Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-13 / 36. szám
IMS, február iS, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP .1 Viselje szívén a tiszafüredi emberek ügyét Választási gyűlés Tiszafüreden (Tudósítónktól.) Több száz választópolgár gyűlt össze a tiszafüredi kultúrotthon nagytermében. Ogyszólván mindenfajta foglalkozású ember képviseltette itt magát. Arra voltak kíváncsiak, milyen programbeszédet, tart majd Varjú Sándor, az új képviselőjelölt. A gyülekezés ideje alatt arról beszélgettek, ki mit vár tőle. Patkó József, a Hámán Kató Tsz öntözőmestere erre- röviden csak ennyit mondott: Ha igazán szívén viseli Tiszafüred lakóinak ügyét, akikor sokat tud segíteni szövetkezeteinknek iótanácsaival. Bíró Károly, a Vegyesipari KTSZ elnöke viszont a következőképpen vélekedett: Nagy szükségünk van a lakosságot szolgáló ipar fejlesztésére. Azt várjuk képviselőjelöltünktől; jövendő képviselőnktől; segítsen egy nagyobb beruházás eléréséhez a kisipari szövetkezetek köl- csönalapjából. Majd később a kétezer vidékre járó tiszafüredi ember, csökkent munkaképességű nő helyett szólt, amikor ipari vállalat idetelepítését kérte. Megkezdődött a választási gyűlés. A megnyitó után Varjú Sándor, az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet elnöke, a járás dolgozón által elfogadott képviselőjelölt lépett a szónoki emelvényre. Beszédét a múlt rendszer választási komédiáinak felidézésével kezdte, majd szólt a tőkés államokban folyó ..szabad választásról”. — Nálunk — mondotta — a munkások, parasztok, értelmiségiek államában a népért politizálunk. Majd szólt a múlt választás óta elért eredményeinkről, de nem feledkezett meg a húsz forint alatt osztó tsz- ek gondjairól sem. A fő cél most — mondotta többek között —, hogy ne legyen a járásban egy gyenge tsz sem, mert az nem törvényszerű. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta Varjú Sándor beszédét, majd Szakács Péter, — aki Tiszaörvény- ről gyalog jött be Tiszafüredre társaival, hogy részt vegyen ezen a gyűlésen, — a következőket mondotta a képviselőjelöltnek: — Termelőszövetkezetünk, — a Dózsa Tsz — most már lassan anyagilag rendbe jön. Célunk a következő időkre községünk fejlesztése: legyen minden házban villany, megépítjük a hiányzó járdákat. Viszont szükségünk lenne olyan segítségre, hogy kora reggel a tsz-be és Tiszafüredre induljon autóbusz, este ugyancsak, hogy a hazamenetelt biztosíthassuk a dolgozóknak. Remélem, ezen célok elérésében Varjú Sándor együtt dolgozik majd velünk. A Túrk evei Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson a lúgos alkatrészmosö berendezés eddig szén és hulladék tüzelőanyaggal működött. Az állomás szakemberei átalakították gázolajtüzelésűre és sokkal nagyobb hatásfokot értek ej tale, A képen Nagy Károly szerelő a berendezés beszabályozását végzi Törzskönyvezés és tenyésztés A zárszámadási eredmény: 34 for nt munkaegységenként (Levelezőnktől) Megtartotta az évvégi zár- számadó közgyűlését a törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezet tagsága is. Az elmúlt gazdasági esztendőt 34 forintos munkaegységenkénti eredménnyel zárták. Szűcs János juhász 810 munkaegységet teljesített, így évi keresete megközelíti a 28 000.— forintot. Mutatja ezt az, hogy aki szorgalmasan dolgozott, — megtalálta számítását. A jól gazdálkodó Aranykalász Termelőszövetkezet segíti a gyengébben működö óballai BU- zakalász Termelőszövetkezetet. Együttesen vezetik kint a villanyt, így rövidesen a ballal tanyákon is villany világít majd. B. J. A kunszentmártoni járási tanácsnál hallottam, hogy baj van a törzskönyvezéssel. Nagyon kevés állatot vesznek nyilvántartásba a közös gazdaságok. Miért? Egyik ok — a kisebbik —, hogy nincs nyomtatvány. Nem lehet kapni. Sőt ember sincs, aki a nyomtatványokat kiállítsa és az állatállományokat rendszeresen ellenőrizze. Egyetlen ember szaladgál motorkerékpárján á járás egyik sarkából a másikba, Kiss Imre. A feladatát igyekszik a lehető legjobban ellátni, de a tizennyolc tsz mégis csak sok. Egyszer már kért maga mellé két kisegítőt. Tárgyaltak is róla, de intézkedés még nem történt. Az utód- és egyedvizsgá- latot sajnos sok helyen elhanyagolják. Vannak olyan gazdaságok, amelyekben a vezetők egyáltalán nem akarják a törzskönyvezést, így azután, mikor tenyész- állományba vesznek egy állatot, nem tudják melyik tehéntől származik, nem ismerik az anya és apaállat tulajdonságait. Többször előfordul, hogy nem a tenyésztésre legalkalmasabb jószágokat hagyják meg. A kiválasztást ilyenkor a külső tulajdonságok figyelembevételével végzik. Megnézik melyik az erősebb csontozató, szemre tetszetős az marad. S az ilyen borjú többnyire hústipus, tejtermelésre kevésbé alkalmas. Hasonló a helyzet a sertések esetében is. A fajta kiválasztás legKunhegyest' szivattyúk Egyiptom részére A szivattyúgyártásra specializált kunhegyes! Vízgépészeti Vállalat az országban elsőnek kezdte meg a belvízátemeléshez és öntözéshez egyaránt kitűnően használható CSK—800-as típusai szivattyúk gyártását. A könnyein áttelepíthető, kilencven lóerős motorral működő berendezés másodpercenként kilenc méter magasságban, ötszáz liter víz átemelésére képes. A nagyteljesítményű szivattyú .légrostán keresztül biztosítják az oxigént Szolnok megyében, a Tisza holtágait másfél hónap óta jégpáncél fedd. A vas- :ag jégtakaró alatt a halak rendkívüli nehéz körülmények között telelnek, ugyanis mindenütt a jégpáncél felett még, átlagosan fél méteres hótakaió van, így az oxigéncsere teljesen lehetetlen. A szolnoki halászati tsz, amely a megye holtágai zömének gazdája, két hét óta rendszeresen vizsgálja a vizek minőségét. A cibakházi holtágban például annyira fertőzött a víz hogy a jég alatt le kellett halászni. A halászok nehéz munkával, mintegy tizenöt mázsa halat hoztak a felszínre. A Szolnok melletti negyvenkét holdas tóban pedig teljes egészében kipusztult a halállomány. A halászok száz-százötven méterenként egy méter széles és nyolc méter hosz- szú lékeket vágnak, hogy a felszínről biztosítsák a vizek oxigéncseréjét. A lékvágás is rendkívül fáradságos munkát igényel, hiszen a jég vastagsága több helyen meghaladja a fél métert is. A Szolnok melletti holtágban például, ahol kipusztult a halállomány. fenéikig befagyott a első darabjait Egyiptomba szállították, ahol a Nilus- menti mezőgazdasági üzemekben kitűnően vizsgázott. Az afrikai országból újabb megrendelés érkezett: ebben az évben további 25 CSK—800-as szivaty- tyút indítanak útnak Egyiptomba. Az export szdvaty- tyúk gyártását mái' megkezdték, az első öt darab a második negyedévben hagyja el az üzemet. A külföldi megrendelésen túl még ötvenhat berendezés készül hazai célokra ebben az évben, A karcagi mozigépészek Mindenki kíváncsi a filmgyártás szakmai fogásaira. Többnek érzi magát a néző. ha tudja, hogyan jön létre a valóság látszata, úgy gondolja, hogy egy kicsit ő is részes az élményben. Még a gépésznek is jut a mitikus tekintélyből, hiszen ő indít útjára sorsokat, éraelmeket. Persze. szerepet játszik ebben az is. hogy a gépházat megközelíthetetlen birodalommá változtatja a rideg vasajtó felirata: „Idegeneknek tüos a belépés!” A kisújszállási gazdasági vasút javítóműhelyében a keskenyvágányú motormozdony teher- és személykocsi javítását és karbantartását végzik. Képünkön Ga- raguly Zstgmond és Szabó Károly teherkocsi alváz hegesztésén dolgozik Érthető tehát elfogódottságom, amikor átlépem a karcagi Déryné kultúrház vcítítőszobájának küszöbét. A szűk helyiségben lila fény csap ki az egyenletesen zúgó gépből. A téglaalakú berendezés tetején kályhaosőhöz hasonló vezeték. — Ez vezeti el a füstöt, vagyis a rézoxidot — magyarázza Rigó Ferenc. — Most azonban meglehetősen rosszul csinálja ezt a nedvesi levegő miatt. Sok füst jön ki a szellőzőnyilá- som is. Nézze csak ezt meg! És tenyerével végigsimítja a gép mögötti falat. Amikor leveszi a kezét, zöldek a réztől az ujjai. Az ívfény szenét ugyanis rézbe burkolják. Mutatja is a tükröt Rigó Ferenc, amint a másuk masina elindult. Nem könnyű a beállítása, különösen, ha különböző nemzetiségűek a pólusok: a negatív német, a pozitív lengyel gyártmány, gyakran kell igazítani a szén- rudakat is, hogy az elsötétedett kép ismét ki világosodjon. Váratlanul összeér a két csúcs: negyvenezer gyertya fénye lobban szemünkbe. — Jó gépek ezek — dicséri munkaeszközeit Rigó Ferenc. — 1951-ben kaptuk, de azóta nagyobb javításra nem került rajtuk sor. A MEDOSZ-ban az olasz gépek jóval gyengébb konstrukciók. csak éppen széles- váezoos az optikájuk. Közben lassan ismét Rigóra kerül a vetítés sora. Behelyezi dobjába a hat- száz méteres tekercset — most már csak ilyeneket készítenek, az orsó is műanyag, nehogy jelenetekkel rövidüljön a film — és kinéz a kémlelő ablakon. Fehér kereszt bukkan fel a vásznon, majd mégegy s máris átkapcsolt Rigó Ferenc. Szóval ez volt a jel. Én eddig a film hibájának hittem az ilyeneket. Kérdezem, hogy ismeri-e azt a nézők körében elterjedt elképzelést, hogy a gépészek — ha éppen sietős a dolguk — kihagynak a filmből. — Lehetne ugyan ilyent csinálni — gondolk.>- zik el Rigó Ferenc az ismeretlen ötleten —, de ón még sohasem tettem. Pedig már negyedszázada vetíti a filmeket. Miskolcon tekercselőként kezdte, aztán bejárta az egész országot. Jó összehasonlítás kerekedik ki tapasztalataiból, ha a régi mozik avitt berendezéseiről, giccses műsorairól beszél. No, persze azért most is előfordul, hogy azzal fogadják kollégái a munkahelyén — a szerelő szövetkezetben műszerész, nyolc forintos órabérben végzi a vetítést —, hogy nem tetszett a film. ö azonban ritkán néz meg filmet. Csak a kötelességét látja a vetítésben, vagy nem jók a filmek? Inkább nem ismeri ezt a művészetet: legutóljára az Én és a tábornok tetszett neki any- nyira, hogy végig lekötötte. Társa, Pánczél József azonban korábban jóformán egy filmet sem mulasztott el. Ezért is tette le a gépészvizsgát. Most már viszont ő is ritkán feledkezik bele egy filmbe. Igaz, a Münchausen báró-ról úgy vélekedik, hogy gyerekfilm, szóval ő sem nagyon tájékozott ezen a téren. Akkor viszont pénzkereső kötelességük ez a munka, semmi több. Pedig egy kis önképzés — vagy esetleg néhány- napos esztétikai előadássorozat — nemcsak jellemfar- máló élménnyel és felszabadult szórakozással ajándékozná meg őket, de a vetítés minőségét is emelné. Most csak lelkiismeretesen vigyáznak arra, hogy jól peregjen a film. de akkor az apró képkockákból ősz szeálló légkört is tisztelnék. Kár a kényelmet választani, csak azért, mert nem kell elolvasni a szöveget, mint a nyomdászoknak. I. L. lobban sikerült a járás inh állományánál. A szövetkezetek többségében már kise'e tezték a rosszabb termelékenységű cigájá és racka juhokat. Elérték, hogy az anyaállatok nyolcvan százaléka már fésűs merinói fajta. Megnéztem a mezőgazdasági osztály kimutatásait arról, hogy szám szerint mennyi jószágot törzskönyveztek a gazdaságok. A tizennyolc tsz több ezer szarvasmarhájából például csak háromszáznegyvenet. Legtöbbet a Zalka Máié Tsz-ben. százhatvanat. másutt keveset. így a nagy- révi Haladás Tsz-ben <25. Mesterszálláson 29, Kungyalun pedig 23 tehenet jegyeztek fel. Kevés takarmány termett a műit évben. azért ilyen alacsonyak ezek a számok. Mert azt mindenki tudja, hogy törzskönyvezni csak a magas termelékenységű állatokat lehet, ehhez pedig jó kondíció. sok tápanyag szükséges A gyenge etetés miatt alacsony az istállóátlag a szelevényi Szikra és á kunszentmártoni Búzakn- Iász Tsz-ekben. Cserkeszöl- lőn sem fejnek többet 3—4 liternél, mert 17 vagon széna, 27 vagon abrak és 52 vagon siló takarmánnyal van kevesebb a szükségesnél. Jelenleg a cibakházi Vörös Csillag Tsz tehenészetében fejnek legeredményesebben, az átlag náluk meghaladja a tíz litert. Még egy hiányosság van. ami megnehezíti a törzskönyvezést. Nincs. nem gyártanak elég tetováló készüléket, tejmérőt, állatmérleget. Ezek nélkül lehetetlen a súlygyarapodást, termelékenységet folyamatosan mérni és ellenőrizni. Az öcsödi Kossuth Tsz gazdái kénytelenek voltak saját kovács műhelyükben elvégezni a tetoválást, megfelelő felszerelés híján. Nem találtak a cibakházi Vörös Csillagban sem jobb jelölési módot, minthogy a jól tejelő szarvasmarhák borjainak fülét klcsio^riik. , E. M*
