Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-13 / 10. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. január 13. Egy hét a külpolitikában hét nemzetközi esemé- nyei közül a legjellem­zőbb és némileg jelzi az egész fejlődés irányát is az az üze­net. amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok megbí­zottja közösen fogalmazott meg és közösen juttatott el az ENSZ főtitkárhoz. Az U Thanthoz intézett levél, amelynek aláírói Kuznyecov és Stevenson, a Karib-tenger térségében kirobbant válság­gal foglalkozik és megállapít­ja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányá­nak ámbár nem volt lehető­sége, hogy a probléma min­den vonatkozását megoldja, de a válság rendezésében el­ért kölcsönös megegyezés le­hetővé teszi, hogy a kérdést levegyék a Biztonsági Tanács napirendjéről. Ami a kubai kérdéssel kapcsolatos problé­máknak azt a részét illeti, amelyek továbbra is nyitva vannak, ezek közül kétségkí­vül a legfontosabb, hogy az Egyesült Államok még min­dig nem határozta meg azo­kat a garanciákat, amelyek alkalmasak Kuba biztonságá­nak szavatolására Fidel Castro U Thanthoz intézett levelében ki is fejezi ez irá­nyé aggályait és U Thant fő­titkár aki szerdán válaszolt a szovjet és az amerikai ENSZ küldött levelére, nyomatéko­san hangsúlyozza: a béke biz­tosításának fontos feltétele, hogy az érdekelt kormányok tartiézkodianak minden olyan cselekedettől, amely valami­lyen módon súlyosbítja a helyzetet a Karib-térségben. Teljesen világos, hoev a* ENSZ főtitkárnak ez a figyel­meztetése az Egyesült Álla­mok kormányának, ponto­sabban azoknak az amerikai agresszív köröknek szól ame­lyek nem tettek le a Kuba el­lenes támadásról. A szovjet kormány egyéb­ként folytatja fáradozásait hogy végleg elhárítsa a Ku­bát fenyegető veszélyt Kuz­nyecov a napokban felkeres­te » Fehér Házban Kennedy elnököt akivel tanácskozást folytatott a kubai kérdésről, pontosabban azokról az ered­ményekről. amelyeket ebben a kérdésben az eddigi tanács­kozásokon sikerült elérni Jl világsajtó azonban nemcsak azért szentel különösebb figyelmet a Kuznyecov—Stevenson levél­nek, mert felismeri annak a jelentőségét hogy a két csúcs-nagyhatalom közös lé­péséről van szó. hanem azért is, mert a levél leszögezi, hogy „a háború kirobbanásá­val fenyegető válság elhárí tására tett intézkedések el­vezetnek a fennálló más el­lentétek rendezéséhez és a további háborús veszélyt rej­tő feszültség általános enyhí­téséhez”. A világ közvélemé­nye ebben a megállapítás­ban annak a reménynek a felcsillanását látja, hogy tár­gyalások útján a vitás prob lámák, bármilyen bonyolult­nak látszanak is, sikeresen megoldhatók Persze a szov­jet—amerikai közös levélnek ez a megállapítása nemcsak reményeket keltett, hanem aggodalmat is. A nyugati tá­bornak azokban a köreiben, amelyek az agresszív hideg- háborús politika fenntartásá­ban érdekeltek, a problémák ésszerű, kompromisszumos megoldásának lehetősége ko­moly nyugtalanságot kelt. Ez világosan megítélhető nem­csak egyes vezető nyugati la­pok kommentárjaiból, hanem politikai nyilatkozatokból és főleg abból a megélénkült diplomáciai tevékenységből, amely a nyugati kormányo­kat e napokban foglalkoz­tatja Az Egyesült Államok nyu­gat-európai szövetségesei, — elsősorban Franciaország és Nyugat-Németország —, at­tól tartanak, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között valamilyen megegye­zés jön létre az ő fejük felett, s ílymódon olyan helyzet elé kerülnek, amelyben összes hidegháborús terveiket fel kell adni. De Gaulle-t első­sorban az úgynevezett atom- klubban elfoglalt bizonytalan helyzete aggasztja, mert tisz­tában van azzal, hogy a szov­jet—amerikai együttműködés­nek, ha valóban a béke érde­keit kívánja szolgálni, mi­előbb el kell jutnia oda, hogy megfékezik a fegyverkezési versenyt, s ennek első lépése a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése lenne. Nyilván ez a magyarázata annak, hogy De Gaulle külügymi­nisztere legutóbb igen éles hangon jelentette ki: Francia- ország semmi körülmények között sem hajlandó lemon­dani a nukleáris fegyverkí­sérletek folytatásáról. Ade­nauer aggodalmai viszont a nyugat-berlini kérdés körül csoportosulnak. A kancellár attól tart, hogy a nyugat-ber­lini helyzet rendezése végül is elkerülhetetlenné válik, — mégpedig azon a kompro­misszumos alapon, amelynek hatékonysága a Karibi térség­ben kirobbant válság során is bebizonyosodott. Mint leg­utóbb Hruscsov kijelentette, a Szovjetunió és az Egyesült Államok álláspontja között tulajdonképpen nincs is nagy távolság Valójában az egyet­len megoldatlan kérdés a Nyugat-Berlinben állomásozó külföldi csapatok problémája A Szovjetuniónak az az állás­pontja, hogy a leghelyesebb lenne, ha a NATO-csanatokat ENSZ-alakulatók váltanák fel Nyugat-Berlinben. E meg­oldás realitását nyugati oldal­ról is nehéz kétségbevonni. » ­|± les ellentétek támadtak “ a nyugati szövetségesek között, gazdasági vonalon is, konkréten Angliának a Kö­zös Piachoz való csatlakozása kérdésében. Ebből a szem­pontból elhatározó jelentősé­gű lesz a közeli napokban sorrakerülő brüsszeli értekez­let, melynek döntenie kell Anglia csatlakozásáról. Mac­millan — mint ahogy az an­gol lapok Írják — döntő ro­hamra készül. — Macmillan úgynevezett döntő rohamával függnek össze azok a lázas tanácskozások, — amelyeket részben Londonban, Brüsszelben és Párizs­ban folytattak e napok­ban. — Ezek közé tartozott Schröder nyugatnémet kül­ügyminiszter látogatása Lon­donban, valamint Heath an­gol lordpecsétőr, vagyis az angol kormány európai ügyek­kel foglalkozó miniszterének tanácskozásai különböző nyu­gateurópai fővárosokban. — Angliában általában az a vé­lemény, hogy amennyiben a most következő brüsszeli ér­tekezlet nem oldja meg Ang­lia csatlakozásának problémá­ját, kormányválságra kerül­het sor Angliában. Az Eco­nomist című tekintélyes an­gol hetilap legutolsó számát már a kormányválság prob- lémáiának szenteli. Ez mint tünet, rendkívül jellemző. Tény az, hogv Angliában ?gvre inkább növekszik azok­nak a száma, akik reálisan számolnak a csatlakozás ku­darcával és azokat a módoza­tokat keresik, amelvek lehe­tővé tennék Anglia számára t gazdasági együttműködést i Nyugateurópai Közös Piac országaival — csatlakozás nélkül. P. F. Csontbe Esza'-Xbndes'ába menekült ENSZ forrásokból szárma­zó hír szerint az Union Mi- nieré belga bányavállalat megegyezést kötött a Köz­ponti Kongói Kormánnyal. Ennek értelmében a társaság megosztja jövedelmét a leo- poldvillei kormánnyal Szovjet lap Kennedy küszöbönálló japán! látogatásáról Házban a japán kormánykül­döttség tiszteletére adott díszebéden. „Remélem, hogy az elkövetkező hónapok so­rán figye&miümket arra a sze­repre irányíthatjuk, amelyet közösen játszhatunk, hogy elejét vegyük Ázsiában a kommunista uralom létrejöt­tének” — mondotta akkor Kennedy a hat japán minisz­ter előtt Ennél világosabban nem is beszélhetett volna Kennedy. Az Egyesült Álla­mok elnöke nyilván ebben és csakis ebben látja Japán ázsiai szerepét (MTI) Moszkva Rubezsom Moszkva (TASZSZ). A Za Rubezsom szovjet folyóirat második januári számában foglalkozik Kennedy éLnók japáni látogatásának tervé­vel. A lap megállapítja, hogy Kennedy nem az első ame­rikai elnök, akinek ilyen szándékai vannak. Elég csu­pán Eisenhower elnök meg­hiúsult látogatására emlékez­tetni Miért készülődik Kennedy Japánba? „Természetesen nem az utazási szenvedély vezérli az Egyesült Államok elnökét amikor az óceán át- szélésére készülődik. Arról van szó, hogy ismét rendbe­hozzák annak a katonai po­litikai szövetségnek a gépe­zetét amelynek létrehozására az Egyesült Államok annyit áldozott“ Ezzel kapcsolatban a szov­jet lap rámutat arra, hogy az Egyesük Államok az utób­bi időben elégedetlen Japán maga tartásával Az amerikai vezetőket elkedvetlenítette az a késedelem, amellyel a ja­pán „önvédelmi erőket" a karib-tengeri válság idején harci készültségbe helyezték. Az is gondot okoz, hogy pél­dául a Szovjetunióval folyta­tandó kereskedelem kérdésé­ben Japán más élveket vall, mint az Egyesült Államok. Amerika nyilván figyelmez­teti Japánt, milyen szerepet szánt neki Ázsiában. Erről félreérthetetlen szavakkal be­szélt Kennedy ein ok a Fehér Megérkezett Berlinbe az MSZMP küldöttség Berlin, (MTI) Szombaton réggé] fél hét­kor megérkezett Berlinbe a Magyar Szocialista Munkás­pártnak a Német Szocialista Egységpárt VL kongresszu­sán résztvevő küldöttsége. A magyar pártküldöttséget Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára vezeti. A kül­döttség tagjai: Sándor Józsefi a KB tagja, a KB osztály- vezetője és Kárpáti József, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete, aki az NDK fővárosában csatlako­zott a küldöttséghez. (MTI) A. SZOLZSENYICIN: TERMELŐSZÖVETKEZETEK! TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK, EGYÉNI TERMELŐK. ÁLLATTARTÓK! Változatlan átvételi árakkal, kedvezőbb fettételekkel megkezdődött m 1068. évi szerződéses sertéshizlalási akcióban a szerzödésktttés Az akció keretében szerződé* köthető minden megó­vó jó csontozató hizlalásra alkalmas süldőre A leszerződött sertésdarabonként 156 kg takar­mányt biztosítunk kedvezményes áron, a ház­táji és egyéni termelők részére. A leszerződött sertéseket 1963. január 1-Mt ae alábbi súlyban ée árakon vesszük át: 100—120 kg súlyú fehér hús sértőéért _____ 15.70 Ft 12 0 kg feletti súlyú fehér hússertésért 16.30 Ft 100—130 kg súlyú hús- és hús jellegű sertésért 15.30 Ft 130 kg feletti súlyú húe- és húsjellegú sertésért ......................................16.20 Pt 12 0—140 kg súlyú zsír- ée zsirjeHegű sertésért ..................................... 15.20 Pt 14 0 kg feletti súlyú aír-, zsfrjellegú sertésért ...................................... IS.— Ft 17 0 kg és ezen felüli súlyú tenyésztés­be fogott koca. vagy kan lőtt sertésért ....................14.50 Pl Elő leg: Tsz-tagok és egyéni termelők részén sertésdarabonként 400.—Ft. Termelőszövetkezetek a szerződés alapján rövidlejá­ratú hitelt vehetnek leénvbe és a fenti árakon felül az eddlelekhez hasonló nagyüzemi felárat Is kapnak Af akció feltételeiről részletes táiéknztatást at Allat- forealmi Vállalat helyi megbízottja, vagy a helyi ki­rendeltség nyújt SZOLNOK—HEVES MEGYEI ALLATFORGALMf vAt.LALAT m'tt Gmnmcmcs Áűo hfiov a Ití lehetősege, hogy a kongói helyzet megvizsgálására is­mét összehívják az ENSZ biztonsági tanácsát A kül­döttek felszólították U Thant-ot, hogy az ENSZ használja ki előnyös helyze­tét és rendezze a katangai problémát. ELISABETHV1LLE (MTI). Csőmbe, a katangai szaka- dárok vezetője a pénteki nap folyamán eltűnt Eiisabethvil- leből és szombaton a Reuter- iroda jelentése szerint Észak- Rhodesiában bukkant fel. — ENSZ-körökben erősen tar­tanak attól, hogy Csőmbe, miután kikerült hatáskörük­ből, végrehajtja „felperzselt föld politikáját”, amivel ko­rábban fenyegetőzött. Elisabethvilleben egyéb­ként bizonyos diplomáciai körökben azt a hírt is ter­jesztik, hogy Csőmbe bizal­mas ajánlatot tett volna a világszervezetnek: „biztosít­ja” az ENSZ-csapatok aka­dálytalan bevonulását az Eli- sabethvilletől északnyugatra fekvő Kolwezibe. ha cseré­ben megtarthatja tartományi elnöki hivatalát, kormányá­nak tagjai, hivatali főnökei, csendőrségének és hadsere­gének fegyveresei pedig tel­jes amnesztiát kapnak a Köz­ponti Kongói Kormánytól. Az ENSZ-nek — e híreszte­lések szerint — egyelőre az az álláspontja, hogy ebben a kérdésben a döntés a Köz­ponti Kongói Kormány joga. A katangai ENSZ-csapatok különben Jadotvilleből kiin­dulva pénteken körülbelül 50 kilométernyire megközelí­tették Kolwezit. Az ENSZ tábori csendőrsége eközben több katangai fehér zsoldost ejtett fogságba, akiket a köz­ponti kongói kormánynak szolgáltatnak ki. Az ENSZ kezén levő elisa- bethvillei rádió péntek esti híradása szerint a Kolwezi- ben összpontosított katangai fegyveresek már-már azon vannak, hogy megadják ma­gukat az ENSZ-erőknek. — Egyesek eldobják fegyverei­ket polgári ruhát öltenek és elmenekülnek. Az ENSZ központjából je­lentik: U Thant főtitkár és az Egyesült Államok küldött­sége lépéseket tett, hogy Adoula kongói miniszterel­nök az elisabethviliéi belga és angol konzul kiutasításá­ra vonatkozó döntését változ­tassa meg. Az ENSZ több afrikai tag­államának — Ghana, az Egyesült Arab Köztársaság, Tanganyika, Guinea, Daho­mey és Kamerun — képvise­lői pénteken felkeresték U Thant főtitkárt. A megbeszé­lésen, mint a Reuter-iroda jelenti, szóba került annak fis mintha mind«) gondo­lat elszállt volna a fejéből. Suhov most semmire aem gondol, semmire sincs gond­ja, csak azzal törődik, mikép­pen illessze össze a kályha­csöveket, hogy ne füstöljön. Gopcsikot elküldte, keressen egy darab drótot, hogy a csö­vet a bejárat melletti ablak­hoz kösse. A sarokban még egy köp- eös kályha van falazott ké­ménnyel. A kályhán öntött­vas lemez, ha izzani kezd, azon olvasztják, és szárítják a fagyos homokot Ebben a kályhába már begyújtottak, a kapitány és Fetyukov ho­mokot hordanak rá. A ho­mokhordáshoz nem kell ész. Ezért is választ a brigadéros egykori főnököket ilyen mun­kára. Fetyukov úgy látszik valami nagy főnök volt egy irodában. Autón járt. Az első napokban Fetyukov még rá is ordított a kapi­tányra. De a kapitány egy­szer szájon vágta és azóta megférnek. A