Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-12 / 9. szám

53V. évfolyam, 9, szám. Ara 50 fillér 1963. január 12., szombat. Ml .• BIZALOMMAL ÍGY IS LEHET ÉLNI JELÖLÖGYtJLÉS ÉS ZÁRSZÁMADÁS MEZÖHÉKEN CSALÁDI KÖRBEN GYERMEKEKNEK Megkezdődtek a képviselő- és tanácstag • I •• I /A A/l A | jelolo gyűlések Jász/adán yon Csütörtökön este a községi kultúrházban több száz jászladányi választópolgár ült össze, hogy járási és megyei tanácstagot, valamint országgyűlési képviselőt jelöljön. Tánczos Antal, a községi pártbizottság titkára nyitotta meg a jelölőgyűlést, s javaslatot tett a jelölőlgyűlés el­nökségére és jegyzőjére. Helyet foglalt az elnökségben Árvái István, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja is. Négy év alatt9 határidő előtt öt és fél hónappal késsült el a szolnoki új lisza-híd Tegnap alkonyattájt adták át a forgalomnak Szolnoknál az új Tisza-hidat. A munka éppen négy esztendővel ez­előtt — 1959. január 13-án — kezdődött, s az 1963. június 30-i határidő elöt-t öt és fél hónappal fejeződött be. Ez a pompás munkateljesítmény minden szónál szebben dicsé­ri a Hídépítő Vállalat és a Ganz-MÁVAG dolgozóinak szorgalmát, fáradhatatlansá­gát, szaktudását, f A meder- és ártéri híd teljes hossza 449,58 méter, a beépített földmennyiség 130 ezer köbméter. Államunk nyolcvanmillió forintot áldo­zott a nagyszerű létesít­ményre. Bándy Iván, a Hídépítő Vállalat építésvezetője el­mondta, hogy munkatársai­val együtt a derekas teljesít­mény örömével, ugyanakkor szomorúan távozik Szolnok­ról- hol ilyen hosszú'időn át dolgozott. Elismeréssel emlí­tette Jáger Istvánnak, az ár­téri híd főtartói beemelőjé­nek; Szabó József főgépész­nek, Baczka János munkave­zetőnek, Jenei János lakatos­nak nevét, ö maga a Híd­építő Vállalat mélyépítő szakipari részlege vezetője­ként dolgozik majd tovább. A tavaszai elszállításra ke­rülő régi Tisza-híd pedig a folyó felső szakaszán: Kis- arba rhellett lép szolgálatba. Megyénk új hídja nem mindennapi műszaki érde­kességé Az ártéri rész fő­tartói — hazánkban először — utánfeszített kivitelben készültek. Megbízhatóságuk­ról dr. Orosz Árpádnak, a Műegyetem II. Hídtanszéke adjunktusának mérései ta­núskodnak. Űj hidunkat a KPM ré­széről Träger Herbert főmér­nök, a megyei tanács vb épí­tési és közlekedési osztálya részéről Pápai János mérnök vette át. A Beruházási Ban­kot Berényi Györgyné, Kér reszfalvi Jánosné és Farádi Béla képviselte. A friss piros színben pom­pázó hídon a Tiszántúl felől elsőnek a CE 86—67 rendszá­mú Trabant Combi gépkocsi haladt át. Utasa Kitti István és Jakubeszki István, a bu­dapesti Mezőgazdasági Gép- alkatrész Ellátó Vállalat két dolgozója volt- Egyikük sem győzte dicsérni szőke Tiszánk gyönyörű ékszerét... Szolnok felől a CE 35—37 rendszámú Moszkvics gördült először a hídra. Volánját Földi István, a cibakházi Vörös Csillag Tsz hegesztője fogta. (Mondja még valaki, hogy Magyarországon kevés a maszek-kocsi ...) Az autó­ban a tulajdonos leánya: Er­zsijéé és Danyi József gépko­csivezető foglalt még helyet. — Ezután bátrabban jö­vünk Szolnokra — jegyezte meg derűsen Földi István. — Nem kell többé kocsink épségét a „rázatótó!” félte­nünk. Sötétség borult mór a vá­rosra, mikor a 7. sz- AKÖV GA 66—74 rendszámú autó­busza az új hídra ért. A szépséges alkotás meg sem rezzent alatta... Kisvártatva L. M. rendőrfőhadnaggyal, a főkapitányság közlekedési al­osztálya dolgozójával talál­koztunk a hídfőnél. — Mind a híd, mind pedig feljárói a korszerű, sebes for­galom követelményeinek megfelelően készültek — szólt elismerően. — Építői­nek és a rajta áthaladóiknak is jóegészséget, balesetmen­tes közlekedést kívánok! ■' Magunk szántén — addig is, míg a jövő hónap elején sorra kerülő ünnepélyes, ava­tás alkalmával a miénknél szebb szóval emlékezák meg valaki az alkotókról. — bz — Főépítésvezetőség alakult az árvédelmi gátak új módszerű építésére Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság kutatói, tervezői és folyamszabályozási szak­emberei új gáterősítési mód­szert kísérleteztek ki. A múlt év végén fejezték be a kísér­leteket és az idén már áttér­nek az új töltésépítési eljá­rás üzemszerű felhasználásá­ra. Ezért a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat most megalakította az újfajta munka kivitelező szervezetét, a hidromechanitációs főépí­tésvezetőséget. Az új módszer rendkívül gazdaságos. Nem kell kibá­nyászni és messziről szállíta­ni a töltéshez az anyagot, ha­nem közvetlenül a folyó med­réből kotorják ki, s a vízzel kevert homokos kavicsot a legolcsóbb szállítási eljárás segítségével, csövön továb­bítják a munkahelyre. Ezzel csaknem a felére tudják csök­kenteni a gáterősítést. Halló itt néPLflP... — Itt meg Bárkány Ferenc műszaki ellenőr, a szolnoki járási tanácsnál. Hogy mi volt a mai örömöm? Most folyik a járásban végzett tár­sadalmi munkák értékelése. Bár decemberben még alapo­san elmaradtunk a jászberé­nyiek mögött, most úgy lát­szik sikerül legyőzni őket a már-már hagyományossá vá­ló vetélkedésben. Tavaly is úgy alakult a helyzet, hogy ez a két járás vívott fej-fej melletti küzdelmet. Végül is jászberényi járásba való község lett az első, de utána a mi falvaink következtek. Ma nagyon szép eredmények­ről kaptam hírt. Zagyvaréka- son több mint 100 000 forint­tal, Szandaszöllősön pedig 210 000 forinttal teljesítették túl a társadalmi munkák ter­vét. Szandaszöllősön megkö­zelíti a 100 forintot az egy emberre eső társadalmi mun­ka értéke. Ilyen még nem is történt nálunk a mozgalom megindulása óta — Nem is merem megron- tani az örömét azzal, hogy bosszúság után érdeklődöm. — Sajnos, akad az is. Ép­pen ma kerül sor azoknak a tényeknek az összeállítására, amelyeknek alapján a tisza- földvári községi tanács majd keresetet indít a Közlekedési Építő Vállalat ellen. Az otta­ni strand terveit ugyanis még a nyár elején társadalmi munkában készítették el a lelkes mérnökök Bálint And­rás vezetésével. Bár az épít­kezés megkezdése elhúzódott, a kivitelező mégis elvállalta, hogy az év végére elkészíti a versenymedencét. — Ebből azonban nem lett semmi, a tervezett 900 000 forintból mindössze 400 000 forintot ru­házott be a vállalat. Még a betonozási munkák is hátra­vannak. Most már a korai ta- vaszodás seeíthet csak hozzá ahhoz, hogy a nyáron jóízűe- ket strandolhassanak a föld­váriak cialista társadalom építése az egészségügy területén is folyik. Különösen most szük­séges az egészségügyi dolgo­zók számának növelése, ami­kor a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése után ugrás­szerűen megnőtt a biztosítot­tak száma. A megnyitó beszédek el­hangzása után a szolnoki Tisza Táncegyüttes adott műsort, majd a megjelentek dr. Tóth Lajos megyei fő­orvos kalauzolásával meg­tekintették az új épületet. A több mint tízmillió fo­rintos beruházás 144 bent­lakó és 56 kívülről bejáró ápolónőtanuló képzését biz­tosítja. Ezenkívül még mint­egy kétszázan vesznek részt az épületben rendezett kü­lönféle szaktanfolyamokon. Külön bemutató kórtermet és laboratóriumot is felsze­reltek a jövendő ápolónői részére. Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át ren­deltetésének a már korábban elkészült egészségügyi szak­iskolát Szolnokon. A meg­nyitó ünnepségen dr. Simo- novits István, az egészség- ügyi miniszter helyettes« mondott ünnepi beszédet. Simonovits elvtárs hang­súlyozta, hogy bár manapság már nagyhatású gyógyszerek állnak a gyógyítás szolgála­tában, az ápolásnak tovább­ra is nagy a jelentősége. A2 egészségügyi munka nem tartozik a könnyű hivatások közé, a gyógyultan távozd betegek hálája mégis sok örömet szerez ápolónőknek és orvosoknak egyaránt. Be­fejezésül jó tanulást kívánl az iskola növendékeinek. Csáki István elvtárs, a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára beszédében rá­mutatott arra, hogy a szó­Az / új egészségügyi szakiskola ünnepélyes avatása hogy munkája jelentős részét az anya- és csecsemővédelem további javítására fordítja, öröm és megtiszteltetés szá­mára, hogy ezt elismerik mindenütt és ismét jelölik országgyűlési képviselőnek. Megígérte, hogy szakmai el­foglaltsága mellett is arra törekszik, hogy minél jobb kapcsolatot alakítson ki jelö­lőivel és minél többet segít­sen gondjaik megoldásában. Ezután a jelölőgyűlés rész­vevői egyhangúlag ország- gyűlési képviselőnek jelölték dr. Bene Zoltánt. ényen rintos első díjat a község­fejlesztési versenyben. Szólt arról, hogy a VIII. általánost elvégzett fiatalok több mint fele középiskolában és szak­oktatáson képzi tovább ma­gát. Ugyanakkor hiányosság­ként említette, hogy a fel­nőtt lakosság fele még nem rendelkezik a VIII. általános iskolai végzettséggel. Tájé­koztatójának befejező részé­ben az időszerű feladatok ismertetésével foglalkozott, majd a jelölőgyűlés jelöltjé­nek Gulyás Imrét, a községi tanács vb-elnökét javasolta. Mrekva Sándor vasutas fel­szólaláséban egyetértett a javaslattal; utalt észrevéte­lére, mely szerint a szomszéd megye gazdagabb községei­ben korántsem oly szembe­szökő a fejlődés, mint Sze­lvényen. — Herczeg istávn, a Szikra Tsz gazdája a je­lölt agilitását, az emberek­kel szemben tanúsított szí­vességét, gyors ügyintézését dicsérte. Szabó Gábor párt­titkár a községi pártszerve­zet és a maga nevében ál­lott ki Gulyás Imre jelölése mellett A jelenlévők közül többen közbeszólásokkal, „úgy igaz!” kiáltásokkal juttatták kifejezésre egyetértésüket. A jelölőgyűlésen a válasz­tópolgárok 74 százaléka je­lent meg. A jelölőgyűlés egy­hangúan — ellenszavazat nélkül — Gulyás Imrét vá­lasztotta jelöltjének. A gyűlésen Telek István­ná, a járási pártbizottság titkára tartott rövid előadást. A gazdasági, politikai és tár­sadalmi életben elért ered­ményeink lehetővé teszik — hangsúlyozta Telekné elv- társnő —, hogy tovább nö­veljük állami életünk de­mokratizmusát. Éppen ezért az új országgyűléstől és a tanácsoktól azt várja népünk, hogy tovább javítsák a kol­lektív vezetést, nagyobb sze­repet biztosítsanak az ál­landó bizottságoknak, az ed­diginél is jobban foglalkoz­zanak a dolgozók ügyeivel, segítsék elintézni jogos pa­naszukat, érvényesítsék a helyes javaslatokat, legye­nek következetesebbek a tör­vények, a határozatok be­tartásában. Előadás után a jelölőgyű­lés elnöke javaslatokat tett járási és megyei tanácstag- jélöltek személyére. A ja­vasoltakat — Deák Ferencet és Kálmán Istvánt — a köz­ségben sokan ismerik. Ezért nevük említésére is tapssal válaszoltak a jelenlévők. Mi­után a javasoltak ismertet­ték eddigi munkásságukat, a jelölőgyűlés résztvevői egy­hangúan megszavazták, hogy Deák Ferenc honvédtiszt le­gyen a járási és Kálmán István, az állami gazdaságok igazgatóságának igazgató- helyettese a megyei tanács­tagjelöltjük. A tanácstagjelöltek elfo- 'gadása után Telek Istvánná, a Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében javasolta, hogy dr. Bene Zoltánt, a Szolnok megyei kórház nő- gyógyászati osztályának ve­zető főorvosát jelöljék me­gyénk egyik országgyűlési képviselőjeként. Ismertette, hogy Bene főorvos sokat dol­gozik a megye egészségügyi helyzetének javításáért. A megye közéletében is aktívan tevékenykedik. Munkájáért sok elismerést, kitümtetést kapott. 1954 óta országgyű­lési képviselő. Dancsházi István, a Hazafias Népfront községi elnöke, dr. Mátrai Árpád, községi orvos helye­selte és támogatta a javas­latot. A jászladányiak ismerik, szeretik dr. Bene Zoltánt, mert. egészségvédelmi elő­adáson találkoztak már vele. S hogy megszerették, arról a bemutatkozást megelőző nagy taps is tanúskodott. A főorvos felszólalásában el­mondta: az ő eddigi kép­viselősége igazolja, hogy a népi demokrácia mindent megtesz a dolgozók egészsé­gének védelméért, s azt is, amit az MSZMP VII. kong­resszusa kimondott, ebben a társadalomban minden pozíciót elérhetnek a párton- kívüliek is. Elmondta azt is, Szeleit Gulyás Imréről, a szele- vényi községi tanács végre­hajtó bizottságának elnöké­ről elmondhatni, hogy nem nagy hanggal, de szívós aka­rással tör affelé, amit elérni kíván. Megnyerő, csendes modora éppúgy hozzájárul népszerűségéhez, mint veze­tői rátermettsége. Csütörtö­kön újra tanácstagnak jelöl­ték a jelölőgyűlésen régi vá­lasztói Gulyás elvtársat. Sárospataki János, a Ha­zafias Népfront községi bi­zottságának elnöke javasla­tot tett a jelölőgyúlés elnök­ségére. A jelölőgyűlésen Szakács Sándor, a községi tanács vb titkára mondotta el, hogy az utóbbi négy év alatt meny­nyit fejlődött a kis tiszazugi község. Az fmsz új boltot nyitott, a falu minden utcájába el­ért — legalább az egyik ol­dalon — a járda, a község java hányadában kigyulladt a villany. A haleszi részen kultúrotthon és artézikút ké­szült. — Szelevényen immár három könyvtár, politechni­kai tanterem, a régi mellett, a tavaly épült iskola szol­gálja a művelődés ügyét, uj az egészségház, tataroz­ták az orvosi rendelőt. Sza­kács Sándor megemlékezett arról, hogy a lakosság lelkes társadalmi munkájának kö­szönhetően Szelevény nyerte meg 1960-ban a 200 000 fo­J v ^ ’;••

Next

/
Oldalképek
Tartalom