Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-21 / 43. szám

A HOLNAPÉRT Jl választási előkészüle­** tek még tartanak; még kevéske idő hiányzik ' oz, hogy az új tanácsta­gok. képviselők munkához láthassanak. A választási előkészület időszaka fontos is hasznos volt, jóllehet, igazi eredményeit majd csak a most kezdődő ta- nácsdMus végeztével érté­kelhetjük. Bölcs dolog, hogy községi, járási taná­csaink végrehajtó bizottsá­gai már a választási előké­születeket felhasználták az, eljövendő négy év munká­jának megalapozásához. Gondos feljegyzésekét ké­szítettek arról, hogy a je- Iölógyűlések során hányán, s főként: miről hallatták szavukat. A gyűlések soro­zata — melyet méltán szok­tunk „a nagy beszélgetés”- nek nevezni — évek terve­ző-megvalósító tevékenysé­gének ad alapot A szolnoki járás hétszáz­hatván jelölőgyűlésén két- ezerhatszáz választó szólalt fiel, dokumentálva a lakos­ság érdeklődését az állam- ügyek iránt. Hihetetlennek létezőén kevesen — mind­össze hevenöten — emle­gettek egyéni panaszt; köz­te számos olyat amelyet már rég él lehetett volna in­tézni, ha a panaszos utána­jár egy keveset A jelölő- gyűlések jellegéből eredően számszerűen legtöbben — azerkétszázan — a jelöltek személye mellett kis há­nyadban ellene szólaltak feL Ezen túl legtöbben községfejlesztési kérdések­kel foglalkoztak, jórészt út-, járda-, csatornaépítést javasolva. Tömegesen ke­rült felszólaló, ki a kérés mellé nyomban adott is: családja és a maga nevé­ben felajánlást téve társa­dalmi munkára. Művelő­désügyi problémákról két­százan beszéltek; közleke­désiekről azonban csak nyolcvanén. Sokat mond egy csekély szám: tizenket­tő- Mindössze egy tucat vá­lasztó szólt egyes, pilla­natnyilag szabad munka­erő foglalkoztatásának kér­déséről. Majdnem ötször ennyien a tanáosapparátus munkáját dicsérték, bírál­ták. A kiskereskedelmi áru­ellátásról száznál többen, a kisipari szolgáltatásról esak ötödennyien beszéltek: e számok is utalnak arra, mivel elégedett a lakosság, mivél kevésbé. A felszólalók nagyon nagy többsége férfi volt, noha szocialista rendünk a nők számára éppúgy biz­tosítja az állampolgári jo­gok gyakorlását, mint ama­zok részére. Könnyen be­látható tanulság: kívánatos növelni a nők érdeklődését — főként aktivitását a közügyek iránt; hiszen épp­annyi okos asszony, leány­éi közöttünk, mint férfi. Tavaly a helyi tanácsok jelentős tartalékalapot ké­peztek az ez évi községfej­lesztési tervek végrehajtá­sához szükséges összeg mel­lett. Tették ezt azért, hogy a lakosság jogos kívánsá­gait a tanácsok ne legye­nek kénytelenek néhány- száz, vagy párezer forint hiányában teljesületlenül hagyni. Az új tanácsok te­hát nem üres kézzel kez­dik a munkát A legérté­kesebb kincs — választóik bizalma — mellett figye­lemreméltó anyagi eszkö­zök is resoáeikssésükre áll­XIV. évfolyam, 43. szám. Ara 50 fillér MA: Négyszemközt Fodor Mihállyal Koccintottunk 3 millióra Megteremtjük a kommunizmusba való átmenet gazdasági alapjait Kiss Árpád országpyűlési képviselőjelölt választási gyűlése Szolnokon Kedden délután hat órakor kezdődött Szolnokon a műszaki dolgozók választási gyűlése, melynek előadója Kiss Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Szol­nok megye képviselőjelöltje volt. A gyűlésen a nagy­számú résztvevő között megjelent Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a tanács, a pártbi­zottság és a társadalmi szervek több képviselője. Kiss Árpád elvtárs elő­ször az elmúlt négy év eredményeiről beszélt. El­mondotta, hogy a két vá­lasztás közötti időszakban jelentős mértékben fejlő­dött a társadalmi és gazda­sági élet. Eljutottunk oda, hogy a szocializmus építése ma már minden társadalmi osztály és réteg tevékeny közreműködésével folyik. Kialakult az a helyes v/< ro­lóiét, hogy nem az állam­polgár származása, hanem rendszerünkhöz való hűsége és munkájának értéke dönti •1 előbbrehaladását. Ezután az előttünk álló távlati feladatok ismerteté­sére tért át az előadó. El­mondotta, hogy az elkövetkező években el­kezdjük a kommunista társadalomba való át­menet gazdasági alap­jainak megteremtését. A húsz éves távlati terv szerint az ipari termelés öt- hatszorosára emelkedik, a mezőgazdaságban pedig mintegy két-két és félszere­sére növekedik a termelés az 1960-as szintet alapul véve. Ez együttesen az egy főre eső nemzeti jövede­lemnek a négyszeresére való emelkedését jelenti. Ezzel elérjük a vezető nyugati ál­lamok szintjét, figyelembe véve az ottani várható emelkedést is. Hazánk az egy főre eső kalória fogyasztásban már most is a világon a harma­dik-negyedik helyet foglal­ja el, azonban a fogyasztott mezőgazdasági termékek biológiai összetételén cél­szerű változtatásokat eszkö­zölni Az iparról szólva elmon­dotta Kiss elvtárs, hogy ha­zánk kevés energai tarta­lékkal rendelkezik. Ezért nagymértékű fejlődést csak ügy érhetünk el, ha beil­leszkedünk a szocialista tá­bor gazdasági közösségébe. Ennek a legelőnyösebb mód­ja a KGST-ben való aktív részvétel. Ezen belül több­oldalú megállapodásokat kötünk arra, mit milyen minőségben és mennyiség­ben gyártsunk. El kell vetnünk végleg azt a hibás szemléletet, amely szerint a termelé­kenység növelésének kizá­rólagos módja a munkain­tenzitás növelése lenne. Ez az 1950-es évék jellemzője volt. Most viszont előtérbe kerül a többet ésszel, mint erővel jelszó Ezre célozza az agya; ipar­ágak közösre seerkssetí ráí­toztatás, az energia problé­mák megoldása, a munka- igényes iparágak, mint a híradástechnika stb. növe­lése. Az ipari termelés növelé­sében is reális egyensúlyt teremtünk. A bányászat és a kohászat kismértékű fej­lesztése mellett nagyará­nyúvá válik a vegyipar, a műszeripar, a gépipar nö­vekedése. Elsősórban tehát a magas termelési értéket biztosító iparágakban emel­kedik az ország termelése.! Ehhez nagyobb energiafel­használásra van szükség. Ezért a szénfelhasználás aránya a jelenlegi 73 száza­lékról 40 százalékra csök­ken, viszont az olaj 18 szá­zalékról 44 százalékra, a gáz 2.8 százalékról 9 százalékra emelkedik az ossz energia­készleten belül. Hazánk nagyságához képest jelentős eredmé­nyeket értünk el a ku­tatói munka területén, A legközelebbi cél az, hogy a megvalósulási időt lerövi­dítsük, hiszen ma még egy­egy új gépfajta elkészülé­sének ideje hosszú és bü­rokratikus. Ezután az alumíniumról és annak alapanyagáról, a bauxitról tett említést. El­mondotta, hogy a nemrég létrejött egyezmény értel­mében az eddigi 50.000 ton­na alumínium késztermék helyett 250—300.000 tonná­val számolhatunk a szovjet energia igénybevételével. Befejezésül arról szólt Ki« Árpád elvtárs. hogy a tervek önmagukban csupán követésre aján­lott irányvonalak ada­tainak összessége. A végrehajtás lehetősége egyedül az ajánló kormány­zat és a dolgozók összefor- rottságában, kölcsönös bi­zalmában van. Ezért is kéri minden műszaki dolgozó segítségét és munkáját. A nagy tapssal fogadott beszéd után. Kiss Árpád elvtárs a hallgatók közül hozzá intézett kérdésekre tét, melyben meghívja, hogy látogasson el a Szov­jetunióba. Wilson a meghí­vást elfogadta. (MTIji nöPLflp— — MégegySzer elnézést és szolgáljon elégtételül a telefonhívásunk. És ha már a nehezén tűi vagyunk, megkérdezzük, hogy van-e részünkre kellemesebb hi­re? — Viszonzásul az udva­rias sajnálkozásért, kettőt is mondok. Személyes öröm, hogy napokon belül eluta­zom a Lipcsei Nemzetközi Vásárra és remélem, sok érdekes látnivalóban lesz részem. — A másik örömben az egész vállalattal osztozom. Elkészülteik a mérlegbeszá­molóink és az eredmények alapján elértük az élüzem színiéi. Az értékelés a mi­nisztériumban van, és na minden jói megy, fennállá­sunk óta először messze­Már csak kisebb esőkre, hózáporokra kell számítanunk Szerdára virradó éjszaka és szerdán óriási esőzések voltak az országnak szinte valamennyi vidékén. Mint a Meteorológiai Intézet Központi Előrejelző Osztá­lyán tájékoztatásul elmon­dották, a lehullott hó és eső együttes csapadékérté­ke szerdán reggelig az Al­földön átlagosan 10—20 milliméteres volt. Éjszaka még számítaná kell kisebb fagyokra, a nappali hőmérséklet csütörtökön valószínűleg eléri a szerdai szintet. A nagyarányú eső­zés. havazás a jelek szerint lassan megszűnik, csütörtö­kön már csak szórványo­san lesznek futó e6Ők, hó­záporok. (MTI) A távlati fásítási terv megvalósításával 1980-ig mintegy 25 000 hektárral gyarapszik megyénk erdő­területe. Az első szakasz­ban — 1963—1965 között — fontossági sorrendben elő­ször a legfátlanabb megyei városok: Szolnok, Török- szentmiklós és Jászberény körül hozunk létre zöldöve­zeteket. A zöldövezetek mi­előbbi telepítése azért sür­get, mert Szolnokon és az említett megyed városok­ban évről évre szaporodnak az ipari üzemek. Emiatt növekszik városaink leve­gőjének füsttel, korommal és gázzal való szennyezett­sége. A szennyezett levegő az egészségre igen ártalmas és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Szolnok me­gyében van a legtöbb tü­dőbeteg. A statisztikai ada­tok szerint a tízezer lakos­ra jutó tüdőbetegek száma 206 — az országos 136-os átlaggal szemben. Ugyan­akkor az ország erdősebb vidékein, mint például Za­la megyében — ahol 25 szá­zalékos az erdősültség — csak 100 tüdőbeteg jut 10 000 lakosra. A lakosság egészségügyi helyzetének javítása szempontjából az erdőknek és a lakóhelyek körüli zöldövezeteknek te­hát igen nagy a jelentősé­ge. A zöldövezeteket a helyi adottságok figyelembe vé­telével úgy kell kialakítani, hogy azok lehetőleg min­den irányból körülvegyék a lakó- és ipartelepeket. Helyük kiválasztásánál fő­leg arra kell törekedni, hogy az uralkodó szél (me­gyénkben északkeleti) be­hatolását lefékezzük és üde, tiszta, páradús levegőt árasszanak a lakott terület felé. Fontos, hogy a zöld­övezet létesítése összhang­ban legyen a város, illetve az ipartelep fejlesztési tervével, nehogy a betele­pített területeket öt-tíz év múlva fel kelljen szá­molni. A zöldövezeteknek három fiő rendeltetése van: 1. Elzárni az ipartelepek zaját, füstös, kormos, gázos levegőjét a város lakóne­gyedétől. Az élő fák le- vélzetűkön keresztül oxi­gént lehelnek Wi és szén­dioxidot használnak fel. Sok vizet párologtatnak, meg­szűrik a porral, korommal baktériummal szennyezett levegőt, frissé, üdévé.' tisz­tává ás tséssségssoi '«sank esá Különös köaj ve­tés a könyves­boltban Adós fizess — de hányszor ? Szőlők, nevelők fóruma Ami átmegy a csövön 2. Biztosítani a dolgozók számára a pihenés és üdü­lés lehetőségét A városi dolgozók munkanapjuk egy- harmadát sokszor egészség­telen levegőjű üzemekben, hivatalokban töltik. Mun­kaidő után igazi felüdülést az ember számára csak az ad, ha egy-két félórát a város parkjában, vagy a közeli erdőben tölthet. Ezen kívül a város és ipartelep közelében lévő erdők a dol­gozók kedvelt kiránduló- helyeivé válnak, ahol sza­bad idejükben és a munka­szüneti napokon élvezhetik az erdő megnyugtató csend­jét és üdítő levegőjét. 3. Kulturáltabbá termi a lakóhelyet és környékét. ■ Olyan lakóhelyen, ahol sok a park, fiésííottak és virá­gosaik az utcák, a várost erdő szegélyezi — vidá­mabban élnek, jobb kedv­vel dolgoznak az emberék. A zöldövezet nyújtotta előnyökből nem sokat él­veznek megyénk városai. Különösen elmondható esz a megye székhelyére: Szol­nokra, ahol a régebbi és az utóbbi években létesült ipari üzemek füstös, kar­mos. egészségtélen levegője szabadon áramlik a város lakónegyeded felé, mert nincs egy zöld fal útjában, ami ezt megakadályozná. Az uralkodó északkeleti szélnek sem állja útját er­dő a város határában. Sok Mvánnivalót hagy maga után a utca-fásítás és par­kosítás is. Ezen a hiányos­ságon kíván segíteni a szolnoki városi pártbizott­ság tavaly októberében ho­zott határozata, amely ki­mondja, hogy Szolnok vá­ros és az ipartelepek körül 1985-íg ki kell alakítani a város iparfejlesztésével és zöldségtermesztésévei össz­hangban a fás zöldövezetet. Ennek keretében kb. 400— 500 hektár erdő & erdősáv létesül a város területén. Hasonló a helyzet Jász­berény és Törökszentmik- lós városokban is. Itt azon­ban késlelteti a fásítást az. a körülmény, hogy a városi tanácsok még a mai napig sem jelölték ki a zöld­övezet létesítésére bocsá­tandó területeket. A megye lakosságának érdekeit szolgáló zöldöve­zetek közérdekű fásítások és ennek megfelelően kell ezzel a tanácsoknak, vala­mint a társadalmi szervek- nék foglalkozniuk Marton Tibor, a Szolnok megyei grdé- «saáaség igazgatók­London (Reuter) Harold Wilsonnak, a Brit Munkáspárt új vezetőjének Szoldatov szovjet nagykö­vet átadta Hruscsov üzene­Halló ITT — Itt a mezőgazdasági gépjavító igazgatója be­szél. — Ez alkalommal a bosz- szúságről nem is kérdez­zük, hiszen tegnapelőtti számunk vezércikkében ezt magunk okoztuk Önök­nek. — Olvastam és örülök, hogy elismerik tévedésüket — Elismerjük, bár a gyá­rukat érintő információt, egy szakszervezeti vizsgá­lat anyagából vettük. — Ezek szerint néha a felsőbb helyeken is téved­nek. Pedig ha megnézik a munka törvénykönyvet, amely rögzíti, hogy tevé­kenységünk jellegéből ere­dően ránk nem vonatkoz­nak az említett kifogások —* ákerüih^öék to«« a tómdfett­válaszolt E. Gy. Hruscsov meghívta Wilsont Park és erdőövezetek létesülnek a városok korul í*. 3* m,/tis pmuPTATUM sGTssrrwrriro 3ESV. évfolyam. 43, szám. Ára 50 fillér 1963» február ZL, csüíörtóí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom