Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-06 / 4. szám
1963. január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Hűtőgép szerviz A törökszentmiklósi Vasipari KTSZ hűtőgép szerviz és töltőállomásán a hazai és szovjet gyártmányú hűtő- szekrények agregátjainak javításával és töltésével foglalkoznak. Munkájukat nehezíti az a körülmény, hogy egyetlen oldalkocsis motor- kerékpár áll rendelkezésükre, pedig ők biztosítják Szolnok, Debrecen, Békéscsaba részére a szerviz-szolgálatot. Ide bizony szükség lenne egy szerviz gépkocsira. Képünkön: A megjavított aggregátorok az elektromos szárítókemencébe kerülnek. Az agregátor töltését a töltő pádon Békési László végzi. Öntöző szakmunkások lesznek A téli szakoktatás keretében a mezőgazdaság különböző ágaiban dolgozók számára lehetőség nyílik szak- tanfolyam elvégzésére, illetve a szakmunkás bizonyítvány megszerzésére. Jelenleg Jászapátiban a szolnoki járás közös gazdaságaiból hetvenen vesznek részt a háromhetes öntözéses tanfolyamon. Olyanokat küldtek erre az Iskolára, akik már gyakorlati tapasztalatot szereztek az öntözésben, s az ezüst- kalászos tanfolyamon, vagy rövidebb tartamú képzésben vettek részt. A tanfolyamon öntözéses szakmérnökök tartanak előadásokat, s a résztvevők három hét után szakmunkás vizsgát tesznek. Amíg a tételt kihúzzák,,. Évvégi vizsgán a törökszentmiklósi mezőgazdasági technikum öreg diákjainál Szokatlan időszámítás. Hiszen ilyenkor a kisdiák még a félévi vakációt élvezi és abban reménykedik: ha rossz jegyet kap is, majd kijavítja. A felnőtt levelező hallgatóknak azonban már év végét ír a naptár. Az első osztály negyvenegy növendéke sétál a folyosókon, vagy ül az asztalok mellett, tétellel a kezében. Peregnek — vagy döcögnek a feleletek, a vizsgáztató tanár nagy türelemmel és szeretettel foglalkozik a sokszor igencsak őszbe csavarodott diákokkal. A hangulat azért egyáltalán nem öreges. Az éppen vizsgázottat a várakozók ugyanúgy körülfogják, mint társukat a gyerekek: — Mi volt a tételed? — Tudtál? — Sokat kérdeztek? Szóval hamisíttatlan vizsgadrukk hangulata lengd be az épület folyosóit. De ugyanezt érezzük, ha benézünk egy-egy vizsgaterembe. Az állattan tanára például a szertárban ütötte fel táborát. Az asztal előtt hatan ülnek. A hosz- szú fehér cédulák titkukat rejtik, mindaddig, míg valaki fel nem emeli őket. Aztán elkezdődik a felelés. Az alatt az óra alatt, ami alatt az asztal másik oldalán ültünk, vagy kilenc felelet hangzott el. Az eredmény bizony igen vegyes volt. Fekete József ízesen, egyszerűen, nyugodtan beszélt a rovarkártevőkről, L. Gabriella, az egyik baromfitelep gondozója viszont igen felkészületlen, neve mellé rossz jegy kerül. Többen tesznek tanúságot készületlenségük- ről, van a.kj még az emlős állatok legfőbb "igellemzőit sem tudja elmondani, pedig ez még általános iskolai tananyag... Igaz, közben-közben olyan feleletek is akadnak, mint Elekes Lajosé a Dózsa Tsz-ből, aki imponáló biztonsággal és nyugalommal felel a kihúzott kérdésre. Rövid szünet. Ezalatt röp- interiút kérünk Szendi Istvántól, a vizsga elnökétől. Munka és tanulás — Az a tapasztalatom, hogy ha olyan kérdésre kerül sor, amely gyakorlati jellegű, jó, de legalább is elfogadható feleletet kapunk. Nem kielégítő viszont az elméleti felkészültség sok esetben. Egyeseknél az az érzésem, hogy bizony többet tanulhattak volna. Általános probléma a nehézkes kifejezésmód, az olvasottság hiánya. Ha véletlenül nem jut eszükbe a könyv pontos szövege, inkább hallgatnak, minthogy megpróbálják magukat a saját szavaikkal kifejezni... Azt is tudom, munka mellett nehéz, de hát önként vállalkozókról van szó... — Nehéz? Meghiszem azt — jelenti ki nagyot sóhajtva Beke Sándorné a bartai üsző- kísérleti telep brigádvezetője. — Háromkor kelek, aztán írásbeli munkák, tejátadás, délután kettőig, délután előkészületek másnapra, a technikum diákjai is sokszorfor- dulnak meg nálunk. Este nyolc után lenne időm. «le bizony már nem megy úgy, ahogy kéne. Eddig azt tanultam meg, hogy mit is kellene tudnom. Engem még csak elengedtek konzultációra, de a férjem nem igen tud még arra sem jönni. Egy másik folyosói beszélgetésből: — Rozsdásak a fogaskerekek. Be kell járatni azokat. Az első negyedévben, ha a tanár magyarázott valamit, hát csak úgy zsongott körülöttem a világ. Ma már azért jobban megy. A magyar irodalom es nyelvtan vizsga is ilyen tarka képet mutat; bár itt akad egy-két igen szép felelet is. Érdekes, az idősebb hallgatók jóval felkészültebbek, mint a fiatalok. Bár ez sem merev szabály, éppen egy fiatal kislány, tsz-tag feleletét dicsérte meg Bárdi Imre, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője. Hatszázötven munkaegységéért keményen meg kellett dolgoznia, amellett tudott időt szakítani a tanulásra is. Zsong a folyosó. — Gyors megbeszélés fizikából, ami különösen gyenge oldala az itteni levelező hallgatóknak. Nehéz a technikum A sarokban valaki lázasan magol: A rovarok kitinpáncélja a célt szolgálja, hogy... A rovarok kitinpáncélja... Nem könnyű a technikum elvégzése. Szilárd akaraterő, nagy szorgalom kell hozzá, sok lemondás kiséri a hallgató útját négy kemény esztendőn keresztül. Az első évben pedig nem mindig és nem mindenben mutatkozik siker. Rozsdásak a fogaskerekek, így mondta az egyik hallgató. De nincs szebb diadal, mint amikor járni kezd a gépezet, kopik a rozsda, egyre simábban futnak a fogaskerekek ... Az ember pedig, akikre ezt a fogaskerékhasonlatot próbáltuk alkalmazni, megnő, magabiztosabb lesz, mert rájön arra, milyen nagyszerű érzés is tudni, más, tájékozottabb szemmel nézni a körülöttünk zajló világot. S ahogyan észrevettük ezt a tapasztalatot szűrték le a törökszentmiklósi felnőtt diákok is. — hernádi — A szocializmus felépítésének fontos követelménye: AZ ÚJTÍPUSÚ EMBER KIALAKÍTÁSA ft most lezajlott VIII. pártkongresszus határozatai világosan kifejezik mindazokat a követelményeket. amelyeket a szocializmus teljes felépítése támaszt velünk szemben. Meg kell teremteni a fejlett szocialista népgazdaságot, a munka magasabb termelékenységét, a dolgozó nép életszínvonalának hatékony növelését. A szocialista társadalom az emberekért van. Minden szép törekvés, erőfeszítés, alkotás az emberekért történik. De erőnk, szocialista rendszerünk szilárdsága is rajtuk nyugszik, azokon a százezreken, milliókon, akik már másképp élnék, gondolkodnak, éreznek és cselekednek, mint a régi társadalom emberei. Termelési viszonyaink átalakítása elválaszthatatlanul együttjár azzal, hogy gyökeret ver az emberek eszmei világában új társadalmunk erkölcse. Azok az emberek akik a gazdasági küzdelmekben, a politikai harcokban, a termelőszövetkezetek szervezésében, megerősítésében részt vettek, amikor népünk és hazánk történetének legnagyobb átalakításán fáradoztak, egyben önmaguk is átalakultak. Ez a folyamat bonyolult, ellentmondásos, éppen ezért nem megy gyorsan. Ki ne emlékezne azokra a jóslatokra, amelyek azt állították, hogy a kommunista párt világnézete és erkölcse idegen a magyar nép gondolkodásától. lelkivilágától. Az élet azonban alaposan megcáfolta ezeket a nézeteket. A szocialista forradalom még azokat is átalakította és átalakítja, akik a forradalom kezdetén nem öntudatosan és nem fejlett erkölcsi érzékire] indultak harcba. A tőkések és a földbirtokosok uralmának megdöntése, a fasizmus elleni küzdelem, a felszabadulás utáni években a földosztás, az újjáépítés és később o szocializmus építése volt érmék az új erkölcsnek a szülője. Mindez elevenen bizonyítja, hogy a szocialista eszmék szervesen összekapcsolódnak a szocialista, kommunista tettekkel. Az új eszmék hatására formálódnak azok a tulajdonságok, amelyek megszabják az emberek magatartását, egymáshoz és a társadalomhoz való viszonyát mindattól, ami a régi miág szülötte. Súlyos helyzetet teremtett az új erkölcs kialakítása szempontjától is a hatalommal való visszaélés, a személyi kultusz időszaka. De éppen a kommunista erkölcs magasabbrendűségét, életrevalóságát igazolja, a mai valóság az. hogy e hibák felszámolása. a helyes marxista—leninista politika kialakítása, a marxizmus elméletének alkotó alkalmazása nemcsak az elméletet, a politikát frissítette fel, hanem megűj- hódott, igazi tartalmat kapott a kommunistákat jellemző erkölcsi magatartás is. Akadnak még ugyan rendszerünkkel szembeállók, ellenséges elemek és nézetek, de nincsenek ellenséges osztályok és rétegek, s mint ahogy a kongresszus is megállapította: az egész társadalom közelebb került szocialista alapokon egymáshoz. Mind nagyobb az a terület, ahol rendszerünk befolyása növekszik és ennek nyomán az emberek új magatartása alakul ki. A mi erkölcsünk magába foglalja a főbb általános emberi, erkölcsi szabályokat, amelyeket a népek évezredek alatt, a társadalmi elnyomással és az erkölcsi fogyatékosságokkal vívott harcban kialakítottak. A megváltozott valóság az alapja és legfőbb feltétele az új embert jellemző vonások megszületésének. továbbfejlődésének. A társadalom javára végzett lelkiismeretes munka milliók vérévé és ügyévé válik. A közösen végzett tevékenység az embereknek saját egyéni érdekükön kívül, az összesség javát is szolgálja. Amikor a szocialista brigádokban a jó tapasztalatokat átadják egymásnak, amikor törődnek azzal, hogy régebben féltett szakmai' fogások, a technikai és a technológiai ismeretek ne maradjanak titokban, ott már előtérbe lépett a közösség érdekének tudatos szolgálata. Amikor a szocialista brigádokban az egymás iránti bizalom, emberség, a tanulásra és a művelődésre való aktív tevékenység lép az első helyre, ezek már az új erkölcsi arcú ember megnyilatkozásai. Ookan azt mondják erre. ^ hogy akadnak még életünkben visszataszító vonások. van még fúrás, karrierizmus, törietés. Ez igaz is. Valahogy ezzel is úgy vagyunk, hogy a jó, a haladó mellett megfér, helyet talál még a régi, a rossz, a visz- szahúzó. A régi rendszer már eltűnt. De szokásaiban, felfogásaiban még sok itt maradt és ezek a szokások ma- kacsok. Nem kevés még azok mák a száma, akik a társadalommal szemben antiszociális magatartást tanúsítanak: saját egyéni érdekeiket a társadalom rovására akarják kielégíteni. E szélsőségek mellett azok között is, akiket már a mi eszméink, s társadalmi valóságunk alakított és nevelt, akik magatartásukban sok tekintetben szocialisták, még azok gondolkodásában, cselekedeteiben is kísért a múlt. Hiszen a szocialista erkölcsi vonások nem egyszerre, nem automatikuson alakulnak ki, hanem mindenekelőtt a rossz tulajdonságok elleni harcban, A pártszervezeteknek és a társadalmi szervezeteknek ebben a küzdelemben elsőrendű szerepük van. A kommunistákban kell elsősorban kifejleszteni, érvényre juttatni, azokat a jellembeli, magatartásbeli vonásokat, amelyek kifejlesztésén a2 egész társadalomban fáradozunk. Az új erkölcs uralkodóvá tételéért folytatott harcban is a kommunistáknak kell a legtöbbet tenniök. A szocialista erkölcsi vonások egyik legfontosabbika n munkához való új viszony. Mind többen érzik magukat a gyárak, az anyagi javak, az ország gazdájának. A sok- százmillió megtakarított forint. az újítók az ésszerűsí- tők által megoldott sokezer új műszaki feladat fontos mutatója ennek. Az embert sokszor eltakarják a számok, de mögöttük ott vannak azok, akiknek munkája, eszmeisége, öntudata hozza létre mindazt, ami a társadalomban érték. És aki erre azt mondja: „Igen, hát nekik is érdekük volt, mert így többet kerestek’1, annak igaza van. Mi is azt akarjuk, hogy többet keressenek, éljenek jobban az emberek. De az ilyen takarékosság, az ilyen munka nemcsak a kis, hanem a nagy közösségnek is hasznos. munka termelékenysé" * gének emelkedése, ennek érdekében kifejtett erőfeszítése nem öncél. A közgazdász adatokat számít, eredményeket összegez, köz- gazdasági fogalmakkal — időegység, termelékenység stb. — dolgozik. A nép számára azonban a termelésnövekedésének száraz számai új laikásokká, rövidebb munkanappá, élelmiszerek bőségévé, üdülőkké — egyszóval emberi boldogsággá válnak. A társadalmi tulajdon védelméről és gyarapításáról való gondoskodás, a szocialista ember erkölcsi arculatának egy másik fontos vonása. Óvni és gyarapítani a társadalmi tulajdont — ez alapvetően szocialista jellemvonás. Hisz az anyagi javak tulajdona és felhasználása, csak a mi társadalmunkban van a termelők kezében. Az előző társadalmak, amelyek az idegen munka és tulajdon kisajátítására épültek, nem tanították meg és nem is tették érdekeltté az embereket a köztulajdon kímélésében. Óvni, gyarapítani a társadalmi tulajdont — ez azt is jelenti, hogy a köz érdekét fölébe helyezni az egyéni, személyes érdekeknek. A munkához és a társadalmi tulajdonhoz való ilyen viszony elképzelhetetlen a kollektív szellem és az elvtársi kölcsönös segítség nélkül. A pártkongresszusokon sokan adtak számot arról, hogy a termelésben, a mindennapi életben kialakult a közösségi érzés — az emberi szokások és magatartás elválaszthatatlan részévé vált. Ennek gyökere a szocialista termelési viszonyokban rejlik, s a tudatos nevelőmunka eredménye. Minden munkásnak látnia kell. hogy egyéni tevékenysége része a közös munkának. A burzsoá politikusok és ideológusok nem egyszer rágalmazzák a szocialista rendszert, a kommunistákat, hogy elnyomják az egyéniséget hogy nem engedik fejleszteni az egyént. Szocialista társadalmunk eleven tagadása ennek a felfogásnak. Milliók és milliók képességei bontakoznak ki mind erőteljesebben az emberi alkotás nagy mezején. £% z új erkölcs meghonoso” dúsának és továbbfejlődésének elválaszthatatlan része a más népek harca iránti figyelem; a közös ügy iránti odaadás, az internacionalista gondolkodás és magatartás. Jellemző példája ennek, amikor az imperialisták Kuba függetlenségét veszélyeztették és a világháború kiro'bbantásának szélére sodorták az emberiséget. A mi népünk is — s ezt minden túlzás nélkül elmondhatjuk — igazunk tudatában foglalt állást a kubai nép szabadságharca mellett. A munkásosztály és a dolgozó nép többsége együtt érez azokkal a népekkel, amelyek felszabadulásukért küzdenek. Mindez együttesen jelzője, mutatója annak, hogy saját problémáin kívül magáénak tartja a moszkvai esztergályos harcát, a bukaresti építők munkasikereit éppúgy, mint az illegálisan dolgozó és harcoló spanyol kommunisták küzdelmét Pártunk VIII. kongresszusán elfogadott helyes politika, a szocializmus felépítésének^ távlatai további nagy lehetőségeket teremtett az emberek közötti új szocialista viszony erősítéséhez, szélesítéséhez, hogy az egész nép javát szolgáló forradalmi munka emberformáló kohójából újtípusú munkások, tsz-tagok, orvosok és tanítók kerüljenek ki. Lajtai Ven