Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. február n. A kommunista mozgalom marxista—leninista egységéért, a szocialista országok összefogásáért A vasárnapi Pravda ter­jedelmes szerkesztőségi cik­ket közöl a nemzetközi kommunista mozgalom bel­ső nézeteltéréseiről és .az egység fontosságáról. A cikk megállapítja, hogy korunkban, amikor a nem­zetközi kommunista mozga­lom a világesemények ala­kulását döntően befolyáso­ló politikai erővé vált, sok­ka] inkább mint valaha, szülőég van a kommunista pártok marxista—leninista egységére, a nemzetközi szocialista közösség egybe- forrottságára. A Szovjet­unió Kommunista Pártja különös jelentőséget tulaj­donít a szocialista közösség megerősítésének, mert ea a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom leg­főbb vívmánya. Mindazok, akik elfogulatlanu] szemlé­lik a Szovjetunió politiká­ját, elismerik, hogy a párt egész tevékenységét a Moszkvai Nyilatkozatok irányvonala, az egység erő- sítéséneE szempontja szabja meg. Az utóbbi Időben kelet­kezett véleménykülönbség egymagában nem keltene aggályt és nyugtalanságot. Komoly gondot okoz azon­ban az, hogy egyes pártok képviselői az elvtársi esz­mecsere helyett megenged­hetetlen útra léptek és tá­madják a kommunista vi- 1 ágmozgalomnaT: a marxis­ta-leninista pártok által közösen kidolgozott irány­vonalát Ebben a helyzet­ben a nyílt polémia foly­tatása csupán a meglévő nézeteltérések elmélyülését eredményezhetné. „Hajlandók vagyunk az összes többi testvérpárttal együtt megtenni minden lépést, ami elősegíti az eny­hülést és elősegíti az egy­séget, hogy megjavítsuk a légkört és előkészítsük a testvérpártok értekezletének összehívásához feltételeket”, Ezt a nyilatkozatot csak üdvözölni lehetne — írja a Pravda — sajnos, azon­ban a kínai élvtársak ugyanakkor alaptalanul és élesen bírálják az NSZEP VI. kongresszusán elhang­zott felszólalásokat, egy­oldalúan értelmezik a Moszkvai Nyilatkozatokat és alaptalanul támadják a Jugoszláv Kommunisták Szövetségét. Vajon úgy kell-e értékelni e cikk megjelenését, mint arra va­ló törekvést, hogy a gya­korlatban fólyíassák a po­lémiát más testvérpártok­kal? Szeretnénk hinni, hogy ez nem így van. Pártunk őszintén törekszik arra, hogy a kommunista moz­galom ne sodródjék bele a polémia egy újabb for­dulatába, ami kárt okoz­hatna az egységnek. Ezért szeretnénk kifejten! állás­pontunkat némely elvi kérdésben és megismételni felhívásunkat a marxizmus —lenini zmus a proletár nemzetköziség alapján álló egység megszilárdítására A Pravda ezután részle­tesen foglalkozik jugoszlá- via kérdésével. Megállapít­ja, hogy az SZKP kijaví­totta a Sztálin által Jugo­szlávia rovására elkövetett hibákat, s segíteni kívánt Jugoszlávia vezetőinek — akiknek szintén viselniök kell a felelősség egy részét a kapcsolatok megromlásá­ért — abban, hogy ők is közeledhessenek a nemzet­közi kommunista mozga­lomhoz. Az SZKP nem akarta végleg elszigetelni Jugoszláviát a szocializmus országaitól. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetőségének a pártélet­ben, a gazdaságiban, a bél­és külpolitikában tett leg­utóbbi intézkedései sok mindent kijavítottak abból, amit a nemzetközi kommu­nista mozgalom hibásnak és a szocializmusra káros­nak ítélt. A JKSZ Köz­ponti Bizottsága 1961 no­vemberi harmadik plénu­mán, a végrehajtóbizottság 1962. márciusi kibővített ülésén; a végrehajtóbizott­ságnak a kommunistákhoz és a vezető pártszervekhez intézett 1962. _ áprilisi le­velében, az 1962. júliusában lezajlott negyedik plénu­mán, Tito, Rankovics és más vezetők több beszédé­ben bírálták az elkövetett hibákat és fogyatékosságo­kat. Tito spliti beszédében szóvá tette, hogy a kommu­nisták hibákat követtek él és kiengedték kezükből a vezető szerepet, majd a JKSZ Központi Bizottsága intézkedéseket tett a párt vezető szerepének megerő­sítésére. Annál meglepőbb, hogy éppen ilyen körülmények között hallhatjuk: „Jugo­szláviában restaurálták a kapitalizmust" és azt, hogy a jugoszláv vezetőket ld keli átkozni — írja a Prav­da. A lap emlékeztet a Reu­mán Ribao 1957-es szeptem­ber 12-i vezércikkére, amelyben a következőket ürta Jugoszláviáról: „ocszá­Mogyan szavazzanak a választás napján lakóhelyüktől távollevők Az Országos Választási Elnökség tájékoztatása sze­rint az a választójogosult személy, aid a választás napján állandó lakóhelyé­től távól van, kérheti ideiglenes lakóhelyén, ille­tőleg tartózkodási helyén az illetékes községi (járási jo­gú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsá­gától az ottani névjegyzék­be való felvételét. Az ideiglenes lakás, ille­tőleg tartózkodási hely sze­rint illetékes tanács vég­rehajtó bizottsága a kérel­mező adatait azonnal név­jegyzékbe veszi, ha a vá­lasztójogosult személy be­mutatja az állandó lakása szerint illetékes tanács vég­rehajtó bizottsága által ki­állított „igazolást” arról, hogy a névjegyzékben sze­repel. Az Országos Választási ezért felhívja a figyelmet arra, hogy mind­azok a választójogosultak, akik február 24-én bármi­lyen okból (munkavállalás, üdülés, látogatás, kórházi ápolás, stb.) állandó lakó­helyüktől távol lesznek, már most szerezzék be az „igazolás”-! A tanács végrehajtó bi­zottsága az „igazolásM le­vélbeli megkeresésre a ké­relmezőnek megküldi, hoz­zátartozójának vagy más megbízottjának is kiadja, tehát a kérelmezőnek nem szükséges személyesen meg­jelennie. Az a választójogosult, aki valamilyen okból a válasz­tók névjegyzékéből kima­radt, a névjegyzékbe való felvételét kérheti az ille­tékes tanács végrehajtó bi­zottságától. (MTP gatók népei ma a szocia­lizmus építésének útján haladnaík. Egy a felfogásunk sok nemzetközi kérdésben. Az egység ezekben az alap­kérdésekben jó alapot te­remt országaink baráti együttműködésére... Az ösz- szeforrottság érdekében mindenekelőtt azt kell tisz­tázni, rm a közös a főkér­dések megközelítésében, kölcsönösen tisztelni kell mindkét ország eredmé­nyeit és tapasztalatait a különböző feltételek között végbemenő szocialista épí- tömumkáiban... Jugoszlávia fontos sikereket ért ej a szocializmus építéseben”. A Pravda felteszi a kér­dést: ezt hat évvel ezelőtt írták. Hogyan lehet hát most, amikor a tények ta­núsága szerint Jugoszláviá­ban pozitív fejlemények történtek, azt állítani, hogy ott megsemmisültek a szo­cialista vívmányok? Jugo­szláviában nincsenek föl­desurak és kapitalisták, a társadalmi szektor adta 1961-ben a nemzeti jövede­lem 75 százalékát. Egy or­szág jellegének megítélésé­ben tűrehtetlen a szubjek­tivizmus és az önkény. A , kommunisták között folyó vitákról szólva a Pravda ezután megállapít­ja: a hibák bírálatának nemcsak a helyes vonal megvédelmezése a célja, hanem az is, hogy a hibák elkövetőit hozzásegítsük hi­báik kijavításához. A Pravda megállapítja, hogy az egység fenntartá­sára mindenekelőtt a közö­sen elfogadott elvekből kell kiindulni, s nem szabad el­felejteni, hogy a belső né­zeteltérések — bármilyen komolynak is tűnjenek ma — végeredményben részle­ges jelentőségűek. Újabb hírek Irakból Bagdad CAFP, UPi, AP). Az A1 Ahram című kai­rói lap vasárnap telefonon érintkezésbe lépett az ál­lamcsíny révén hatalomra jutott iraki katonatisztek egyikével, Aref új köztár­sasági elnökkel. Aref rövid nyilatkozatában kijelentet­te: „az iraki felkelés célja az volt, hogy az arab világ keretén belül helyreállítsa Irak helyzetét’ Az új iraki kormányt egyébként a bagdadi rádió vasárnapi híre szerint to­vábbi ország ismerte el: Jugoszlávia kormánya. — Táviratban küldte el jókí­vánságait a felkelés veze­tőinek vasárnap Hasszuna, az Arab Liga főtitkára a szervezet nevében. A szom­szédos Irán külügyminisz- tériumánk szóvivője vasár­napi sajtóértekezletén meg­emlékezett a két ország közötti hagyományos bará­ti kapcsolatokról, és a sah kormánya nevében boldo­gulást kívánt Irak népének Az A1 Ajam című da­maszkuszi lap úgy értesült, hogy Szíria háromtagú hi­vatalos küldöttséget me­nesztett az iraki kormány­hoz, hogy felvegye a kap­csolatot a rendszer vezetői­vel. A delegáció összetétele Az AP hírügynökség nem ismeretes, egyes amerikai külügymi- nisztériumi tisztviselőkre hivatkozva vasárnapi jelen­tésében megállapította, — hogy az iraki felkelés a je­lek szerint „most az ameri­kai érdekekre nézve nem jelent olyan súlyos fenye­getést, hogy — (az 1958-as Kasszem-féle hatalomátvé­tel idejéhez hasonlóan) — újabb amerikai erőfitogta­tást követeljen a Közép- Keleten”. * Az angol külügyminisz­térium szóvivője közölte, hogy Nagy-Britannia bag­dadi nagykövete, Sir Roger Allen vasárnap felkereste Husszen in Sabibot, a pén­teken hatalomra került ira­ki katonai junta külügymi­niszterét., akivel „barátsá­gos eszmecserét” folytatott. Az angol konzervatív la­pok Bagdadból érkezett nyugati szemtanúkra hi­vatkozva jelentik, hogy az iraki fővárosban még va­sárnap is harcok dúltak, s a „forradalmi rezsim” hisz­térikus hangú rádiófelhívá­sai nyomán általános haj­tóvadászat folyik Kasszem hívei és a baloldali néze­teikről ismert emberei után. A Daily Mail Beirut tu­dósítója „kísérteties lát­ványnak” írja le Kasszam televízión közvetített nyil­vános kivégzését, s meg­jegyzi: a vérengzések áldo­zatainak száma meghaladja az ezret. „Bagdadban káosz uralkodik — írja a továb­biakban. — Polgári ruhás nemzetőrök bandái járják az utcákat, jobbára 16—17 év körül suhancok, géppisz­tolyokkal. puskákkal és bo­tokkal felfegyverezve. Kiegészítések a kanadai kormányban Diefenbaker kanadai mi­niszterelnök bejelentette; hogy átszervezte kormá­nyát és kinevezte az új hadügy- és kereskedelem­ügyi minisztert. A hadügy­minisztert tárcát Gordon Churchill kapta meg, aki eddig a hadviseltek ügyei­nek minisztere volt, az első jelentések szerint Gordon Churchill kinevezése meg­lepetés. A kormány az áp­rilis 8-i választásokig ma­rad hivatalban. (MTI). Magyar—jugoszláv ratif'kációs okmányokk cserélése Be'erádban Belgrad (MTI). Hétfőn a jugoszláv külügyminisz­tériumban kicserélték a Magyar Népköztársaság kormányának és a Jugo­szláv Szövetségi Népköz- társaság kormányának kép­viselői által a tehergépjár­művel végzett fuvarozás, valamint az ezzel kapcso­latos vámeljárás szabályo­zása tárgyában 1962. feb­ruár 9.-én aláírt egyezmény megerősítő okiratait. TASZSZ-nyi’atkozat az amerikai atomfegyver* kísérletek felújításáról Az Egyesült Államok atomenergia bizottsága ez év február 8-án bejelentet­te, hogy az Egyesült Álla­mok Nevadában felújítja a földalatti atomfegyver-kí­sérleteket. A TASZSZ-t fel­hatalmazták, hogy ezzel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tegye: Az, hogy az Egyesült Ál­lamok felújította az atom­fegyverkísérleteket, fényt vet arra, máért nem támo­gatták az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak az ENSZ-közgyűlés említett határozatát. As új atomrobbantások zaja az Egyesült Államok­ban közvetlenül a genfi tizennyolehatáLmi leszere­lési bizottság munkájának felújítása előtt hangzott fel. A robbantások kétségtele­nül bonyolulttá teszik a genfi tárgyalásokat és meg­nehezítik nemcsak az atom­fegyver-kísérletek betiltásá­ról szóló egyezmény meg­kötését, hanem a tázen- nyolchatalmi leszerelési bi­zottság égész munkáját iá A földalatti atomfegyver- . kísérletek felújítása új atomfegyverkezési verseny­nek ad lendületet. Az Egye­sült Államok kormánya vi­seli a teljes felelősséget c lépés minden lehetséges következményeiért. (MTI) A. SZOLZSENYIC!N: mk Ö8.) Az előtérben a fal men­tén húzódott a sor. Suhov beállt Tizenöten voltak előtte, ez tovább tart, mint takaródéig. Akik az erőmű­ves menetoszlopból elmen­tek megnézni a listát, azok már Suhov mögött lesznek A gépgyáriak is mind. Ne­kik alkalmasint másodszor is el keit jönniök a cso­magért, holnap reggel. Alinak az emberek a sor­ban. zacskókkal, zsákocs­kákkal. Amott, az ajtó mö­gött (maga Suhov ebben a táborban még egyszer sem kapott csomagot, de így be­szélik) kisbabával felnyit­ják a ládákat, a smasszer mindent sajátkezűleg ki­szed és megnéz. Ezt fel­vágja, azt széttöri, megta­pogatja. kiszórja. Ha vala­mi folyadék érkezett üveg­ben, vagy bádogedényben, ledugaszolják és átöntik ne­ked, akár a markodat tar-, tód oda, akár az összecsa­vart törülköződet. Az edényt nem adják ld, fél­nek valamitől. Ha pirog­féle* érkezik, édesség, vagy kolbász, hal, a smasszer egyből beleharap. (Próbálj * pirog—sütemény, megj.) (A ford. csak tiltakozni, rögtön be- iédkőt: es tilos, amaz sza­bálytalan — és nem adja ki. Aki csomagot kap, an­nak a smasszertől kezdve adnia és adnia kell.) Ami­kor pedig befejezték a cso­mag átvizsgálását, a ládát megint csak nem adják ki, söpörj mindent a zacskó­ba, vagy a buslát szárnyá­ba & kotródj, jön a követ­kező. Némelyiket úgy siet­tetik, hogy ottfelejti; ami a polcon van. Vissza pedig ae jöjj érte. Nincs ott. Valaha, UsEty-Izsmában Suhov még kapott néhány­szor csomagot. De maga ír­ta meg a feleségének: kár- bavész az, ne küldj, ae vedd el a gyerekektől. Bár szabadon Suhov könnyebben táplálta egész családját, mint itt egy szál magát, tudta, hogy mibe kerülnek ezek a küldemé­nyek, s azt is tudta, hogy tíz éven keresztül úgy sein vonhatja el a családjától. Jobb hát anélkül. De hiába határozott így, valahányszor a brigádból, vagy közelében a barakk­ból csomagot kapott valaki (vagyis majdnem minden nap), elszorult a szíve, hogy nem neki szól a csomag. Es bár erősen megtiltotta az asszonynak, hogy akár Husvétra is küldjön vala­mit és soha nem is ment az oszlophoz megnézni a listát, jött-e valami a gaz­dag brigadérosnak. olykor valahogyan mégiscsak azt várta, hogy odafutnak hoz­zá és azt mondják: — Suhov! Miért nem jössz? Csomagod van! De senki sem jött oda... És egyre kevesebb és ke­vesebb oka volt visszaem­lékezni Tyemgenyevo fa­lura és az otthoni házikó­ra... Elnyűtte az itteni éllet ébresztőtől takaródéig, nem hagyott időt felesleges emlékezésre. Most, amikor ott állt azok között, akik azzal a közeli reménnyel vigasztal- gatták hasukat, hogy nem­sokára szalonnába mé- lyeszthetik a fogukat, vajat kenhetnek a kenyérre, vagy egy kis cukorral édesíthe­tik a bögréjüket, Suhovban csak egy vágy élt: idejé­ben érkezzen az étkezőbe brigádjával együtt és for­rón ehesse a levest, nem hidegen. Feleannyit sem ér a hideg, mint a forró. Kiszámította, hogy Cé­zár, ha a neve nem szere­peit a listán, már rég & barakkban van és mosak- szik. Ha viszont megtalálta a nevét, akkor most zsá­kocskákat gyűjt, bakelit- bögréket, csomagolópapírt: Ezért ígérte meg Suhov, hogy tíz percet vár. Itt a sorban újságot is hallott Suhov: a héten megint nem lesz vasárnap, megint elorganizálják a va­sárnapot. Számított is erre, valamennyien számítottak rá: ha egy hónapban öt va­sárnap van. hármat megad­nak, kettőn munkára haj­tanak, Számított rá, de amikor meghallotta, a lelke elszorult, elfacsarodott: ki ne sajnálná a drága vasár­napocskákat? Bár hiszen jól mondják itt a sorban: a zónán belül is él tudják szúrni a szabadnapot, ki­agyalnak valamit — vagy fürdőt építeni, vagy falat emelni, hogy ne legyen át­járás, vagy udvart tiszto­gatni. Máskor matracot cserélni, kirázni, vagy po­loskát irtani a priccseken. Vagy személyi ellenőrzést rendeznek, cédulák szerint. Vagy leltározást: eredj ki minden cuccoddal az ud­varra, aztán ülj ott fél na­pig. Hiába, az bántja őket leginkább, ha a zek reggeli után alhatik. A sor, ha lassan is, ha­ladt előre. Soronkívül elő­re mentek, senkit sem kér­dezve, ellökve az előttük állót: egy borbély, egy könyvelő, meg egy a KVC«- ből.1 (Folytatjuk) 1) KVCs: kulturális nevein részleg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom