Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-15 / 11. szám

XIV. évfolyam, 11. szám. Ara 50 fillér 1963. január 15., kedd. MA i A választók javasolták, a karcagi tanács Megvalósította A megzavart szertartás 4 VASÁRNAP SPORTJA 8.5 milliárd forint a mezőgazdaság anyagi-technikai bázisának fejlesztésére Az ország egyik legnagyobb öntözStelepe épül Kunszentmártonban Az 1963. évi népgazdasági terv igen jelentős feladatot — mintegy 12 százalékos fel­vásárlás-növekedést — irá­nyoz elő a mezőgazdaság szá­mára. Viszont ennél is sok­kal jelentősebb arányban — mintegy 35 százalékkal — emeli, s 8,5 milliárd forint­ban állapítja meg a mező­gazdasági beruházások össze­gét. Az így létrejövő anyagi­technikai eszközök egy része már közvetlenül az idei ter­melést segíti, másik része pe­dig a további fejlődést ala­pozza meg. 1963-ban viszonylag keve­sebb nagy építkezés kezdő­dik. inkább a folyamatban levőknél gyorsítják meg a munkát. Az idén így számos, egy vagy több éve készülő lé­tesítmény lép üzembe. Szé­kesfehérvárott és Lepsényben új baromfikeltető állomások épülnek fel, amelyek évente együttesen több mint négy­millió naposcsibét adnak. Négy állami gazdaságban be­fejezik az együttesen negyed- millió baromfi tartására al­kalmas „tojásgyárak” építé­sét. A takarmányhelyzet ja­vítását szolgálja a Solti Álla­ti Fehérje Feldolgozó Üzem és a Phylaxia Premix-üze- mének teljes elkészülte. A Cegléd—Cifrakerti Állami Gazdaságban üzembe helye­zik az évente 25 000 mázsa kukorica-vetőmagot előállító hibrid-üzemet. Jelentős összegeket fordíta­nak az idén az úgynevezett áthúzódó, azaz az előző évek­ben megkezdett, s csak jö­vőre vagy 1965-ben befeje­ződő beruházásokra is. Hu­szonhét állami gazdaságban folytatják a korszerű nagy­üzemi öntözőtelepek építését. A legnagyobb ezek közül a kunszentmártoni és a Lajtai- hansági, mindkettőnek a te­rülete megközelíti a húszezer 1962-ben elérte a százmillió forintot a falusi könyvforgalom Inkább a szél, mint a hó nknzott fennakadást a közlekedésben Egész kulturális életünk egyik legfontosabb feladatát: a falvak könyvellátását, a földművesszövetkezetek old­ják meg. E munkájukban, mint a SZÖVOSZ illetékes főosztályán rámutattak, kü­lönösen az utóbbi négy év hozott kiemelkedő eredmé­nyeket. A boltok száma ugyancsak negyvennéggyel emelkedett ez idő alatt, a meglévők többségét azonban korszerűsítették. Jórészük a minden igényt kielégítő ön­kiszolgáló rendszerre tért át. Az elmúlt négy évben ki­építették a ma már mintegy hétezer főnyi bizományos há­lózatot, a könyvterjesztés új, hatékony módszereit vezet­ték be. Az utóbbiak közül különösen jelentősek az úgy­nevezett házról házra áru­sítási akciók. Általában a könyv, de különösen az új magyar iro­dalom népszerűsítésében, megszerettetésében nagy sze­repet játszottak a nagy ér­deklődést kiváltó, s szinte minden alkalommal sikeres Iró-olvasó találkozók Vonzó­erejüket látva, 1962-ben 400 ilyen találkozót szerveztek a földm ű vessző vetkezetek. A gyakorlatban hasznosí­tott társadalmi összefogással sikerült. elérni, hogy a falusi könyvforgalom az utóbbi négy évben két és félszere­sére emelkedett, s 1962-ben kultúrtörténetünkben példát­lanul elérte a száz millió fo­rintot. (MTI) holdat, de 1500 holdasnál ki­sebb sehol sem készül. Az állami gazdaságban öt nagy baromfitelep is épül. ezek át­lagos kapacitása több mint 150 000 baromfi-férőhely. A termelőszövetkezeti gépek el­látáséra és az egész mező- gazdasági géppark alkatrész- szükségletének jobb biztosí­tására Budapesten és Hód­mezővásárhelyen gépjavító, Budapesten és Nyíregyházán pedig alkatrész ellátó válla­lat épül. Jelentős összegeket fordítanak az idén az Agrár­tudományi Egyetem és a há­rom agrártudományi főiskola tavaly megkezdett bővítésé­re, korszerűsítésének folyta­táséra is. (MTI) Befejeződött a KGST szállítási szakértőinek tanácsk ozása Varsó, (MTI) A lengyelországi Zakopa­néban befejeződött a KGST hét tagállama — köztük Ma­gyarország — szakértőinek tanácskozása az építőanyagok legjobb szállító- és rakodó­eszközeinek kiválasztásáról- A szakértők számos ajánlást dolgoztak ki, majd megvi­tatták az említett eszközök egységesítésének és gyártá­suk szakosításának kérdéseit. (MTI) Megyénkben a szombaton kezdődött havazás a hétfő hajnali órákig tartott. A hóréteg átlagos vastagsága 12 centiméter; helyenként azon­ban 40—50, sőt 80—100 cen­timéteres hótorlaszok is ke­letkeztek. Ezek miatt késett sokat vasárnap az Egerből, Tiszasülyről Szolnokra tartó autóbusz; ezek miatt nem érkezett meg az autóbusz hétfő koradélutánig Nagy­körűből a megyeszékhelyre. Hasonló zavarokat okozott a hó Karcag és Tilalmas, va­lamint Tiszaföldvár és Me­zőtúr, nemkülönben Kisúj­szállás és Körösladány kö­zött. A 4. számú országos fő­útvonal hétfő délelőtt 10-re Debrecenig járható lett. Ugyanabban az időben már száz munkás dolgozott a Nagykörű felé vezető úton. Mint a Budapesti Közúti Igazgatóság szolnoki kiren­deltségén közölték: a legfőbb nehézséget nem az aránylag kis mennyiségű hó, inkább a szél okozta. Megkérdeztük Bozsó And­rást, a Szolnoki Fűtőház fő­nökét, mennyiben gátolta munkájukat a hófúvás. — A fűtőház területét si­került megtisztítanunk a hótól, a mozdonyokat időben a forgalom rendelkezésére bocsátottuk. Az időjárás kü­lönösebb zavart nem okozott nekünk. Sajnos, nem így tör­tént a forgalomnál. Németh Mihály állomás­főnök kérdésünkre a követ­kezőket válaszolta: — A távolsági vonatok — Biharikeresztes, Nyíregyháza és Debrecen felől — ötven­hatvan perces késéssel köz­lekedtek. A Szolnokról in­duló személyvonatok menet­rend szerint gördültek ki az állomásról. — Vonat-elakadás nem fordult elő? — Nem tudok ilyenről. A rendes körülmények között 20—20-kor Szolnokra érkező debreceni gyors Turgony és Fegyvernek között nagy hó­akadályba futott, de szeren­csére sikerült áttörnie. — Nagyobb nehézségekkel küzdöttünk a tehervonatok rendezésénél, összeállításánál. A gurítón, ahol a szerelvé­nyek összeállítása történik, a munkát — a váltók állí­tását — szinte teljesen meg­bénította a hófúvás. Annak ellenére, hogy foggal-köröm­mel küzdötteik dolgozóink, a kavargó hó szüntelenül be­tömte a váltók közeit. Nem voltak képeseik olyan gyor­san megtisztítani a hótól, ahogyan azt a munka üteme megkívánta. — Vasárnap már a hon­védség segítségét is igénybe vettük, katonák segítettek a vágányközeket a hótól meg­tisztítani. — A hóval folytatott ádáz küzdelem miatt a gurító dol­gozóinak vasárnapi teljesít­ménye még az 50 százalékot sem érte el. A rendezőpá­lyaudvar hóeltakarítási mun­kálataiban a hétfői napon kétszáz vasutas vett részt. Az AKÖV, a MÁV, a köz­úti igazgatóság dolgozói sze­rint kedden — amennyiben újabb szél nem támad — említésre méltó forgalmi fennakadástól nem keli tar­tani. Az SZKP kül­döttsége meg­érkezett az rVDK-ba • Berlin (TASZSZ) Az SZKP küldöttsége, amely Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vesz a Német Szocia­lista Egységpárt VI. kong­resszusán, a Német Demok­ratikus Köztársaság területé­re, az Odera-menti Frank­furtba érkezett. (MTI) Ismét jelölték A martfűi községi tanács legnagyobb termében sem lehetett annyi széket elhe­lyezni, hogy a negyedik kör­zet jelölőgyűlésén mindenki ülőhelyhez jusson. Sokan a falak mellett álldogáltak. A termet betöltő zaj nagyobb volt, mint hasonló gyűlése­ken szokott. Igenám, mert a zaj okozói a még szavazati joggal nem biró kis állam­polgárok voltak. Sok szülő, CSEREÜZLET Hí — Öregem, ha elintézi, hogy jtt maradhassak az elő- feában, nem leszek hálátlan magához a piacon! hogy mindketten részt ve­hessenek a jelölőgyűlésen, a csöppséget is magával hozta. A gügyögés, a kifogyha­tatlan gyermeki kérdezgetés még akkor sem szűnt meg, mikor szavazásra került a sor. A jelölőgyűlés a volt ta­nácstagot, Novák Jánost, a község párttitkárát egyhan­gúlag újra megbízta; képvi­selje őket a község vezetésé­ben, jogos kérelmeiknek ugyanolyan lelkes, kitartó munkával szerezzen érvényt, mint eddigi tevékenysége alatt tette. Novák Jánost mindnyájan ismerik a községben. Ügy is mondhatjuk „őslakó”. 1950- ben, mikor a vasúti síneknek a Tisza Cipőgyárral ellenté­tes oldalán kezdett épülni a község — már ott volt. S aki nem úgy ismeri, mint párt titkárt, az a cipőgyárban találja meg, mert ott dol­gozik. — A dolgozók még jobb gazdasági és kulturális ellá­tására kell törekednünk — mondotta. Az emberek, akik most itt laknak, itt is akar­nak maradni, itt akarnak élni, de még jobban akarnak élni! — Jó érzés a dolgozók ér­dekeit képviselni, de még többet kell dolgoznunk vá­lasztóink érdekében, nekünk tanácstagoknak — mondotta Novák János. Kérem, a jö­vőben még többször fordul­janak hozzám ügyes-bajos dolgaik elintézése végett, sünt eddig. Leltároznak a Keletmagyarországi Rövid, és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki lerakatában Halló itt nePLDP... — Itt meg Czóbel István dr., törökszentmiklósi ügy­véd. — Ismeri bizonyára ezt a rovatunkat, úgy hogy már sejtheti, miért hívtuk fel? — Sajnos nem tudok mire gondolni. Nekem a Népsza­badság jár, Néplapot ritkán szoktam kézbevenni. — Nos, akkor olyan dolgot szeretnénk hallani, ami a na­pokban bosszúságot okozott önnek és másoknak egyaránt. — Itt van például — hogy mindennapi munkámból ve­gyem az esetet — a családi- ház-tulajdonosok ügye. Sok olyan ügyfelem jön, aki szeretne saját házába beköl­tözni. Hiába biztosít azon­ban cserelakást bérlőjének, ha az nem akar kiköltözni. 1963. végéig ugyanis ismét meghosszabbították a tulaj­donosok perlési jogosultságá­nak felfüggesztését. így te­hát nemcsak én esem el jó egynéhány pertől, de sok olyan ember akad, akinek másra nem jó a háza, mint­hogy adót fizessen utána. — Bizony ez szükségmeg­oldás, reméljük azonban, hogy a lakásprobléma foko­zatos megoldása ezen is se­gít majd Most még valami olyanra lenne szükségünk, ami a napokban örömet oko­zott önnek. Kerül ilyen is könnyen. Édesapámmal közösen építek házat. Nagyon kellemesen érintett az olajfestékek árá­nak leszállítása. Amikor megvásároltam a festékeket, derült ki, hogy több mint hatszáz forintot sikerült meg­takarítanom. Ez annál is in­kább jól jött, mert már szűkében voltunk a pénznek. Remélem, hogy most ' már sok örömet fognak okozni nekünk az ismétlődő árle­szállítások. Módosullak Newton törvényei Jevgenyij Alekszandrov, 43 éves moszkvai tudós nagy­fontosságú kutatásai eredmé­nyeképpen módosította Newton alapvető fizikai tör­vényeit. — Mától fogva a tanköny­vekben és kézikönyvekben Newton neve mellett meg­található lesz Jevgenyij Alekszandrov neve is, — mondotta a Moszkovszkaja Pravda tudósítójának Jurij Makszarev, a felfedezés- és találmányügyi bizottság el­nöke. Jevgenyij Alekszand­rov új fogalmat vezetett be az ütközés jelenségének meghatározásánál, a „kriti­kus tömeg” fogalmát. Alekszandrov felfedezésé­nek óriási jelentősége van: mától kezdve az ember sza­bályozhatja az ütőhatás kö­vetkezményeit. (MTI) rn.AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK A i * m

Next

/
Oldalképek
Tartalom