Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-18 / 14. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. január IC. Hruscsov beszédének világvisszhangjából Szófia (TASZSZ) A csütörtöki bolgár lapok első oldalaikon, nagy címek alatt közlik Hruscsov beszé­dét. amelyet az NSZEP VI. kongresszusán mondott el. A lapok már a címekben hang­súlyozzák, hogy „a békeharc az egész emberiség legfonto­sabb történelmi feladata”, hogy „a kommunista világ­mozgalom egvségének meg­erősítése a békéért és a szo­cializmusért vívott küzdelem sikereinek legfontosabb fel­tétele”. Washington Hruscsov berlini , beszéde nagy érdeklődést keltett az amerikai fővárosban is. Az amerikai hirügynökségek szerdán gyorshírekben azon­nal továbbították a beszéd főbb megállapításait. John Hightower, az AP diplomáciai szemlefrója el­mondja. hogy a szovjet mi­niszterelnök beszédét Wa­shingtonban azonnal tüzetes tanulmányozásnak vetette alá, hogy felmérjék, a kom­munista tömb jövendő poli­tikája útmutatójának szere­pét betöltő beszéd jelentősé­gét”. A szemleíró kiemeli Hruscsov beszldéből azt a részt, ahol arról van szó. hogy a német békeszerződés megkötése nem jelent nye­reséget egyeseknek és vesz­teséget másoknak. Hightower állítása szerint az a szovjet javaslat, hogv Nyugat-Ber- linhen a NATO zászlaját ENSZ lobogóval kell felese ré'ni. nem elégíti ki az Egye­sült Államokat. P i r ; n Fontos politikai eseménynek minősítette Hruscsov beszé­dét a francia rádió, televízió és a sajtó. A szerda esti pá­rizsi lapok — a Monde, a Croir és a többi — közoonti helyen ismertetik és kom­mentál iák a beszédet. A Monde rámutat, hogy Német­ország egyesítését — mint Hruscsov hangsúlyozta — nem olyan feltételek között Houard úr Kolwezibe utazik CSÜF IDŐ volt vasamat még Katangában is, d« Houard úr, a dél-Rhode­siái belga főkonzul még is útnak Indult a zuhogd esőben, hogy Csőmbe ka­tari gai elnököt megmentse s végső összeomlástól. Houard úr sáros úton, az éjszaka átvergődött az őserdőn, aztán megérkezett Kolwezibe, az Union Miniére társaság ipari fellegvárába, ahová az ENSZ-csapa toktól elszenve­dett vereség után menekült Csőmbe. Nem lehet pontosan tudni, mit mondott Houard úr, de az biztos, hogy a katangai kormányéi nők engedelmes­kedett. Másnap megfogal­mazta azt a nyilatkozatot, amely — ha betartják — véget vet a „különálló ka- tangai állam” két és féléves politikai ámokfutásának. Kedden hajnalban, miután kfizette hű zsoldosait, Csőmbe az újságírók előtt is felolvasta a nyilatkozatot, amelyet az Union Miniére tröszt irodájának távírógépén az időközben szakállt eresz­tett Houard úr álmos sze­mekkel továbbított a kongói központi kormánynak és az ENSZ-nek. Így ért hát véget a ka­Hruscsov látogatásai Berlinben Berlin (TASZSZ). Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és a vezetése alatt álló szovjet pártküldöttség csü­törtökön látogatást tett a nyugatberlini határon, — a Friedrichstrasse-i ellenőrzési pontnál. A küldöttséget Wal­ter Ulbricht, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára kísérte. Később Hruscsov és a kül­döttség többi tagja felkeres­te az NDK nemzeti néphad­serege első határőr dandár­jának egyik alakulatát. A szovjet vendégeket Walter Ulbricht kísérte. (MTI). A KGM fennállásának 14 éve Moszkva (TASZSZ). A Vnyesnyaja Torgovlja j (Külkereskedelem) című szov­jet folyóirat méltatja a Köl- 1 csönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának 14 évét. A cikk hangsúlyozza, hogy 1949 óta a szervezet szép eredményeket ért el. Ma már — hangsúlyozza a cikk — a KGST nemcsak az európai országok előtt áll nyitva, hanem tekintet nél­kül a földrajzi helyzetre, minden más állam előtt is, amely osztja a szervezet alapokmányának elveit. A KGST tevékenységének alapja a tagországok közvet­len és távlati népgazdasági terveinek összehangolása. A tagállamok gazdasági fejlő­dése szempontjából igen nagy jelentőségű a fűtőanyag és az elektromos energia- szükséglet maximális kielé­gítése. Erőfeszítések folynak annak érdekében, hogy az 1966—79-es időszakra egysé­ges ffitőanvag-enereetikai mérleget hozzanak létre. — (MTI). Komm aranycsll’aios z Isi 2 a híg Csomóé voít ItaiöiYiu aisziór ójának épületén New York (MTI) Az ENSZ New York-i köz­pontjának szóvivője szerdán Techvtfkni szakember — Mond meg Mr, Bunchenak, ha nem tudják kinyitni a kasszát, csak szólianak nekem! ben tartózkodó Csombetól: csütörtökön visszatér a ka- tangai fővárosba, hogy meg­kezdje a tárgyalásokat Kol- wezi átadásáról az ENSZ koneói rendfenntartó erőinek. ENSZ körökben ugyanak­kor hangoztatták, hogy a rendfenntartó erőknek Kol- wezi felé előretörő egységei 45—50 kilométernyire meg­közelítették Csőmbe utolsó mentsvárát. Elisabethville A Reuter tudósítója hely- Epcnhethvil'eből. a kongói Katanga tartomány óvárosából, ahol szerdán ki­űzték az egvséges Kongó aranycsillagos kék zászlaját Csőmbe volt hadügyminisz­tériumának épületére. A tudósító szerint már Elisabethvilleben tartózkodik az Adoula kormány körül­belül háromszáz közigazgatá­si megbízottja és M. E Ka- lala vezetésével megkezdő­dött az egyes közigazgatási feladatkörök átvétele. A. SZOLZSENYICIN : közölte, hogy az ENSZ Elisabethville-i megbízottai üzenetet kaptak a Kolwezi­valósítják meg, amilyeneket a monopolisták erőszakolnak. Ezt az egységet Németország munkásosztálya hozza létre Kiemelik a francia lapok Hruscsovnak azt a megálla­pítását, hogy Nyugat-Berlint szabad várossá kell változtat­ni és meg kell kötni a béke- szerződést Németországgal. Mint a Croix hangoztatja. Hruscsov azt sürgette, hogy Nyueat-Ber'in kérdésében is a kölcsönös kompromisszum szellemét kell érvényesíteni. London Az Evening Standard és az Evening News szerda esti kiadásain az első oldalakat újraszedték, hogy ismertet­hessék az olvasóközönséggel Hruscsov berlini beszédének ’egfontosabb külpolitikai ré­szeit. Kiemelik ezek a lapok Hruscsov beszédéből hoS' bár a Szovjetuniónak száz megatonnás hidrogénbombái is vannak, mégsem akar há borút. A Daily Express, a Daily Telegraph, a Guardian é« több más lap csütörtöki szá­ma szerkesztőségi cikkben foglalkozik Hruscsov beszé dével. „A szovjet vezető olvan politikusként szerepelt ebben a beszédben, — írja a Daily Express berlini tudó­sítója —• aki józan észhez appellál”. (MTI) tangai játszma új szakasza — így ért véget két és fél­éves huzavona után, holott így történhetett volna az első napon. Két és fél éve, amikor Csőmbe meghirdette Katanga elszakadását,” hogy az Union Minere trösztöt ke­zükben tartó belga, angol és francia tőkéseknek továbbra is módjuk legyen bezsebelni a csillagászati profitot, a katangai „fegyveres erők” néhány tucat rossz puskák­kal felszerelt csendőrből ál­lottak — de az ENSZ nem volt hajlandó Lumumba kormányának felkérésére be­vonulni Elisabethville-be és véget vetni a szecesszionista kísérletnek — ellenkezőleg, Lumumbát játszották Csőm­be kezére. KÉSŐBB az ENSZ és a katangai hatóságok viszonya kié1e7Ődött. Elisabethville ut­cáin harcok dúltak, a katan­gai erők vereséget szenved­tek — azitán közbeléptek a franc" ák és az angolok, no meg a belgák és Csőmbe, mintha mi sem történt volna, uralkodott tovább. Most azonban az ENSZ nem állt meg, nem kötött, bé­két a katangai elnökkel, s Csőmbenek le kellett tennie a fegyvert, el kellett mene­külnie a városból. Egyedüli kártváia a „felperzselt föld” taktikája maradt, ezt viszont aligha nézték volna szívesen még az Union Miniere ural sem hiszen őket is megfosz­totta volna kongói jövede­lemforrásaiktól. Nem csoda hát, hogy Houar úr sietett menteni, ami menthető. A kongói zűrzavarba bele­fáradt olvasó joggal teheti fel a kérdést: mi történt, hogy az ENSZ egyszerre ilyen élesen szembeszállt Csombéval? Miért tette meg ezt most és miért nem két és fél éve? Bár az erővonalakat nehés áttekinteni, a válasz világos: két és fél éve a nemzetközi nagytőke egyértelműen Csőmbe oldalán sorakozott fel, mert félt attól, hogy Lu­mumba nemzeti demokrati­kus kormánya államosítani fogja Katanga páratlan kin­cseit és az Union Miniére mammut-trösztjét. Amikor azonban Lumumbát és hívei­nek nagyrészét a gyilkosság­tól az internálásig terjedő különböző módszerekkel si­került eltávolítaniok a szín­padról, nyíltabban napirend­re kerültek a különböző ka­pitalista csoportok közötti el­lentmondások. Az angolok, franciák, belgák továbbra is Csőmbe mellett sorakoztak fél. viszont az amerikaiak igyekeztek kiszorítani Kon­góból tőkés versenytársaikat Washington az elmúlt fél évben olyan politikai megol­dást sürgetett, ami az egyes tartományok (köztük Katan­ga) nagyobb önállóságának biztosítása, tehát az ország egységének lazítása mellett lehetővé tette volna a kínos katangai história lezárását és az amerikai vezetőszerep megszilárdítását Kongóban. Ennek kifejezője volt U Thant ENSZ-főtitkár kongói terve, amelyet Washington lelkesen, Párizs, Brüsszel és London morogva fogadott eL Adoula és Csőmbe szintén csatlakozott hozzá, de Csőm­be mindeddig megmaradt a szavaknál. Ekkor Truman tá­bornok vezetésével amerikai katonai küldöttség utazott Kongóba és utána — milyen különös összeesés! — meg­indult az ENSZ-erők offen- zivája Csőmbe ellen. HOUARD úr pedig félke­rekedett, hogy megértesse Csombéval: a játszma ezúttal élveszett, s jobb ha lemond a király szerepéről s meg­elégszik a tartományi elnö­ki ranggal, mert különben ki­ütik és teljesen eltűnik a kongói sakktábláról. így lett Csomóéból egyszerű gyalog a kongói játszmában: de sokan még most sem mondtak le róla. hogy egyszer még ismét királynővé változik és meg­nyerik vele a partit. Karács Dénes szervezkedésben vett részt, fegyvert csempészett be a felkelőkhöz. A németek kikö­tötték és bottal verték. — Azt mondod, Ványa, hogy lenyomtál nyolc évet. De milyen táborokban? Kö­zönséges lágerokban! Nőkkel éltetek együtt! Nem viselte­tek számot. Kényszermunka táborban ülj nyolc évig! Olyan ember még nem szü­letett! — Nőkkel?!... Fenét, nős­tényekkel ! Suhov a tűz fényénél fel­idézte emlékezetében az észa­kon töltött hét esztendőt. Há­rom év a szálfacsuzda mel­lett! ilyen szeszélyesen lo­bogott a máglyatűz is az er­dőirtáson. Éjjel döntöttek. Az ottani parancsnoknál törvény volt. hogy a brigád, ha nem teljesítette nappali feladatát, éjszakára az erdőben ma­radt. É jfél után vánszorogtak be a táborba, reggel indultak vissza. — Ne-em, testvérek, akár­hogy is, itt nyűgöd aim asabb Itt a munkaidőt betartják. Ez törvény. Vége a munka­időnek, nyomás vissza tábor­ba. Ha teljesítettük a nor­mát. ha nem. És biztosabb a száz gramm pótadag. Itt ki lehet bírni! Specláger... Kü­lönleges tábor... Annyi baj legyen! Talán zavar a szám? Nincs súlya, nem terhes. — Nyugodalmasabb — si­pít Fetyukov. (Ebédszünet lesz. s mindenki a kályha mellé húzódott.) — Az ágy­ban vágják el az emberek nyakát! Ez neked a nyugoda­lom ... — A spiclik nyakát, nem az emberekét! — Pavlo fel­emelt ujjával megfenyegette Fetyukovot. (i uiy tatjuk) Csoda, hogy visszaverődtek övéikhez. Az ötből ketten. Kettőt a szökés pillanatában géppisztolysorozat kaszált le. a harmadik út közben bele­halt sebeibe Ketten marad­tak. Okosabb lett volna, ha azt mondják hogy az erdő­ben bolyongtak. Megúszták volna. De ők őszintén elme­sélték: — Német fogságból szöktünk meg. — Fogságból? Az anyátok istenit!... Ha megmaradtak volna mind az öten, talán egyen­ként kihallgatják őket, össze­hasonlítják vallomásukat és hisznek nekik. Kettőjüknek sehogysem hitték el a szö­kést. — Bitangok, összebeszél­tek! A süket Szenyka Klevsin valamiképpen kivehette, hogy szökésről beszélnék, mert hangosan közbeszólt: — Én háromszor léptem meg fogságból. Mind a há­romszor elkaptak. A türelmes Szenyka több­nyire hallgat. Nem hall, s nemigen elegyedik a beszél­getésbe. Ezért keveset tud­nak róla. Annyit, hogy Bu­chen w aldban volt, illegal» sitteltek le; inkább — hogy jutok ki? Suhovot hazaárulásért ítél­ték el. Vallomást is tett. hogy hát hazaárulás szándé­kával megadta magát, s a német hírszerző szolgálat megbízását teljesíteni tért vissza a fogságból. Milyen megbízást? Nem tudta meg­mondani. A vizsgálóbíró sem. így hát kurtán-furcsán ez ma­radt a vádiratban. Ha nem írja alá, kinyírták. Ha aláírja legalább az életét meghagyják. Egyszerű számí­tás. Aláírta. A valóság? Az Északnyu­gati Fronton, negyvenkettő februárjában bekerítették egész hadseregüket. Zabáim nem volt mit. Nem dobtak le nekik repülőgépről. Repü­lőgépek sem voltak. Már a levágott lovak patáját is le­reszelték, s vízben áztatott szaruport ettek. Lőszerük sem volt. A németek az er­dőben vadásztak rájuk és ap­ránként összeszedték őket. Suhov is egy ilyen csoport­tal került fogságba. Néhány napig volt hadifogoly — ott, az erdőben. Azután negyed­magával megszökött. Erdők­ben, mocsarakban bujkáltak. a#) Személyválogatás nélkül! Tíz évet még kibír az ember, nem döglik bele. De huszon­öt évet lehúzni?! — A fene megette! Éppenséggel nem kelle­metlen, ha valakire ujjal mu­togatnak: ez már szabadul! De Suhov hiszi is, nem is. Mit lehet tudni? Akik a há­ború alatt szabadultak volna, azokat külön rendelkezésig — negyvenhatig — visszatar­tották. Megeshetett valaki­vel. hogy három évre öt év ráadást kapott. A törvényt ki I lehet forgatná. — No. még I tíz! — mondhatják ha letelt I az ideje. Vagy kénvszerlakó- I helyet jelölnek ki. Néha azért mer hinni. S a I lélegzete is eláll: letelik, fogytán az orsón a cérna! . Szabadlábon élni... Uram­isten, milyen is lehet?! De törzsökös táborlakónak nem illik hangosan beszélni erről — Ne számítsd a te hu­szonöt évedet! Még elválik, leülöd-e vagy sem. Én meg már nyolc egész esztendőt letöltöttem. Valóságosan. . Csak élek. világnak, nem ér- 1 kezek ti tö^ c-iiguai, begy un A Szovjetunió hosszú’e örjtú hitelt nyújt Kubának Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió kormánya elhatározta, hogy kedvező feltételek mellett hosszúlejá­ratú hitelt nyújt a Kubai Köztársaság kormányának. A Moszkvában aláírt meg­állapodás értelmében a ku­bai kormány a hitelt a Szov­jetunióból importált építő­ipari cikkek és technológiai berendezések ellenértékének fedezésére, valamint nagy­fontosságú öntözési és ár­mentesítési munkálatokkal járó kiadások törlesztésére fordítja. Bizonyos számú szovjet szakember utazik Kubába, hogy segítséget nyújtson a kutatómunkában és a Szov­jetunió által szállított külön­böző berendezések üzembe- he1 nézésében. Ezenkívül a Szovjetunió egvüttm 'VKfük Kubával a vízgazdá^edási szakember­képzésben is. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom