Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-11 / 8. szám

IMS. január 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött a munka a megye kertészeteiben Tavaszig 240 millió palántát nevelnek a termelőszövetkezetek Megyénk közös gazdaságai­nak üvegházaiban és palán­tanevelő telepein megkezdő­dött a munka. A kertésze­tekben dolgozók január vé­Várják a kisesibéket A kisújszállási Ady Tsz- ben január 17-én várják az első naposcsibe-szállítmányt. A fekvőkéményes csibeneve­lőben jelenleg az építőbrigád tagjai dolgoznak. Megvizs­gálják és kijavítják a fűtő- berendezést. A néhány nap múlva érkező 8000 kiscsibét Bíró Eszter, Gábor Katalin és Farkas Bélámé gondjaira bízzák. géig csaknem kétszázezer négyzetméter nagyságú üveg­felület alatt készítik elő a talajt palántanevelésre. Több termelőszövetkezetben, így a , jészfényszarui Zöldmező, a cibakháza Vörös Csillag és a kőtelki Ezüstkalász Tsz-ben mintegy hetvenezer négyzet­méternyi üvegfelület alatt nevelnek palántát. Ez évben nyolcezer hold­ra 240 millió korai karalábé, káposzta, kelkáposzta, pap­rika és paradicsom palánta kerül. A kertészetek dolgozói a határban is megkezdték a munkát, azokon a területe­ken, ahol öntözni fognak, most készítik a vízvezető és levezető árkokat. Magyar növénynemesítők a csehszlovák mezőgazdaságért Az utóbbi években mind jobban erősödik, szélesedik a „Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás” keretén belül a csehszlovák és a magyar vetőmagnemesítők együttműkö­dése. Ez lehetővé teszi a vetőmagtermelésnél a munka- megosztást, valamint mindkét ország természeti adottsá­gainak jobb, racionálisabb kihasználását. Elegendő a takarmány — gondjaink mégis vannak A ’negyében kevés tsz mondhatja ej magáról: „ál­latainkat jól beteleltettük ás nincs takarmánygandunk.” A kunhegyes! járásban e keve­sek között emlegetik az abadszalókn Aranykalász Tsz-*. Szabó Gyula, a szö­vetkezet elnöke azonban a gondjaikkal fogad: — Szarvasmarha és ser­tésállományunk egyrésze nem megfelelő, zsúfolt he­lyen van. Száz szarvasmar­hánkat — köztük1 élőhasú üszőiket, borjakat — egy té­liesített, szabedtartásos is­tállóban helyeztük ed. Kóró­sai csökkentettük az istálló padlásterét, nyitott oldalait melegágy! ablakokkal falaz­tak le. —■ Majd fanyar hu­morral hozzáteszi — úgy néz ki, mint a Keleti Pályaud­A föáRaftenyésztő Id egé­sz elnök szavait: — Sajnos így sem meg­telelő, mert hideg. A trágya kővé dermed benne. A gazdaság egyébként még egy 100-es és egy 48 férő­helyes szarvasmarha istálló­val rendelkezik. Ezek kor­szerűek ugyan, csak zsúfol­tak. A 100-as istállóban 150 állatot tartanak. kétszáz hízó — SZÁZÖTVEN FÉRŐHELYEN A sertéseket néhány hó­nap múlva költöztetik - a tsz-be. Az elkészült 60 férő­helyes fiaztató mellé egy 600 állatot befogadó hizlalda épül. Már csak a vakolat és a hullámpalatető hiányzik róla. Az építkezés anyag­hiány miatt szakadt félbe. A kétszáz hízót jelenleg egy 150 férőhelyes ólban zsúfol­ták össze. Esetenként ennél is több állat veit benne. Az elnök kicsit panaszkép­pen, kicsit büszkélkedve mondja: — Mégis 800 sertést hizlal­tunk itt tavaly. Ügy cserél­tük benne a jószágot, mint miás a fehérneműjét. A szőve* kezet vezetői nem hallgatják él: — Az istállók zsúfoltsága gokba kerül a tsz nek A kelleténél rosszabb a takar- mányéríéVe«ülés. mert nem tudnak pihenni az állatok, így költséges a hizlalás. A takarmányhelyzet sok­kal kedvezőbb a férőhelyek­nél. A takarmánymérleg sze­rint ugyan 15—20 mázsa ab­rak hiányzik, de ezt répa- szelettel és az adagok csök­kentésévé] megoldják. Tehát abrakkal is kihúzzák az újig. A szálas- és tömegtakarmá­nyuk bőségesen elég. Az el­nök szerint: A TAKARMÁNYBÓL A HÁZTÁJIBA IS JUT — A lucernát, a füves he­rét és a réti szénát időben kazlaztuk. Kitart az újig. Nem büszkeségből mondom, de 160 vagon silónk van. Ebből 45 köbméter a kuko rtea, 500 köbméter a szár­eáló. Negyven vugonnyi — 100 hold — cukorrépa koro­nát jó minőségben lezsombo- lyáztunk. Ez a munka együtt haladt a répaszedéssel. Az utolsó szár kukoricát is be­takarítottuk. Mintegy 60 000 kéve kórót kazlaztumk. — Ha ilyen sok takarmá­nyuk van, bizonyára gon­doltak a háztáji állatokra is. — Természetesen. Tag­jainknak kaszálóikat adtunk az árokparton és a dülőuta- kon. A kukoricaszárat ké­vénként 50 fillérért haza­szállítva adtuk el. A háztáji termésén kívül 15—20 mázsa takarmány jut minden ház­táji tehénre. Ez fedezi a szükségletűiket. UTALVÁNYOZOTT ADAGOK Az elnök elégedetten mondja: — Az Idén jobban felké­szültünk a télié, mint ta­valy, több a takarmányunk is. Ennek ellenére szigorú gazdálkodást vezettünk be, utalványra adja és mérlegeli a szálas- és abraktakarmányt raktárosunk. Ne írja meg, ha vevő ajánlkozik cukor­répafejet el akarunk adni feleslegünkből. — Gondozóik hogy dolgoz­nak? Elégedettek munkájuk­kal? — Csak a legnagyobb elis­meréssel szólhatok róluk. A csapadékos időben eláz­nak és sokat fagyoskodnak a takarmányosaink. Mind- annyiukat dicséret illeti. Ugyanígy a gondozókat is. Példás rendet tartanak az istállóban és az ólak kör­nyékén. Rendbe hoztuk a sertésszállások etetőtereit és kifutóit. Ezerötszáz négyzet- métert kibetonoztunk. Az ólakat betonjárdákkal kötöt­tük össze, hogy kevesebb ■arat tapossanak. — Gondjaik akkor nem olyan nagyok, mint először említette. SZECSKÁZÓ KELLENE Az elnök válasz helyett tovább bosszankodik: — Megírhatja, hogy a ré­gi szecskavágóink tönkre­mentek. Egy új gép vásár­lására hitelt kaptunk, de gép sehol. Az AGROKER leg­utóbb december végére ígér­te. Azóta megvonták a hitelt — nem vettük igénybe — gépet se kaptunk. Nem hi­báztatom a vállalatot, de nagy szükségünk lenne rá. A szarvasmarhák most vá­logatják a rosszabb minő­ségű szénát. Ha szecskáznánk azt is megennék. Persze, ha gépet kapnánk, azonnal ki­fizetnénk. így festenek az Aranyka­lász Tsz gondjai. Ügy vél­jük, jó néhány közös gaz­daság felcserélné a saját­jával. Máthé László Új magyar találmány a korróziót nem okozó hűtőfolyadék Az élelmiszeri par úgyszól­ván minden ágában és más iparágakban is technológiai követelmény a hűtés. A leg­elterjedtebb hűtőfolyadék a konyhasó-oldat. A sóié elő­állítása olcsó, rendkívül nagy hátránya azonban erősen korrodáló hatása. Szegő Miklós Kossuth-díjas és Keresztesi Árpád, a tej­ipari központi laboratórium, valamint Nánási Pál és Meis­ter Imre, a csepeli Növény­olajipari Vállalat vegyész­mérnökei új, a rezet, az alu­míniumot, a horganyt, az acélt és a vasat nem korro­dáló. lúgos kémhatású hűtő- folyadékot találtak feL Nagy előnye, hogy hasz­nálata nem igényel újabb be­ruházást A folyadék- és poralakban készülő vegyszer széleskörű elterjesztése sokmillió forint megtakarítást jelenthet a népgazdaságnak, mert alkal­mazásával jelentősen megnő a hűtőberendezések élettar­tama. Nagyüzemi gyártását még az első félévben megkezdik. Naponta hétezer új lakás Az Izvesztyija több kérdést intézett Novikov miniszter­elnökhelyetteshez, az Állami Építésügyi Bizottság elnöké­hez a Szovjetunióban folyó lakásépítkezésről. Novikov bevezetésképpen megállapította, hogy a vilá­gon a Szovjetunió vezet " lakásépítkezésben és a kul­túrált életfeltételek megte­remtésében. Az utóbbi hat évben 75 millió ember költö­zött új lakásba 1962-ben. a hétéves terv negyedik évének végére az 1959-től 1965-ig tartó hétéves tervben előirányzott 15 mil­lió lakásból 9 millió felépült A. Izvesztyija kiemeli, hogy a szovjet városokban és lakótelepüléseken naponta hétezren költöznek, új lakás­ba. (MTI) ra mivel késeiek, csak me­legebb vidékeken felelnek meg. így például a Rozbericei Termelőszövetkezet — amely kimondottan cukorrépa ter­melő vidék — Fleischmann fajtát vetett, s az eredmény 698 mázsa siló volt hektáron­ként A csehszlovák „Val- ticky Hodoninszky rub” — „Valticei-Hodonini fog” — fajta hozama hektáronként hasonló körülmények között 830 mázsa. Tehát ez maga­sabb hozam. De ez nem megy a magyar nemesítők együtt­működése nélküL A jól be­vált helyi fajta a „Velticei- Hodonini fog” kiváló hoza- rmot ad zöldből, és a cseh ter­melőknél ez a fontos, mert ők a kukoricát főleg mint silóanyagot termelik. És bár­mennyire jófajta is a „Volti- cei-Hodonini fog” széleskörű használata csak úgy lehetsé­ges, ha magyar nemesítők az ottani kedvezőbb időjárási viszonyok mellett a szüksé­ges vetőmagot megtermelik és leszállítják részünkre Az erre vonatkozó egyez­ményt már elkészítették, amely szerint a „Volticei-Ho- donini fog” vetőmag szük­ségletünket a következő években már Magyarország termeli. Nem kevésbé fontos közös munka folyik a többi ma­gyar hibridkukorica termelé­sét illetően Is. Ezek tulaj­donságait nemcsak a köz­ponti kísérleti és ellenőrző állomások figyelik, hanem a termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok is nagybani kísérleteket végeznek velük. A morva-országi Drásov község termelőszövetkezete huzamosabb idő óta kima­gasló eredményeket ér el si­lókukorica termelésből: hek­táronként 550—600 mázsát takarítanak be. Ez nemcsak a tsz jó munkáját dicséri, hanem a magyar nemesítő- két is. akik ezt a hibridet ki­tenyésztették. Az egyes fajták érési ideje igen fontos a termelés szem­pontjából. A kísérletezések tapasztalatai azt mutatják, hogy például az Mv. 1. leg­jobban a szárazabb szloven- szkői részeken vált be, míg az Mv. 39, Mv. 40 és az Mv. 42-es fajták a répatermelő vi­dékeken érezték magukat a legjobban. Az Mv. 40. és Mv. 42-es hibridekkel a Prága melletti szedlicei fajta-kísér­lett állomás is folytatott kí­sérleteket, ahol szép eredmé­nyeket értek el: 450 mázsa silóanyagot és 114 mázsa csö­vet hektáronként. — Ezzel szemben az óvári M.-silő és az iregi 12. fsiták ugyan ko­raiak, de az itteni viszonvók mellett mégsem telelnek meg. Ebben az évben elsőízben kísérleteztek nagyobb terü­leten a fertői 293. búzafajtá­val. — A legjobb eredmé­nyeket a szlovenszkói déli, szárazabb vidéken értek eL A Bratislava melletti Vra- kun község termelőszövetke­zete 54,2 mázsás átlagter­mést ért el hektáronként. — Hasonló volt a hozam a Léva környéki Luszkov község ter­melőszövetkezetében is. — Azon a vidéken, ahol az idő­járás erősen csapadékos, ez a fajta hajlamos a dőlésre és így a hozam is rosszabb. Miről tanúskodnak ezek a példák? Ha a két ország nö- vénynemesítői, termelői mind intenzívebben együttműköd­nek az új fajták kitenyész­tésében és ha ez a munka ki­terjed a búzán, a kukoricán kívül más növényekre is, rendkívül gyümölcsöző ered­mények születnek. Hozzáse­gítik a magyar növényneme- sftők a csehszlovák mezőgaz­daságot a magasabb hozamok eléréséhez és ezen keresztül az egész népgazdasággal szembeni kötelezettségeinek sorsabb és jobb teljesítésé­hez. a t. Négy év alatt tízmillió forinttal gazdagodott Abádszalók Abádszaiókon az 1945-ös földosztás során mintegy tíz­ezer holdat osztottak ki azok között a földből, akik azt megművelik... Ma már kö­zösen művelik: a Lenin, az Aranykalász és az Ezüstka­lász Tsz vagyona együttesen meghaladja a hetvenmillió forintot. A szövetkezeti va­gyonhoz tartozik többek kö­zött harmincöt traktor, tíz tehergépkocsi, négy kom­bájn, öt cséplőgép. Az egy gazdára jutó évi jövedelem — a háztáji hozama nélkül — tizenháromezer forint. A község termelőszövetke­zetei 14 000 holdon folytat­nak nagyüzemi termelést Az elmúlt évék során nagyi ne­hézségiek akadályozták a me­zőgazdasági termelést A megoldást a kisüzemi par­cellák táblásííása. a talajja­vítás, a munka jobb meg­szervezése hozta meg. A ké­miai talajjavítás 700 holdra terjedt ki eddig. A tanács a tsz-ék megszilárdítását tar­totta elsődleges feladatának. A termelési tevékenység fej­lődését és az elért eredmé­nyek fokozódásét bizonyítja, hogy 1959-ben a búzából be­takarított hét métermázsás átlagot az utóbbi években 10,5 métermázsára növelték; s még a kedvezőtlen időjárás ellenére is 10 3 métermázsás szinten tartották. A Isr-ek Jelentősen előbb­re Jutottak a szakosított állattenyésztésben is. A Lenin Tsz a sertéshizlalás­ra specializálta magát. Ez azt jelenti, hogy néhány év múlva mintegy hétezer hí­zott sertést ad esztendőnként a népgazdaságnak. Ez a mennyiség több mint kétsze­rese annak, amit eddig az egész község termelt évente! A legutóbbi választás — 1958 — óta eltelt években tanulságosan alakult * tsz-ck összbevétele. 1959-ben a Le­nin Tsz 9,5 milliós, 1960-ban 16 milliós. 1961-ben majdnem 19 milliós. 1962-ben több mint 20 milliós bevételre tett szert. Az Aranykalász Tsz összbevétele ugyan eb- i ben az időben nem egészen ; ötmillióról kereken hatmil­lióra rúgott. Gazdáknak, köz­ségi vezetőknek ma már egyedül az Ezüstkalász Tsz okoz gondot Ennek a tsz-nek 1962. évi összbevétele körül­belül másfélmillióval keve­sebb, mint az 1960. esztendei. A tsz-ek munkájának javu­lása eredményezte, hogy Abádszaiókon mind több és drága Iparcikk talál gaz­dára; — így az utóbbi négy év alatt az áruforgalom négy­millió forinttal emelkedett A községi vas szaküzletbén 1961-ben — például — har­minc mosógépet öt elektro­mos porszívót, nyolcvan- nyolc 1200 forinton felüli értékű rádiót, százharminc­hat tűzhelyet, három villany- tűzhelyet és harminc televí­ziókészüléket adtak el. S míg az otthonok gazdagod­tak, gazdagodott a község egésze is... Erről szaporán pergő nyelvvel Batohg Bálintné, a 8. számú választókörzetnek — a többiekével együtt lejárt mandátumé — tanácstagja beszél; tapasztalata bőséges, hiszen tizenkét esztendőn ke­resztül dolgozott ebben a megtisztelő társadalmi funk­cióban. — Olyan az abádszalóid nép, hogy mindig eljut oda. ahová nagyon akar. Értse ezt szó szerint is, meg képlete­sen is — úgymond. — A gyakorlati odajutást ember- emlékezet óta a sár késlel­tette. Nos, egy 1957. évi ta­nácsülésen eevhangúan ki­mondtuk: nem nyugszunk, amíg a falu valamennyi ut­cájában nincs járda. A ta­nács igen helyesen úgy dön­tött. hogy legelőször oda ád ahonnan kap is... Egy négy­zetméter járda megépítése társadalmi munkások segít­ségével 56 forintjába kerül a községnek, vállalati kivitele­zésbein 76-ba. Sok ám négy­zetméterenként egy huszas! Nem cifrázom: azóta 20 ki­lométernél többet építettünk. Mondhatom, hogy építettünk, mert dolgozott az uram is, magam is. Az elmúlt évben a tervezett munkát 25 száza­lékkal sikerült túlteljesíte­nünk. Az új iskola környé­kén még a kisiskolások is segítettek. Többet jelent ez a kicsik végezte munka fo­rintértékénél! A gyerekeit már ebben a k orban meg­tudják. megérzik, hogy része­sei a közösségnek, illő dol­gozatok érte.:. Várjon, elv- társ, várjon, ne siessen még! Hadd beszélek a pénzügy i állandó bizottság munkájáról — noha arról éppen nincs mit mondanom. Nincs ám, mert ez a bizottság az utolsó négy évben egyetlen egyszer sem ült össze. Igencsak rös- tellem, annál inkább, mert magam is tagja voltam. Mon­dom, öreg hiba ez, mert pénzzel kapcsolatos gondunk éppen most is akad.. > Erről a gondról Varga Sán­dor, a községi tanács végre­hajtó bizottságának titkára szólt valamivel később: — A legutóbbi tanács-cik­lus első évében a községfej­lesztési alapból s állami be­ruházásból mintegy nyolc­vanezer forintos költséggel piacteret, árusító pavilont létesítettünk. Már nagyon esedékes, hogy ezeket a léte­sítményeket tatarozzuk. A felújításra hetvenezer forint kellene; ám ezt hiába igé­nyeltük. A piactér tavaly harminchatezer forintot meg­haladó állami bevételt nyúj­tott; méltányosnak találnák, ha a felújításhoz szükséges kiadások fedezésére legalább részben kapnánk támogatást. Tudom, ha lesz miiből: ad­nak. — A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése folytán az összlakosság 92 százalé­ka SZTK-biztosított lett. — fűzte tovább Varga elv­társ. — Ez a tény megköve­telte, hogy az egészségügyi állandó bizottság figyelemre­méltó javaslatát határozatra emeljük, s központi orvosi rendelőt építsünk 500 000 fo­rint költséggel. Ezen felül a közegészségügyi állapotok lé>- nyeges változását mutatja, hogy a tanácsigazgatás lét­rejötte óta egy szülőotthon­nal, egészségházzal is rendel­kezik a falu. Államunk nagy gondot for­dít a művelődési viszonyok javítására. A felszabadulás előtti egyetlen tizenkét-tan- termes iskolaépület volt Abádszaiókon. Jelenleg hu­szonhat teremben tanítják a kisdiákokat. Az új, másfél millió forin. tos emeletes iskola méltó büszkesége a községnek. A községi tanács 1960-ban hozott határozatára könyvtár létesült, melynek fejlesztésé­re eddig kereken 100 000 fo­rintot fordították. Iskolai felszerelésre ennek több mint háromszorosát; óvodák, böl­csődék belső fejlesztésére száztízezer forintot áldoztak.­öt kilométerrel bővült a villanyhálózat, ami 650 000 forintba került. A hiányzó nyolc kilométer kiépítése az eljövendő évek feladata. A közvilágítás ja­vítására huszonöt higanygőz- lámpát szereltek fel. A víz­ellátás érdekében három Norton-kutat helyeztek üzem­be. Nem feledkezett meg a községi tanács a dolgozók pihenőhelyeiről sem. 1200 négyzetméter területet par­kosítottak. Abádszaiókon a legutóbbi négy év alatt a községfejlesz­tési alapból 2,4 millió forint, állami forrásból pedig nyolc­millió forint jutott a falu gyarapítására. A lakosság ez alatt az idő alatt évente fe­lenként átlagosan 30 forint értékű társadalmi munkát végzett. A csehszlovák mezőgazda­ság a legtöbb kukoricafajtát magyar termelőktől kapja. Már hosszabb idő óta jól be­vált a csehszlovák termelő- szövetkezetekben és állami gazdaságokban a Pettender és Fleischmann kukoricafaj­ta. Az utóbbi időben még hozzá jött ezen ismert faj­tákhoz a Martonvásári Nö­vénynemesítő Állomás új hibridfajtája. Ez Mv. jel alatt ismeretes. A tiszta Fleischmann és Pettender fajták tulajdonsá­gai hasonlóak, előnyösen ter­melik „zöld” használatra • — (csalamádé), valamint keve­rékhez. Azonban silózás cél­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom