Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-10 / 34. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK> Vtla: A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI KÉPVISELŐJELÖLTJEI MUNKÁS KÉPVISELŐJELÖLT A MUNKÁSOK KÖZÖTT EGY A 330 KÖZÜL VIASKODNAK A HIDEGGEL, SZÉLLEL JÁSZ-KUN-KAKAS SPORTMŰSOR HÍREK SZOLNOK megyei Wéftlajt A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV, évfolyam, 34. szám. Ára 60 fillér 1963. február 10., vasárnap. Az álomkastély lakói Amikor felevatták, azt írtuk róla: Alomkastély a Tisza partján. Nos, ez a kastély azóta vidám fiatal lakókkal népesedett . be, megkezdődött a mindennapok pezsgő élete a szolnoki Tisza-parti gimnáziumban, öröm, és nem utolsósorban sokkal könnyebb a tanulás a modern szemléltető eszközökkel. Pedig a fizika igazán nem könnyű tárgy— Erre vall Csanádi Lili, Danics Zsuzsa és Nagy Amália' feszülten figyelő tekintete is. Milliókat hozó intézkedések A martfűi Tisza Cipőgyárban a napokban készült el végleges formájában a vállalati intézkedési terv, — mely jóváhagyás után a gazdasági, műszaki és irányító munkában egy évre megszabja a feladatokat. minden dolgozóra kiterjesztették a vállalati tervezést — s ha annak mindem pontja megvalósul — nagyszerű ezwo- naényeiiBet hoc. 3C tervek szerint 1963-ban a beruházásokra, műszaki és technikai fejlesztésre, valamint a dolgozók egészségvédelmének fokozására és munkakörülményeik megjavítására 25 millió 109 ezer forintot fordít államunk. Eból II millió 700 ezer forintot — az anyag, bér és egyéb megtakarításokból származó összeget — ■ vállalat teremti elő. A vállalati intézkedési tervben szereplő legjelentősebb — új épületrészt létrehozó . — beruházás, mély a súlyos raktározási problémák megszüntetését jelenti, az I-es és a IV-es csarnok összeépítése. Ezzel a különböző ideiglenes és nem megfelelő raktárakban tárolt késztermékek biztoo- a raktározási követelményeknek megfelelő helyre kerülnek. Az építkezés, melynek költségeit az exportfejlesztési alap fedezi, mintegy másfél mál- Bó forintba kerüL Technológiai fejlesztésre is több millió, forintot fordít a vállalat. Így az eddig ragasztott eljárással készült kosárlabda-cipőket préselt, vulkanizált eljárással gyártják. Kísérleteznek a női vulkanizált talpú ddvatcipők gyártásának bevezetésére is. A kísérletek és a berendezések közel 700 000 forintba kerülnek. Az év végére befejeződik a labdarúgj-cipőknek préselt. vulkanizált eljárással történő sorozatgyártáséra való felkészülés is. Csupán a gyártási dokumentációk elkészítése és a kísérleti gyártás lefolytatása 60 ezer forintot emészt fél Jelentős — közel egy millió forint — a dolgozóit munkakörülményeinek megjavítására és az egészség- védelemre fordított összeg. Ebből az összegből többek között megoldódik a nyárt időszakban az élvezhetetlen. langyos ivóvíz hűtése, a műhelyek festésénél a megfelelő, a munka-intenzitást növelő színdinamika alkalmazása, az orvosi rendelő részére több fontos műszer vásárlása, stb. A benyújtott műszaki fejlesztési javaslatok alapján a munkabrigádok nemcsak a rendelkezésre álló 25 millió forint leggazdaságosabb elosztását végezték el a fontossági és sürgősségi szempontok figyelembe vételével, hanem gondosan kimunkálták azokat a javaslatokat is, amelyekből az év folyamán sok-sok milliót törleszthetnek a népgazdaságnak. Mert ilyen intézkedés is akad bőven a vállalati tervben. Egynéhányat, a fontosabbakat, a „magypénzt” hozókat felsorolva: Először is az újításokból származó megtakarításról. Tavaly közel 8 millió forintot hozott az alkalmazása. Ez az összeg szerényen számolva is az egész iparág újításokból származó megtakarításának 40—50 százalékát teszi kL 1963-ban a tavalyról áthúzódó, élőkalkulált újítások 6 600 000 forint népgazdasági megtakarítást jelentenek, ehhez még hozzáadva az előző évi bázis alapján, — 100 újítás után várható megtakarítást, # — mintegy másfélmillió forintot. Száznegyvenezer forintot hoz 1963-ban a műanyagos (mártott) kéreg gyártásának, illetve felhasználásának kiszélesítése. Másfélmillió forintot jelent a csökkentett vastagságú mikroporózus talpak gyártása és alkalmazása is. Az úgynevezett Raspa (bőrhul- J ad ékből préselt) talpbélés további típőfajtákmál való alkalmazása is több százezer, a cipők általános könnyítése pedig pontosan 360 000 forint megtakarítást jelent Meg kell említeni azt is,- hogy a Tisza Cipőgyárban Hidászok A híd elkészült most avatják. Adatai az újságolvasók előtt már ismeretesek. Most tehát az érdekes számok helyett másról írunk. Azokról, akik esőben, fagyban, • hóesésben a csúszós acélgerendákon dolgoztak a szédítő mélység fedett * Háromszor sújt a vésőre a kalapács és három kis mélyedés keletkezik az új híd gyalogjáróján, amelybe a műszertartó állvány lábai helyezkednek el — Rendben van, Lipták bácsi — köszönte meg a mérnök. Az öreg szolgálatkészen sürgölődött a műszer körül, mindenáron segíteni akart, de mikor látta, hogy a további munkához már nem kell segítség, félreállt és rágyújtott Vajon ki lehet ez az idős, cserzettarcú, fürgemozgású ember? Az első igazi mély slukk után megszólítottuk, Ügy, korszerű, termelékenységben a világszínvonalon álló lábbelik gyártásával kísérleteznék. Ilyen kísérlet a belsőnyáj tásos automata te tószalag elkészítésére tett erőfeszítés is. Az új technológia lényege az, hogy az «lőre megtűzwtt (bevarrott talpbélésül felsőrészeket egy hosszabbítható kaptafára hriyerík, egy mozdulattal megnyújtják úgy, hogy a felsőrész ráfeszül a megnyújtott kaptafára. Ezután már csak a kiszabott és előkészített műanyag talprészt kell ráhelyezni a cipő«, természetesen nyers állapotban, amit az automata futószalag ezután a fűtött présbe továbbít Az automata fűtőszálas: érdekessége az. hegy a láerősftett kaptafákat mindig a munkaműveletek elvégzéséhez szükséges állásban, automatikusan továbbítja és kezeléséhez mindössze néhány dolgozó szükséges, B, i. ahogyan az előbb a mérnöktől hallottuk. — Ne haragudjon, Lipták bécsi, de szieretnénk egyel s mást kérdezni — Tessék kérem. — Árulja el nekünk, mióta dolgozik a hidászoknál? — 1936 óta. \kkor a vállalatot csak MÁVAG-nak hívták, mert ugyebár, most Ganz-MÁVAG vagyunk. Szóval 26 éve dolgozom a hídépítésnél — Melyik hidakon? — Hát például a duna- földvárin, a szegedin, azal- győin, a pesti PetőS-hídon, a tiszaugin. Soroljam még? Igaz is, majdnem elfelejtettem, A szolnoki vasúti hidat már kétszer építettem. A háború előtt és a robbantás után; — Lipták bácsi hegesztő vagy szegecselő? — érdeklődtünk közelebbi szakmája felől. — Mindenes, kérem, mindenes. Nincs olyan munka a hídon, amit_ én ne csináltam voiina. Ezen a munkahelyen szegecseltem, bár meg kell mondani, ennél az új eljárással készült hídnál keveset kell szegecselni. Nagyobbrészt hegesztéssel készült. — Innen hová mennek? — Tiszafüredre. Ugyanilyen hegesztett hidat csinálunk. csak az valamivel hosszabb lesz. • Sok hidat megjárt már Bíró István, a lakatosok csoportvezetője. A komáxoKasszemet és közvetlen munkatársait élve elfogták és kivégezték BAGDAD (MTI) A bagdadi rádióra hivatkozva nyugati hírügynökségek gyorshírben jelentik, hogy Kasszem tábornokot szombaton agyonlőtték. Kasszem halála hírének bejelentése előtt a rádió közölte, hogy a katonaság a hadügyminisztérium romjai alatt megtalálta Vaszfi Taher és Abdel Kerim ,el Dzsedda ezredes, Kasszem két közvetlen munkatársa holttestét. / A hírekből arra következtetünk, hogy Kasszem és a hozzá hű csapatok pénteken egész nap harcban álltak a forradalmi mozgalmat támogató egységekkel és a minisztérium pénteken magyar Idő szerint 16.30 órakor esett el. A Bagdadban