Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-13 / 10. szám
1963. január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Gazdagodó községek Három községet látogattunk meg a kunszentmártoni járásban. Mindenütt azt tapasztaltuk, hogy megválasztásuk óta eredményes munkát végeztek a községi tanácsok. A lakosság bizalmából, a lakossággal összefogva dolgoztak: közmegelégedésre. KUNSZENTMÄKTON A község központját szépművelésű park díszíti. A fiatalok ma aligha hinnék, hogy nem is olyan régen — két évtizede — embervásár terének nevezték maguk között a kubikosok, a munkanéküliek. Nap mint nap harminc— negyven éhes ember várt itt munkára. Hiába. Kunszentmárltonban munkaalkalom a 300—400 holdas földbirtokosoknál kínálkozott néhanapján. Az első világháború után hiába kaptak a nincstelenek egy—két hold „ígéret-földet” — abból nem tudtak megélni. Hat—nyolcszáz állandó kubikosa volt a falunak. Jártak azok Romániába, Németországba, Ju- goszláviáfta. Ott voltak a balatoni műút építésénél is Az életükről Molnár Mihály „bandagazda” sokat tudna mesélni. A község külsőre épp olyan ruhátlan volt, mint a szegénvemberek. Járda csak a belterületen volt; A Papp Károly bankigazgató háza előtt aszfaltra hullott az eső. A proletárnegyed «ártengerében bokáig merültek a szakadttalpú bakan- «sok, csizmák. A községi tanács néhány év alatt tizenhat kilométere« járdát építtetett. A villamos- hálózatot tizenegy kilométerrel. a vízvezetékrendszer csőhálózatát két és fél kilométerrel hosszabbították meg. Két új ártézi-kút meg- fúratására hétszázezer forintot adtak ki. A legutóbbi tanácsciklusban közséefeilesz- tésre összesen négymillió forintot fordítottak. A község arculatának megváltoztatásában a lakosság is tevékenyen részt vett. Az utóHht négv évben elvégzett társadalmi munka forintértéke meghaladta a félmilliót. Az 1963-as év során megépítik a kétkocsis mentőállomást. amelynek költségvetése 300 000 forint, a szülőotthon bővítésére negyedmillió áll rendelkezésre. ÖCSÖD A községi tanács négyévi eredményes munkáját egyebek között a községfejleszténi alap helyes, gazdaságos és eredményes felhasználása példázza. Kommunális beruházásokra 1958-ban 534 000 forintot költöttek. 1962-ben ezekre a célokra 900 000 forint jutott. A betonjárda-hálózat tizenkét kilométerrel bővült. A jobb vízellátás biztosítása érdekében 1960—61-ben vízmüvet létesítettek, több mint félmilliós költséggel. Évről évre jelentős összeget fordított a tanács a fásításra, hasonlóan a villanyhálózat bővítésére iá. A termelőszövetkezetek gazdálkodása korszerűbb lett. A Szabadság Tsz 1957-ben 25 kh földet öntözött, az elmúlt évre elérték a 690-et. A gépesítésre is gondoltak. Két tehergépkocsit, két vontatót, 0gy 0CTWWboT*dó traktort. Vét áruforgalma a kereslet növekedését mutatja ki. 1958-ban 14, 1962-ben 18 millió forint értékű árut realizáltak. 1961- ben 250 százalékkal több villamos háztartási gép, tűzhely rádió, televízió, motor- kerékpár került a lakosság tulajdonába, mint 1960 ban. Községfejlesztési alapból 1963-ban 500 000 forintot fordítanak a Hunyadi filmszínház bővítésére. A munkálatok befejezése után korszerű, szélesvásznú mozi várja majd az öcsödi fiimkedve- lőket. TISZASAS Lényeges előrehaladás tapasztalható a kereskedelem és a kommunális ellátás területén. Az fmsz 1959—60- ban korszerűsítette mindkét élelmiszerboltját, majd a hagvomípvoc kiszolgálási outuszoigaió eieimiszerbolt Tiszasasou esőztető gépet, és hat kisteljesítményű szivattyút vásároltak. A lakosság anyagi helyzetének folyamatos javulását bizonyítja a takarékbetétállomány alakulása. 1959 ben 287 betétkönyvben 654 000 forintot helyeztek el. 1962- ben 353-ra emelkedett a takarékoskodók száma, akik egy esztendő alatt 1,6 millió forintot gyűjtöttek össze. A helyi takarékszövetkezeteknél képzett betétek értéke is eléri a másfélmillió forintot. A földművesszövetkezet kiskereskedelmi egységeinek módszerrel dolgozó üzleteket felváltotta az új önkiszolgáló bolthálózat. 1962 első negyedében új cukrászdát nyitottak. A tanács négy év alatt községfejlesztési alapból 1,5 millió forintot fordított kommunális beruházásokra. A lakosság, kulturális igénye is fejlődött A mezőgazdálkodásban is jelentős az állapotváltozás. A termelőszövetkezetben 1961-ben a prémiummal együtt 42 forint volt a munkaegység értéke, a közös gazdaság összvagyona elérte az 1.01 millió forintot. Az új KRESZ sikeréről, fontos közlekedési tudnivalókról adott tájékoztatást a megyei főkapitányság A január 1-én hatályba lépett új KRESZ-szel kapcsolatban számos olvasónk több kérdéssel fordult lapunkhoz. Érdeklődésüknek eleget téve, a BM Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság közrendvédelmi és közlekedési osztálya vezetőjét kerestük fel információért. — Milyen tapasztalatokra tett szert, osztályvezető elvtárs, a rendőrség az új KRESZ szabályozta forgalommal kapcsolatban az első tizenkét nap alatt? — Mind munkatársaim, mind a gépjárművezetők véleményéhez csatlakozva mondhatom: kedvezőekre. Az új KRESZ-nek köszönhetően megyeszerte meggyorsult a forgalom; meg, hiszen búcsút mondtunk az olyan merev szabályoknak, mint például a kanyarban megtartandó ötkilométeres sebesség- korlátozás, a főútvonalra rá- hajtás előtt kötelező megállás, mely éppúgy független volt a kilátás szabadságától, mint a sorompó nélküli vasúti átjáró esetében. A gépjárművezetőket áthatotta a nagyobb felelősség érzése; hely ésen állapítják meg a sebességet, mellyel a személyes vagyonbiztonság megóvása mellett gyorsabban közlekedhetnek. Bizonyság erre- hogy a múlt esztendő azonos időszakához viszonyítva csökkent a balesetek száma de súlya is. Tizedikéig csak három, ebből is lóét sérülés- mentes baleset következett be megyénkben; tavalyról ellenben, sajnos, még halálos karambol emlékét is őrzik feljegyzéseink. — S ennek eléréséhez nem volt szükség táblaerdőre ... — ... mely tói már előre annyian tartottak! A közlekedési táblák száma növekedett ugyan, de éppen a nagyobb biztonság érdekében. Számos, csúcsára állított háromszög jelzi például, mely útvonalon haladó jármű vezetője tartozik az elsőbbséget megadni. — Milyen szabály érvényes ott, hol nincs jelzőtábla az elsőbbségadásra vonatkozóan? — A járművezetők által jólismert jobbkéz-szabály az érvényes; e szabály független a jármű nemétől, vezetőjének továbbhaladási szándékától. Nem érvényes azonban a jobbkéz-szabály a fény- és hangjelzést használó megkülönböztetett jelzésű járművekkel szemben. Ezek haladási irányuktól függetlenül elsőbbséget élveznek. — Sok szó esik a gyalogosok és a járművek közötti elsőbbség kérdéséről... — Szabály, hogy a gyalogosnak csak akkor szabad az úttestre lépnie, ha meggyőződött mind az áthaladás biztonságáról- mind arról, hogy a forgalmat nem akadályozza. Főútvonalakon gyalogosnak csak a ki 'e1 ölt helyeken és útkereszteződésnél szabad átkelnie. Abszolút elsőbbség csak azokon a helyeken illeti meg a gyalogost, hol minden irányba villogó sárga lámpa működik és az úttestet is zebrasávval látták el; e helyeken is csak akkor, ha a gyalogos már az úttesten tartózkodik, miel&tt a jármű odaér A „Gyermekek" jelzésű tábla a jármű- vezietőket fokozott óvatosságra inti; a gyermekek az új KRESZ más, általános jellegű intézkedése folytán részesülnek elsőbbségben. E helyes szabályok akkor érvényesülnek maradéktalanul a gyakorlatban, ha a gyalogosok és járművezetők között kölcsönös udvariassággal párosulnak. A kanyarodó járművel, szemben is a gyalogosé az elsőbbség ha a járda meghosszabbított vonalán kel át az úttesten. — A hajtők munkájáról tartalmaz-e újat a KRESZ? — Könnyítést is, szigorítást is. Az új KRESZ nem köti életkorhoz lovaskocsi hajtását; köti ellenben változatlanul jártassághoz. A közhasználatú lovískocsik hajtóinak mindenképpen kell KRESZ- vizsgát tenniök; tsz-ek, vállalatok hajtóinak csak akkor- ha ezt a rendőrhatóság elrendeli. A lámpa mindenfajta lovaskocsinál a jármű felszereléséhez tartozik; tehát célszerű azt nappali utakra is elvinni. Űj szabály, hogy kiépített közútra ráhajtás, villanyvezetéket kapott a város... egy jelölőgyűlésről ü] Amíg a jelölőgyűiés elnöke elmondta bevezetőjét, s az előadó beszédét tartotta, figyeltem a közönséget. Az embereket, akik eljöttek csütörtökön délután a törökszentmiklósi BARNEVÁL hatalmas ebédlőjébe, hogy a 60-as számú választókörzet lakossága képviseletében jelöljék megyei tanácstag-küldöttüket. Mondom, ügyeltem az arcokat és jegyzeteltem. Nem volt ez feltűnő, mert egyszerű háziasszonyok, diákok, tanítók, üzemi munkások is ugyanezt tették. A többség, persze. csak emlékezetében igyekezett elraktározni Szabó Bálint, a városi párt- bizottság munkatársa, az előadó szavait, de úgy vélem azok jártak jobban, akik a iegyzetblokkot és a ceruzát is elővették a város, legelső jelölőgyűlésén haldtunk előre pártunk vezetése és népünk szorgalmas munkája révén? Erről szólt itt is a beszámoló, amit csaknem háromszázan hall gattak meg. Elgondolkoztam: vajon az itt helyet foglaló idősebb korosztályú asszonyok és fér-' üak közül kinek volt választójoga a múlt rendszerben? Bizonyára érdekes lenne egy ilyen statisztika, az itteni emberekről, dehát most nem a múlt választási rendszeréről, hanem a jelenlegi jelölőgyűlésről kell írnom ra Mi történt a világban, az országban, itt Törökszent- miklóson, a 60-as választó- (körzetben, s az egyes családok életében . az elmúlt oégy esztendő alatt? Mennyit Vége a beszámolónak. Óvatosan megérintem egy fejkendős asszony vállát: — Ne tessék haragudni, de szeretném tudni, mit jegyzett fe! magának az előadásból ? Meglepődött először a néni, de aztán átnyújtotta a koc kás füzetet. Szabó Béláné háziasszony — mert így hívták — ezt írta fel: „1935-ben Endrődön ’választás’ csendőrsortűzzel. nyolc halottal”. Majd egy idézet: „A munkásosztály nem uralkodik, hanem vezet ebben az országban a dolgozó parasztsággal és a 'haladó értelmiséggel együtt.” Szabónét — érthetően —, fő ként az utóbbi négy év fej lődésének heh- eredményei érdekelték: 30 millió forintos költséggel bővítették, korszerűsítették a BARNE- VAL-t. felépült a mezőgép- gyár új szereldéje, korszerű gépekké] látták el az üzemet. amely 1962 évi tervét 115 százalékra teljesítette. Törökszentm'klóson — ezt is feliegyezte Szabóné —, négy év alatt 7131 kerékpárt, 484 motorkerékpárt. 353 televíziót (1959 ben mindössze 3 tv volt a városban!) 451 mosóeéret vásároltak, s 1963- ben 675? volt a rádióelőfizetők száma. Községfeüesz- tési a’anbó1 úi iskolát, bölcsődét. strandfürdőt, s egy 28 lakásból állé bérházat kapott a lakosság. a*k’k az énít- kezéseknél társadalmi munkában segédkeztek. Négy év alatt 344 en építettek család' házat, ebbő1 nvntegy két százan OTP-hitel’el. Emellett 17 000 négyzetméter járdát, több mint 10 000 méter Ennyit jegyzett fel Szabóné, aki társaival együtt már a jelölőgyűlés következő napirendjét figyelte. Csizmadia István, a gyűlés elnöke, (a BARNEVÄL igazgatója) éppen a körzet új megyei ta- nácstagjelöltjét bemutatta választóinak. A jelölt, dr. Perényi György, a megyei tüdőkórház igazgató-főorvosa, ott ült az elnökségben. Arcán meghatottság tükröződött, anrikor bejelentette az elnök: a Hazafias Népfront őt jelölte a 60 as számú választókörzet megyei tanácstagjává. Ez volt a választók és a jelölt első találkozása. Percek múltán azonban kiderült: a miklósiak egy része már régóta ismeri Petényi főorvost. — Családom egyik tagját gyógyította a főorvos úr. Is mer’, szereti az egész család Ha betegei ezután sem siny- lik meg ezt a társadalmi munkát, javaslam megyei tanácstagnak — kezdte a hozzászólását egy fiatalasz- szony, — Mert ei végre, mégiscsak a gyógyító munkája a legfontosabb — tette hozzá magyarázólag. Simái Lajos, a BARNEVÁL fögépésze ezt mondta: — 1948 óta Ismerem Petényi elvtársat, akkoriban én is dolgoztam az Orvos- egészségügyi Szakszervezetben. Lelkiismeretes, széleslátókörű ember, tudom, csak nyerhetünk az ő megválasztásával. Fábián András, a Rózsa téri iskola igazgatója. — Csak közvetve ismerem a jelölt munkáját, még’s örülök, hogy ráesett a választás Én csak azt kérem tőle: amilyen szeretettel kezelte és kezeli a törökszentmiklósi betegeket, ugyanolyan szeretette] képviselje az egészséges törökszentmik- lóslakat is a megyei tanácsban. (Nagy taps). Több hozzászólás után dr. Perényi György mutatkozott be választónak: — Örülök, hogy ezután nemcsak a beteg, hanem az egészséges törökszentmikló- siakka] is találkozhatom — mondotta —, hiszen az életem célja is ez: mindig az egészséges emberek életével foglalkozni. Mint hallottam, jónéhány egészségügyi probléma van ebbon a városban is, főképpen ezek megoldásán szeretnék munkálkodni Hiszen orvos vagyok... * így zajlott le az első ta iálkozás, az első beszélgetés a 60 as körze- jelöltje és választói között. A találkozás sikerült. Dr. Perényi György jelölését egyhangúan megszavazták. Bubi» Gyula udvarból kihajtás előtt a lovaskocsi hajtója köteles megállni — függetlenül attól, hogy közeledik-e más jármű, gyalogos, vagy sem. Csak akkor haladhat tovább, ha az út folytatásának biztonságáról meggyőződött. Lovasko- csit csak elkerülhetetlenül szükséges esetben és csak akkor szabad őrizetlenül hagyni, ha a hajtó megbizonyosodott. hogy sem állata, sem kocsija a forgalmat nem akadályozza. — Befejeződött-e megyénkben az új forgalmi rend kialakítása? •— A4 .számú országos főútvonalon — Kisújszállás belterületének kivételével — va'nmennyi jelzőtábla a helyére került Minden illetékes tanácsi szerv tudja, höl kell új jelzőtáblát felállítani. Megjegyzem, hogy a jelzőtáblák és közlekedési szabályok ismerete mindenfajta, hogy úgy mondjam: közlekedési fcé- telyt kizár. Szolnokon például közhiedelemmé vált, hogy a kerékpárosokat kitiltják a főútvonalról; jóllehet sem a Kossuth, sem a Beloiannisz úton nem volt látható a piros kar'kában, fehér mezőben fekete kerékpárost ábrázoló tilalmi tábla. Helyenként, az új forgalmi rend kialakításának néhány napjára itt-Ott feltűnt ilyen; ám mind a dolgozók javaslatai, mind a tapasztalatok értékelése leszerelésüket eredményezték. Az említett útszakaszokon nem veszélyes, nem lassú a forgalom, ha a kerékpárosok egysorban, a járdaszéltől legfeljebb egyméteres távolságban haladnak; ezeknek sorozatos be nem tartása a későbbiek során felvethet bizonyos korlátozó intézkedéseket — Szabad-e a járdán kerékpározni? — Az új KRESZ értelmében általában nem. A helyi adottságoknak ‘ megfelelően azonban a tanács illetékes szerve és a rendőrhatóság a jónak látott sebességkorlátozással engedélyezheti a járdán kerékpároz ást; feltéve, hogy az úttest alkalmatlan a kerékpározásra— N m egy motoros olvasónk idegenkedik a bukósisaktól ... — A KRESZ szerint csak a külterületen és csupán óránként hatvan kilométeres sebességnél gyorsabban haladó motorkerékpár vezetője és utasa számára kötelező a bukósisak viselése. Mint értesültem: ebből a valóban életmentő jelentőségű felszerelési cikkből a motoros idény megindulására elegendő készletekkel rendelkezik majd a kereskedelem. «inni, vas\ nem inni“? — erről is sok szó elhangzik ... — Minden járművezető korlátlanul fogyaszthat vezetés előtt és közben is — alkoholmentes italt. Ezzel kapcsolatban éppúgy javaslom a járművezetőknek, mint a többi problémáról szólva: tanulmányozzák rendszeresen, érdeklődéssel az új KRESZ-t. Ne azért tegyék ezt. hogy a korábbi ötszáz forintossal szemben immár az akár háromezer forintos szabálysértési bírságolást — vagy éppen szabadságvesztés büntetést — elkerüljék; hanem azért, hogy lelkiismere- t‘=sségükkel. felkészültségükkel, Óvatosságukkal védiék valamennyiünk- életét egészségét, vág onát — fejezte be tájékoztatását a közrendve- delm1 és közlekedési osztály vezetője.
