Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-19 / 41. szám
1363. február 19. SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP s Fiatal választók, fiatal jelöltek Diakurál » veaiié(S«rcg Beszélgetésnek szántuk, értekezletnek indult, vitaestté lett az az összejövetel, melyet a szerkesztőségben rendeztünk fiatal választók, fiatal jelöltek részvételével, leányok, legényele, fiatal házasok látogattak hozzánk; első csoportjuk ebben az évben választ először, a második neve most szerepel először a Hazafias Népfront jelöltjeinek listáján. Mire i« voltunk kíváncsiak?... Arra, hogy mire kiváncsi e választót a ieiölt.,, — Mennyire ismerik jelölői; milyennek képzeli a megyei tanácstag munkáját? Az első Rontó Antalhoz, a járműjavító mérnökéhez szólt. — Régi vasutas családból származom, ős-szolnoki vagyok; így — azt hiszem —, a hetvenötszázalékos .Ismeretségi fokot” bizonyára elérem. Munkámmal szeretnék hozzájárulni országos célkitűzéseink eléréséhez: szakmai ismereteim révén emelni a tanács tevékenységének színvonalát. Mint mérnök az ipari, vagy az építési-közlekedési állandó bizottságban dolgoznék legszívesebben. S mint MAV-drukker: hozzájárulni csapatom megerősítéséhez. — Mit szólnál egy egészen új tizenegyhez? — Ezt persze dr. Király Ferenc orvos, városi tanácstagjelölt kérdezte. (Lehet, hogy 5 az MTE-nek szurkol?) — Oj salakpályára nagyobb a szükségünk; a jelenleg; n nem túl egészséges a sportolás. Kell az új, lehetőleg inkább füves pálya, jó volna egy sportcsarnok is; ebben vita nélkül egyetért Guba Rózsi és S. Papp Mária gimnazista, Csontos Mária, az Állami Biztosító adminisztrátora, Szabó Elvira, Radó Zsuzsa egészségügyi szakiskolás, úgyszintén Molnár György, a KISZ megyei bizottságának titkára, országgyűlési pót- képviselő jelölt, Tímár Gyula, a Szolnok városi KISZ-bizottság titkára, városi tanácstagjelölt. A „kell” és a „jó volna” megindítja a kívánságlavinát. Molnár Gyurka munkásvonatot szeretne, mely a KTSZ védnökséggel épülő Tiszám ,nti Vegyiművekhez szállítaná a dolgozókat. A lányok ■óbb köz'ekedésre áhítoznak a megyeszékhelyen. Azt mond iák. maholnap elérjük a felső határt, melyen túl az autóbuszpark bővítése sem hozhat megoldást. — Mit szólnátok trolihoz? — érdeklődik Rontó Antal. — Igaz, a vezeték felépítése nem olcsó; ám olcsó a troli üzemeltetése, javítása. Üzembiztonsága nagyobb, mint az autóbuszé... A TIT-en belül dolgozik a Közlekedési Tudományos Egyesület. Gondolom, annak tagjai megvizsgálhatnák, mennyiben lenne hasznos, gazdaságos trolibusz-vonal létesítése. A vegyiművekbe járók bizonnyal nem elleneznék... — Néhány éven belül rendezöpályaudvar épül a vasútállomástól délre. Az feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a vegyiművek felé a közlekedés, — szól Tímár Gyuszi. — Nem kétlem, hogy lesz hogyan járni, de lesz-e élég szakmunkás, aki járjon..., — ezen Molnár Gyurka aggódik. — Ügy igaz, ahogy mondod! — helyesel az előtte szóló. — A mai szakmunkások javarésze 1950—55- ben tanulta mesterségét. Velük „sakkoznak* a vezetők... Ebből persze csak az sülhet ki, hogy megyénkben nagyon szívesen lótnák a fiatalok egy — nevezzük az országgyűlési pótképviselőjelölt szavával — felsőfokú vegyipari technikumot. Erre bólogat Csontos Mária is, kinek szíve vágya, hogy az Állami Biztosító új székházat kapjon. „Fontos pénzügyi intézmény!” — hangoztatja. — Vannak emuéi nagyobb gondjaink is — hűti le a kedélyeket Király Feri. — Fontosabbnak látom több ápoló- és szülésznő, fizikoterápiás, laboráns, szóval egészségügyi közép- káder képzését. Ezeket a szép hivatásokat a Néplap is jobban népszerűsíthetné! — Beszélünk még róla, — ígéri rugalmasan az első választói korból oly rég kiőszült krónikás... ...ki most, az „ígéri” szót. leírva eszmél fel, hogy az egész este során az övé volt az egyetlen kimondott ígéret. Kimondatlan annál több. A jelölteik ajkáról elszálló megannyi „szeretném” és „jó lenne” magabiztos hangja, a hozzá villanó komoly tekintet ml lenne más, mint szentül érzett ígéret az igyekezetre jó munkára?! S úgy Kipróbálták a szovjet légpárnás autót Moszkva (MTI). Mint a Pravda közli, a napokban egy szovjet repülőtér betonján sikeresen kipróbá! ták több mérnök kollektiv alkotását, a Vihr (Forgó szél) nevű légpárnás gépkocsit A téglaalakú, nagymé retű iármű elöl két hatalmas ventillátorral van felszerelve, ezek nagymennyi- i ségű levegőt sajtolnak a | kocsi alá, ahol az elhelye- i zett kisméretű légcsavarok j adják meg a jármű víz- i szintes mozgásának irányát * Igaz, hogy az ifjú választék kívánságai is ígérettel felérők voltak: a többre, szebbre áhítozás ígéretei. Ezek a fiatalok jelöltjeiktől nem kértek semmit maguknak — sem szülőnek, jóbarátnak —, hanem mindent a közösségnek. S ez a gondolkodásmód a legfodzto- sabb alap althoz, hogy ami felé elindultunk, azt el is érjük. — b. z. — Egy „fecske” ment csinál nyarat As időjárás nem kecsegtet meleggel, de es nem zavarja a divatszalonokat abban, hogy már a legmelegebb napokra gondoljanak Elkészültek a legújabb fecske, bikini és más fürdőruha változatok Négydarabos strandkompié Bikini J Új magyar) vígjátékot mutatott be a színház művészgárdája a törökszentmiklósi művelődési házban. Tokaji György Madárijesztő címen írt paraszttárgyú, aktuális témájú darabját. V ígjá tékt érmésünkkel az utóbbi években nem túlságosan dicsekedhetünk. Közepesen, még közepesebben és egészen rosszul sikerült művekkel gazdagodott a magyar vígjáték-irodalom. Érthető érdeklődéssel vártuk tehát, mit kapunk a Szigligeti Színház új bernu- fatójától? Tokaji György új darabja á tékozló fiú hazatéréséről szól. Egy tsz~elnölk fia, alti Pesten lakatosnak tanult, két hét szabadságra érkezik. Otthon meghök- kenve fogadják a réglátott vendéget, aki eowboy-nad- rágban és szédítően tarka ingben jelenik meg a családi házban. Az aratásban segíteni kellene, de ő erről hallani sem akar. Modora és a világról vallott véleménye, egy tipikus pesti jamperé. Aztán a szerelem, a körülötte folyó munka, _ no meg egy kis leckéztetés észhez téríti. S a tékozló fiú otthon marad a szülői háznál. A tartalom — mint látjuk —- nem hord magában meglepő elemeket. Már az első percben sejteni lehet a történet végét. Emellett dramaturgiailag sem hibátlan a darab felépítése. A fiú megváltozása valahogy kívülről jön. Ügy érezzük, mintha a második és a harmadik felvonás között történt volna valami, ami megváltoztatta -a fiút. Ez azonban nincs kellően indokolva. Emellett az is var- lószínűtlen, hogy valaki három nap alatt az évek alatt belerögződött szokásokat teljesen levesse, feketéből fehérre, ördögből angyalra változzék. A darab mégis mulattató, a közönség együtt izgul a szülőkkel, meg a kis menyasszonnyal, hogy sikerüljön megváltoztatni az alapjában véve becsületes, dolgos, de rossz szokásokat magára szedett fiút. Nagyon sofe jó ötlet, humoros élem van a darabban és bátran megcsipkedik art a hibás propagandát, amely annakidején a városba vonzotta a parasztfiatalokat, hogy most aztán véres verítékkel kelljen visszacsalogatni őket. A rendező — nagyon helyesen — a játékosságot, a vígjátéki elemeket hangsúlyozta. Nem igyekezett kiaknázni a „társadalmi mélységeket”. Nevettetni akart és a neveltetésen keresztül elgondolkoztatni. Ebben nagyon hasznosan húzta alá az író elképzeléseit és adott hozzá lényeges pluszt. Várady György bátran használta ki a jellemekből adódó komikumot. Egyáltalán nem hatott stí- lusbontásnak a helyenként mutatkozó harsányabb ko- médiázás, például a báli jelenetben vagy a fétnótás újság kihordó alakjában. Nagyon jól sikerült a második felvonás fináléjának twist-paródiája. Amin még változtatni kellene, az az egyes dialógusok elnyújtottsága. Nem szabad egy-két jó poén ked- kedvéért visszaélni, a közönség türelmével, vagy gyengíteni a darab ritmusát. Ilyen helyzet adódik elő például az öreg szülésznő és a fiú hosszadalmas beszélgetésében. Ez dramaturgiaiiag nem indo költ és a rendezés koncepcióját is rontja. A szereplőgárda i igen jó benyomást kelteti. Lelkes, vidám, őszintén átélt játékuk jelentősen hozzájárult a darab meleg fogadtatásához. Halász László, a címszereplő, testére szabott szerepében jó alakítást nyújtott. Legfőbb erénye a természetesség, olyannyira, hogy még a hirtelen változásnak is hitelt tudott adni. Igazi vidám parasztfiút formált, a közönség nagy szeretettel ünnepelte. Az apa szerepében Solti Bertalan Kossuth-dí- jos színészünk emlékezetes alakítást nyújtott. Ahogyan mondani szokás, nagyon jól „ÖKszestimmeltek” az apu. meg a fia. A családjáért és a közösségért felelős parasztembert hitelesen, apró gesztusaiban is alaposan kidolgozva formálta meg. „Osztályon felüli” alakítás Andaházi Margité. Egy nyolcvan éves öreg szülésznőt játszik olyan átéléssel és olyan jóízű humorral, hogy a nevetés már akkor is kitört, ha csak egyszerűen a színre lépett. Sokszor ő „vitte” a helyenként meg-megrekedő cselekményt. Megbízható, }ó alakítást nyújtott Fehér Györgyi, mint mama. Helyes lenne azonban, ha az első fejvonásban nem játszana egy túlszel fd, mindenkitől félő valakit, mert így kevésbé hihető a harmadik felvonás mindent eligazító, kardos, élesnyelvű asszonya. Ügy gondoljuk, ez rendezői felfogás kérdése is. Tetszett Sebestyén Éva, a bolondot eredeti színekkel és ízekkel alakító Forgách Kálmán, a kedvesen félszeg Gyurit megformáló Kiszely Tibor, Köti Árpád kis szerepében hasznosan járult hozzá a darab sikeréhez. Külön kell megemlékeznünk egy jó beugrásról. A bemutatón á megbetegedett Egerváry Klára szerepében Várady Zsuzsa vendégművésznő lépett fel. Alig több mint két nap alatt tanulta meg fontos szerepét és kedvesen, elhitetően, nagyobb hibák nélkül játszotta végig. Blanór György) ^ díszletei hangulatosak voltak, és ügyesek Vágó Nelly jelmezei. Dobos Ferenc maszkmestert főleg Andaházi és Forgách maszkjaiért illeti dicséret. Szóval a darab osztályzata: jobb a közepesnél. És mert nagyon melegen, nagyon sokszínűén foglal kozák egy érdekes és napirenden lévő kérdéssel, biztos sikerre számíthat. Hernádi Tibor A madarast siker Vasárnap szép estéjük volt a kunmadarasiaknak. Tavaly nyár óta hívták- várták vendégszereplésre a Szolnoki Ságvári Endre Művelődési Ház. és a Szolnoki Fűtőház Tisza Tánc- együttesét a Ságvári Endre Művelődési Ház vegyeskórusát és zenekarát. A csaknem ötszáz férőhelyes művelődési otthonban minden jegy elkelt. A „Szocialista Kultúráért” érdeméremmel kitüntetett Ságvári-vegyeskórus örökszép Szolnok megyei népdalokkal, Szeghy—Móra: Altatódalával ás a Hűség dala című kórusművel kezdte a műsort. Az ugyancsak „Szocialista Kultúráért” érdeméremmel kitüntetett Tisza Táncegyüttes a többi között a Széki muzsika^ című produkciót adta elő, s az első vastaps már akkor kitört, mielőtt vége lett volna a számnak. A vegyeskart Kóbor Antal dirigálta. Itt kell megemlíteni három tehetséges szólistáját: Széplaki Katalint, Pápai Mihályt és Btm- csek Zoltánt is. valamint Erkel: Palotásának sikerült előadását - népi zenekar részéről. Madár ijesztő A Szigligeti Színház eredeti bemutatója
