Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-08 / 32. szám
IMS feftnjfiF 8. SZOLNOK MEGYEI MÉPLAP 3 A Szolnok megyei Terményforgalmi Vállalat tiszafüredi kirendeltségében morzsolják a kukoricát, majd Karcagra Kiállítják a szárítóba Technológiai tervet készítenek a tiszaderzsiek Nagy munkában találtam a tiszaderzsi Kossuth Tsz vezetőit. Fótos Sándor elnök és Andrási János főag- ronómus a növénytermelési tervet csiszolgatták. A megyei tanácskozás után még alaposabban vizsgál- gattáfe elgondolásaikat, s arra a megállapításra jutottak: tervszerűbb alapokra kell helyezniük gazdálkodásukat. Tavaly jó eredménynyel zárták az évet, magas terméshozamokat értek el a gazdaságban és 43,18 — a prémiummal együtt — forintot osztottak munkaegységenként — Kötelez bennünket a tavalyi eredmény, a tsz jó hírneve, s az idői sem akarunk lemaradni — mondta az elnök. — Ezért tudományosabban, megfontoltabban irányozzuk elő a különböző növényféleségek terméshozamait. Technológiai tervben is rögzítjük, hogy a termésátlagokat, milyen eljárásokkal, munkaeszközökkel érjük eL Meghatározzuk. hogy az egyes növényfél eséseket milyen vetőágyba tesszük, mennyi istálló- vagy műtrágyát használunk fel, mikor kapálunk és alkalmazunk növényvédőszert. A termelési technológiát tehát a talajelőkészítéstől egész a betakarításáé kidolgozzuk. — Fontos a jó vetésforgó alkalmazása is — kapcsolódott a beszélgetésbe a főA túrkeveí víztorony, az AGROTERV, a kunmadarasi ktsz és tizenhét levélváltás története A* ultizok nyelvén alighanem így festene e levelezés: kontra, rekomtra, szuffkomtra, molkontra, hirschkontra, fedáíksári, csillagos ég, isten biciklije és így tovább. A hosszú játszma még tart. Ki lesz a parti nyertes, ki vesztese, még a legvérmesebb kíbi- cék is csak találgatásokig jutottak él. A „hetest” különben a túrkeved Búzakalász Termelőszövetkezet mondta be 1962 novemberében két lévé] formájában. Az egyik postai küldemény a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Tervező Intézetének (AGROTERV) címződött; a másakat a megyénkben Kunmadarason kézbesítette a posta az ottani vegyesipari termelőszövetkezet elnökének. S amiért dr. Szabó Sándor túrkeved főmező- gazdász tollba mondta a levelet, arról alighanem közösen tehet a levélben keresett két intézmény. Ugyanis a Búzakalász földjén hévíz buzog, s ez üzemelteti a strandfürdőt, valamint a kertészeti hajtatótelepet. A vízmunkál tatán fő eszköze pedig a víztorony, amelyet az AGROTERV tervied alapján 1961. szeptember 24-re épített fel a kunmadarasa ktsz, ha jól tudjuk, majd másfélmillió forintért. A drága létesítmény egy évig sem húzta, mire kiderült, így, ahogyan van, nem felél meg rendeltetésének. A melegvíz tartály alatti födém ugyanis koszorúban körülrepedt. néhány centimétert süllyedve is. Egyszóval üzemben tartása élet- veszélyessé vált, anélkül pedig ablakon kidobott pénz a másfélmillió, ami a tsz egy évi jövedelmét viszi. így kezdődött a túrkeved víztorony tortúrája. A termelőszövetkezet ugyanis joggal jelentette ki: az újjáépítés költségeit nem hajlandó vállalni. Valakinek csak felelnie kell ezért: a milliós beruházás egy évet sem bír ki. Egyéb hiányzik, minthogy csupán 'éves használatra épüljenek istállók, ólaik, vagy éppen víztornyok. S ha a személyi felelősségre- vcnás el is marad, ha az egyszemélyi, anyagi felelősséget nem is firtatja senki (nem b’'zonyos, hogy ez a gyakorlat megfelel a népgazdaság érdekeinek!) legalább intézmény feledjen érte. A kunmadarasiakban még csak mutatkozott is hajlandóság, de az AGROTERV kezdetben nem vette komolyan a dolgot. Többszöri felszólításra aztán mégis Túrkevére utazott két mérnök, akik elrendelték az építmény aládu cellását. Hagytak is helyszíná tervrajzot, ám a TÖVÁLL, a javítási munkálatokkal megbízott vállalat a hiányos tervrajz alapján képtelen volt a munkát elkezdeni. Nosza újabb levelek. S végre ez év elején megtörtént az alátámasztás. Mi sem természetesebb, minthogy a termelőszövetkezet költségén és épűletanyagá- ból. A szövetkezet hát újfent reklamált ebben az ügyben is, valamint közölte a víztorony végleges rendbetételét, a felelősség megállapítását kívánja. Várhatott ismét. S ahogy szaporodtak a levelek, úgy fogyott a szövetkezetiek türelme. Végül's január 24-én közli a termelőszövetkezet — most már jogtanácsos bevonásával — jogorvoslatért a bírósághoz fordul. Erre kapott aránylag érdeminek mondható választ. Miszerint az AGROTERV kész lekül deni a létesítmény konstruktőrét. S ha bebizonyosodik. hogy valóban az AGROTERV a hibás, a jó idő beálltával talán a helyreigazítást is elvégzik. Ha őket illeti... Novembertől ezidelg a lázas igyekezetben tudniillik még az sem derült ki: a tervezők vagy az építők tértek el a szabványtól, s kié a felelősség. Pedig máris tizenhét levelet számoltam meg abban az egyre gyűlő aktacsomóban, amelyet Ács Károly, a Búzakalász Termel őszövetkezet főkönyvelője rakott elém. E tizenhét levél mindegyike a szövetkezet kérése, sürgetése. S még ki tudja menynyi lesz. így hát nem nehéz leszűrni a tanulságot. A legfontosabb időszerű követelmény talán az: olyan jogszabály alkotása, amely a sok pénzbe kerülő beruházások szavatosságát legalább tíz évben állapítaná meg A többi már nem is annyira jogi formula, mint inkább emberiesség, udvariasság kérdése. Elképzelhetetlen, miért nem lehet a termelőszövetkezet első kérő levélére azonnal intézkedni. B. L. Tizenöt nagyüzemet épít az idén a leg‘ nagyobb gyárépítő vállalat Az idén( több mint négy- százmillió forint értékű munkával segíti az ipar fejlesztését az ország legnagyobb gyárépítője, a 31. számú Építőipari Vállalat. Rövidesen átadják Kazincbarcikán a Borsodi Vegyikombinát új pvc-üzemét. A vegyipar másik nagy központjában, Tiszaszeder- kényben az építők már helyet adtak a gépszerelőknek, s így az év végéig a Tiszai Vegyikombinát több részlegében megkezdik az üzempróbákat. Az utolsó simításokat végzik el az idén a Berentei Könnyűbe- tongyárban. A nyáron adják át az űi gvárat, amely évente 180 000 köbméter betonból készít majd kőny- nyű elemeket az építőiparnak. A vállalat dolgozói ebben az évben 15 jelentős budapesti és vidéki üzemben építkeznek. agromómus. — Például 1110 hald búzánkból csak 40 holdat vetettünk újból kalászos után — 175 hold cu- korrépáníkat nyári mélyszántásba, búza után istállóira gy ázott, jól beérlelt talajba vetjük. Egy mázsa pétisót munkáltunk el a földbe, a vetéskor kálisót adagolunk. Az egészet öntözzük. Tavaly 142 mázsát takarítottunk holdanként be, most 180-at szeretnénk. Az idén valamivel kevesebb kukoricát és árpát vetünk, die magasabb hozamot akarunk elérni, mint tavaly. — A vetésforgó kialakításánál mindig a tábla- törzskönyvből indulunk ki. Két óv óta ismerjük az elö- veternényéket, a talaj állapotát, a talajerőt, mikor, mennyi istálló- és műtrágyát kapott. A hozamokat nem a véletlenre bízzuk. Van olyan búzatáblánk, ahol csak 8, de olyan is, ahol 16 mázsás átlagot terveztünk. így jön ki a tsz 14 mázsás búzaátlaga. A tiszaderzsi kiszisták tavaly 40,30 mázsás kukoricatermést — májusi mor- 2soltban — takarítottak be. Ugyanakkor az idősebbek „csak” 28—29-et. A táblák egymás metitett voltak, mindegyiket öntöziték, műtrágyázták, csakhogy a fiatalok jobban hajlottak az okos szóra és 28 ezres tő- állományt hagytak meg, az idősebbek 20 ezret. Megszokták, hogy lépésenként egy-egy tő maradjon. Kivágták a többlet termést. Végül a saját szemükkel győződhettek meg a különbségről. Most háromszáz hold átlagában — 90 százalékát öntözik — 25 mázsás átlagot terveznek. Sikert aratott a fejlettebb módszer aa idősebb gazdáknál is. A fajta-borsó termelésnek többéves tradíciója van Tiszaderzsen. Nagy területen, exportra termelik. Itt fontos követelmény a mag tisztasága,’ nem szabad, hogy keveredjen. Szintén a kiszistákat dicséri a szelektálás, melyet zölden kell elvégezni. A jészemű fiatalok * növény színárnyalatáról vették észre az idegen fajtákat, tudták, melyiket kell kivágni. Nekik is köszönhető, hogy tavaly 1 240 000 forint bevételt hozott az export vetőmag. A tavasszal 275 holdon vetnek magborsót; Az elnök hamiskásan mosolygott, amikor a borsó betakarításról beszélgettünk. — Megoldottuk a mag- hullás nélküli betakarítást. Kombináljuk, s együttesen alkalmazzuk a kézi és kombájn munkát, gyorsabb, és biztonságosabb így a betakarítás. A gazdaságban a tavaszra készülődnek. A gépek mellett igénybe veszik a fogatok munkáját is. — Nem azért, mert szeretjük a lovakat — tájékoztatott az agronómus. — Fogatokkal 1—2 héttel korábban tudunk vetni, »nem tapossák úgy a talajt. Az időbeni vetés fél sikernek számít. Ezt igazolják a tavalyi tapasztalatok is. Tiszaderzsen sok a munkaerő,' ezért igyekeznek elfoglaltságot adni az embereknek. Több munkaigényes növényt termelnek. Rövidesen a közgyűlés elé kerül az idei termelési terv. Üj vonása lesz ennek, hogy a részletes technológiái eljárásokat is tartalmazza. A vezetőség magasabb követelményeket tá- r.iaszt önmagával, s a tagsággal szemben. Velük együtt, a gazdák szorgalmával akarják megvalósítani azt. Az idén — szintén először — rövid lejáratú hitel nélkül gazdálkodnak. Tartalékoltak, nem érheti meglepetés Őket Csupán az első félévben 3 millió forint bevételt várnak — bőven jut belőle a gazdák munkaegységeire is. Máthé László Munkás diákok (Tudósítónktól.) A fejlődés üteme, a modern technika gyakorlati alkalmazása a vegyipar új beruházásainál egyre fokozottabb feladat elé állítja nemcsak a mérnököket és technikusokat, hanem a tmunkásokat is. Ez a tény —, mint kényszerítő körülmény — hozta magával a vegyipari szakmunkásképzés új alapokra történő helyezését. A Nehézipari Minisztérium oktatási osztályán két éve kidolgozott oktatási reform a vegyipar ágazatain belül is szakosította a képzést és az oktatási időt egy évről kettőre emelte. Kimondták azt, hogy a nyolc általános elvégzése alapvető feltétele á tanfolyamon való részvételnek. A tananyag matematika. fizika, általános, szerves és szervetlen kémia technológia, társadalomtudományi ismeretek, általán nos és sp-eciális vegyipari géptan. A hallgatók már az első év végén vizsgát tesznek és a második év végén- államvizsgáznak. Oklevelük képesíti őket a szerves vagy szervetlen vegyiparban szakmunkása munkakör ellátására. A Tiszamemti Vegyiműveknél tavaly kezdődött az első, idén pedig a második évfolyam. Egy évfolyamnak körülbelül 20 hallgatója van, de ennél sokkal többre volna szükség. A tavalyi vizsgán a hallgatók 3.28 átlaggal vizsgáztak, ami kezdeti eredménynek, figyelembe véve. hogy a vizsga követelménye jóval magasabb a régi szakmunkás vizsgánál — biztatónak tekinthető. A tanulási kedv növelésére szolgál az az intézkedés is, hogy a vizsgán sikeresen szereplő hallgatók órabérét átlagosan 4 százalékkal emelik. A vizsgabizottság a vizsga eredményének kiértékelésével egyidejűleg a béremelést a hallgató yizsgajegyétől függően osztja el. így aki jeles vagy jó átlagot ér el, többet, kj csak elégségest, kevesebbet kap. Akiket pót»« vizsgára utasítana*, annak sikeres letétele után kapják meg a megfelelő béremelést így a vizsga eredményének kihirdetésekor azt is meg tudják a hallgatók, hogy szorgalmuk eredményeképpen milyen anyagi előnyhöz jutnak. Ez természetes ösztönző erővel hat és növeli a tanulási kedvet A vegyiművek személyzeti osztályán gondoltak arra is, hogy a jó tanulás fontos feltétele az előadások rendszeres hallgatása is. Ezért a második tanítási év megkezdésekor , — mikor néhány hallgató indokolatlanul elmaradt az órákról — órabér emelésüket elvonták és azt csak az előadások újabb szorgalmas látogatása után nyerték vissza. Az előadók a napi munka végzése közben is találkoznak a tanfolyamon résztvevőkkel, mikoris az elmélet gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit is érzékeltetik a hallgatókkal; Egy modem vegyipari üzemben azonban már nemcsak a technológiában foglalkoztatott munkásoknak kel] képezniük magukat. A vagonok ki és berakását. a zsákok töltését és lezárását már nem alkalmi, vagy segédmunkásokkal végeztetik nehéz fizikai munkával. hanem majdnem mindenütt gépeket találunk és azok kezeléséhez már nem elég a nyolc általános iskola sem . Egymás után indulnák ezért a Tiszamentí Vegyiműveknél a könnyű és nehézgépkezelői, darukezelői, emelő és felvomógépkezelői tanfolyamok » Alig találunk olyan dolgozót, aki nem tanul. Azok, aldk máiéi végeztek valamilyen tanfolyamot, és megszereztek már valamilyen oklevelet még azok sem pihennek, hanem technikumba. a technikusok egyetemre, a mérnökök szakmérnök továbbképzésre járnak; Nyugalom nine?, a vállalat légkörében benne van ez a hangulat. Nincs megállást Mindenki érzi azt a rohamos fejlődést, mely napról- napra csökkenti a szellemi és fizikát munka között még meglévő különbsége* t * Üzemi akadémia az építőknél A szakszervezetek sokrétű oktatási, nevelő programjukkal nemcsak a dolgozók művelődését, hanem a vállalatok gazdasági munkáját is az eddiginél hatásosabban kívánják segíteni. v Az építőiparban a kulturális nevelőmunkát az üzemi akadémiák rendszerének meghonosításával sikerült a legeredményesebben a termelés szolgálatába állítani. A múlt évben több mint tízezer építőinari dolgozó vett részt az üzemi akadémia előadásain. A gyors fejlődés és az ezzel kapcsolatos létszámnövekedés a vegyiparba» is előtérbe helyezte a tanulást, a szakmai és általános művelődést. Az ötéves tervidőszakban például mintegy 15 000 vegyipari szakmunkást kell kiképezni. A szakszervezeti bizottságok eredményesen szervezik a dolgozók továbbtanulását. Az ősszel 1600 felnőtt oktatását kezdték meg a különböző szakmunkásképző tanfolyamokon, az általános iskolába több mint háromezren iratkoztak be, gimnáziumban és technikumban 5500 vegyipari dolgozó tanul, c csaknem ezren látogatják a különböző iskolákat — és egyetemeket. Ez ánt a jő világ — Tudja kolléga űr, maszek koromban egész a a# trappoltam, most, hogy beléptünk a szövetből nb# napszámra csak aa italbolt előtt kell áesorognomti
