Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-08 / 32. szám

IMS feftnjfiF 8. SZOLNOK MEGYEI MÉPLAP 3 A Szolnok megyei Terményforgalmi Vállalat tiszafü­redi kirendeltségében morzsolják a kukoricát, majd Karcagra Kiállítják a szárítóba Technológiai tervet készítenek a tiszaderzsiek Nagy munkában találtam a tiszaderzsi Kossuth Tsz vezetőit. Fótos Sándor el­nök és Andrási János főag- ronómus a növénytermelé­si tervet csiszolgatták. A megyei tanácskozás után még alaposabban vizsgál- gattáfe elgondolásaikat, s arra a megállapításra jutot­tak: tervszerűbb alapokra kell helyezniük gazdálkodá­sukat. Tavaly jó eredmény­nyel zárták az évet, magas terméshozamokat értek el a gazdaságban és 43,18 — a prémiummal együtt — fo­rintot osztottak munkaegy­ségenként — Kötelez bennünket a tavalyi eredmény, a tsz jó hírneve, s az idői sem aka­runk lemaradni — mondta az elnök. — Ezért tudomá­nyosabban, megfontoltab­ban irányozzuk elő a kü­lönböző növényféleségek terméshozamait. Technoló­giai tervben is rögzítjük, hogy a termésátlagokat, mi­lyen eljárásokkal, munka­eszközökkel érjük eL Meg­határozzuk. hogy az egyes növényfél eséseket milyen vetőágyba tesszük, mennyi istálló- vagy műtrágyát használunk fel, mikor ka­pálunk és alkalmazunk nö­vényvédőszert. A termelési technológiát tehát a talaj­előkészítéstől egész a be­takarításáé kidolgozzuk. — Fontos a jó vetésforgó alkalmazása is — kapcso­lódott a beszélgetésbe a fő­A túrkeveí víztorony, az AGROTERV, a kunmadarasi ktsz és tizenhét levélváltás története A* ultizok nyelvén alig­hanem így festene e leve­lezés: kontra, rekomtra, szuffkomtra, molkontra, hirschkontra, fedáíksári, csillagos ég, isten biciklije és így tovább. A hosszú játszma még tart. Ki lesz a parti nyertes, ki vesztese, még a legvérmesebb kíbi- cék is csak találgatásokig jutottak él. A „hetest” kü­lönben a túrkeved Búzaka­lász Termelőszövetkezet mondta be 1962 novembe­rében két lévé] formájában. Az egyik postai küldemény a Földművelésügyi Minisz­térium Mezőgazdasági Ter­vező Intézetének (AGRO­TERV) címződött; a mása­kat a megyénkben Kun­madarason kézbesítette a posta az ottani vegyesipari termelőszövetkezet elnöké­nek. S amiért dr. Szabó Sándor túrkeved főmező- gazdász tollba mondta a levelet, arról alighanem közösen tehet a levélben keresett két intézmény. Ugyanis a Búzakalász földjén hévíz buzog, s ez üzemelteti a strandfürdőt, valamint a kertészeti haj­tatótelepet. A vízmunkál ta­tán fő eszköze pedig a víztorony, amelyet az AG­ROTERV tervied alapján 1961. szeptember 24-re épí­tett fel a kunmadarasa ktsz, ha jól tudjuk, majd más­félmillió forintért. A drága létesítmény egy évig sem húzta, mire kiderült, így, ahogyan van, nem felél meg rendeltetésének. A melegvíz tartály alatti fö­dém ugyanis koszorúban körülrepedt. néhány centi­métert süllyedve is. Egy­szóval üzemben tartása élet- veszélyessé vált, anélkül pedig ablakon kidobott pénz a másfélmillió, ami a tsz egy évi jövedelmét viszi. így kezdődött a túrkeved víztorony tortúrája. A ter­melőszövetkezet ugyanis joggal jelentette ki: az újjáépítés költségeit nem hajlandó vállalni. Valaki­nek csak felelnie kell ezért: a milliós beruházás egy évet sem bír ki. Egyéb hiányzik, minthogy csupán 'éves használatra épüljenek istállók, ólaik, vagy éppen víztornyok. S ha a személyi felelősségre- vcnás el is marad, ha az egyszemélyi, anyagi felelős­séget nem is firtatja senki (nem b’'zonyos, hogy ez a gyakorlat megfelel a nép­gazdaság érdekeinek!) leg­alább intézmény feledjen érte. A kunmadarasiakban még csak mutatkozott is hajlandóság, de az AGRO­TERV kezdetben nem vette komolyan a dolgot. Több­szöri felszólításra aztán mégis Túrkevére utazott két mérnök, akik elrendel­ték az építmény aládu ce­llását. Hagytak is helyszíná tervrajzot, ám a TÖVÁLL, a javítási munkálatokkal megbízott vállalat a hiá­nyos tervrajz alapján kép­telen volt a munkát elkez­deni. Nosza újabb levelek. S végre ez év elején meg­történt az alátámasztás. Mi sem természetesebb, mint­hogy a termelőszövetkezet költségén és épűletanyagá- ból. A szövetkezet hát új­fent reklamált ebben az ügyben is, valamint közölte a víztorony végleges rend­betételét, a felelősség meg­állapítását kívánja. Várhatott ismét. S ahogy szaporodtak a levelek, úgy fogyott a szövetkezetiek tü­relme. Végül's január 24-én közli a termelőszövetkezet — most már jogtanácsos bevonásával — jogorvos­latért a bírósághoz fordul. Erre kapott aránylag érde­minek mondható választ. Miszerint az AGROTERV kész lekül deni a létesítmény konstruktőrét. S ha bebizo­nyosodik. hogy valóban az AGROTERV a hibás, a jó idő beálltával talán a helyreigazítást is elvégzik. Ha őket illeti... Novem­bertől ezidelg a lázas igye­kezetben tudniillik még az sem derült ki: a tervezők vagy az építők tértek el a szabványtól, s kié a fele­lősség. Pedig máris tizen­hét levelet számoltam meg abban az egyre gyűlő akta­csomóban, amelyet Ács Károly, a Búzakalász Ter­mel őszövetkezet főkönyve­lője rakott elém. E tizen­hét levél mindegyike a szövetkezet kérése, sürge­tése. S még ki tudja meny­nyi lesz. így hát nem nehéz le­szűrni a tanulságot. A leg­fontosabb időszerű köve­telmény talán az: olyan jogszabály alkotása, amely a sok pénzbe kerülő beru­házások szavatosságát leg­alább tíz évben állapítaná meg A többi már nem is annyira jogi formula, mint inkább emberiesség, udva­riasság kérdése. Elképzel­hetetlen, miért nem lehet a termelőszövetkezet első kérő levélére azonnal in­tézkedni. B. L. Tizenöt nagyüzemet épít az idén a leg‘ nagyobb gyárépítő vállalat Az idén( több mint négy- százmillió forint értékű munkával segíti az ipar fejlesztését az ország leg­nagyobb gyárépítője, a 31. számú Építőipari Vállalat. Rövidesen átadják Kazinc­barcikán a Borsodi Vegyi­kombinát új pvc-üzemét. A vegyipar másik nagy központjában, Tiszaszeder- kényben az építők már he­lyet adtak a gépszerelők­nek, s így az év végéig a Tiszai Vegyikombinát több részlegében megkezdik az üzempróbákat. Az utolsó simításokat végzik el az idén a Berentei Könnyűbe- tongyárban. A nyáron ad­ják át az űi gvárat, amely évente 180 000 köbméter betonból készít majd kőny- nyű elemeket az építőipar­nak. A vállalat dolgozói ebben az évben 15 jelentős buda­pesti és vidéki üzemben építkeznek. agromómus. — Például 1110 hald búzánkból csak 40 holdat vetettünk újból ka­lászos után — 175 hold cu- korrépáníkat nyári mély­szántásba, búza után istál­lóira gy ázott, jól beérlelt talajba vetjük. Egy mázsa pétisót munkáltunk el a földbe, a vetéskor kálisót adagolunk. Az egészet ön­tözzük. Tavaly 142 mázsát takarítottunk holdanként be, most 180-at szeretnénk. Az idén valamivel keve­sebb kukoricát és árpát ve­tünk, die magasabb hoza­mot akarunk elérni, mint tavaly. — A vetésforgó kialakí­tásánál mindig a tábla- törzskönyvből indulunk ki. Két óv óta ismerjük az elö- veternényéket, a talaj álla­potát, a talajerőt, mikor, mennyi istálló- és műtrá­gyát kapott. A hozamokat nem a véletlenre bízzuk. Van olyan búzatáblánk, ahol csak 8, de olyan is, ahol 16 mázsás átlagot ter­veztünk. így jön ki a tsz 14 mázsás búzaátlaga. A tiszaderzsi kiszisták ta­valy 40,30 mázsás kukori­catermést — májusi mor- 2soltban — takarítottak be. Ugyanakkor az idősebbek „csak” 28—29-et. A táblák egymás metitett voltak, mindegyiket öntöziték, mű­trágyázták, csakhogy a fia­talok jobban hajlottak az okos szóra és 28 ezres tő- állományt hagytak meg, az idősebbek 20 ezret. Meg­szokták, hogy lépésenként egy-egy tő maradjon. Ki­vágták a többlet termést. Végül a saját szemükkel győződhettek meg a kü­lönbségről. Most háromszáz hold átlagában — 90 száza­lékát öntözik — 25 mázsás átlagot terveznek. Sikert aratott a fejlettebb mód­szer aa idősebb gazdáknál is. A fajta-borsó termelés­nek többéves tradíciója van Tiszaderzsen. Nagy terüle­ten, exportra termelik. Itt fontos követelmény a mag tisztasága,’ nem szabad, hogy keveredjen. Szintén a kiszistákat dicséri a sze­lektálás, melyet zölden kell elvégezni. A jészemű fiata­lok * növény színárnyala­táról vették észre az ide­gen fajtákat, tudták, me­lyiket kell kivágni. Nekik is köszönhető, hogy tavaly 1 240 000 forint bevételt ho­zott az export vetőmag. A tavasszal 275 holdon vet­nek magborsót; Az elnök hamiskásan mosolygott, amikor a bor­só betakarításról beszél­gettünk. — Megoldottuk a mag- hullás nélküli betakarítást. Kombináljuk, s együttesen alkalmazzuk a kézi és kombájn munkát, gyorsabb, és biztonságosabb így a be­takarítás. A gazdaságban a tavasz­ra készülődnek. A gépek mellett igénybe veszik a fogatok munkáját is. — Nem azért, mert sze­retjük a lovakat — tájé­koztatott az agronómus. — Fogatokkal 1—2 héttel ko­rábban tudunk vetni, »nem tapossák úgy a talajt. Az időbeni vetés fél sikernek számít. Ezt igazolják a ta­valyi tapasztalatok is. Tiszaderzsen sok a mun­kaerő,' ezért igyekeznek el­foglaltságot adni az embe­reknek. Több munkaigé­nyes növényt termelnek. Rövidesen a közgyűlés elé kerül az idei termelési terv. Üj vonása lesz ennek, hogy a részletes technoló­giái eljárásokat is tartal­mazza. A vezetőség maga­sabb követelményeket tá- r.iaszt önmagával, s a tag­sággal szemben. Velük együtt, a gazdák szorgal­mával akarják megvalósí­tani azt. Az idén — szin­tén először — rövid lejára­tú hitel nélkül gazdálkod­nak. Tartalékoltak, nem érheti meglepetés Őket Csupán az első félévben 3 millió forint bevételt vár­nak — bőven jut belőle a gazdák munkaegységeire is. Máthé László Munkás diákok (Tudósítónktól.) A fejlődés üteme, a mo­dern technika gyakorlati alkalmazása a vegyipar új beruházásainál egyre foko­zottabb feladat elé állítja nemcsak a mérnököket és technikusokat, hanem a tmunkásokat is. Ez a tény —, mint kényszerítő körül­mény — hozta magával a vegyipari szakmunkáskép­zés új alapokra történő he­lyezését. A Nehézipari Mi­nisztérium oktatási osztá­lyán két éve kidolgozott ok­tatási reform a vegyipar ágazatain belül is szakosí­totta a képzést és az okta­tási időt egy évről kettőre emelte. Kimondták azt, hogy a nyolc általános el­végzése alapvető feltétele á tanfolyamon való részvé­telnek. A tananyag mate­matika. fizika, általános, szerves és szervetlen kémia technológia, társadalomtu­dományi ismeretek, általán nos és sp-eciális vegyipari géptan. A hallgatók már az első év végén vizsgát tesz­nek és a második év végén- államvizsgáznak. Oklevelük képesíti őket a szerves vagy szervetlen vegyipar­ban szakmunkása munka­kör ellátására. A Tiszamemti Vegyimű­veknél tavaly kezdődött az első, idén pedig a második évfolyam. Egy évfolyamnak körülbelül 20 hallgatója van, de ennél sokkal többre volna szükség. A tavalyi vizsgán a hallgatók 3.28 át­laggal vizsgáztak, ami kez­deti eredménynek, figye­lembe véve. hogy a vizsga követelménye jóval maga­sabb a régi szakmunkás vizsgánál — biztatónak te­kinthető. A tanulási kedv növelésé­re szolgál az az intézkedés is, hogy a vizsgán sikeresen szereplő hallgatók órabérét átlagosan 4 százalékkal emelik. A vizsgabizottság a vizsga eredményének kiér­tékelésével egyidejűleg a béremelést a hallga­tó yizsgajegyétől füg­gően osztja el. így aki je­les vagy jó átlagot ér el, többet, kj csak elégségest, kevesebbet kap. Akiket pót»« vizsgára utasítana*, annak sikeres letétele után kapják meg a megfelelő béreme­lést így a vizsga eredmé­nyének kihirdetésekor azt is meg tudják a hallgatók, hogy szorgalmuk eredmé­nyeképpen milyen anyagi előnyhöz jutnak. Ez termé­szetes ösztönző erővel hat és növeli a tanulási kedvet A vegyiművek személyzeti osztályán gondoltak arra is, hogy a jó tanulás fontos feltétele az előadások rend­szeres hallgatása is. Ezért a második tanítási év meg­kezdésekor , — mikor né­hány hallgató indokolatla­nul elmaradt az órákról — órabér emelésüket elvonták és azt csak az előadások újabb szorgalmas látogatá­sa után nyerték vissza. Az előadók a napi munka vég­zése közben is találkoznak a tanfolyamon résztvevők­kel, mikoris az elmélet gya­korlati alkalmazásának le­hetőségeit is érzékeltetik a hallgatókkal; Egy modem vegyipari üzemben azonban már nemcsak a technológiában foglalkoztatott munkások­nak kel] képezniük magu­kat. A vagonok ki és bera­kását. a zsákok töltését és lezárását már nem alkalmi, vagy segédmunkásokkal vé­geztetik nehéz fizikai mun­kával. hanem majdnem mindenütt gépeket találunk és azok kezeléséhez már nem elég a nyolc általános iskola sem . Egymás után indulnák ezért a Tiszamentí Vegyi­műveknél a könnyű és ne­hézgépkezelői, darukezelői, emelő és felvomógépkezelői tanfolyamok » Alig talá­lunk olyan dolgozót, aki nem tanul. Azok, aldk mái­éi végeztek valamilyen tan­folyamot, és megszereztek már valamilyen oklevelet még azok sem pihennek, hanem technikumba. a technikusok egyetemre, a mérnökök szakmérnök továbbképzésre járnak; Nyugalom nine?, a vállalat légkörében benne van ez a hangulat. Nincs megállást Mindenki érzi azt a roha­mos fejlődést, mely napról- napra csökkenti a szellemi és fizikát munka között még meglévő különbsége* t * Üzemi akadémia az építőknél A szakszervezetek sokré­tű oktatási, nevelő prog­ramjukkal nemcsak a dol­gozók művelődését, hanem a vállalatok gazdasági munkáját is az eddiginél hatásosabban kívánják se­gíteni. v Az építőiparban a kultu­rális nevelőmunkát az üze­mi akadémiák rendszeré­nek meghonosításával sike­rült a legeredményesebben a termelés szolgálatába ál­lítani. A múlt évben több mint tízezer építőinari dolgozó vett részt az üzemi akadé­mia előadásain. A gyors fejlődés és az ezzel kapcsolatos létszám­növekedés a vegyiparba» is előtérbe helyezte a ta­nulást, a szakmai és álta­lános művelődést. Az öt­éves tervidőszakban pél­dául mintegy 15 000 vegy­ipari szakmunkást kell ki­képezni. A szakszervezeti bizottságok eredményesen szervezik a dolgozók to­vábbtanulását. Az ősszel 1600 felnőtt oktatását kezd­ték meg a különböző szak­munkásképző tanfolyamo­kon, az általános iskolába több mint háromezren irat­koztak be, gimnáziumban és technikumban 5500 vegyipari dolgozó tanul, c csaknem ezren látogatják a különböző iskolákat — és egyetemeket. Ez ánt a jő világ — Tudja kolléga űr, maszek koromban egész a a# trappoltam, most, hogy beléptünk a szövetből nb# napszámra csak aa italbolt előtt kell áesorognomti

Next

/
Oldalképek
Tartalom