fiúk már a homokos kályhához settenkedtek, hogy melegedjenek, de a brigadé­ros rájuk szólt: — Hej, ha én homlokon sü­tök valakit! Előbb rendezze­tek el mindent. A megvert kutyának elég, ha megmutatod a korbácsot A fagy szigorú, de a brigadé­ros még szigorúbb. A fiúk szétszéledtek és munkához láttak. A brigadéros — Suhov jól hallotta —, halkan így szólt Pavlehoz: — Te maradj itt, tartsd szo­rosan őket. Én elmegyek, hogy birkózzak a százalékok­kal. (Folytatjuk) és Petár Petrovics is külön kap fizetést A táborban a brigád olyan fondorlatos, hogy nem a hatóság űzi, hajt­ja a rabokat hanem a rabok űzik, hajtják egymást Itt úgy van: vagy mindenki kap pót­adagot vagy dögöljetek meg mindannyian. Te dög nem dolgozol és emiatt én éhez­zek? Ez bizony nem megy, rajta, láss munkához! És ha közben még szoron­gat is valami, mint most, ak­kor éppenséggel nem fogsz henyélni. Rajta, ugorj, siess, élénkebben! Ha két óra alatt rém melegszünk meg, akkor — mindannyian tönkreme­gyünk, visszavonhatatlanul. Pavle már elhozta a szer­számokat, csak kapd fel. Né­hány kályhacsövet Is hozott. Bádogos szerszám nincs ugyan, de a lakatos kalapács és a balta is megteszi. Vala­hogyan majd csak megy. Suhov kesztyűs kézzel csap­kod, összeilleszti a csöveket. Cjra csap eavet. újra illeszt- get (a vakolókanalat a közel­ben elrejtette. Habár csak brigádbeliek között van, még­is kicserélhetik. Még ez a Kilgasz is) szik a kátránypapírost. Meg­örült a brigadéros és rögtön más beosztást csinált: Suhov eszkábáljon össze egy ké­ményt a kályhának, — Kil­gasz — javítsa meg a malte- rosládát, a két észt segítsen neki, Szenyka Kljevsin pedig — fogd a fejszét! — hasítson keskeny léceket, hogy kife­szítsék rájuk a kátránypapí­rost: csak félig olyan széles, mint az ablak. Hol talál lé­cet? Az élőmunkái nem ad deszkát a fűtéshez. A briga­déros körülnézett, mindany- nyian körülnéztek, csak egy kiút van: leszedni néhány deszkát az első emeletre ve­zető lépcső korlátjáról. Ha felmész, ne bámészkodj, ak­kor majd nem esel le! Mi mást is lehetne tenni? Azt kérdezhetné valaki, mi­nek görnyedjen a munka alatt tíz esztendeig a rab. — Nem dolgozom — és kész! Henyélj egész nap, az éjsza­ka a miénk. Az ám, csakhogy ez nem megy. Azért találták ki a brigádot. — Mégpedig nem olyan brigádot, mint kinn, szabadon, ahol Iván Iváno- vics külön kapja a fizetését d5.) Es már azonnal tisztítják is a havat falapátokkal a hőerőmű körül és utat csi­nálnak a teherautóknak. De jó lenne, ha működne a hőerőmű emelőgépe. De motorja kiégett és azóta, úgy látszik, nem javították meg. Vagyis újra csak a saját há­tadon kell cipelned mindent az első emeletre. A maltert A salaktömböket A hőerőmű két hónapig nyugodott elhagyatottan, — mint szürke csontváz a fehér hóban. És Íme, most eljöttek a száznégyesek. És ml tartja bennük a lelket? Madzaggal megszorított hasuk üres, a fagy kemény — minden ro­pog tőle, nincs tűz, nincs szikra, sem láng. És mégis, a száznégyesek megérkeztek és a hőerőműben újra megindul az élet A gépterem bejáratánál áll a malterosláda. Rohadt. Gop- csik nem is hitte, hogy egy darabban el tudja hozni. A brigadéros a rend kedvéért káromkodott egyet-kettőt, de 'átta: senki sem az oka. — Amonnan megérkezik Suhov é® Kilsasz. masuk között vi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom