Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-05 / 29. szám
>9CS. február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fejfrágvázzák az őszi ' kalászosokat A szakemberek véleménye szerint a vastag hó- takaró alatt kedvezően telelnek az őszi kalászosak. A termelőszövetkezeti táblákon egyre több helyen kezdik meg a munkát a szövetkezeti gazdák, tavaszig több mint 210 ezer holdon fejtrógyázást végeznek. A termést fokozó nitrogént legkedvezőbb a hótakaróra szómi, mert olvadásikor a víz magával viszi a talajba, s így hamarabb jut el a növényhez. Az enyhébb napokon megyeszerte 100—150 erőgép végzi ezt a fontos munkát. A tószegi Dózsa Tsz földjein, főként a délelőtti órákban 3—4 géppel szórják a fejtrágyát Vezsenyen és Tisza ienőn 2—2 gép már 200 holdat szórt felül. A Szolnoki Gépállomásról is Id vonultok a műtrágya« zérók ! Az iskolai szünetben Nálunk, Besenyszögön a szünidő alatt sem üres az iskola. Reggelenként kipirult arcú gyerekekkel találkozom a folyosókon. Egyik tanteremből a kórus hangját hallom. Bekukkantok: jól felöltözve, mosolygós arccal, vidáman próbálnak. Készülnek a csapatdöntőre. Más helyen jeleneteket, szavalatokat próbálnak. Nem törődnek a hideggel és eszembe jut, hogy mikor mi jártunk iskolába, bizony alig vártuk az alkalmat, hogy eJmaradoa- hassunfc. A szombati esapatdön- tőn, amit a művelődés házban, zsúfolt nézőtér előtt rendezett meg az úttörőcsapat, megértettem a nagy buzgalmat. Annyi meleget, szere- tetet már régen nem éreztem, mit ott. Csak úgy sugárzott a humanizmus a kis műsorból. Az énekkar jó szereplése, a tánccsoport friss, ritmikus mozgása kedves élmény volt a nézők számára. Amikor műsor után hazafelé ballagtam, arra gondoltam, hogy nem tud olyan hideg lenni, amilyen a közösség éltető melegét meg tudná dermeszt«». Giron Tibor általános iskolai igazgató, Beseny®őg Most Is szaporodik az egység A cserkeszöllői Magyar— Román Barátság Tsz gazdái a téli napokon sem ülnek összetett kézzel. A női munkacsapatok tagjai a kukoricát morzsolják „kenyérgőzzel”, vagyis a kézzel hajtott morzsolóval. így gyorsabban halad a munka, s az olyan iparkodó asszonyoknak, mint idős Kiss Lajos- né, vagy Németh Andrásné tavaszra talán száz munkaegységet Í6 bejegyeznek a könyvébe; A férfiak a Tálas és a Harangozó brigád területén az elöregedett, vagy kipusztult akácfákat termelik ki. Néhányan műtrágyát szórnak a szőlőben, amely a hólével együtt beszivárog a talajig, Piacúi Pál Oserkeszölló Szalagszerű javítás a Szoinoki Gépállomáson A Szolnoki Gépállomáson rövid két-három téli hónap alatt — mert még decemberben is a határban dolgoztak — mintegy 136 saját és 58 tsz tulajdonban lévő erőgépet kell kijavítani. A régi módszerrel határidőre nem tudták volna elvégezni a gépek felülvizsgálását, javítását, ezért bevezették a szalagszeré javítást Minden munkafolyamatot más más csoport végez Januárban a Zetorokat. vették sorra. Februárig 42 gépet tettek üzemképessé. Egy gép javítása és bejáratása a korábbi 12 nappal szemben az új módszerrel 7 napot vett igénybe. Kétszázötven köbméter jeget tároltak Kunmadarason A kunmadaras! földművesszövetkezet igyekezett hasznot húzni az annyi kellemetlenséget okozó kemény télből. Jó szervezéssel rövid idő alatt sikerült megtölteni mind a négy jégvermét, melyekben ösz- szeson 250 köbméter jeget raktározott el. A tetemes mennyiségű jég láttán a madarasiak remélik, hogy nemcsak a kánikulában, de a lányos őszben Í6 juttathatnak jeget a kereskedelmi, vendéglátóipari, cukrász üzemeknek. Eredményen PREMIZÁLÁS ma mSwtAyy 3*740 kSaSa gazdaságban t&bb mix&t egy millió parasztcsalád *1 és gazdálkodik. A termelőszövetkezetekhez tartozik az ország szántóterületének nyolcvan százaléka. Az utóbbi években végbement nagyarányú gépesítés és az öntözéses művelés térhódítása ellenére is ma a szövetkezeti termelés sikere, eredményessége elsősorban még azon dől el, hogy a tagok milyen kedvvel, odaadással dolgoznak, — s mennyire vonják be családtagjaikat a közös munkába. Január közepén a Földművelésagyi Minisztérium ankétot rendezett a jövedelemelosztást és premizálási formákról. A legbeváltabb módszerekről a propaganda osztály könyvet adott ki, ebből közöljük most Lázár Józsefnek, a jászteleki ToBmetata Tsz elnökének beszámolóját: gyűlés 80 százaléka a munA hideg ellenére gon szünetel az építkezés. A belső munkálatokat végzik a Szolnok Kossuth téri 77-lakásos épületboa Segítséget kérnek az árokszállási szőnyegszövők — Termelőezövetkeze- taünkbesi a munkadíjazási futnák többféle változatát alkalmazzuk. A magunk és mások példáján tapasztaltuk, hogy egyes módszerek sablonos alkalmazása nem alkalmas arra, hogy a tagság munkakedvét, a közős munkában való részvételét és egyéni jövedelmét növelje Ezért közgyűléseinken sokat foglalkoztunk a munkadíjazással és az elmúlt évben a következő változatokat dolgoztuk kit Választhat * tagság A kapásoknál a múlt évben kétféle módszert tér» jesztettünk a közgyűlés elé; Az egyik módszer az volt, hogy az össztermésnek egy meghatározott százalékát kapta a tag. Tavaly a kukorica 30 százalékát kapta meg a tag a teljes megmunkálásért és ezen felül 7 munkaegységet fizettünk pénzben. A háztáji állomány takarmányellátása érdekéből a kukoricaszár 50 százalékát szintén a tagnak adtuk; A másik forma a többlettermés premizálása volt. A parcellákra kiosztott kukorica megmunkálásáért & tag a munkaegységkönyv- ben meghatározott munkaegységeket kapta. A tervet a közgyűlés 25 mázsában állapította meg. A 25 mázsás csöveskukori ca termésen félül a többlettermés felét adtuk prémium címén. A közgyűlésen úgy határoztunk, hogy a tagokra bízzuk, melyik munkadíjazási formát választják. A tagság 80 százaléka az össztermésből való premizálás mellett döntött, míg 20 százaléka kérte a terven felüli jutalmazást. 1963-ban az a tervünk, hogy a kukoricánál az össztermés 20 százalékát juttatjuk a tagoknak, és — mint tavaly — a szár levágásáért és rendbetételéért munkaegységet adunk és juttatunk kukoricaszárat is a háztáji szarvasmarhaállomány takarmán y ellátása hoz. Cukorrépánál első változat szerint a megtermett mennyiségből munkaegység nélkül 1,5 kg cukrot kapnak minden mázsa átadott cukorrépa után. A másik változat szerint a munkaegységet és prémium címén a 160 mázsán felüli termés 50 százalékát pénzben kaphatja a tag. A- cukorrépánál az emberek másként döntöttek, ■tat a kukoricánál, A köekaegység szerinti díjazást választotta és csak 20 százaléka döntött a munkaegység nélküli és az átad' t répamennyiség máséja után járó másfél ki- logranura résrandéi bk4~ lett Baévben ismét a tagságra bízzuk, melyik díjazási formát választja. A tagok ceruzával a kezükben számolr gatják, hogy a másfél kilogrammos cukor alapért vagy pedig a 40 Ft körüli munkaegységért érdemesebb-e a répamegmumká- iést vállalat Kukorica készpénzfizetésre Az előzetes tájékozódás szerint elég nagy az érdeklődés a munkaegységben való díjazás iránt, mert a munkaegység nálunk évek óta garantáltan 40 fádat felett alakul. Tavaly 100 hold kukoricánál készpénzes művelésit vezettünk be. A kukorica munkáinak minden egyes tételének munkadíját pénzben állapítottuk meg az állami gazdaságok murikadí- jazásd normái alapján. így például egyszeri kapálás holdanként 120 forint voit. Előírtuk a munkák minőségét is. Legnagyobb jelentőségű előírásunk a holdanként! 18 ezres tqszám megkövetelése volt. ’ Ahol nem volt meg ez a tőszám, ott a tag nem kapta meg a tervezett összeget. Ezzel a módszerrel elértük, hogy a 100 holdas kukoricatáblán mindenütt meghagyták a 18 ezres tőszámat. Holdanként 40 mázsás átlagtermést takarítottunk be, míg a többi terület átlaghozama 30 mázsa volt holdanként. 1963-ban is sokan vállalkoznak a készpénzzel díjazott tengeri-megmunkálásra. A kertészek ösztönzése — célprémium Kertészeti üzemágunk munkadíjazási formájánál a bruttó termésből való százalékos készpénzdíjazást alkalmaztuk. Az öntözéses kertészetnél minden forint bevételből 40 fillér a tagot illeti. A szárazföldi kertészetnél pedig minden forint bevételből 35 fillért kap meg az értékesítést követő nap a kertészeti dolgozó Az áfiattenyéastéúben célprémiumokat tűztünk ki, ■ ez igen jól bevált. A múlt év őszén ■ hústermelési terv teljesítése érdekében 300 hízót kellett 8 hónapos korra leszállítani. Két gondozó vállalta a feladat teljesítését, azzal, hogy egy- egy átlagos súlyú hízót kapnak prémium címén. A hízósertéseket a 8. hónapra 112 kilogrammos súlyban, tehát többletsúlyban adtuk át és az így premizált bét tagunk igen jól járt serény, szakszerű munkájáért. A jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet üzem házába látogattunk,- A perzsasző- nyeg-szövő részleg teljes kapacitással dolgozott. Különböző méretekben exportra készítik ott a szebbnél szebb kézicsomózású szőnyegeket A torontáli részleg helyiségébe lépve azonban különös kép fogadott bennünket Annak ellenére, hogy délelőtt 11 óra volt a hideg, fű tetten teremben gaadát- lanul álltak a gépek. — Súlyos helyzetben vagyunk — mondotta Kaszab Lászlóné. a műhely vezetője. — Január tizedikétől egyfolytában állunk anyaghiány miatt — Honnan kapják a fonalat? — A mezőtúri Szőnyeg- szövő és Fonal készítő Szövetkezettől. Harminckét nő, több mint két hete kereset nélkül maradt. Szövetkezetünk nem fizet állásidőt, ezzel szemben napi 25—30 forintot kell befizetni a KSZKBI-nek, eszmei munkád íj címén, minden dolgozó után. Nagy ráfizetés ez. — Ha tehergépkocsi rtk volna, magunk mennénk az anyagért De nincs és így meg kell várnunk, amíg vasúton megérkezik a gyapjúfonal. Tudjuk, első a szénszállítás. Emiatt a MÄV korlátozza a szállítást, de a dolgozóinknak dolgozni, keresni kell. Már többen elhagyták emiatt a szövetkezetét. Nekünk export kötelezettségünk van. Az első negyedévben 1000 négyzet- méter torontáli szőnyeget kel] elkészítenünk. * Telefon beszél cetést folytattunk a mezőtúri Szőnyegszövő és Fonalkészítő Szövetkezet elnökével, Jakab Istvánnal és érdeklődtünk a több mint 20 napja tartó an vashiány okairól. — Tüzelési nehézségeink vannak — mondotta. — A íonalszárító tele van fonal lal és nem képes messzárí- tani azt, A kazán a gyenge minőségű szén miatt még megfelelő központi fűtést sem tud biztosítani; — A másik ok, ami miatt az árokszállásiak üzemszünetre vannak kárhoztatva az. hogy nem rendelkeznek raktárkészlettel. Ha legalább egy hónapra való raktárkészletük lenne... — De a normafelettiség... — próbáltam meggyőzni azzal, amivel az árokszállási szövetkezet vezetői is mentegetőztek. — Igen ám, csakhogy mi sem tárolhatunk részükre egy hónapi anyagot. — Milyen ígéretet tud adni az árokszállásiaknak? —* Pár napon belül szállításra kész lesz a festett gyapjúfonál, de a vasúti szállításkorlátozás miatt nem tudom mikor kapják meg. * Tudjuk, a szigorú tél nehéz helyzet elé állítja az ipart és a közlekedést. A teherautó hiány azonban semmiképpen sem szabad, hogy a kényszerű üzemállást növelje a jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Tsz torontáli részlegében. A szövetkezet vezetőinek nem szabadna arra várni, hogy a régóta igényelt teherautót megkapják és azzal oldják meg a szállítási nehézségeket akkor mikor egyetlen napon, ha a részleg nem dolgozik 8—900 forintot kell a KSZKBI-nek fizetni. Ogy gondoljuk, rugalmasabb intézkedéssel — a TEFU igénybevételével megfelelő mennviségű anyagot tudnának szállítani Mezőtúrról a folyamatos üzemeltetés biztosítására. — bognár — Varga Antal, a jászfényszarui Vegyesipari KTSZ asztalos részlegében a szolnoki Egészségügyi Szakiskola részére készülő bútorok utolsó darabjait fényest
