Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-03 / 1. szám
IMS. január 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ltatébanSva a Ui64s? — Ugye raályn sok bej van ▼elem... — Egyszerű mondat ez, nincs benne sesnmi különös. Mégis rassz érzés egy gyermektől hallani e szavaikat. Néhány nappal ezlőtt Ti- saaörsön jártam. A községi tanácshoz akkor léptein be, amikor Nagy Károlymé Tiszafüreddel beszélt telefonon, önkéntelenül is tanúja lettem e beszélgetésnek. — Arra kérem Kovács élvtárs, feltétlenül jöjjön ki, mert azonnal kell segíteni... a kislány nem tud hová menni... És aikkor szólalt meg egy lánykahang: — ügye milyen sok baj van velem... Valóban Éva a hibás? O a felelős a gyors telefonért? A sürgős segítséglkérésért? Azért, hogy a járási gyámügyi előadónak azonnal Ti- szaörsre kellett utaznia? Éva most tizennegyedik éves. Fitos orra, beszédes szeme van. A hatalmas ló- famkfrlzuráha gyömöszölt haj vörhenyes barnán omlik hátaközepéág. Szép gyerek. Ezt bárfd első látásira megállapíthatja róla. Tiszta, gondozott külsejű, mindenki azt hiheti róla, hogy rendezett családi körülmények között él. S mit takar a látszat? Amikor Milutemé meghalt, a szomszédok jósolgattak: — Szegény gyerekek ugyan mivégre lesznek ezután? Az apjuk az nem «okát törődik majd velük... Valóban! MSlu tér István Tisza őrsön nem tartozik a leggondosabb családapák közé. Amikor meghalt a felesége, már senki nem állt útjában, hogy csak szenvedélyének — az italnak éljen. A négy kislányt nem egyszer kizárta a lakásból, s ha éppenséggel úgy támadt kedve, hát alaposan megverte őket. Végűiig a rokonok oldották meg a lehetetlen helyzetet. Két lányt az időé nagyszülők vettek mamiikhoz. Egyet még annakidején állami gondozásba adták — s az akkor másfél éves Évit, Ecseren lakó nagynénje vette magához. Teltek az évek. Évi esztendőről esztendőre eszesebb, talpraesettebb lett. Nem csoda, hogy a szomszédban lakó Stogliéknak is megakadt a szemük az okos, értelmes kislányon. — Nekünk nincs gyerekünk. Fogadjuk örökbe a kis Évái Hiszen a nagynénje úgyis beteges asszony... — határozott egyszer férj é» feleség. Egyöntetűen! Két évig nem volt semmi baj. De azután állítólag egyre több gond lett Évával. — Nem tud semmit se megcsinálni magától. Ha meg dolgozik valamit, azt se teszi kedvemre... — panaszkodott nemegyszer a nevelőanyja. — Senki sem lesz egyszerre jó háziasszony... — védekezik most Éva így utólag. — Tessék elthimnd, én igyekeztem. Amikor hazamentem iskolából kitakarítottam, megfőztem. Igaz nem mostam fel mindennap a konyhát... teccik gondolni, hogy kellett volna? — Azért csak jól bántak veled... vagy nem? Hallgatás a válasz. És újabb kérdés, amire érzem már sokszor kért választ. — Teccik gondolni, hogy rossz természetem van? Tudok mosni, vasalni. Saját magamat én tartottam rendben. Tessék elhinni, nagyon igyekeztem, jó akartam lenni. Dehát persze, hogy visz- szafeleseltem, amikor hozzámvágta a lábost és még sírt. hogy tönkrement ä jó lábosa emiatt... Meg akartak ők éntőlem szabadulni... — Mind a ketten? — Á... csak az asszony., az apám.... a nevelőapám nagyon jó ember. De ő se birt vele... — És hogy kerültél visz- sza Tiszaörsre? — Ügy, hogy az apám... szóval, az édesapám értem jött! — írtál neki, tudtad a címét? — Nem tudtam. A nevelőanyám adta fel a levelet. — És mit Írtál apádnak? — Amit a nevelőanyám leírt előzőleg. Azt másoltam át — És mi volt a levélben? — Hogy rosszul bánik velem a mostohám és írjam meg, Tiszaörsön nem lenne-e jobb nekem? — Mit gondolsz, miért tette ezt a nevelőanyád? — Megbánta, hogy örök- befogadott... de lehet, hogy a ház miatt tette. Szép, nagy házuk van. Ecseren... aztán hallottam, hogy nem szeretné, ha én örökölném... inkább a testvére gyerekeire hagyná... — És itt Őrsön? — Apám értem jött... hazahozott. De ott elmondta n elcünk, hogy nyugodtan velejöhetek, mert itt neki szép háza van. Meg jól keres. Majd én vezetem a háztartást. És itt. iskolába is járhatok,„ De hazudott!... Becsapott engem! Nincs neki háza... csak egy összeroskad- ni készülő vityilója. Tessék elképzelni, még fekhely sincs benne. Negyedik napja vagyok itt és hol az egyik, hol a másik szomszéd adott szállást... Meg enni is... kö- nyörületböl. — És a nagyszüleid? — ök nagyon jó emberek. De náluk nincs hely... meg aztán elég szűkösen vannak... nem lehetek a terhűkre. — Testvéreid? — Az egyik most ment férjhez itt Tiszaörsön, de nála nincs hely. A másik nővérem Tiszafüreden van férjnél... a harmadikról semmit sem tudok... — És hogy kerültél ide a tanácshoz? — Eljöttem, segítsenek! Szeretnék intézetbe kerülni Ez Éva eddigi története. Varga Viktória A kongresszusi verseny és a „rejtett tartalékon“ Beraétei János öt éve bedolgozója a tiszafüredi HTSZ kosárfonó részlegének. Tizennyolc éves kora óta foglalkozik kosárfonással A nemrég befejeződött és értékelt kongresszusi munkaverseny alatt előkerültek a „rejtett tartalékok”. Ezek a vállalatok irányítóinak jó szervező- és előkészítő munkájától kezdve a gép mellett dolgozó, kimagasló eredményt elérő munkásig mindenütt jelentkeztek. Egy példa erre: a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat a hasonló típusú üzemek között az elmúlt években igen szerény eredménnyel nem tartozott az élenjárók közé. Most az iparágban ez a gyár érte el a legmagasabb termelékenység emelkedést, export- és belföldi kötelezettségeit is túlteljesítette. Ez a legjobbak közé emelte a vállalatot. A vállalat igazgatója a művezetőkkel és csoportvezetőkkel megbeszélte a meglévő gépkapacitás jobb kihasználásának lehetőségeit. Ennek eredményeként a feldolgozó gépsort átszervezték. Ezzel az eddigi 620 darabos óránkénti termelést fokozatosan felemelték 1200 darabra. Ez nagymértékű termelékenység emelkedést jelentett. Futná a föld járadékra A jászberényi Március 15 Tsz gazdái Pórtelek belsőségében 72 kh-t vittek a közösbe. Ezt a földet a szövetkezet annak rendje-módja szerint szántónak használja; ám — belsőség lévén — földadót nem fizet utána. Ha tenné, akkor sem nagyon erőltetné meg magát: a terület földadója 4000 forint lenne. A tsz nemrég hárommillió forintos állami segítséget ka« Ifott azzal a kikötéssel, hogy tagjainak a földjáradékot is kifizesse. A 7 kh 150. négyszögöllel bíró S. Jánosné mégis hiába vár ezen a címen 600 forintot; a 2 kh 1064 négyszögölet magáénak valló P. András 300 forintot, de még M. Józsefné is .szerény 50 forintot. A szövetkezet főkönyvelője szerint nem áll rendelkezésre olyan adat, melyből hitelesen meg lehet állapítani, mekkora terület után illeti meg járadék a gazdákat. A tsz gazdasági vezetőinek nem kellene messzire menniök, hogy megtudják: bármely nap szívesen ismertetné az adatokat a jászberényi földnyilvántartó. Nem értjük, miért s hogyan lehet kérdés a földjáradék kifizetése a Március IS Tsz-ben. — jóllehet arra párthatározat, jogszabály is van érvényben. —- b. z. — Igen sok, az előírt súlyon aluli csirke érkezett feldolgozásra. Ezek már csak értékükből veszítve osztályos áruk lettek. A súlyon aluli csirkéket tíznapos hizlalásra állították be és így azok is első osztályúvá váltak. Az élő állatoknál a beérkezéstől a feldolgozásig átlag másfélszázalékos a súlyveszteség. A gondosabb elhelyezéssel hattized százalékos súlyveszteséget takarítottak meg és így a feldolgozásra kerülő állatok a beérkezéstől számítva még egy százalékot sem vesztettek súlyukból. Ez közel 300 000 forintos megtakarítást jelentett. Másfél tized százalékkal csökkentették a szállítógépkocsik üresjáratát. A műszaki osztály, a termelési osztály és a felvásárlási részleg a múltban egymástól teljesen függetlenül dolgozott. — Most együttműködési terv alapján végzik munkájukat és ez biztosítja a zökkenő- mentes termelést A vállalat felajánlása 740 ezer forint érték volt, ezzel szemben 1915 000 forintot teljesítettek. Ez az igen jelentős siker az első tizenegy hónapban hét és félmilliói üzemi eredményt biztosított, vagyis a tavalyi eredmény közei megduplázódott. A verseny tapasztalatait jól felhasználják a vállalatnál. A rejtett tartalékokat hasznosítják ez évben is ét ezek figyelmebevételével készítik tervüket E. Gy. A hetven éves ifjú Zábó Károly bécsi, a jésx- árokszállásd Vegyesipari KTSZ elnöke október 29-én a születésnapi borospalackkal együtt éveinek nyolcadik tízes kötegét is felbontotta. Nem f minden-napi ember, szentigaz. De sokan szeretnénk hetven éves korunkban olyan életerősnek, vidámnak és fiatalosnak lenni, mint ő. Kerékpáron még két évvel ezelőtt Hatvanba is elment, mikor Jászberényben és Jászapátiban nem kapott valamilyen sürgős munka befejezéséhez szükséges ajtóSZAKTANÁCS Növényvédelmi tapasztalatok Ha felmérjük a növényvédőszerek évenkénti forgalmát, megállapíthatjuk, hogy az a nagyüzemi mezőgazdaság belterjességének megfelelően, párhuzamosan fejlődik. Ez a növekedés azonban nincs arányban azzal a feladatta], melyet az elszaporodott kártevők elleni védelem megkövetel a növény- termesztésben és a gyümölcstermesztésben. Nem kedvezőbb a helyzet a kertészetben sem, mivel a nagy területen termelt kultúrák — védelem hiányában — lehetőséget biztosítanak a kártevők elszaporodásának. Több éves megfigyelések és mérések alapján a kártevők miatt 5 százalék az évenkénti terméskiesés. Tehát fontos népgazdasági érdek a növényvédelem kiszélesítése. Három millió hold kenyérgabona vetésterület tíz. mázsás átlagát alapul véve az össztermést 1,5 millió mázsával csökkenthetik a kártevők. A jászfényszarui Zöldmező Tsz-ben 75 hold paprika termésénél 80 százalékos volt a terméskiesés, mivel a mocskospajor ellen védekezést későn kezdték meg. A szövetkezet jövedel me ezáltal 75—80 000 forinttal csökkent A tavaszi árvízsújtotta területeken négyzetméterenként tíz—száz pajor volt a okozott a növényállományban. A védekezésben jó példát mutatott a tószegi Dózsa Tsz, ahol 360 holdon, holdanként 25 kilogramm Hungária DL—5 porozószert munkáltak a talajba 3—4 centiméter mélyen. A hatása olyan tökéletes volt, hogy az utána következő vetés terméseredménye kukoricából 90 százalékos volt a nem károsított területekhez viszonyítva. A Növényvédelmi Kutatóintézet kísérleti eredményeként egyre több olyan növényvédőszert bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére, mely a tenyészidő alatt több kártevővel szemben is védelmet nyújt. Ide soroljuk a még kevésbé ismert Hungária DL—5 néven forgalomba hozott, 5 százalékos DDT (diklór-difennil-triklóretán) és a 0,5 százalékos Lindán (gamma HCF) kombinációját, mely ideg-, bőr- és gyomorméreg . Holdanként 15—25 kilogramm mennyiség a mocskospajor. a drótféreg és a csócsárolón kívül a bolhák és a lucerna ismert kártevői ellen is védelmet nyújt. A Hungária DL—40 perme- tezőszer szintén DDT és HCH (gamma) hatóanyagú. Mint permetezőszer 0,3. százalékos keveréke különösen a gyümölcsösben használható a cseresznyelégy, az alma, körte és szil vadai' ázs, valavíz elvonulása után, mely gyakran száz százalékos kari mint a molyok és pajzstetvek ellen. Ez év tavaszán a tászaugi Tisza gyöngye Tsz- ben ezt igen kedvező eredménnyel alkalmazták. A legújabban forgalomba került aldrinos szuperfoszfát 2 százalékos aldrin hatóanyagot és 18 százalékos foszfort (P2O5) tartalrhaz. Használati előnye egyrészt, hogy a szuperfoszfáttal egy- időben a tala j fertőtlen ítés t Is elvégzi. Másrészt az, hogy a talaj nem veszi át a HCH-ra jellemző dohos szagot és így a vetésforgót nem akadályozza. Általában a mocskospajor, a drótféreg, a csócsároló ellen nyújt védelmet. Most kerül forgalomba a Zeolit és a Talkum egyenlő arányú keverékével készített Zeolit os HCH porozás zer, mely kizárólag talajfertőtlenítésre és a csócsárolóik elleni védekezésre használható. Államunk a növényvédőszereket 30 százalékos ár- kedvezménnyel bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Ezzel elősegíti a mezőgazdaság terméshozamának emelkedését és a szövetkezetek munkaegység- értékének növekedését. Tehát a növényvédőszerek alkalmazása nemcsak népgaz dasági. hanem a termelőszövetkezeti tagok érdeke is. Fodor ysip-TTiond AGROKER, Szolnok zárat Ezt * főkönyvelő mesélte, mikor az elnökre várakoztam. Zábó bácsi nyugdíjba megy, ezért akartam véle beszélni. De most sem tudtam otthon léfaná. Fáradhatatlanul jön, megy, utazik, intézi • szövetkezet ügyeit. Nem is akárhogyan irányítja a közel száz főből álló tagság munkáját Tíz éve, 1952. július 25-én harminchárom kisiparossal alakították meg az építőipari szövetkezetei. Nincstelen emberek, kevés szerszám és fejenként 3—400 tatait. Ezzel indultak. • — Megjött Károly bácsi — szólt a főkönyvelő. Kinéztem az ablakon és csak elcsodálkoztam. — Bizony még most sem mernék vele gyaloglóversenyre menni. Kilencven kilójával són te bedübörgött az irodába. — Mi újság? Nem volt semmi baj? Nem keresett senki? Egy újságíró? — Á, üdvözlöm, jó napot, parancsoljon. — Ügy hallottam Zábó bácsi, hogy az év végén nyugdíjba vonul. Igaz ez? Ilyen fiatalon’ — Hát kérem ami azt illeti. nem nagyon akartam még visszavonulni a vezetéstől de a hetven év az csak hetven év. Átadom a helyemet a fiataloknak. — Hány éve elnökösködik? — Tíz éve. Mióta a szövetkezet alakult, — Károly bácsinak ml a szakmája? — Asztalos vagyok, meg üveges. A Somogy megyei Marcaliban születtem. Biztosan megkérdezi majd, hogyan kerültem ide. Megmondom. Nem volt olyan vármegye, ahol ne dolgoztam volna. Régen vándoroltunk, egyik mestertől a másikhoz. Na, így kerültem ide Árotaszállásra. Egy szüreti bálon megismerkedtem a feleségemmel. A többit kitalálhatja magától. Negyven- hatodik évet gyűröm a házasságban. — Hogy leszek-e aranyvőlegény? Meghiszem azt. De talán ezt hagyjuk egyelőre. A ktsz-ről szeretnék beszélni, meg az emberekről. Kiváló, jó iparosok ám a szövetkezet dolgozói. Nagyon jó kollektíva. Higyje el, úgy megértjük egymást, hogy egy rossz szó nem volt közöttünk. Tavaly elnyertük a Kiváló Kisiparos Szövetkezői. címet. Általában jnindea évben teljesítettük tervünket és- aminek minden szövetkezeinél elsőrendű feladatnak kellene lennie, 75— 80 százalékban a lakosság részére dolgozunk. — Hallottam Zábó bácsit is kitüntették nemrégen. — November 7-én kaptam a Kisipari Szövetkezetek Kiváló Dolgozója kitüntetést. — Aztán nem fáj a szíve itthagyni őket — biccentek fejemmel munkatársai felé. — Hát arról sző sincs, hogy itthagyjam a ktsz-t, — mondta és mosolygott. — Csak egy kicsit fékezem a munkatempót. Nem leszek elnök, csak az üvegezésl munkát csinálom, amit eddig Is csináltam az elnökös- ködés mellett, mivel én vagyok az egyetlen üveges a szövetkezetben. Na persze csak úgy segítségképpen űzöm ezután. Mert mi lenne velük, ha nem csinálnám? Így egy kicsit már nyugod- tabb leszek, mert az elnöki teendőket nem kell ellátnom. Engem tényleg az unalom ölne meg otthon. Szóhoz sem engedett jutni. — Ha kedve lesz, annakidején jöjjön el az arany- lakodalmamra. — ooguar —
