gaulle a felvételi vitát továbbra is, legalább zsarolásra szeretné felhasználni önálló atomütőerejének és nyugat-európai hegemóniájának elismertetésére. Ez a végsőkig vitt ellenkezés lassan növekvő belpolitikai nehézségekhez fog vezetni, mert még a nyugati politika számos híve is tart attól, hogy ez, a manőverezés és túlzó nagyhatalmi politika elszigeteli Franciaországot. Ugyancsak várható a belpolitikái ellentétek kiélező- . dése a Német Szövetségi Köztársaságban, ahol Adenauer tengeíybarát irányvonalává szemben növekszik az angol—amerikai orientációt követő csoport ereje. Ebben az esetben viszont a német hegemon törekvésekről van szó Franciaország ellenében. Az Imperialisták között fennálló ellentétek, sőt azok élesedése sem jelenti azt, hogy csökken az a fenyegetés, amit ezeknek az országoknak az agresz- szív katonai előkészületei a szocialista táborra nézve jelentenek.
