Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-16 / 12. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. január 16 POLARISRSKETAK-ÍS A TRÓJAI FAIÓ Japán békeküldottség 1.*dicébe*t C zámunkra nem aktuá^ lis” — ezekkel a szavakkal utasította vissza hétfői sajtókonferenciáján De Gaulle tábornok Kennedy amerikai elnöknek a Polaris- rakéták szállítására tett ajánlatát. „Ez egyáltalán nem az lenne, amit Franciaország akar!” — így kiáltott fel a hetvenkét éves tábornok-elnök, amikor nyolcszáz újságíró előtt Angliának a Közös Piachoz való csalakozásáról beszélt. „Európa alapja a francia—nyugatnémet egvütt- működés!” — De Gaullenak ezt az ál-páthosszal hangsúlyozott mondatát a sajtókonferencia végén lehetett hallani. A nyugati világban egyre gyűrűznek az új amerikai politika keltette hullámok: Kennedynek az a látható eltökéltsége, hogy megerősíti Amerika vezetőszerepét, elsősorban a párizsi Elvsée-pa- lotában talál ellenzőre. De Gaulle végcélja homlokegyenest ol'entmond az amerikai elnök elgondolásának: az új francia nagyhatalmi törekvések arra irányulnak, hogy a Nyugat egységes politikáját, egybefüggő stratégiáiét három egyenrangú tagból álló „triumvirátus”, egy amerikai—an gai—francia direktórium szabja meg. Az Egyesült Államok elnöke a Bahama-szigetak fővárosában Nassau-ban folytatott tanácskozásokon már jobb belátásra bírta Macmil- lant, a brit miniszterelnököt, aki gyakorlatilag le is mondott az önálló angol atomhaderő fenntartásáról — az amerikaiak átengedte Poláris-rakéták fejében. (Üzletnek is jó ez az Egyesült Államok rakétaipara számára!) De Gaulle viszont most nyilvánosan is elutasította az amerikai ajánlatot, amely szerint Franciaország ugyancsak kaphatna a polarisok- ból. ha lemond önálló atomhaderejéről. A francia elnök ismét csak a mellett kardoskodott, hogy Franciaországnak az „atomkorszakban” saját atomfegyverzettel kell rendelkeznie. Ezt azzal az érveléssel támasztotta alá, hogy az USA-nak, amióta a Szovjetunió éppolyan atom- nagvhatalom lett, mint az — csak másodrendű gondia. célja Európának atomfegyverekkel való megvédése. De éppen ezen a napon, amíg De Gaulle sajtókonferenciáján szónokolt s többek között barátjának. Adenauer kancellárnak államférfiül nagyságát méltatta. — a bonni aggastván fogadta az amerikai Ball-t. a „po'arisok utazó ügynökét”. Mi több Adenauer olyan érdeklődést ta- nű«fto+t az amerikai tervek, a NATO közös atomfe°yver- kpzése iránt, amelv egyfe'ől ellentmondani látszik a Párize—Bonn teueelvnek. másfelől viszont elárulia a nyugatnémetek mohóságát. Ilyen körülmények között ..atomvita” várható De Gau"e és Adenauer küszöbön állő. úiahb páHzsi megbeszélésein. (Eev hét múlva kerül sor a kétnapos francia —nyugatnémt tanácskozásokra) De még Angliának a Közös Piachoz való csatlakozása ügyében is adódhatnak legalábbis árnyalatnyi nézeteltérések a tárgyaló küldöttségek között: ha nem is a kancellár, de külügyminisztere: Schröder, korántsem zárkózik el az angolok csatlakozása elől. Ám De Gaulle hétfői sajtó konferenciáján értésre adta. hogy nem járul hozzá Angsának a Közös Piacba való belépéséhez, csak ha a sziget- ország eláll a különleges előjogok követelésétől és egész politikájával az európai kontinenshez idomul. De a nyugatnémeteket De Gaullenak ezzel kapcsolatos amerikael- lenes kijelentése is nyugtalaníthatja: a francia elnök leszögezte. hogy nem kér egv olyan felhígult, tizenegy^ tizenhárom. sőt több államot magába fogadó Közös Piacból, amelv voltakénnen az Egyesült Államok ellenőrzése alatt állanak. A tábornok- elnök burkolt formában ismételte meg, amit bizalmasai már hallottak tőle nyíltabban, nyersebben is: a Közös Piacra bevonuló Anglia csak „trójai faló” lenne, belsejében — az amerikaiakkal! Pálfy József-4 KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK AZ „ŐSZINTE” SCHRÖDER A Hirosimából Oeviecimbe indult japán békemenet négy tagja, G. M. Szato vezetésével a csehszlovákiai Li- dicébe látogatott. A képen: A japán küldöttség a lidicei mártírok közös sírja előtt. MTI Külföldi Képszolgálat V U abb tárgyalások Anglia Közös Piac-tagságáról Schröder, nyugatnémet külügyminiszter londoni tárgyalásai rövid ideig tartottak. így különösen elismerésre méltó, hogy a különböző nyugati hírforrások szerint mennyi mindent próbált elintézni. Menjünk sorjában. Egyes bormi vélemények szerint a külügyminiszter feladata az volt, hogy közvetítőként szerepeljen Franciaország és Anglia között, mivel Párizs változatlanul ellenzi Anglia Közös Piac tagságát. Más bonni vélemények szerint Schröder célkitűzése az volt, hogy megszerezze az NSZK számára London segítségét az úgynevezett szűkkörű atom- klub-tagsághoz. A Bild című lap szerint Schröder helyesli az amerikai vezetés alatt álló rakéta-tervet, Adenauer viszont ragaszkodik. az önálló atomütőerőhöz. Maga Schröder Ijondonban kifejtette, hogy Bonn örömmel fogadná, ha Anglia minél előbb belépne a Közös Piacba. Jólértesült bonni körök szJerint viszont Schröder közvetlen főnöke, Adenauer, mindenben De Gaulle-t támogatja, így Anglia Közős Piac tagságával kapcsolatban is osztja Párizs elutasító álláspontját... Brüsszel (MTI). Mint a nyugati hírügynökségek közük, Brüsszelben újabb tanácskozások kezdődKuznyecov szovjet küliigtf Miniszterhelyettes Havannába érkezett helyzetének további normalizálására irányulnak, és amelyek teljes mértékig megfelelnek az ENSZ alapokmányának. A szovjet kormány maradéktalanul támogatja a Kubai Köztársaság kormányának ezeket a javaslatait és úgy véli, hogy azokat meg kell valósítani. Kuznyecov és kísérete hétfőn megérkezett Havannába. A szovjet külügyminiszterhelyettest a repülőtéren Raul Roa kubai külügyminiszter és más hivatalos személyiségek, valamint A. I. Alekszejev szovjet nagykövet fogadta. (MTI) tek, megvitatják Anglia Közös Piac tagságának feltételeit. Angliát ismét Edward Heath külügyminiszterhelyettes képviseli. A Közös Piac illetékes miniszterei immár tizenhatodszor értekeznek Anglia csatlakozásáról. Hétfőn a miniszterek egy órás ülést tartottak, az ülésen eljárási kérdésekkel foglalkoztak. Az ülés voltakép- ben egy ötnapos tanácskozás megnyitója volt. Január 28- án újabb ötnapos ülésszak kezdődik. A megoldásra váró kérdé- sek között szerepel a brit ■" nemzetközösség országainak I mezőgazdaságát érintő prob- 'émák és szervezeti intézkedések (az angolok szavazati joga, tisztségek betöltése, stb.) az angol mezőgazdaság átállítása. Angliának az a kérése, hogy a Közös Piac a brit nemzetközösség országaival szemben ne a „külső” vámokat alkalmazza a nyersanyagokra. HA OTTHON MARADNÁNAK... A délvietnami „csendes háború” egyre hangosabbá válik. Az amerikai intervenciósokkal és a diemista zsoldosokkal szembe álló hazafiak nap, mint nap újabb fegyvert-lőszert szállító helikoptereket lőnek le és ezzel érzékeny veszteségeket okoznak a betolakodóknak. Mint ismeretes, legutóbb Ap Bak falu mellett alaposan elpáholták Diern büszke ejtőernyőseit, és egyéb válogatott különítményeit amehieket amerikai repülőgépek és helikopterek is támogattak. Á jelenlegi mérleg az Egyesült Államok számára nem naayon kedvező: milliós értékű katonai felszereléseket és legénységet szállít Dél-Vietnámba és onnan cserébe koporsókat kap. Az ügy még Kennedy elnöknek is „szöget ütött a fejébe Elrendelte: szigorúan vizsgálják ki a Dél-Vietnám- ban elszenvedett vereség okait, s ugyanakkor tegyenek javaslatot a hasonló esetek elkerülésére. Még nincs tudomásunk arról, hogv a kivizsgálással megbízott Harry Felt tengernagy milyen következtetésre jutott, az viszont kétségtelen: az amerikai katonák nem szenvednének vereséget Dél-Vietnám- ban, ha — otthon maradnának. A szovjet parlamenti küldöttség hanoi tárgyalásai Hanoi (TASZSZ A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége, 'amelyet Jurii Andropov, a ázov- jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ril- ! kára, a Szövetségi Tanács j külügyi bizottságának tagja I vezet Hanoiba, hétfőn tanácskozott Truong Chinh-nel a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése állandó bizottságának elnökével és a bizottság tagjaival. A meleg és baráti légkörben izzadott tanácskozáson a két országot kölcsönösen érdeklő kérdéseket vitatták meg. A. SZOLZSENYICIN : m‘t< GYIMIEQ A ta?áfko?ó előtt A kapitány a vitát elvágva, kiment a tróglival. Suhov csak magában prézs- mitált Ej, hát már a nap is az ő rendeleteik szerint jár?! Kalapáltak, kopácsoltak, — összevágtak négy tróglit. — Elég! Mostan szusszantunk, megmelegszünk, — mondta Pavlo a két kőművesnek.— Szenka! Ebéd után ti is falat raktok. Üljetek le! Jogosan telepedtek a kályha mellé. Ebéd előtt, már nem érdemes megkezdeni a falrakást. Maltert sem kever*- nek. Minek? Megfagyna. A lassan átízzó szén már á’landóan adja a meléget. De csak a kályha körül érezni. Másutt hideg a nagy csarnok. amilyen volt. Mind a négyen levetették a kesztyűt, s a kályha felett melengették a kezüket. A lébukat távolabb tartották. Tudnivaló, hogy a lábbelit a tűzhöz tartani nem szabad. A bakancs bőre kireped, a válenkit átnedvesíti a gőz, s akkor már nem melegít. A kályhához érve pedig megég, kilyukad, másikat nem adnak, topoghatsz benne tavaszig. — Suhov... császár, — kezdte a szót Kilgas. — Féllábbal már otthon van. — Az ám. a mezftlábával! — VPtette oda valaki köTöe- rültségre. (Ivan Gyenyiszovics lehúzta nyűtt hal csizmáját. Kancáiét szárítja). — Suhovnak letelik *•» ideje. Kilgas masa huszonöt évet kapott. Szprpncs-éc^bhpk voltak. akik mó? beleestek az ptöző szórásba. Akkor mindenkire ptn-formán tíz évet osztottál^ Tio neawpnkileno- hen már más időszak kezdődött. Huszonöt dv volt a norma. (Folytatjuk.) — H — 11 adjon meg, ek, hogj ein én csak me? akarom segíteni! ek kopaiitÁs ieiz a vé».e! Lementek. A brigád már körülülte a kályhát. Csak a kapitány és Fetyukov hordta a homokot. Pavlo dühbegurult. Nvolc embert tüstént kizavart a salakblokkokhoz. Kettőnek meghagyta, hogy öntsön cementet a ládába és homokkal szárazon keverje el. Vízért, szénért kergette a többit. — No, emberek, végezzünk a tróglikkal! — szólította Kilgas is kicsiny csapatát. — Ne segítsek? — ajánlkozott Suhov. — De — bólintott Pavlo. Hozták a tartályt havat olvasztani. Állítólag dél van már. — Akörül lehet — bizonykodott Suhov is. — Deleién jár a nap. —- Ha delélőn jár, egy óra van. nem tizenkettő — mordult fel a kapitány. — Nohát! — hüledezett Suhov. — öregeink még úgy i tudják, hogy délben áll leg- \ magasabban a nap. , — Az akkor volt, — re- > rseete a kapitány. — Azóta • már rendeletéi hoztak és a 1 nan ecv órakor delel ( — Kinek a rendelete ez? t — A szovjet hataloméi fokokra. Csúszott a lábuk. Hogy fogják az emberek felhordani a maltert? Nézték, hol kell falat rakni. Igen, ott A félbehagyott falról már lapátolták le a havat. Még fejszével le kell róla hasogatni a jeget, s le is Sell söpörni. Kieszelték, hogyan szállítják fel a salakblokkot. Lepillantottak. Ez az! Minek a lépcsőn cipekedni. Lentről négyen feldobáliák a salakblokkokat az állványra, onnan ketten odéhh dobják a födémre, még ketten pedig kézhez adják a kőműveseknek. Tgv haladósabb Is lesz. Fenn. ha nem is erős a szél de Ml. átiórin őket fal- rakás közben. No de a megkezdett fa' mögött már véd- ve vannak Könnvehben bírják. Suhov felnézett az égre. Flám-’H A derűs égbolton már majdnem delelőn állt a nap Pandára telik az idő munka‘közben! A táborban annviszor töprengett már. bogv van ez. Észrevétlenül nerggnek a napok egvik a másik után. de az ő ideje nem akar letelni, a szabadulás napja csak nem közeleg. (17.) — Kotródj innen, te pi- ! szók, menj homokot hordani, j A kapitány úgy viselkedik, • mintha itt a táborban is hajón teljesítene szolgálatot A parancs az parancs, végre kell hajtani. Jócskán lefogyott az utolsó hónapban, mégis húz. Tartott, ameddig tartott, de csak beszegezték kátránypa- piiral mind a három ablakot. Már csak az ajtónyíláson árad be világosság. De hideg is. Pavlo utasítást ad, hogy felül azt is szegezzék be, — csak alul hagyják szabadon, annvira, hogy meggömyedve be lehessen lépni. Beszegezték. Közben három dömper is hozott salakblokkot és lerakodott Csak mos* már hogy vigvék fel daru nélkül? — Kőművesek' Uccu. felmászunk! — Intett Pavlo. az észt. Örömest, gyerünk! Suhov és Kilgas felkapaszkodott Pavloval az emeletre. A lépcső aműgyis szűk volt és Fzepvka ráadásul leverte a korlátot. A falhoz tapadtak pebogv leveszekedjenek S a hó is ráfagyott a lépcsőH a van na (TASZSZ) V. J. Kuznyecov szovjet külügyminiszterhelyettes, amikor útban Kuba felé Mexikóba érkezettt. a repülőtéren a következő nyilatkozatott tette a sajtó képviselőinek: — New Yorkban rész.t vettünk azokon a tárgyalásokon, amelyek az ENSZ főtitkárának bevonásával folytak a közvetlenül érdekelt felek között a közelmúltban lezajlott Karib-tengeri válság rendezésére vonatkozóan. Ezek a tárgyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselőinek az ENSZ főtitkárhoz intézett közös levelével» valamint a Kubai Köztársaság kormányának ugyancsak az ENSZ főtitkárhoz intézett megfelelő dokumentumaival értek véget. Az említett közös levél megerősíti a Karib-tengeri térség válságának rendezésére vonatkozó megegve- zést. azt a megegyezést, amelv a Szovjetunió miniszterelnökének és az Egyesült Á'tárnok elnöknek üzenet- váltásával jött létre. — A New York-i tárgyalások folvamán töhb olvan kérdést nem sikerűit megoldani, amelyek fontos 1-e'entőséggel bírnak a Karib-*é-*ég szilárd békéiének biztosítása szem- nontíáhó! Sajnálnunk kell. hogy az Egyesült Államok kormánva nem fogadta el a Kubai Köztársaság kormá- nvának 1W52. október 28-án tett javaslatait. amelvek a béke erősítésére és e térség
