Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-16 / 12. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. január 16 POLARISRSKETAK-ÍS A TRÓJAI FAIÓ Japán békeküldottség 1.*dicébe*t C zámunkra nem aktuá­^ lis” — ezekkel a sza­vakkal utasította vissza hét­fői sajtókonferenciáján De Gaulle tábornok Kennedy amerikai elnöknek a Polaris- rakéták szállítására tett aján­latát. „Ez egyáltalán nem az lenne, amit Franciaország akar!” — így kiáltott fel a hetvenkét éves tábornok-el­nök, amikor nyolcszáz újság­író előtt Angliának a Közös Piachoz való csalakozásáról beszélt. „Európa alapja a francia—nyugatnémet egvütt- működés!” — De Gaullenak ezt az ál-páthosszal hangsú­lyozott mondatát a sajtókon­ferencia végén lehetett hal­lani. A nyugati világban egyre gyűrűznek az új amerikai politika keltette hullámok: Kennedynek az a látható el­tökéltsége, hogy megerősíti Amerika vezetőszerepét, el­sősorban a párizsi Elvsée-pa- lotában talál ellenzőre. De Gaulle végcélja homlokegye­nest ol'entmond az amerikai elnök elgondolásának: az új francia nagyhatalmi törek­vések arra irányulnak, hogy a Nyugat egységes politiká­ját, egybefüggő stratégiáiét három egyenrangú tagból ál­ló „triumvirátus”, egy ameri­kai—an gai—francia direktó­rium szabja meg. Az Egyesült Államok elnö­ke a Bahama-szigetak fővá­rosában Nassau-ban folyta­tott tanácskozásokon már jobb belátásra bírta Macmil- lant, a brit miniszterelnököt, aki gyakorlatilag le is mon­dott az önálló angol atom­haderő fenntartásáról — az amerikaiak átengedte Polá­ris-rakéták fejében. (Üzlet­nek is jó ez az Egyesült Álla­mok rakétaipara számára!) De Gaulle viszont most nyilvánosan is elutasította az amerikai ajánlatot, amely szerint Franciaország ugyan­csak kaphatna a polarisok- ból. ha lemond önálló atom­haderejéről. A francia elnök ismét csak a mellett kardos­kodott, hogy Franciaország­nak az „atomkorszakban” sa­ját atomfegyverzettel kell rendelkeznie. Ezt azzal az ér­veléssel támasztotta alá, hogy az USA-nak, amióta a Szovjetunió éppolyan atom- nagvhatalom lett, mint az — csak másodrendű gondia. cél­ja Európának atomfegyve­rekkel való megvédése. De éppen ezen a napon, amíg De Gaulle sajtókonfe­renciáján szónokolt s többek között barátjának. Adenauer kancellárnak államférfiül nagyságát méltatta. — a bon­ni aggastván fogadta az ame­rikai Ball-t. a „po'arisok uta­zó ügynökét”. Mi több Ade­nauer olyan érdeklődést ta- nű«fto+t az amerikai tervek, a NATO közös atomfe°yver- kpzése iránt, amelv egyfe'ől ellentmondani látszik a Pá­rize—Bonn teueelvnek. más­felől viszont elárulia a nyu­gatnémetek mohóságát. Ilyen körülmények között ..atomvita” várható De Gau"e és Adenauer küszö­bön állő. úiahb páHzsi meg­beszélésein. (Eev hét múlva kerül sor a kétnapos francia —nyugatnémt tanácskozások­ra) De még Angliának a Kö­zös Piachoz való csatlakozása ügyében is adódhatnak lega­lábbis árnyalatnyi nézetelté­rések a tárgyaló küldöttségek között: ha nem is a kancellár, de külügyminisztere: Schrö­der, korántsem zárkózik el az angolok csatlakozása elől. Ám De Gaulle hétfői sajtó konferenciáján értésre adta. hogy nem járul hozzá Ang­sának a Közös Piacba való belépéséhez, csak ha a sziget- ország eláll a különleges elő­jogok követelésétől és egész politikájával az európai kon­tinenshez idomul. De a nyu­gatnémeteket De Gaullenak ezzel kapcsolatos amerikael- lenes kijelentése is nyugtala­níthatja: a francia elnök le­szögezte. hogy nem kér egv olyan felhígult, tizenegy^ ti­zenhárom. sőt több államot magába fogadó Közös Piac­ból, amelv voltakénnen az Egyesült Államok ellenőrzé­se alatt állanak. A tábornok- elnök burkolt formában is­mételte meg, amit bizalmasai már hallottak tőle nyíltab­ban, nyersebben is: a Közös Piacra bevonuló Anglia csak „trójai faló” lenne, belsejében — az amerikaiakkal! Pálfy József-4 ­KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK AZ „ŐSZINTE” SCHRÖDER A Hirosimából Oeviecimbe indult japán békemenet négy tagja, G. M. Szato vezetésével a csehszlovákiai Li- dicébe látogatott. A képen: A japán küldöttség a lidicei mártírok közös sírja előtt. MTI Külföldi Képszolgálat V U abb tárgyalások Anglia Közös Piac-tagságáról Schröder, nyugatnémet külügyminiszter londoni tárgyalásai rövid ideig tartottak. így különösen elismerésre méltó, hogy a különböző nyugati hírfor­rások szerint mennyi min­dent próbált elintézni. Menjünk sorjában. Egyes bormi vélemények szerint a külügyminiszter feladata az volt, hogy közvetítőként szerepeljen Franciaország és Anglia között, mivel Párizs változatlanul ellen­zi Anglia Közös Piac tag­ságát. Más bonni vélemé­nyek szerint Schröder cél­kitűzése az volt, hogy megszerezze az NSZK szá­mára London segítségét az úgynevezett szűkkörű atom- klub-tagsághoz. A Bild című lap szerint Schröder helyesli az amerikai veze­tés alatt álló rakéta-tervet, Adenauer viszont ragasz­kodik. az önálló atom­ütőerőhöz. Maga Schröder Ijondonban kifejtette, hogy Bonn örömmel fogadná, ha Anglia minél előbb belépne a Közös Piacba. Jólértesült bonni körök szJerint viszont Schröder közvetlen főnöke, Adenauer, mindenben De Gaulle-t támogatja, így Anglia Közős Piac tagsá­gával kapcsolatban is osztja Párizs elutasító ál­láspontját... Brüsszel (MTI). Mint a nyugati hírügynök­ségek közük, Brüsszelben újabb tanácskozások kezdőd­Kuznyecov szovjet küliigtf Miniszterhelyettes Havannába érkezett helyzetének további normali­zálására irányulnak, és ame­lyek teljes mértékig megfelel­nek az ENSZ alapokmányá­nak. A szovjet kormány ma­radéktalanul támogatja a Kubai Köztársaság kormá­nyának ezeket a javaslatait és úgy véli, hogy azokat meg kell valósítani. Kuznyecov és kísérete hét­főn megérkezett Havannába. A szovjet külügyminiszter­helyettest a repülőtéren Raul Roa kubai külügyminiszter és más hivatalos személyiségek, valamint A. I. Alekszejev szovjet nagykövet fogadta. (MTI) tek, megvitatják Anglia Kö­zös Piac tagságának feltéte­leit. Angliát ismét Edward Heath külügyminiszterhe­lyettes képviseli. A Közös Piac illetékes miniszterei im­már tizenhatodszor értekez­nek Anglia csatlakozásáról. Hétfőn a miniszterek egy órás ülést tartottak, az ülé­sen eljárási kérdésekkel fog­lalkoztak. Az ülés voltakép- ben egy ötnapos tanácskozás megnyitója volt. Január 28- án újabb ötnapos ülésszak kezdődik. A megoldásra váró kérdé- sek között szerepel a brit ■" nemzetközösség országainak I mezőgazdaságát érintő prob- 'émák és szervezeti intézke­dések (az angolok szavazati joga, tisztségek betöltése, stb.) az angol mezőgazdaság átállítása. Angliának az a kérése, hogy a Közös Piac a brit nemzetközösség orszá­gaival szemben ne a „külső” vámokat alkalmazza a nyers­anyagokra. HA OTTHON MARADNÁNAK... A délvietnami „csendes háború” egyre hangosabbá válik. Az amerikai inter­venciósokkal és a diemista zsoldosokkal szembe álló hazafiak nap, mint nap újabb fegyvert-lőszert szál­lító helikoptereket lőnek le és ezzel érzékeny vesztesé­geket okoznak a betolako­dóknak. Mint ismeretes, legutóbb Ap Bak falu mel­lett alaposan elpáholták Diern büszke ejtőernyőseit, és egyéb válogatott külö­nítményeit amehieket ame­rikai repülőgépek és heli­kopterek is támogattak. Á jelenlegi mérleg az Egyesült Államok számára nem naayon kedvező: mil­liós értékű katonai felsze­reléseket és legénységet szállít Dél-Vietnámba és onnan cserébe ko­porsókat kap. Az ügy még Kennedy elnöknek is „szöget ütött a fejébe Elrendelte: szigorúan vizs­gálják ki a Dél-Vietnám- ban elszenvedett vereség okait, s ugyanakkor tegye­nek javaslatot a hasonló esetek elkerülésére. Még nincs tudomásunk arról, hogv a kivizsgálás­sal megbízott Harry Felt tengernagy milyen követ­keztetésre jutott, az viszont kétségtelen: az amerikai katonák nem szenvedné­nek vereséget Dél-Vietnám- ban, ha — otthon marad­nának. A szovjet parlamenti küldöttség hanoi tárgyalásai Hanoi (TASZSZ A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának küldöttsége, 'ame­lyet Jurii Andropov, a ázov- jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ril- ! kára, a Szövetségi Tanács j külügyi bizottságának tagja I vezet Hanoiba, hétfőn tanács­kozott Truong Chinh-nel a Vietnami Demokratikus Köz­társaság nemzetgyűlése állan­dó bizottságának elnökével és a bizottság tagjaival. A meleg és baráti légkörben izzadott tanácskozáson a két országot kölcsönösen érdeklő kérdéseket vitatták meg. A. SZOLZSENYICIN : m‘t< GYIMIEQ A ta?áfko?ó előtt A kapitány a vitát elvág­va, kiment a tróglival. Suhov csak magában prézs- mitált Ej, hát már a nap is az ő rendeleteik szerint jár?! Kalapáltak, kopácsoltak, — összevágtak négy tróglit. — Elég! Mostan szusszan­tunk, megmelegszünk, — mondta Pavlo a két kőmű­vesnek.— Szenka! Ebéd után ti is falat raktok. Üljetek le! Jogosan telepedtek a kály­ha mellé. Ebéd előtt, már nem érdemes megkezdeni a falrakást. Maltert sem kever*- nek. Minek? Megfagyna. A lassan átízzó szén már á’landóan adja a meléget. De csak a kályha körül érez­ni. Másutt hideg a nagy csar­nok. amilyen volt. Mind a négyen levetették a kesztyűt, s a kályha felett melengették a kezüket. A lé­bukat távolabb tartották. Tudnivaló, hogy a lábbelit a tűzhöz tartani nem sza­bad. A bakancs bőre kireped, a válenkit átnedvesíti a gőz, s akkor már nem melegít. A kályhához érve pedig meg­ég, kilyukad, másikat nem adnak, topoghatsz benne ta­vaszig. — Suhov... császár, — kezdte a szót Kilgas. — Fél­lábbal már otthon van. — Az ám. a mezftlábával! — VPtette oda valaki köTöe- rültségre. (Ivan Gyenyiszovics lehúzta nyűtt hal csizmáját. Kancáiét szárítja). — Suhovnak letelik *•» ideje. Kilgas masa huszonöt évet kapott. Szprpncs-éc^bhpk vol­tak. akik mó? beleestek az ptöző szórásba. Akkor min­denkire ptn-formán tíz évet osztottál^ Tio neawpnkileno- hen már más időszak kezdő­dött. Huszonöt dv volt a nor­ma. (Folytatjuk.) — H — 11 adjon meg, ek, hogj ein én csak me? akarom segíteni! ek kopaiitÁs ieiz a vé».e! Lementek. A brigád már körülülte a kályhát. Csak a kapitány és Fetyukov hordta a homokot. Pavlo dühbegu­rult. Nvolc embert tüstént kizavart a salakblokkokhoz. Kettőnek meghagyta, hogy öntsön cementet a ládába és homokkal szárazon keverje el. Vízért, szénért kergette a többit. — No, emberek, végezzünk a tróglikkal! — szólította Kilgas is kicsiny csapatát. — Ne segítsek? — ajánl­kozott Suhov. — De — bólintott Pavlo. Hozták a tartályt havat ol­vasztani. Állítólag dél van már. — Akörül lehet — bizony­kodott Suhov is. — Deleién jár a nap. —- Ha delélőn jár, egy óra van. nem tizenkettő — mor­dult fel a kapitány. — Nohát! — hüledezett Su­hov. — öregeink még úgy i tudják, hogy délben áll leg- \ magasabban a nap. , — Az akkor volt, — re- > rseete a kapitány. — Azóta • már rendeletéi hoztak és a 1 nan ecv órakor delel ( — Kinek a rendelete ez? t — A szovjet hataloméi fokokra. Csúszott a lábuk. Hogy fogják az emberek fel­hordani a maltert? Nézték, hol kell falat rakni. Igen, ott A félbeha­gyott falról már lapátolták le a havat. Még fejszével le kell róla hasogatni a jeget, s le is Sell söpörni. Kieszelték, hogyan szállít­ják fel a salakblokkot. Lepil­lantottak. Ez az! Minek a lépcsőn cipekedni. Lentről négyen feldobáliák a salak­blokkokat az állványra, on­nan ketten odéhh dobják a födémre, még ketten pedig kézhez adják a kőművesek­nek. Tgv haladósabb Is lesz. Fenn. ha nem is erős a szél de Ml. átiórin őket fal- rakás közben. No de a meg­kezdett fa' mögött már véd- ve vannak Könnvehben bír­ják. Suhov felnézett az égre. Flám-’H A derűs égbolton már majdnem delelőn állt a nap Pandára telik az idő munka‘közben! A táborban annviszor töprengett már. bogv van ez. Észrevétlenül nerggnek a napok egvik a másik után. de az ő ideje nem akar letelni, a szabadu­lás napja csak nem közeleg. (17.) — Kotródj innen, te pi- ! szók, menj homokot hordani, j A kapitány úgy viselkedik, • mintha itt a táborban is ha­jón teljesítene szolgálatot A parancs az parancs, végre kell hajtani. Jócskán lefo­gyott az utolsó hónapban, mégis húz. Tartott, ameddig tartott, de csak beszegezték kátránypa- piiral mind a három ablakot. Már csak az ajtónyíláson árad be világosság. De hideg is. Pavlo utasítást ad, hogy felül azt is szegezzék be, — csak alul hagyják szabadon, annvira, hogy meggömyedve be lehessen lépni. Beszegezték. Közben három dömper is hozott salakblokkot és lera­kodott Csak mos* már hogy vigvék fel daru nélkül? — Kőművesek' Uccu. fel­mászunk! — Intett Pavlo. az észt. Örömest, gyerünk! Suhov és Kilgas felkapasz­kodott Pavloval az emeletre. A lépcső aműgyis szűk volt és Fzepvka ráadásul leverte a korlátot. A falhoz tapad­tak pebogv leveszekedjenek S a hó is ráfagyott a lépcső­H a van na (TASZSZ) V. J. Kuznyecov szovjet külügyminiszterhelyettes, amikor útban Kuba felé Mexikóba érkezettt. a repülő­téren a következő nyilatko­zatott tette a sajtó képvise­lőinek: — New Yorkban rész.t vet­tünk azokon a tárgyalásokon, amelyek az ENSZ főtitkárá­nak bevonásával folytak a közvetlenül érdekelt felek között a közelmúltban lezaj­lott Karib-tengeri válság ren­dezésére vonatkozóan. Ezek a tárgyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok kép­viselőinek az ENSZ főtitkár­hoz intézett közös levelével» valamint a Kubai Köztársa­ság kormányának ugyancsak az ENSZ főtitkárhoz intézett megfelelő dokumentumaival értek véget. Az említett közös levél megerősíti a Karib-ten­geri térség válságának rende­zésére vonatkozó megegve- zést. azt a megegyezést, amelv a Szovjetunió minisz­terelnökének és az Egyesült Á'tárnok elnöknek üzenet- váltásával jött létre. — A New York-i tárgyalá­sok folvamán töhb olvan kér­dést nem sikerűit megoldani, amelyek fontos 1-e'entőséggel bírnak a Karib-*é-*ég szilárd békéiének biztosítása szem- nontíáhó! Sajnálnunk kell. hogy az Egyesült Államok kormánva nem fogadta el a Kubai Köztársaság kormá- nvának 1W52. október 28-án tett javaslatait. amelvek a béke erősítésére és e térség

Next

/
Oldalképek
Tartalom