Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-05 / 29. szám
lü63. február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egy kivételévé, minden általános és középiskolában megkezdődött a tanítás A múlt héten a megye* tanács vb hivatalos szervei nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy az iskoláikat ellássák tüzelővel. A hivatalos jelentések szerint a megye általános és középiskoláinak hatvan százaléka egész hónapra való tüzelővel rendelkezik. A többi iskolákban is legkevesebb, egy hétre való tüzelőt raktároztak. Ezekbe a tanintézményekbe viszont folyamatosan szállítanak fűtőanyagot. A közlekedés* nehézségeit ellenére minden tanyasi iskolába 25—30 mázsa szenet és 15 mázsa fát juttattak el. A tüzelő szempontjából jelenleg legjobban a jászberényi középiskolák állnak, amelyeknél 3—4 hétre való készletet tároltak. Hétfőn reggel egy kivételével megyénk valamennyi általános és középiskolájában megkezdődött a tanítás. A iskolapadokban mintegy 80 ezer diák foglalta el ismét a helyét. Egyedül a mezőtúri tanyasi iskolában nem kezdődött meg a tanítás, mert a gyerekek, akik kettő és hat kilométerre laknak, a nagy hóban és hidegben nem tudták megközelíteni az iskolát. A kunszentmártoni gimnáziumba pH'g az öcsödi diákok nem tudtak eljutni a hóakadályok miatt. Az iskolákban már vasárnap megkezdték a két hét alatt kihűlt termek felfűtését. A jelentések szerint az átlagos hőmérséklet az osztályokban 10—15 fok körül mozgott Uj otthonra Szűk szoba a jászberényi tanácsháza földszintjén. Már nem is nagyon fér be a két kipirult arcú fiú. Egyformán hosszú télikabátjukban frissen és jókedvűen nézegetik a sokféle bútort. Farkas Józsi és Tóth Lali tegnap kerültek Jászberénybe a szolnoki nevelő- otthonból. Állami gondozottaknak hívják őket a hivatalok körülményes nyelvén, a köztudatban azonban még mindig kísért a „menhe- lyiek” emlékezete. A szakadt, foltos ruhában munkára kergetett nyolc-tízéves árvák sok szenvedése. Ma már mindennek nyoma veszett: államiunk istápoltjai legfeljebb, ha gondosabb öltözetükkel ütnek el társaiktól. Kívülről tehát mindem megnyugtató. De vajon kapnak-e pótlást az elveszett otthonért? Pótolja-e az elhalt vagy elzüUött szülő mindennapos gyengédségét a fedeletadó néni jóindulata? Vagy csak a nyugdíj mellé akarnak kiegészítésre szert tömi a herényi nyak? Ahol a cjyenqédséqet viszik túlzásba — Nem kívánkozom te vissza az intézetbe — mosolyog Farkas Jóska. —Tudom én, hogy jó helyre kerültem, hiszen voltam én már másutt ia. J ászai só- reentgyörgyrfil azonban elhoztak, mert ott meg ie vertek. Oj helyén viszont talán túlságosan is jószívű bánásmódra számíthat, hiszen Ország Séndamé közismerten nem tud ellenállni a házába fogadott gyerekeknek. Korholja is ezért Balia Istvánná áld ugyan sokkal katonásat* természetnél: látszik, de a gyerekhez 6 sem nyúlna. Már több éve neveld a tizenkétéves jakus Sanyit. Sok türelem kell a fiúhoz, mert gyógypedagógiai iskolába iár. Nem hiányzik azonban a nevelési tapasztalat sem: mindketten emberié formálták saját gyermekeiket, unokáik még most is a kezük alá kerülnek néhány hétre. Körültekintés kell az otthon kiválasztásához — Persze, azért nem körmyű kiválasztani a megfelelő helyet — mondja Nagyné elvtársnő, aki a gyerekek elhelyezésével foglalkozik. — Akadt már olyan esetem ia, amikor visszahozták a gyereket. Leginkább arra kell ügyelni, hogy az új család légköre egyezzen a jellemmel. A mostaniaknál _ viszont nincs semmi baj. Ország néni csak attól «1, hogy a fiút nehezebb les« tózfoen- tartaná. Tóth Lali pedig napközibe megy, hogy ne lássa majd gyógy pedagógián társa rohamait. Nem hisszük ezt megoldásnak. A sápadt fiúcska, különben is még mindig elfogódctt, úgy látszik. nehezen barátkozik. Mondja is, hogy még minden idegen neki. Persze, újong a nyári tervért, amikor kerékpárral indul el Balláné unokájával édesanyja meglátogatására. De azért az ilyen érzékeny, szellemi beállítottságú gyereknek nyugodtabb otthon kellene. Hiszen Bállá néninek elég a Jakus Sanyi is, hogy valakit ajnároehaeeon. Akit örökb« fogadtak Találhatunk Jászberényben olyant is, aki annyira vágyódik ae elérhetetlen gyerek után, hogy örökbe fogadja az állam gondviseltjét. Az ilyen persze rendszerint fiatalabb, mint Péh Béiáné is. A jéggel b v rított ablakok mögött játszadozik a kis Marika. Pé- liné négyhónapos kora óta neveli, most már túljutott az örökbefogadás izgalmain is. Csak ac öoostes féltékeny: — Nem elég, hogy a Kérjem folyton csak a gyerekkel játszik, nem jön haza csokoládé nélkül — zsörtölődik fél tréfásan —, de még az öcsém is beléboloo- duit. A múltkoriban komolyan megsértődött, hogy nem adtuk nekik „kölcsön” a Marikát. Emberséges és családias légkör A családi gondozás tapasztalatai tehát általában azt mutatják, hogy ma már nagyjából betölti hivatását ez az intézmény. Túlságosan jelentős előnyökről, sajnos nem beszélhetünk az intézeti neveléssel tett ösz- szehaaon 1 ításkor, hiszen a nevelőszülők többnyire egyedülállói, idősebb parasztasszonyok, így kulturális szempontból nem sokat adhatnak. Természetes emberségük azonban gyakran teremt családi légkört és becsületességük a vallásos neveléstől is visszatartja őket. Amikor csak lehet, mégsem árt a hasznos tanácsadás *— s ezt Nagyné meg ia. teszi ismétlődő látogatásai során. Néha azonban több megfontolásra lenne szükség a gyerekek elhelyezésénél — mint Tóth Lali kihelyezésekor —vagy otthonuk megváltoztatásakor. A legfontosabbnak tartjuk pedig annak az elvnek a következetes keresztülvitelét, hogy ne kerüljön állami gondozott olyan helyre, ahol a saját gyermek is otthon él még. Tompa László KÉS A VÍZBEN Magyarul beszélő lengyel film Egy nyári vasárnapon egy író és felesége autóval inánl a tavakhoz vitorlás tárára. Űtjcözben felvesznek egy fiút. A két férfi és a nő harcában derül ki. hogy az író házassága milyen gyenge alapokon nyugodott. Nemzedékek küzdelme játszódik le itt, rendkívül érdekes, lélektanilag jól motivált történet keretében, MÉHÉSZ TANFOLYAM Karcagon,' a MEDOSZ székházában a méh egészségügyi felelősök részére továbbképző tanfolyamod rendeztek, melynek vezetője Berta József, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója volt. Ved- ródy Gusztáv, a megyei fő- agronómus is elbeszélgetett a méhészekkel. Elismerően nyilatkozott a nébeeénJászberénybe« megvitatták a halálesetek okait Jászberényben a járás és a város körzeti orvosai kétnapos szakmai továbbképzésen vettek részt. A városi kórházban tartott előadásokon mintegy harmincán jelentek meg. A legújabb gyógymódokat ismertető előadások után a résztvevők megtárgyalták azokat a tapasztalatokat, amelyeket a halálesetekről vezetett feljegyzések alapján szerezitek. A halál okának megállapítása nagyjelentőségű a gyógyító és megelőző munka hatékonyabbá tétele szempontjából. Sajnos jelenleg többnyire csak a jászberényi kórházban elhunytak kerülnek felboncolásra és így még sokszor a nem teljesen megbízható halottkémi jelentés az irányadó. A közeljövőben azonban javulás várható ezen a területen Is, mivel a jászberényi kórház önálló boncoló orvost kíván alkalmazni, aki egyúttal ellátná a laboratórium irányítását is. Ezáltal nemcsak megszűnne az a jelenlegi gyakorlat, hogy a járás egyik körzeti orvosa boncol, de a szövettani vizsgálatok is helyben lennének elvégezhetők. Nemsokára sor került a városiban szerzett tapasztalatok megvitatására is. Panaszon lmÉZKEOESEK Manapság — egy-két sajnálatos kivételtől eltekintve — már nem helytálló a közmondás: „Szólj igazat, betörik a fejed”. Az emberek megtanulták, hogy bá valamilyen sérelem éri, vagy jogtalan, törvénytelen intézkedés sújtja őket, panaszukkal, bejelentéseikkel bátran fordulhatnak az illetékes szervékhez. Az esetek többségében helyt adnak jogos követeléseiknek és panaszuk kedvező elintézést nyer. Ezúttal nem az elintézett ügyekről akarunk szólni, hanem azok közül ragadunk ki néhányat, amelyekben valamilyen ok miatt nem történt intézkedés. A tizenharmadik akta került a megyei tanács mezőgazdasági osztályának „panaszos ügyek” feliratú dossziéjába az idén január 26-án Szín Frigyes, cserke- szöllői lakos ügyében. Noha a panaszos a kungyalui Zöldmező Tsz tagja, másfél hold újtelepítésű szőlője a tagosítás során a cser- keszöllői Magyar—Román Barátság Tsz-be került. Szim Frigyes kérte a tsz-től, hogy szőlője után a törvényesen járó telepítési költséget fizessék meg. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya 1961-ben négyszer, tavaly pedig háromszor sürgette az ügyben illetékes kunszentmártoni járási tanács mezőgazdasági osztályát, de talán mondanunk sem kell, hogy a panaszttevő Szín Frigyes mindezddeig egy vasat sem kapott. Ügy véljük, ez esetben a járási tanács mező- gazdasági osztályát terheli a legnagyobb felelősség. Alapszabály* ellenes föld ’áradék rendszer A mezóhéki Táncsics Tsz- nek volt tagja Vágner Károly. Amikor belépett, 5 hold földet vitt magával. Időközben a kengyeli Vörös Hajnal Tsz-be lépett át, de földje Mezőhéken 6Db£l£®<Íte & Vágner Károly nem kapta meg Többrendbeli határozat és felszólítás után a tsz vállalta: megfizeti a földjáradékot. Nemrégen azonban ismét jelentkezett a panaszos és közölte a járási tanáccsal, hogy az 1961-es földjáradékot még most, 1963 januárjában sem kapta meg. A járási tanács megismételt felszólítására levélben válaszolt a tsz, ennek szövegéből idézünk: „X mi jelenlegi földjáradék fizetési formánk mellett Vágner Káról ynak másképpen nem tudunk földjáradékot fizetni, csak haszonbéres formában.* Ehhez csupán annyit: a földjáradék „haszonbéresí- tése” törvénytelen. Szövetkezeti tag a tsz-be bevitt földet nem adhatja haszonbérbe, azért csak földjáradékot kaphat. Figyelemre méltó, hogy a levél a két éves huzavona után is a következőképpen zárul: „Kérjük, hogy Vágner ran feltűnik előttem édesanyám, meg nagytatám sápadt arca, kisírt szeme. — Most már tudom, hogy súlyos betelésem idején ők már majdnem lemondtak rólam. De akkor jött doktor bácsi, • nekem injekKároly területét átadhassuk a kengyeli Vörös Hajnal Tsz-nek.” (Aláírás) Menny özén és rábeszélés Sajnálatos, hogy az idevonatkozó FM rend eletek sem adnak a járás és megyei tanácsok intézkedéseihez szilárd támpontot. A szabálytalanságok, sőt törvénytelenségek esetén is a „meggyőzés és rábeszélés” eszközét ajánlják. Es csak „végső saükség” esetén a törvényes utat. De hogy mikor van a végső szükség és mi legyen a törvényes út, arra a rendelet nem ad világos és fél remagyarázha- tatlan választ Véleményünk az, hogy amennyiben a tanácsi szervek valamivel határozottabban intézkednek, sőt az egyébként is jogukban álló anyagi felelősségrevanástől sem riadnak vissza, akkor kevesebb lesz az évekig elhúzódó, elintézetlen panaszos ügy és több lesz a megelégedett ember. , Patkós Mihály mutatott be, most profilt és tulajdonost változtat. Az újjáépülő színház új neve „347-es színház” lesz, a nézők férőhelyeinek száma után. Klasszikus és modem darabokat fognak előadni benne. Köszönet a Egy idős gyári munkás kereste fel szerkesztőségünket, s unokája nevében írt dr. Pintér Sándor gyermekgyógyásznak címzett levél közlésére kérte fel lapunkat A levél így hangzik: Kedves doktor bácsi! Engedje meg, hogy ezúton mondjak köszönetét azért az önfeláldozó, fáradságot nem ismerő munkájáért, — amellyel engem súlyos betegségemből felgyógyított. Tudom, a doktor bácsi megszokott szerénységével azt feleli erre: „orvosi kötelességemet teljesítettem”. — Mégis most, amikor már gondtalanul, vidáman játszadozom babáimmal, gyakdoktornak ciót, hozzátartozóimnak pedig vigasztaló, bátorító szavakat hozott. És utána jött állandóan, napjában többször, s gyakran a késő éjszakai órákban is. Tudom, cselekedete sokkal több volt, mint orvosi kötelesség. Ezért gondolok mindig szeretettel a doktor bácsira. Gajdos Ildikó Szolnok Megszűnik a párizsi „Grand Guignol” Nemsokára megszűnik az ismert párizsi „Grand Guignol” színház. A színház, arní-W rémdrámákat Bódis Ferencné, a jászárokszállási Fatömegcikk és Já- tékkészítö K TSZ-ben az összeállított vállfákat csinolja ségügyi felelősök munkájáról. A MÉSZÖV méhész szaktitkára arra kérte a méhegészségügyi felelősöket, hogy a megyénkben már hagyományossá vált csoportos méhegészségügyi vizsgálatokon a korábbiakhoz hasonló lelkesedéssel vegyenek részt, s lelkiismeretes munkát végezzenek, ezzel is segítve a termelést.