közzétett közlemény szerint Kasszemet és munkatársait a fegyveres erők letartóztatták, majd katonai bíróságot állítottak fel, hogy sorsukról döntsön. A halálos ítéletet egy kivégző osztag hajtotta végre szombaton, bagdadi idő szerint 13.30 órakor. Kasszemmel együtt kivégezték el Mahdauit, a nép- bíróság volt elnökét, akit szökés közben fogtak el. Űjabb jelentések szerint agyonlőtték Taha Sejk Ahmed ezredest, akit a Kasszem környezetében levő katonai csoport leg- baloldalibb egyéniségének ismertek. A rádió bejelentette, hogy a kijárási tilalom továbbra is érvényben marad. A szombati nap folyamán az iraki hadügyminisztérium magasrangú tisztek kinevezéseit közölte. Taher Jehia vezérőrnagyot az 1958-as harcok egyik vezető szereplőjét az iraki fegyveres erők vezérkari főnökévé nevezték ki. Halló in néPLRP... — Itt a mezőtúri telefonközpont távbeszélő kezelője, Makai Baraabásné beszél. — Kedves elvtársnő, bizonyára ismeri a Halló itt Néplap rovatunkat. — Ismerem, de egy pár napja nem olvastam. — Akkor remélem, holnap sor kerül rá, mivel most öntől szeretném megkérdezni.., — Milyen öröm ért? — Igen. — Öröm? írja meg, hogy van Mezőtúron tüzelő, most már nincs semmi probléma. De bosszúságom az bőven akadt — Éspedig? — A .fiam tizenhárom éves. Eddig mindig kitűnő tanuló volt és pont most félév előtt hozott fizikából négyest — Ez még nem olyan veszélyes. Ki lehet javítani. Ka csak ennyi a bosszúság. — Van itt más is. Csak az már hosszabb ideje tart, Évek Óta Ígérik, hogy automata telefonközpontot létesítenek Mezőtúron. Most ugyanis kézikapcsolással dolgozunk. Az előfizetők száma megközelíti a háromszázat így aztán van olyan nap, hogy 1500— 2000 helyi hívást is kell kapcsolnunk. — Akkor van munkájuk bőven — Nem is ez a baj. De képzelje el* hogy minden helyi hívást rá kell vezetni a számlálólapra, azt összesíteni kell és egyenként ezekről kis cédulát kell írni. Így aztán az éjszakásnak van mivel szórakoznia, mert az összesítést csak akkor tudjuk elvégezni. — És most mit mondanak az illetékesek? Mikorra lesz meg az automata telefonközpont? ~ Jövőre ígérik. Dehogy 'lesz-e belőle valami... — Erre megkérjük az illetékest, hogy válaszoljon a Néplap hasábjain keresztül Választási nagygyűlés Szolnokon Ma délelőtt tíz órakor választási nagygyűlés keretében ketfil ünnepélyes átadásra az újjáépített szolnoki közúti Tisza-híd és ártéri híd. A választási nagygyűlésen beszédet mond Czi- nege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter, Szolnok megye képviselőjelöltje. má Barátság-híd, az újpesti vasúti híd, három tiszai híd, Algyő, Nádudvar, Tiszafüred hidjai az ö kézimunkáját Is viselik. Tíz éve egyhuzamban ennél a vállalatnál dolgozik, azelőtt bár víz nélkül is, de a magasban volt — a Dunai Vasmű magas acélszerkezetét készítette. Beszélgetés közben elmondta, hogy megszerette Szolnokot és nem is válik meg innen egyhamar. Máris neki kezdtek a régi híd elbontásának és az bizony közel féléves munka lesz. Szakmáját így jellemezte: A hidász munkája nyáron üdülés, télen szenvedés (Ami azt illeti, nem valami pihentető üdülés lehet a magasban egy szál vasge- • rendén dolgozni, dehát a télhez képest valóban üdülés.) A szegecselők közül került ki csoportvezetőnek. Embereivel évek óta együtt dolgozik és öt éve főnöke a hídépítés népszerű Lakatos Józsi bácsija; Az érdekességekről faggatom és a csoport közös öröméről beszél: Tavaly nem volt baleset a hídon, pedig eddig még minden évben akadt. Illetve volt egy, amikor az 6 karját elkapta munka közben a köszörűgép. Akkor ki akarták írni betegállományba, de 6 nem ment, felkötött karral dolgozott inkább. Búcsúzóul megkérdem, mire van panasza; — Csak a télre — válaszolja. — Hiányzik a ló meleg nyár. A hideg, metsző szélben, ebben a kívánságban egyetértve búcsúink. Bognár—Erdélyi
