Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-12 / 9. szám

I. Január 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jelöíögyü'és és zárszámadás Mezőiteken Oláh Györgyöt jelölték képviselőnek A zárszámadás mérlege: munkaegységenként 42 forint tr • • Tegnap reggel, a megyében elsőként tartotta zár- számadási közgyűlését a 14 000 holdas mezöhéki Tán-' csics Tsz. A tsz rákócziúj falui tagjai külön autóbu­szon érkeztek. A szövetkezeti gazdák nevezetes ün­nepén megjelent Körössi György belügyminiszter­helyettes, Oláh György, a megyei tanács vb elnöke, Nádas József, a járási pártbizottság első titkára, vala­mint a szomszédos állami gazdaság és testvérszövet­kezetek vezetői. A közgyűlésen a tagok nagy többsé­ge — mintegy hétszáz személy — jelen volt. BŐVÜL A GYÁRTELEP törökszentmiklósi gépgyár uj építkezésén az Öllé szocialista komplex brigád gozik. Képünkön a brigád néhány tagja gerendákat szállít dől­A társadalom, az ember érdekében! — Tanácskozás a társada>m< bírásacok szervezéséről — A nagy érdeklődéssel várt beszámolót Cső tó István el­nök és Németh Gyula fő­könyvelő tartotta. A beszámolókból megtud­tuk, hogy az aszályos év el­lenére a tsz jól gazdálkodott* Pedig a tervezettnél ezer. va­gon terménnyel kevesebbett takarítottak be. A szövetkezeti gazdák szor­galma, becsületes és áldozat­kész munkája azonban úrrá lett a nehézségeken. Egyes gazdák a III-as üzemegység­ben például 35 mázsás kuko­rica termésátlagot takarítot­tak be. Rákócziújfaluban 260 sertést — mindössze 30 el­hullással — hizlaltak meg. A gazdaság 596 hízott marhát adott el, melyből 540 extrém minőségű volt. Az elnöki besizámoló sok gazdát megdicsért szorgalmá­ért, odaadó munkájáért. Őket külön Is megjutalmazzák. Ti­zenöt—húsz személy a Szov­jetunióba mehet látogatóba. Nehéi lenne a sok-sok kiváló dolgozót felsorolni, így csu­pán néhányuk nevét említ­jük. Az I-es üzemegységből Szilágyi Sándor. Lovas Mar­git, a II-es üzemegységből Csepő Lajos, Révész Sándor, így nem csodálkozhatunk azon, hogy a felszólalók — Baranyai István, Bácsi Ba­lázs, Csala Sándor, Bíró Pál — dicsérettel emlékeztek meg a vezetőség munkájáról, és a tagság helyeslése köze­pette újabb erőfeszítésekre tettek ígéretet. Juhász Sán­dor kérdésére: Mit kapnak az öregek? — Csótó elvtárs így válaszolt: A járadékos és nyugdíjas öregeknek — a ke­nyérgabona-juttatáson és a földjáradékon kívül — 60 munkaegységet írnak jóvá. Az elnök végül a jobb mun­kára hívta fel a figyelmet Hangsúlyozta: nincs okuk az elbizakodottságra, jobban is tudnak dolgozni. Arra a kér­désre: ki fogadja el a zár­számadást, hétszáz kéz egy­szerre emelkedett a levegőbe. A kiosztott milliók egyré- sze gyorsan gazdát cserélt. Az ottlévő kisker- és fmsz- boltokból sokan vásároltak bútort, négyen Pannóniát, — mások az OTP-nél váltottak betétkönyvet. A zárszámadó közgvűlés után választási jelölőgyűlésre került sor Héken, melyen Rojkó István, a tsz párttitká­rának megnvitója után Ná­das József elvtárs tartod rö­vid beszámolót. Hangsúlyoz­ta: a Népfront országgyű'ési képviselő- és tanácstagjelölt­jei az MSZMP VIII. kong­resszusán elfogadott program magvalósításáért dolgoznak. Ezután ajánlotta a gvíílés résztvevőinek, hogv ország- gyűlési kénviseiőielöltnek — Oláh Ovörev elvtársat, a mer evei tanács vb elnökét fognd- iák el. Oláh e’vtársat jól is­merik a szövetkezeti gazdák, h'sz. iárt Vöröttiik. Kénv’sa'ői beszámolót is tar­tott Ma^őv^Ven. s szülőfalu­idban. R.ákőezit'iifalur A javaslatot Almási János, Vásárhelyi Gábor, Bócsik Balázs támogatta. Felszólalt Oláh elvtárs is. Többek kö­zött a következőiket mondot­ta: „Küzdeni fogunk a szö­vetkezetek megerősítéséért. A legközelebbi választáskor nem akarunk ilyen fogalmat ismerni, hogy gyenge tsz.” Majd elmondotta; segítem akarunk a pedagógushiány csökkentésében. Több iskolai tanteremre van szüksége a megyének. Előbbre kell lép­nünk az orvosi ellátásban, a lakosság kommunális igényei­nek kielégítésében. A jelölőgyőlés egyhangúan elfogadta Oláh György elv- társat országgyűlési képvise- ’őipiöltnek A résztvevők ezután Csótó Istvánt megye'. Szalai Lajost járási tanácstagnak jelölték. Az MSZMP Szolnok me­gyei végrehajtó bizottsága és az SZMT elnöksége tegnap tanácskozásra hívta össze a vállalatok igazgatóit, párt­titkárait és a szakszervezeti bizottságok titkárait. Délelőtt Dósa János, az SZMT titkára tartott elő­adást. Ismertette a társadal­mi bíróságok szervezéséről, működéséről hozott 24-es számú törvényerejű rendele­tet. és a SZOT elnökségének határozatait. Számos elvi kérdés elem­zésére került sor. Tisztázta azoknak a cselekményeknek fogalmát, amelyeknek meg­tárgyalása, elbírálása a tár­sadalmi bíróságok jogkörébe tartozik. Ezek egyrésze a dol­gozók egymás ellen elköve­tett cselekményeire — pél­dául rágalmazásra, becsület- sértésre, könnyű testi sér­tésre, illetve az ezer forint kárösszeget meg nem haladó anyagi kártételek elintézésé­re — vonatkozik. A sértett dolgozó ilyen ügyekben pa­nasszal, bejelentéssel fordul­hat a társadalmi bíróság ál­landó elnökéhez. A vállalaton belüli, a munkatörvénykönyvben meg­határozott fegyelmi vétséget képező cselekmények közül, a vállalatvezetés és a szak- szervezeti bizottság előzetes megbeszélése alapján vá­lasztják ki azokat az esete­ket, amelyeknek megvizsgá­lását és elbírálását a társa­dalmi bíróság elé terjesztik. Helyes, ha ezen a tanácsko­záson az állandó elnök is résztvesz. Miután a társadalmi bíró­ságok szervezésének célja és munkája alapvetően a neve­lés, Dósa János a továbbiak­ban a határozatok tartalmi és alapi követelményeivel összefüggő irányelveket is elemezte. Felhívta a figyel­met arra, hogy csak olyan ügyet tárgyaljanak meg, amelynek cselekménye bizo­nyított. Az üléseket minden­kor alapos, körültekintő vizs­gálat előzze meg. a határo­zatot logikusan összefüggő tények alapján hozzák meg. A sokoldalú vizsgálatnak tar­talmaznia kell a cselekmény tárgyi és alanyi körülmé­nyeit. Az ítéletnek feltétlenül a nevelő szándékot kell tük­röznie. Az előadás foglalkozott azon jogi kérdések tisztázá­sával is, amelyek az ítéletet megalapozzák. így az erköl­csi elmarasztalást, anyagi kártérítést és egyéb javasla­tot tartalmazhat. A társadal­mi bíróságnak módjában áll a nevelőhatás fokozása érde­kében járulékos intézkedé­seket hozni. Az alacsonyabb munkakörbe helyezés és azonnali elbocsátás kivételé­vel, a munka törvénykönyv­ben foglalt egyéb fegyelmi módozatokat alkalmazhatja. A tanácskozás a délutáni órákban folytatódott. Dr. Kuhnyár László, a megyei bíróság elnökének vezetésé­vel konzultációs formában vitatták meg az elhangzott előadással összefüggő, vagy az abból következő gondola­tokat. Hírek a Szigligeti Színházból Először játszik az új jász- ladányi művelődési házban ma este a színház társulata. Előadásra kerül a Szókimon­dó asszonyság. * Megkezdődtek a két új bemutató, a Haway rózsája című nagyoperett és a Ma­dárijesztő című, mai tárgyú darab próbái. Mindkettőt február első napjaiban mu­tatják be. Az operettben a főbb szerepeket Serfőző Ilo­na mv., Kiss László, Hege­dős Györgyi, Gálfy László és Forgách Kálmán játsszák. A Madárijesztő főszereplői: Solti Bertalan Kossuth-díjas, Andaházy Margit, Halász László, Sebestyén Éva és Egervári Klára. • A színház megnyitása ala­posan elhúzódik. A társulat felkészült tehát, hogy az év első három hónapjában táj­előadásokat tart. A három hónap alatt hatvanhat helyre Jut el a színház autóbusza. • 0} tagot szerződtetett a színház. Balogh Emese a Miskolci Nemzeti Színháztól szerződött a Szigligetihez* A bizalommal így is lehet élni sévoel meghallgatta, s ami­ben lehetett, segített. De­cemberben a fogadóóráján nyolcán panaszos ügyben ke­resték meg. Azóta már né­hány ember ügye elintéző­dött, illetve akik erre hiva­tottak, a járási tanácstag észrevétele alapján megvizs­gálják, s lehetőleg orvosolják a sérelmet S amikor úgy­mond hivatalosan. vagyis mint a járási mezőgazdasági állandó bizottság tagja járt egy-egy tsz-ben, ott is a gazda szemével vizsgálódott, és nem fukarkodott a jó ta­náccsal az életben szerzett tapasztalatainak átadásával. A tanácsüléseken, vagy a mezőgazdaság helyzetét tár­gyaló vb-üléseken is mindig elmondta észrevételeit javas­latait. Tevékenységét ismer­ve, nem hat frázisként, amit mondott: azt szeretném, hogy az embereket elégedetteknek, egyre boldogabbaknak lát­hassam Mint minden tanácstagnak, Szabó Istvánnak is lejárt a mandátuma. Többéves meg­bízatása idején azonban be­bizonyította: nem volt mél­tatlan választóinak bizalmá­ra. Olyan ember aki ismeri dolgozó társai gondjait, vá­gyait, képviseli érdeküket, osztozik velük a bajokban és az örömökben is. Nagy Katalin sem lebecsülendő az, hogy ilyen esztendő után nem a veszteség, hanem az ered­mény javára billen a mérleg, — mondotta a tsz-elnök. Szavaiból a többre való törekvés, a tsz-ben élő csa­ládok sorsának alakulásáért érzett felelősség csendült ki. S az a kívánság, hogy ne csak az ő családja, szövet­kezete boldoguljon évről év­re jobban, hanem minden ember. Szabó István nem­csak óhajtja ezt. hanem dol­gozik is valóraváltásáért és nemcsak mint tsz vezető, ha­nem mint volt járási tanács­tag is. Csak néhány példát arra, hogyan is sáfárkodott a nép bizalmával. Tiszagyendán nem vezetett kőút a daráló­hoz sok bosszúságot okozott ez az embereknek, különösen sáros időben mindaddig, míg Szabó István közbenjárására meg nem épült a nyolcszáz méteres kőút Az emberek személyes panaszait ügyes- bajos dolgait is mindig kész­nem lesz könnyű dolgunk. Az első év mindig nehéz, de kü­lönösen az volt a tavalyi. — Egymást követték az elemi csapások, — árvíz, jégkár, aszaly Emiatt 2 200 000 forint kiesésünk mutatkozott. Az volt a legfőbb gondunk, hogy amennyire lehet, csökkentsük a veszteséget. A kipusztult búza helyett napraforgót ve­tettünk, növeltük a kertésze­tet, s csupán paradicsomból 410 000, uborkából 87 000 fo­rinttal szaporítottuk bevéte­lünket. Az állattenyésztésből is igyekeztünk minél többet „kihozni”, hatvan szarvas- marhával, kétszáz sertéssel többet hizlaltunk meg a ter­vezettnél. — így elkerültük, hogy mérleghiányos legyen a zárszámadásunk és a nyolc forint előleget minden hó­napban biztosítottuk — Nem öröm az, hogy csök­kent a munkaegységre oszt­ható érték, de mindannyian tudjuk, — a vezetők és a gaz­dák is, — hogy ennek főként az időjárás az oka. Nem va­gyunk elégedettek, de még­Szabó István, a tisza- burai Leinn Tsz elnö­ke fiatalember, de már több mint egy évtizede viseli ezt a tisztet. Egy regény is megtelne az­zal a sok küzdelemmel, sikerrel, kudarccal. — amelyek az elsuhant tíz esztendőben válto­gatták egymást S ezek­nek Szabó István ré­szese volt. A gödöllői egyéves akadé­mia elvégzése után Tiszabu- rán volt tsz elnök, majd Ti­szagyendán agronómus. s ké­sőbb elnök. Élete összeforrt a nagyüzemi gazdálkodással és szinte vérébe ivódott az em­berekért. a közösségért vég­zett munka Ezért nem töp­rengett, nem halogatta a vá­laszt. amikor tavaly. év ele­jén visszahívták Burára ahol a község két közös gazdasága — a Lenin és a Rákóczi — egyesült, t.étreiött a jelenle­gi csaknem hatezer holdas r! gazdaság. i — Számítottunk arra, hogy Gépi ad betonkeverő, üvegmosógf A törökszen tmikósi Vas és Faipari KTSZ-nél névvál­toztatásra készülnek, mert fa- feldolgozó részlegüket átad­ták az építőiparnak és csak vasipari munkákat végeznek. Ez csupán a nevükben jelent csökkenést, egyebekben nem, hiszen az előző évi, közel nyolcmillió forintos tervük­nél az idén többet akarnak teljesíteni. Nem csak többet, hanem újabbat is, mint eddig. Az év első napjaiban megkezd­ték a ktsz által újított és igolású gyümölcs és p, exoorfra korszerűsített 275 literes gépi adagolásé betonkeverő és az UK 100-as típusú 50 literes betonkeverő első húsz példá­nyának gyártását. Érdekes­ségként említhetjük, hogy az utóbbiból a Kecskeméti Konzervgyár is rendelt — májkrém keveréshez (Remél­jük, ettől nem lesz betonke­ménységű a májkrém.) Február elején kívánják megkezdeni az exportra ké­szülő gyütnölcs és üvegmosó gépek készítését. Hosszabb szünet után ez lesz a szövet kezet első export-munkája. a III-as üzemegységből Oláh József, Csatos Sándor, a gé­pesítéstől Lénárt Ferenc és S. Tóth Sándor nevét. A közgyűlés nem feledke­zett meg a gépállomásiak se­gítőkészségéről serr. A héki közös gazdaság az állammal szemben sem ma­radt adós. Áruértékesítési tervét 6.5 millió forinttal — 130.1 százalékra túlteljesí­tette. Érdekes volt a főkönyvelő beszámolója is. Elmondta: a tsz tiszta vagyona megköze­líti a 32 millió forintot. A bruttó jövedelem meghalad­ta a 20 millió forintot. Ki­tűnt, hogy náluk a növény­termesztés a jövedelmezőbb üzemág. A növénytermesztés­ben minden forint 64, állat- tenyésztésben 26 fillér pluszt hozott. A közös vagyon gya­rapítására 2 649 000 forintot fordítottak, a szociális alapra pedig 320 000 forintot tartalé­koltak. Jóleső érzéssel hallottuk: korábban csaknem 12 millió, tegnap 6 546 000 forintot kap­tak a szövetkezeti gazdák. — Ugyanis a munkaegység ér­téke 39 helvett 42 forint lett, s tagok átlagos jövedelme eléri a 19 243 forintot. Lehet-e enyhíteni J az alkatrészbeszerzési gondokon? zások nem oldják meg ezt a gondot — mondhatja bárki, — hiszen ismeretes, hogy pél­dául a DT-hez szükséges al­katrészekből keveset gyárta­nak, s ezek az egész ország­ban nehezen szerezhetők be. Még sem volt haszontalan időtöltés ez a néhány órás kötetlen beszélgetés, mert ott igen hasznos észrevételek, alkalmazható javaslatok [hangzottak el. Ezek egy ré­sze elbírálás^ s alkalmazás végett az országos szervek­hez, főként az AGRO-tröszt- höz tartozik. Ilyenek; a ku- rens alkatrészek elosztására sok a panasz. Ezekért gyak­ran az ország nagy részét be­járják az anyagbeszerzők, s az is megtörténik, hogy ered­ménytelenül. Sok időt, pénzt és fáradságot lehetne meg­takarítani. ha az AGRO- tröszt a kurens akatrészek iobb elosztása érdekében diszpécser szolgálatot szer­vezne. Többen javasolták, bogv a felsőbb szervek az al­katrész. elosztásánál is vegvék fi „vínI.ctt'Vno a megyék talaj- adottságait. Szó esett az elfekvő kész­letek felhasználásáról is. F.rre vnatkozóan két. minden nehézség nélkül megvalósít­ható javaslatot tettek az an va gbeszer7Ők. Az egvik: yssl-mennvi génállnmás kílld- 'e be a meevei AGRr'VFR Vállalathoz azt a kimutatást, amelv gépiimisenként tartal­mazna a nála feloslpgp,; el­fekvő al ka trér—kés-letet. Az anva^heszerzők éhből is meg­tudták how a megyében hol van olvan alkatrész amire -okik énnen s-üksém’ík van. A másik- megkönnyítené a nén Allem ások közötti knone- -árlét ha. az IfTn—CT-tá-é érkező igénvkérő lapot innen -"""i""' Je-év valamermvi gépállomásnak i Tegnap délelőtt a gépállo­mások megyei igazgatóságá­nak szervezésébén Szolnokon tanácskoztak a gépállomások anyagbeszerzői és a Szolnok megyei AGROKER Vállalat képviselői. Mi egyéb lehetett volna a téma, mint az alkat­rész beszerzés, ami különösen sok gondot okoz. Az értekezletek, tanácsko-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom