Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-08 / 5. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. január 8. A tömegsport és a Kilián mozgalom helyzete Szolnokon Az 1962. sportév befejező­dött. Az évvégi beszámolók, értékelések minden területen bőségesen méltatták az elért eredményeket. A mostani Írásunk a testedzésnek arról a területéről akarja felleb- benteni a fátylat, amiről ed­dig hallgattunk, amiről most sincs sok dicsekedni valónk. Ilyen probléma: a tömeg­sport és ennek mozgatója — a Kilián mozgalom helyzete városunkban. Az érem má­sik olda'lát megmutatni soha sem volt hálás feladat, de úgy érezzük: tartozunk az igazságnak annyival, hogy nemcsak fényes eredmé­nyekről, hanem sportéletünk árnyairól is beszéljünk. Ami­kor a testnevelés e két lé­nyeges és egymástól elvá­laszthatatlan tényezőjéről megemlékezünk, nem szeret­nénk eltévedni az adatok és számrengetegek erdejében. Csupán azt írjuk meg, amit itt-ott láttunk, tapasztaltunk az elmúlt évben ezen a te­rületen és azt, amit a jövő­ben elérni szeretnénk. Közel két esztendeje lesz annak, hogy a magyar sport-, élet vezető szervei — az ad digi tapasztalatok figyelem- bevételével — megszervez­ték a Kilián mozgalmat, — amely minden kezdő sporto­lónak irányt mutatott és ke­retet szabott működését ille­tően. Az elv, az elgondolás nagyszerűnek ígérkezett, de a kétéves múltra visszapil­lantva — nyugodtan mond­hatjuk, hogy nálunk nem hozta meg a várt lendületes fejlődést. Az első hibás lé­pés a végrehajtás során az volt, hogy „mindenki”-nek kötelességévé tették a moz­galom támogatását, de konk­rétan nem jelölték meg, hogy egy-egy sportszerven belül ki a felelős a Kilián Testne­velési Mozgalom szervezé­séért. így az történt, hogy „sok bába közt elveszett a gye­rek”. Persze azért túlzás volna azt állítani, hogy az elmúlt évek során semmi sem tör­tént a tömegsport szervezé­sében, vagy az utánpótlás nevelésében Szolnokon. Né­hány sportkörünk ért el e téren is eredményeket. így többek között az Alföldi Olajkutató Vállalat kebelében v,Alföldi Bányász Kupa” ver­senysorozatot szerveztek több sportágban, vagy a Szolnoki Vörös Meteor SK-nál Kilián öttusa bajnokságot bonyolí­tottak le. Sőt a Szolnoki Jár­műjavító Vállalatnál is vol­tak tömegsportversenyek, — melyek mind a Kilián Test- nevelési Mozgalom pontszer­zési lehetőségét biztosították. A sportkörök és egyesületek többségében azonban a fá­sultság, a nemtörődömség lett úrrá a mozgalom iránt. Az elkövetett hibák követ­kezménye az lett, hogy ma már úgyszólván minden sportág „sír” az utánpótlás hiánya miatt. A szolnoki sportkörök meg ott tartanak, hogy vagy egymástól „szer­veznek” sportolókat, vagy idegenből szipkázott ver­senyzőkkel erősítik soraikat ahelyett, hogy minden erővel a neveléssel foglalkoznának. A tények megállapítása, a hibák feltárása persze egy­magában még nem oldja meg a felvetett problémákat és sokan mondják, hogy leg­könnyebb kritizálni. írásunk célja nem a bűnbak keresés. Néhány javaslat és gondolat viszont alkalmas lehet arra, hogy megszűnjön az egy­helyben topogás és a sport ieazi célja: a tömegesítés is elinduljon a tervezett útján. Javaslatunk az, hogy a most megalakuló új egysé­ges sportszervezetben hoz­zanak létre „tömegsport bi­zottságokat”. Ennek az le­gyen az egyetlen és legfőbb feladata, hogv összefogja és irányítsa a Kilián Mozgal­mat. A tömegsportbizottság­ban döntő helyet kell bizto­sítani az iskolai sport képvi­selőinek és az üzemi sport- felelősöknek. A tömegesítés j e két szerv tevékeny közre­működne nélkül el sem kép­zelhető — Feladata leeven minden sportágban állan­dóan a Kilián pontszerző versenyek rendezése. Meg­felelő hírveréssel, de mégin- kább jó szervezéssel biztosí­tani kell, hogy ezeken a ver­senyeken mind az iskolai, mind az üzemek fiataljai egymással vetélkedhessenek. A vezető szerep elvitatha- tatlanul az iskolák testneve­lő tanáraié legyen, akiknek kezében nyugszik a magyar tömegsport — és ezen ke­resztül az élsport ügye is. Tőlük függ, hogy fiatalsá­gunk az iskolai évek során megismeri-e a különféle sportágak érdekességeit, sza­bályait, megszeretik-e a játé­kot, a vetélkedést. Az üzemi sport újjászüle­tését csak a soprtfelelősök beállításával érhetjük el. Ha az üzemi sportfelelősök az üzemtől, párttól és a társa­dalomtól megkapják a kellő megbecsülést és erkölcsi tá­mogatást, számíthatunk lel­kes munkájukra. Nem lebecsülhető a szol­noki sportegyesületek és a szolnoki vállalatok vezetői­nek támogatása sem, akik a létesítmények, felszerelések, sportszerek, szakemberek, rendezők átengedésével se­gíthetik a nagy célt. Ez a munka sok áldozatot követel egyesületeinktől. Azért fel­tétlen méltányos, hogy azok a klubok, szakosztályok, is­kolák, üzemi sportkörök, — melyek a tömegsportot szív­ügyüknek tekintik, megfele­lő állami támogatásban ré­szesüljenek. Jól tudjuk, hogy a siker nem jön magától, sok az ob­jektív akadály is (felszerelés, terem, pályahiány, stb.), — mégis úgy véljük, hogy lesz­nek Szolnokon lelkes sport­emberek, akik vállalják a munkát. A jó példáért nem kell messze menni, a török- szentmikl ósiak, jászberé­nyiek megmutatták már, hogy mire képes a sport őszinte szeretete. Mi, szolno­kiak nem tudjuk őket kö­vetni? Halász Gyula az MTST ágit. prop. bizott­ságának tagja Edzőtáborba vonultak a MÁV labdarúgók Alig egy hónapi szünet után újból elkezdték a mun­kát a legnépszerűbb sportág játékosai. Mindenfelől hírek érkeznek az alapozó edzések megkezdéséről. Az NB. Ii-eS MÁV sportolói ebben az év­ben a Balaton partján, a ba- latonboglári MÁV üdülőben kezdik el a felkészülést a minden eddiginél küzdelme­sebbnek ígérkező tavaszi idényre. Kolláth Ferenc, edző és Romhányi László, intéző ve­zetésével a következő játéko­sok utaztak el hétfőn reggel Balatanboglárra: Cselényi, Sándor, Abonyi, Kegyes, B. Nagy. Józsa, Karkecz, Borzi, Tamás. Gógány, Német, Csábi, Kiss M., Kovács, Ber­ta, Fejes, Dobos II. Sajnála­tos. hogy az együttes két ál­landó tagja, Tóth és Dobos nem ment el a kerettel. Tóth Lászlót felesége betegsége akadályozza, Dobos pedig megoldatlan lakásproblémá­ja miatt nem vesz részt az alapozó edzéseken. Sülé és Gombás katonai szolgálatra vonult be. A játékosgárda névsorát tanulmányozva megállapít­hatjuk, hogy a szakvezetés a felmerült nehézségeket a jobbára saját nevelésű fiata­lokkal próbálja leküzdeni. A játékosgárda nagy lelkese­déssel készül a komoly meg­terhelést jelentő alapozó munkára, amit mindennél jobban jellemez az, hogy a kéthetes táborozás ellátási költségeit is magukra vál­lalták a fiúk. Elkísérte a csapatot Szebeni József MÁV sportorvos is, aki szabadsá­gát vette igénybe, hogy szük­ség esetén kéznél legyen. Re­mény van tehát arra, hogy a tavaszi idényben jobb erőn­létben lévő, harcosabb küz­dőszellemű lesz a vasutasok gárdája. H. Gy. •Hogi h Vállalatunkhoz naponként számtalan bejelentés, panasz érkezik, hogy a tüzelőberen­dezés nem működik, a kály­ha füstöl, a s^én nem ég el. Az esetek zöménél azon­ban azt kell megállapíta­nunk, a problémák egyedüli forrása, hogy helytelenül tüzelünk. A háztartási tüze­lőberendezések helytelen ke­zelése és karbantartása miatt igen sok fűtőanyag megy ve­szendőbe. A legtöbb háztartásban „egyéni” fűtési módszerek alakulnak ki, a háziasszo­nyok saját elképzelésük sze­rint kezelik a kályhákat, „szaktanácsokat” adnak egy­másnak. Az eredmény: rend­szerint a helytelen tüzelés, a fűtőanyag pazarlása. ^Gyakran előfordul, hogy a tűztér ajtaját tüzelés közben kinyitják, mert a közvetlenül kisugárzó meleg kellemes hatásából arra következtet­nek, hogy a fűtés' így helyes és gazdaságos, holott éppen 1 ellenkezőleg: a beáramló le- 1 vegő igen nagy melegmeny- nyiséget visz ki magával a kéményen. A helytelen tüze­lésre jellemző példákat még SPORT a tsz közgyűlés napirendién sorolhatnánk. Hogyan tüzeljünk tehát helyesen? Erre szeretnénk választ adni. A tüzelés helyes módja: begyújtás előtt a hamut és a salakot eltávolítjuk a tü zedő és hamutérbő! Ügyel­jünk arra, hogy a rostély hézagaiban ne maradjon visza apró salak. A tiszta rostélyfelületen fatüzeléssel parazsat állítunk elő. Erre egy lapát szenet teszünk. Amikor már elegendő para­zsunk van, a további szén rárakását csak úgy kezdhet­jük meg, ha az izzó szén- réteget annyira elhatároltuk, hogy a rostély mellső . része szabaddá lett. A friss szenet nem az izzó parázsra, hanem a rostélynak szabaddá tett első részére helyezzük. így a gázfejlődés nem hirtelenül következik be. Sokszor , és sokan ...,, fordul­nak hozzánk, hogymilyen szenet vásároljanak. Nyugod­tan állíthatjuk, hogy a cse­répkályhában legjobban az iszapszén hasznosítható. A vaskályhák közül a Fáklya és a régebbi Meidinger rend­szerű kályha a nagy hamu- tartalmú szenek elégetésére is alkalmas. A Super és a Neo-Kalor rendszerű kályha főleg brikett-tüzelésre ajánl­ható, mert ezek magasabb tűztéirel készülnek. A SAS rendszerű kétaknás kályha szintén nem alkalmas a nagy salaktartalmú szén tüzelésé­re. mert meggátolja a tűz folyamatos fenntartását. A darabos háztartási szén és a brikett használatánál az egyaknás vaskályhák és a cserépkályhák esetében leg­gazdaságosabb és legjobb a felülről lefelé történő égetés. A tüzelőtérbe az üres tűz- rácsra öntjük az elégetni Valódi Sí a hét magyar ma A napokban a magyar ze­nésztársadalom is megemlé­kezett Antonio Stradiváriról, minden idők leghíresebb he­gedűkészítő mesteréről halá­lának 225. évfordulóján. A hírneves cremonai hangszer- készítő minden tőkénél gaz­dagabban kamatozó kincset hagyott azokra, akik hozzá­jutottak nemesen szóló he­gedűjének egy-egy példányá­hoz. A Stradivári hegedű ma már háromszázezer—öt­százezer dollárt ér, s az élel­mes emberek, ha mesterhe­gedűjük nincs is, mesteri ■módon- szereznek., be igazölő-' ■papírokat v arról, . hogy hege­dűjük léiekfáját. a híres ere- monad műhelyben faragták. A szakavatott szem azonban a faragások mélységéből és vonalvezetéséből, a fa szín­árnyalatairól, a lélekfa el­helyezkedéséről, a méretek harmonikus összhangjáról ezer hamisítvány közül is felismerik a valódit, mert tökéletes utánzat nem léte­zik. A magyar zeneművészek hegedűd közül is csak né­hányról állapíthatták meg teljes bizonyossággal, hogy azok Stradivári műhelyéből valók. E vagyontérő hegedű­vei muzsikált annak idején Reményi Ede, Joachim Jó­zsef, Hubay Jenő és Geyer Stefi, Stradivári hegedű volt az Eszterházy kastély hang­versenytermének fő sztárja is. Az említett zeneszerszá­mok külföldre kerültek, ki­Vasárnap délelőtt tartotta meg a rákóczifalvai Rákóczi Termelőszövetkezet szokásos évi közgyűlését. A sportkör vezetősége nevében Molnár József titkár terjesztette elő a beszámolót. Foglalkozott az 1962-es év eredményeivel és megállapította, hogy amió­ta a termelőszövetkezet vette át a sportkör vezetését, emel­kedett a szakosztályok és a sportolók száma. Férfi és női röplabda-, valamint férfi ké­zilabda-csapatot hívtak élet­re és kielégítő a szakosztá­lyok felszerelése is. A beszá­moló hiányossága az volt, hogy nem foglalkozott a sportkör előtt álló 1963. évi feladatokkal. örvendetes, hogy az esős idő ellenére is szép számban megjelent sportköri tagok közül sokan hozzászóltak. Kifogásolták a tagdíjfizeté­sek rendszertelenségét. A jólsikertilt aktív közgyű­lés filmvetítéssel ért véget. ( APRÓHIRDETÉSEK) ÁLLÁS GYAKORLOTT gyors- és gépirőt KIVITELEZÉSBEN Jártas, gya- “ korlattal rendelkező építészmér- a Kiaaomvataiaan. __________ nö köket, technikusokat azonnali A belépéssel felveszünk. Űtiköltsé- MÉRLEGKÉPES főkönyvelőt fel­get felvétel esetén térítünk. Je- veszünk azonnali belépéssel. — lentkezni a Szolnok Megyei Ta- Kétszoba összkomfortos lakást nács Építési és Szerelőipari Vál- térítés ellenében biztosítunk. Fi- lalatnál kell. Szolnok, Dózsa zetés megegyezés szerint. Állami György u. 5. sz. Mezőgazdasági Gépjavító Állo­' más, Túrkeve, ADÁS-VÉTEL ALKALMI árurakodó munkára Szolnokon a VII. kerületből Äyafmgvkeräkedei™ VáT VASVÁZAS szétszedhető garázs vlint y--£ i lgy „-7 eladó. Megtekinthető: Szolnokon w «ám ' V0roshadsereg ut a Temetkezési Vállalat udvarán. óí. szám. Dr. Zilahl< Szeszfőzdék felújítását, javítását, karbantartását vállal­ja a SZOLNOK MEGYEI SZESZFŐZDE VÁLLALAT Tiszaföldvár. Kossuth ut­ca 164. Telefon: 136. A martfűi Tisza Cipőgyár kazán-főgépészt keres 10 éves szakmai gyakorlattal és vízvezeték szerelőt 5—10 éves gyakorlattal, azonnali belépésre. — Je­lentkezni lehet a személy­zeti osztályon személye­sen, vagy írásban. PERFEKT GYORS- ES GÉPIRÖ- SAJAT készítményű kárpitozott NŐT NAGY GYAKORLATTAL bútorok, minőségi kivitelben, ga- FEI.VESZÜNK, — TEMPO KSZ randával, fizetési könnyítéssel SZOLNOK, JÄSZKÜRT UTCA Szilágyi és Győrfi kárpitosmes- 17. TELEFON: 13—oo, tereknél, Budapest, Majakovszkí-------- ■■■■ 1 — ■ u. 98/a. ING ATLAN BALATONAKARATTYAN 400 A MEZŐTÚRI Salíai Termelő­szövetkezet az 1963. gazdasági évre dohánykertészeket keres felvételre. Terület: 15 kh. Pajta rendelkezésre áll. A termelési és fdfpfiteleni telel- részesedési mód megegyezés sze­rint. Útiköltséget vidéki ielent- S r III?* o kezűknek csak végleges megái- ^ Eva Sea lt ’ BudapeSt’ lapodás után fizetünk. Érdek- ’ tva utca iq’ lődni lehet: Mezőtúr. Sállal Tsz, r ARicrccDr Rákóczi út 47, Telefon: 290. ’ ■ ELCSERÉLNÉM Budapesten lévő HORGOLONOKET és vertcsipke belvárosi egyszoba, hallos köz­készítő nőket bedolgozó tagként ponti fűtéses" I. emeleti lakáso- felvesz a Szo’nnki Háziipari Sző- mat szolnoki kétszoba összkom- vetkezet Toi^ntkezés: Szolnok, torosra be1 terülten. Erdeklőd- magyai utca A4. cl: Szolnok. Rét utca i-. VESZÉLYBEN A VADÁLLOMÁNY Az idei „nagy télben” ve­szélybe került az ország híres vadállománya, Az utóbbi napokban megkezdték az etetők szá­mának szaporítását, illetve az etetőhelyek kiszélesíté­sét: a vastagabb hóval bo­rított helyeken hóekékkel tőrnek csapást az apróvad számára az etetőhelyekhez, több vidéken a vastag hó­réteg felett a fák dereká­hoz kötözik a szénát, s három—négy naponként megújítják az adagokat. A Magyar Vadászok -Or­szágos Szövetsége külön ' felhívja a vadásztársaságok figyelmét a hasznos vad- madarak, elsősorban a fo­goly és a fácán védelmére. Szükségesnek látszik, hogy a vadrejtő bozótok környé­kére, a gyepük mellé, bok­rok tövében hetenként leg­alább kétszer szórjanak ki kukoricát, árpát, kölest, cirokmagot vagy rostaal­jat, gyommagvakat, s a tél közepétől kezdve gondos­kodjanak egy kevés olajos­mag: napraforgó mag. ken­dermag, lenmag, olajpogá- csa-mnr-Tsq. stb. adagolá­sáról is, (MTI) ran tüzel elyesen1 szánt szénmennyiséget, akár így egész kannával is és i szén tetején erős fatüzet -akunk, majd erre kevés sze­ret teszünk. Amikor a szén- xszlop tüzt fogott, a légbe- íresztő nyílást a huzat erős­égének megfelelően végle­gesen beszabályozzuk. A tűz »rákon keresztül egyenlete- ien ég. A felülről lefelé örténő tüzelésnél azonban :sak megfelelő szemcsenagy- ágú szenek éghetők el, a lók port tartalmazó szén el- árja a levegő útját és a űz kialszik. Ez a tüzelési nőd a legkényelmesebb, hi­tzen a begyújtáson kívül cezelést, vagy állandó fel- igyeletet nem igényel. Egyéb fűtéstechnikai pro- >lémák közül a leggyakorib- »aikat megemlítve: igen gyá­rait panasz a cserépkályhák- cal kapcsolatban, hogy a cályha csempéi a fugáknál zétnyílnak, egyes soroknál l kályha csempéi meleg ál- apotban megemelkednek, najd kihűlve visszahúzód­lak. Ezeknek oka a kályha átterhelésében, túlfűtéséiben keresendő. A kályha szétfűtésének násik oka főleg közületek­jünk ► nél jelentkezik. Általános tapasztalatunk, hogy a la­kásokban lévő kályhák élet­tartama háromszorosa-ötszö- röse a hivatalokban, intéz­ményekben található kály­hákénak. Tudnunk kell azt, hogy a cserépkályha a be­gyújtástól számított két és fél—három óra múlva kezd igazán melegíteni. Abban a hivatalban, bölcsődében, vagy iskolában, ahol reggel hét órakor gyújtanak be a kályhába, ne is várják azt, hogy a helyiségekben nyolc órára már meleg legyen. A sajnálatos tapasztalat azon­ban az, hogy ezeken a he­lyeken a beérkező dolgozók mindegyike egy-egy lapát szén rátételével igyekszik annak hőfokát növelni. Mon­danunk sem kell, hogy ered­ménytelenül, illetve az ered­mény az, hogy a kályha egy fűtési idény alatt tönkre­megy. Ügy véljük, ez a rövid ismertetés hozzájárul ahhoz, hogy a fűtéssel kapcsolatos nehézségek minél jobban megoldódjanak. Ács Károly Szolnok megyei Kémény­seprő Vállalat radivári-e zsikus hegedűje f véve az Eszterházy család ‘ mesterhegedűjét, amelyről úgy tudják, hogy az ország­ban maradt. A hegedű kéz­ieken tésére nemrég felhívást tett közzé a Magyar Nem­zeti Múzeum, amelyre heten is jelentkeztek, mind a hét hegedűben megtalálható a cremonai mester „jelzése”. A zsűri mindet tüzetesen megvizsgálta és sajnos egyi­ket sem találta valódinak. Ilyesmi azonban már mássai is előfordult és nem is akár­hol. Egy cremonai kiállí­tásra kétezer, okmányokkal igazolt Stradivári - hegedűt küldtek be, pedig a. mester egész életében csak ezerkét­százat készített, s a kétezer­ből negyven volt valódi... E kudarcok ellenére sem rósz foglalkozás a hegedűk hamisítása, az eredetit leg­inkább megközelítő utánza­tok értéke is eléri a tízezer dollárt. S az utánzatok egyre inkább állják a versenyt a valódival, mert a több mint kétszáz esztendős Stradivári hegedűk lassan megkopnak, a legnemesebb fenyő- és já­vorfa is elemyed, s a híres hegedűk a hangversenydobo­góról a múzeumba vonulnak. (Somogyi Lajos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom