Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-12 / 35. szám
IMS. február 12. SZOLNOK MEG íEl NÉPLAP ERIC KNIGHT A VASÚTTA NVA N Megyénk oktatásügye az iskolareform tükrében Gazdagodó községek (Tudósítónktól) Kenderes község a fel- szabadulás után alaposan megváltozott, mégis legtöbbet a tanácsi igazgatás elmúlt négy esztendeje alatt fejlődött. Négy esztendő alatt körülbelül annyit építettek, mint. azelőtt 20 esztendőt együttvéve, A kastély egykori parkját — ahol a szövetkezeti gazdák mintegy 250 kényelmes családi házat építettek — teljes egészében közművesítették. Az utolsó közös-konyhás cselédlakásokból á múlt évben költöztek ki a lakók és ezeket a házakat a termelőszövetkezetek gazdasági épületekké alakították át. A házakban és az utcákon villany világít. Betonjárdát kaptak a kastélyontúli utcák is. Ezer- négyszáz méter hosszú víz- vezetékrendszer épült és több mint 50 ezer forintos költséggel új szivattyút kapott a vízmű. A falu lakói is dolgoznak községük szépítésén. Az elmúlt év őszén több mint 200 méter hosszú vízvezetékcsövet fektettek le társadalmi munkával. Mindent összevetve az elmúlt négy esztendő alatt á községi tanács végrehajtó bizottsága három és fél millió forintot költött Kenderes község fejlesztésére. Felhívás A Szolnok megyei vadászati szakigazgátási szerv vezetőjének és a MAVOSZ megyei választmány intéző bizottságának tudomására jutott az, hogy a hasznos vadakat (nyúl, fogoly, fácán, őz) a külterületeken lakók, illetve dolgozók a hideg idő járást, kihasználva hurokkal, csapdával, kutyával vagy egyéb módon megfogják és elpusztítják. Az említett Vadállomány 1961. évi VIII. törvény 32. paragrafus 1. bek. alapján társadalmi tulajdont képez, és annak jogtalan befogását az 1/1962. Korm. rendelet 29. paragrafus 2. bek. tiltja és ezer forintig terjedő pénzbírsággal bünteti. Ezért felhívjuk a megye lakosságát, hogy a vadakat védje, illetve pusztításukat kerülje. Felhívást intézünk a vadásztársaságok intéző bizottságaihoz, tagjaihoz és vadőreihez, hogy az államtól béreit, gondjaikra bízott vadászterület hasznos vadait fokozottabban óvják, befogásukat az arra illetéktelen személyeknél akadályozzák meg. Ahol a károsítást észlelik, ott. soron- kíviil tegyék meg feljelentésüket az illetékes községi, vagy járási tanács szabálysértési előadójának. Kétszáz forintnál nagyobb értékű vad pusztítás bűntettnek minősül és a feljelentéssel az illetékes rendőrséghez kell fordulni. MOCSÁRI JÓZSEF megyei vadász felügyelő TÚRI LAJOS megyei MAVOSZ Int. Biz. LINCOLN ÁGYÁBAN A MAMA ALUDT Kennedy elnök nemrégiben vendégeket kalauzolt a Fehér Házban, amelynek történelmi nevezetességeit mutogatta. Éppen Lincoln hálószobájába akarta bevezetni a vendégeket és már be is nyitott, amikor kénytelen volt zavartan nehúzni az ajtót és tovább vinni a vendégeket. Lincoln ágyában ugyanis történetesen éppen Kennedy anyja aludt. Délután három óra. fádul a könyvtár művelődési autója, A cél: Jászfémysza- ru — Vasúttanya, Fél ötre érünk a vasút- taanyai iskolához. Itt már földút van, a mélyedésekben, kátyúkban vastagon ül a hó. Elakadunk. A könyvtáros megszokott mozdulattal nyúl a kocsi aljába a lapátért, és márts átalnkul rendkívüli hómunkássá. Az út krónikása — e sorok írója — Jánoson toporog félcipőjében, végre talál valahol egy lapát hamut és boldogan szórja a pergő kerekefc alá. Az autó hátralendül, majd teljes gázzal előre. Toljuk. Jó érzés azt hinni, hogy a mi erőnk segítette be az udvarra. A környék néptelen, valahol a távolban unott.m vakkant kettőt-hármat egy kutya. Az isjeolában dermesztő hideg van. Könyvesládát, vetítőgépet, filmtekercseket cipelünk be a tanterembe. Már-már feltolni bennem a kérdés: — Minek, kinek? — amikor Tímár Gyula, könyvtáros csendesen odaszól az áramfejlesztő agregátorral bíbelődő Szemők János gépkocsivezetőnek: — Jánoskáin, nyomd meg a dudáit. Ijassan sötétedik. A sűrű hóesésből bizonytalan körvonalú alakok bukkannak elő. Bent a teremben, a petróleumlámpa pislákoló fényénél emberré válnak. A kabátok álól könyvek kerülnek az asztalra, ötöt-ha- tot hoz mindenki. Egy fiatal lány önkéntelenül a kályha mellé húzódik — mikor észreveszi, hogy jéghideg, elneveti magát és jó ízesen megszólal: — Ha tutink vaóna, hoztumk vaóna egy nyaláb fát. Egyszerre megtelik élettel d terem. Gyerekek, fiatal lányok, meglett korú Szolnok megye termelőszövetkezeteiben megkezdték a palánta-nevelést. Száz- negyvenezer négyzetméter üvegfelület alatt a közös gazdaságok mintegy nyolcezer holdr- elegendő kétszáznyolcvan millió palántát állítanak elő. Az idén első ízb°n nevelnék paprika és paradicsompalántákat, úgynevezett műanyag- alagutakban. Ezek az alagutak két méter széles és huszonöt méter hosszú fóliával fedett ágyak, amelyekben ugyanolyan életfeltételeket teremtenek a A görög mondabeli szárnyasló, a Pegazus követőjévé vált tíz lipicai paripa. Igaz nem költők pattantak hátukra, hanem ők szálltak — repülőgépre, hogy néhány óra alatt fél Európa és az óceán felett átrepüljenek. Ütjük és szerepük egészen prózai: a lósport egyik bécsi kedvelője elhozta Magyarországra arherika: barátiát. aki itt a TERTMPEX-tői tíz lipicai lovat vásárolt. Azokat vitték külön repülőgépen Becsből Chicagóba, % most a magyar tenyészlovak Chicago környékén egy farmon élnek. A tengerentúlon egyre becsesebbek a lovak, kiváltképp a különleges fajták. Autója ma már bárkinek lehet, s az előkelőség jele mostanság a lóistálló A ráérő gazdag emberek hobbyja a hátasló vagy a versenyló lett. Nemcsak a tengerentúlon, hanem Európába”: Svájcban Nyugat- Németországban is sorra nyílnak a lovagiskolák amelyek szívesen vásárol asszonyok veszik körül a könyvesládát. Egy apróság iparkodik előre, alig látszik ki a bundasapka alól. Három könyvet tesz az asztalra, majd az egyikre mutatva megszólal: „Maris nőném aszonta, hogy ez wi- gyon szép vaót. ilyent tessen adni megest." — Maris nénéd miért nem jött el? — kérdezi mosolyogva Tímár Gyula az apró legénytől. — Mer a szomszédék já-pyát Jdsérte a tánciskolába — mondja csendesen a gyerek a nagy sapka alatt. Megnézem a könyvet, Eric Knight „Légy hű önmagadhoz” című regénye... Kiódálgok a teremből, és nagyon szégyellem a kimondatlan kérdést, hogy „kinek, minek?”, szégyellem, hogy fázom, hiszen a könyvtáros már a vastag bőrkabátot is levetette. Több mint egy órája tart már a könyvcsere, amikor végre felberreg az áramfejlesztő motorja, — Hány kölcsönző volt? — kérdezem esetlenül. Tímár Gyula alig titkolt örömmel mondja a száraz számokat: — Negy- venöt-ötven gyerek és felnőtt. Átlagosan három-öt könyvet hoztak be, és ugyanennyit vittek, tehát mintegy négyszáz könyvit cseréltünk. Nincs idő tovább beszélgetni, mert egyre jönnek még. Mire elkezdjük a filmvetítést, közel nyolcvan ember szorong a padokban, és a padok között. A vetítés végén alig tudunk mozdulni, úgy körülvesznek bennünket. — Mikor jönnek megint? Olyan filmet hozzanak, amelyik magyarul beszél. Gyula bácsi, tessék hozni több Jókait — röpködnek a kérések, ki- vánságok. A könyvtáros jegyez, én a gépkocsivezetőnek segítek rakodni — végre hasznosíthatom magam. palántáknak, mint az üvegfelületek alatt. A műanyag előnye az olcsóság a törékeny üveggel szebben. A kőtelkj Ezüst- kalasz és a vezsenyi Tisza- menti Tsz-ben az idén már ötven műanyag-alagútban nevelnek palántát. A megye prímőrtelepein Cserke- szöllőn, Túrkevén, Mezőtúron, Karcagon és Tisza- őrsön a korai retek felszedése után végleges helyükre ültetik ki a paradicsom- és paprikapalántákat, amelyek húsvétra már termést adnak. ják a magyar lovakat. Az iskolák prospektusai ezt az ismét népszerűvé vált ősi •.portot különösen a hízásra hajlamos nők figyelmébe ajánlják — fogyókúraként. REKORD GÁZSIK A „La Fiera” című olasz lap összeállítást közölt az olasz filmszínészek keresetéről. Kitűnik belőle, hogy a férfiak között a legtöbbet Alberto Sordi filmko- mikus keresi, mert egy szerepért több mint 100 millió líra gázsit kap öt követi Marcello Mastroi- anni, majd több más színésszel együtt Vittorie Gassman. akinek szokásos gázsija 25 millió líra”. A hölgyek közül első helyen ‘-kmbia Toren áll 400 millió lírával. Lollobrigida csak utána következik 150 millió Urával. harmadik ’ helyen oedig Silvana Man ■ sano 100 millióval és Claudia Cardinale 60—80 millióval A legutóbbi választás óta eltelt négy esztendő legjelentősebb eseménye az oktatásügy vonatkozásában iskolarendszerünk reformja és e reformnak 1961-ben történő törvónybeiktatása volt. Megyénk művelődésügyének irányítói a szocialista építés előrehaladásától indíttatva még a reform előkészítésének időszakában, 1959-ben megalkották a megye ötéves művelődés- ügyi programját. Már e program megoldandó feladatként említi az azóta törvényben is rögzített kötelezettséget, azt, hogy növelni kell mind az iskolások, mind a termelőmunkájuk megszakítása nélkül továbbtanulók létszámát. A számszerű adatok bizonyítják, hogy évről évre növekedett az általános iskolai tanulók száma. A természetes szaporodás emelkedésén túlmenően ennek egyik főokát abban kell látnunk, hogy egyrészt fokozottabb mértékben iskolázták be a túlkorosakat, másrészt örvendetesen csökkent az évközi igazolt és igazolatlan mulasztások miatt osztályozhatatlan tanulók száma. A művelődés- ügyi apparátus irányítóinak, valamint a pedagógusoknak jó munkája meg is hozta az eredményt: arníg 1959-ben az általános iskolai tanulóknak csak 65.9 százaléka végezte él a nyolc osztályt, addig ez a százalék az elmúlt tanévben 83,2 százalékra emelkedett. • Az adatok maguk Is jelzik az e téren még megmaradó tennivalóinkat, különösen egyes járásokban. (Tiszafüred, Kunhegyes). Általános iskolai tanulóink 88,9- százaléka az 1962/63-as tanévben már osztott, illetve részben osztott iskolákba jár, s így szakrendszerű oktatásiban vesz részt. A fejlődés jelentős, de a vártnál lassúbb. Ahhoz, hogy viszonylag azonos feltételeket teremtsünk a tanyai gyerekek számára is ismeretviláguk gazdagítása, készséged és értelmi erőik kibontakoztatása terén, ezt a folyamatot a kollégiumi hálózat társadalmi erők bevonásiéval is történő kiépítésével, illetve iskolaautóbuszok beállításával meg kell gyorsítani. A mező- gazdaság szocialista átszervezése e kérdésben alapvetően megváltoztatta lehetősége1 nket, de egyúttal a megoldást is sürgős követelményként állítja elénk. A középiskolák benépesítése rohamosan fejlődött az utóbbi években. Az 5 éves programban meghatározott évi háromszázötvenes létszámnövekedés helyett 1962-ben már 802 tanulóval növekedett közép- iskolásaink száma. Ez a növekedés azonban csak vis7onylP(?<vp.n maga« mert így is alatta van a középiskoláztatás országos arányának. Viszont továbbra is igen jó a középiskolákba jelentkezett és felvett mun- ká- -paraszt származású tanulók aránya, amely az u*óHbi három évben 65— 70 százalék között mozog. Gyorsan emelkedik a felnőttoktatásban résztvevők száma is. Most közel 13 000 felnőtt tanul általános és középiskoláinkban, azonban ebben a számban igen alacsony — csak mintegy 20 százalék — a parasztság aránya. Az állami és gazdasági vezetők, valamint a szakgazgatás: szervek tartsák legfőbb feladatuknak a továbbtanuló parasztság arányának gyors növelését. Ugyanilyen sürgető az a feladat, hogy jórészt még a múlt bűneiből ími-olvasni nem tudó 23 000 dolgozó közül a még számósába vehető fiatalabbakat egyre nagyobb számban vonjuk be az alap- ismereti tanfolyamokba. Az élet és az iskola kapcsolatának szorosabbá tétele az iskolareform első alapelve, amellyel — mim a legnagyobb változást hozóval — kissé részletesebben is foglalkozom. Ez az alapelv már az irányelvek megjelenése óta hat iskoláinkban, s a megyei tanács művelődésügyi osztálya jó szervező és irányító munkáját, pedagógusaink haladó szemléletét, lelkesedését, a társadalom összefogását dicsérik az ezen a téren elért igen szép eredmények. Országos vonatkozásban is kiemelkedő volt az elmúlt évben Szolnokon megrendezett politechnikai kiállítás, amely meggyőzően hirdette a munkára nevelés, a politechnikai képzés diadalát. Azt, hogy ez így van, nemcsak a kiállítás, hanem egyéb tények is igazolják. Megyénk általános iskoláiban lényegében befejeződött a gyakorlati foglalkozás tantárgyának bevezetése. Az új tárgy igen jelentős beruházásokat, felszerelések beszerzését igényelte, de sokat fejlődött személyi ellátottsága is. A sok helyen még meglévő szaktanárhiányt pótolja a szülők, üzemi munkások, mezőgazdasági szakemberek önzetlen segítsége. Ez is mutatja, hogy társadalmi üggyé lett az iskolareform sikeres megvalósítása. Hasonló a helyzet középiskoláink vonalán, sőt a fejlődés itt még gyorsabb volt. Már a reform első évében általánossá vált a szakmai előképzés a gimnáziumi 5r)-l-es képzés keretében. Legfőbb feladatnak látszik az egyes középiskolák profilírozása, illetve a mezőgazdasági szakmai előképzésben az aránytalanságok megszüntetése. Viszonylag alacsony például az állattenyésztés és az öntözés részesedése, pedig mindkét terület mezőgazdaságunk továbbfejlődésének fő irányait mutatja. űj jelenség megyénk életében a reform alapján meginduló szakközépiskoláztatás. Ezt az érettségivel egy időben szakmunkás ók- levelet biztosító iskolatípust máris igen megszerették ás igénylik a szülők és a tanulók. Most már öt helyen működnek ilyen szakközépiskolai osztályok. A jövőben mind gyorsabban fog szélesedni a szakközép- iskolák hálózata, és el fogjuk érni, hogy elsősorban a technika1 fényes termelési ágakban a 70 es években a szakmunkások döntő többségét már a szakközépiskolák ad iák. Mindez gondos tervező munkát igényel. Nemcsak a gyakorlati foglalkozás bevezetése jelentette az iskola és az élet kapcsolatának elmélyítését. Általános és középiskolás tanulóink lelkesedéssel vettek részt évenként 3—4 napon át fizikai munkában, ezt azonban a jövőben jobban keli községeink, városaink fejlesztésére, szépítésére fordítani, hogy e munka társadalmi hasznossága és ezzel párhuzamosan nevelő jellege fokozódjék. Középiskolásaink körülbelül egyharmada vett részt a KISZ szervezésében nyári építőtáborokban, de bekapcsolódtak megyénk fő- ’skolai hallgatói is, akik közül a Jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézet hall<*!>+ói immár két alkalommal egy-egy brigádiuk- kal több egyetem és főiskola nyári táborában az első helyezést érték el. Nyáron pedig az első év- eniir=rn két hétre megy termelőszövetkezetekbe, üzemekbe fizikai munkára és a m°gadot‘ téma szerint végez felmérő, tanulmányozó munkát a tudatfejlődés, a női egyenjogúság* stb. vonatkozásában. A reform második alapelve az általános és szakmai műveltség színvonalának emelését írja elő. Két alapvető probléma jelentkezik ebben a vonatkozásban. Az egyik az, hogy a tudomány és a technika napról napra hatalmas ütemben fejlődik,. és az iskolának ezt a fejlődést nyomon kell követnie, ugyanakkor — és ez a másik probléma — messzemenően számolni kelj. a tanulók teherbíró képességével. A művelődési anyag kiválogatásába, az általános és középiskolai tantervi tervezet vitáiba megyénk valamennyi pedagógusa belekapcsolódott. A tanterv« anyag csökkentése egymagában azonban nem oldhatja meg a túlterhelés problémáját. Nem vállaikozhatom arra, hogy részleteiben elemezzem e cikk kereteiben ezt a kérdést — pedagógiai szakirodalmunk megtette és megteszi ezt, — de egy dolgot mégis szeretnék kérni kartársaimtól, azt, hogy szaktárgyuk szeretete sohase legyen nagyobb, mint a gyermek szeretete. Ha így van, akkor sohasem fogják bonyolultan, elvontan, felesleges részlet) smeretek- kél terhelten feldolgozni az . anyagot, hanem lényeget kiemelve, színesen, érdekesen, biztosítva mindvégig tanulóik aktivitását, becsvágyuk ébrentartását, sőt fokozását. Egyedül így juttathatjuk el őket teljesítményképes ismeretek birtokába, egyedül így .'.nevelődhetnek a szocialista fcár- ,r, sadalom alkotásyágytói- -fűtött polgáraivá. A harmadik alapelv — a nevelőmunka hatékonyságának fokozása — már a szülők számára is támaszt követelményeket. Igen örvendetes dolog, hogy a gyakorlati foglalkozások segítésén túl egyre szélesebb területen valósul meg az iskolák és a szülők együttműködése. Nevelőink szocialista tudatának elmélyülése, a kettős nevelés lassú megszűnése jelentős eredményeket hozott: fiatalságunkban kifejlődőben vannak a kommunista erkölcs alapjai. A legutóbbi választás óta eltelt időszak nem kis eredményének könyvelhetjük el, hogy megyénk három felsőoktatási intézménnyel is gazdagodott:- 1959-ben nyitotta meg kapuit a Jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézet, és az utóbbi években a magasabb színvonalon képzett mezőgazdasági szakemberek biztosítására két felsőfokú mezőgazdasági technikum kezdte meg működését, az egyik Karcagon, a másik pedig Mezőtúron. Oktatási törvényünk maradéktalan végrehajtása még sok tárgyi és személyi feltétel megvalósítását követeli. Űj tantermék építése, a perspektívában kötelezővé váló középiskolai oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása, a diákotthoni férőhelyek számának emelése mind megoldandó feladatként áll előttünk. Elmondhatjuk, hogy megyénk művekViésögvé- nek irányítód, a közel 3200 pedagógus mindent megtett már eddig is azért hogy a szocialista társadalom továbbfejlődésében döntő jelentőségű iskolareform’ minél inkább valósággá váljék. Ebben a szívós és nem is könnyű munkában mellettünk áll pártunk, egész társadalmunk, amely szeretettel és nagy megbecsüléssel tekint gyermekei nevelőire.. ANDRÁSI BÉLA tanítóképző intézeti Igazgató, országgyűlési képviselőjelölt Műanyag alagutak palán! anevelésre Lovak az óceán felett
