Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-31 / 25. szám

IMS. január 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Bolondos ha*ászfafu — NDK fnm — Két térti harca egy klslá nyért, aki csak t szereti. A többi ugye bár elképzelhető.« A íergyel magyar kulturális együttműködésről Négy hő — egy oroszlánnak is sok... Zomba (AP) Négy asszony a napokban egy nyaszaföldi falu határá­ban dolgozott. Munkájuk el- fárasztotta őket és közös megegyezéssel pihenőt tartot­tak — leheveredtek egy szik­la árnyékába. Üdítő álmuk­ból éles sikoltás ébresztette őket — egyiküket oroszlán támadta meg. Az állatok ki­rálya lábánál fogva vonszolta prédáját a bozót felé, de az áldozat társnői sem voltak restek. Fület hasító sikolto­zások közepette, puszta kéz­zel püfölték a fene vadat- Ennyi nővel az állat sem bírt, idegei felmondták a szolgálatot és elengedte zsák­mányát, A nők kihasználták a pillanatnyi lélegzetvételt és sebesült társukkal egy fára kapaszkodtak, s addig sikol­toztak, amíg az arra járó fa­lubeliek is felfigyeltek és nyíllal, dárdával elzavarták a hopponmaradt oroszlánt. (MTI) Szülők, nevelők fóruma Hogyan segítsünk gyermekeinknek a tanulásban? Megvitatták a felnőtt- oktatás tapasztalatait Szolnokon Varsó (MTI) A szerdán megjelent len­gyel lapok a PAP, a Lengyel Távirati Iroda jelentése alap­ján megemlékeznek arról, hogy 15 évvel ezelőtt, 1948. január 31-én írták alá a len­gyel—magyar kulturális megállapodást. A lapok megállapítják, hogy az azóta eltelt 15 évben a két népet összekötő hagyo­mányos kapcsolatok a kultú­ra és a tudomány területén sokoldalúan fejlődtek és el­mélyültek- Ezt a megállapí­tást gazdag tényanyaggal tá­masztják alá. A megyei tanács végre­hajtó bizottságának műve­lődésügyi osztálya a peda­gógus szakszervezettel kar­öltve munkacsoportot ho­zott létre a felnőttoktatás­ban résztvevő parasztság problémáinak a vizsgála­tára. Tegnap Szolnokon, a Tisza-partá Gimnáziumban a munkacsoport tagjai és pedagógusok tartottak esz­*)•) Pék voltam AuswltzLan...” A szolnoki kenyérgyár szép, új, és máris szűknek bizonyult üzem. Nézzük meg belülről. Milyen? Tiszta és jól felszerelt. Villanykemen­cék, dagasztógépele, íormázó- gép. Külön helyiségben tá­rolják a kovászt és külön nagy teremben melegen kel a tészta. — Ez igen — bólintottam elismerően. — Miért csodálkozik? — szólalt meg egy pék a hátam mögött. Idősebb, erős, nagytestű Lőrfi állt a dagasztógép ha­talmas csészéje mellett, ami­be egyszerre kétszáz kilo­gramm kenyértészta is bele­fér. Arcát, haját, szemöldö­két vastagom belepte a liszt. Karjain, mint behavazott pa­rányi fenyőfák, úgy mere- dezték égnek a szőrszálak, rtövidujjú vászoningének ele­jére durva pikkelyként ta­padt a megszikkadt tészta. — Régebben, mikor én még inas voltam, akkor is volt már ilyen dagasztógép, 1932-‘bán. Mert akkor szaba­dultam. Harminc éve... No­de nem sokáig működött a gép. Egy napon jöttek és le­szerelték. Elkártyázta az úr. Űjra kézzel gyűrhettük az ipart. A legnagyobb pék­mesternél szabadultam, a Rátáinál. — A péklegények is ván­doroltak abban az időben? — Ugyanúgy, mint a töb­bi szakmában. Jómagam is vég-g csavarogtam az or­szágot. — Utána? — Utána? Dolgoztam. Ku- oorgattam a pénzt. A ma­gam ura akartam lenni. Si­került is. Maszek lettem — mondotta és a ..maszek” szót furcsán elhúzva ejtette ki Volt mindenem, sokat keres­tem. Aztán jött a háború Bevonultam. Orosz front -zenvedé«?. fos«ág. Mint hadi­fogoly dolgoztam Moszkvá­ban is egv kenyérgyárban A7 igén. az kenyérgyár nem úgy rrrnt a mi kis műhe­lyünk Tudja hány kemen­céje volt? — ? — Negyvennyolc. Hatal­mas gyár, olyat még nem láttam. — Merre járt még, me­séljen valamit. — Auswitzban is voltam. — Hol’ — Auswitzban. Negyven­hatban felszabadulás után Mindie emlékezetes marad. Első e=+e. mikor megérkez­tünk helvet kerestünk ahol ez éjszakát el töltsük Min­den épülőt tele volt embe­Kertésx István ko­Barátsági esteli Magyarországról kü.fö din Februári rövid fűm bemufaiók A* ígfcolák felhívásá­ra évről évre több felnőtt vesz részt az oktató-nevelő munka anyagi feltételeinek biztosításában. Ezt a pedagó­gusok köszönettel és tiszte­lettel fogadják. Azonban ez a támogatás egyre kevéssé lesz elegendő. Az ifjúság egyre magasabb képzettsé­get 4*"t él. a régi tizennégy ezer helyett ma hetvenezer fiatal tanul évente a közép­iskolákban. Számítanunk kell arra, hogy a középfokú oktatás nem is olyan hosszúi idő múlva, általános lesz. Ezzel kapcsolatban azon­ban néhány kérdés merül fel. Ezek közül a legfonto­sabb: a magasabb képzettsé­gű fiatalok szülei felkészül­tek-e saját megnövekedőit nevelési feladataikra? Gyak­ran tapasztalható, hogy egyes szülők nem képesek helye­sen értékelni közép-, vagy felsőiskolás gyermekük hely­zetét a családban. Vannak, akik bámulattal néznék fel gyermekükre, különb ember­nek tartva maguknál. Mások viszont egyáltalán semmi fe­lelősséget nem éreznek a középiskolás diák tanulási gondjai miatt, és olyan mér­tékben bevonják az otthoni munkákba mintha a tanu­lás harmadrangú dolog len­ne. Az a szülő, aki gyerme­két kellően értékelni és se­gíteni akarja, maga is tanul. Ez az a többlet segítség, amit a pedagógusok a fel­nőttektől kémek. Váljanak a szülők munkatársaikká az ifjú generáció nevelésében. Mit kell tanulnia a szülő­nek? Elsősorban pedagógiát. Nem véletlenül rendezik me­gyénkben egyre nagyobb számban a szülök iskoláját. Igen helyesen teszi , az az édesapa, vagy édesanya aki szorgalmasan látogatja eze­ket az előadásokat, mert ma a XX. század bonyolult, el­lentmondásoktól terhes vilá­gában nem lehet a véletlen­re bízni a gyermekek nevelé­sét. Az iskolában a vallásos nevelés helyébe a tudomá­nyos ismereteink által alátá­masztott materialista szelle­mű nevelés lépett. A szülő akkor jár el helyesen, ha nem teszi ki gyermekét a kettős nevelés erkölcsrombo­ló hatásának. Ahhoz viszont, hogy materialista szellemben irányítsák gyermekeiket, ta­nulni és újra csak tanulni kell. I-en he’yes. ha a szü­lők bekapcsolódnak a felnőtt oktatásba. Ennek nemcsak az a kedvező hatása, hogy szélesebb látókörű, művel­tebb emb^eket nevel, hanem az is. hogy a gyermek felnéz tanuló édesapjára, édsanyjá- ra, verseng is vele. Minden­képpen egészségesebb az ott­honi légkör, ha a szülő segí­teni tud, de legalábbis ér­deklődik, és hozzá tud szólni gyermeke tanulmányaihoz. Különösen az édesanyák ré­széről jelentős ez, hiszen a történelmi múlt örökségeként éppen a nők tanulása elé gördültek lényegesen na­gyobb akadályok. Most viszont kedvező az al­kalom arra, hogy utólérjék, sőt túlszárnyalják saját fiai­kat, lányaikat. A sok ked­vezmény (mérsékelt tandíj, olcsó tankönyvek, tanulmá­nyi szabadság stb.) csak ser­kentőleg hathat a felnőttek­re, hogy bekapcsolódjanak a levelező, vagy esti tagozatok munkájába. Ezen a területen rendkívül szép eredményeket értünk már el, de különösen a mezőgazdasági lakosságnál még igen sok a lehetőség fel­nőtt iskolázásunk fejleszté­sére. Közismert dolog a környe­zet nevelő hatása. A pedagó­giailag tájékozott és általá­nosan művelt szülők kultú­rált környezetet teremthet­nek a felnövekvő új nemze­dék számára, A kultúrált környezetben különösebb megterhelés nélkül szinte a levegővel együtt szívnak ma­gukba a gyermekek sok olyan tudnivalót, amit ilyen kör­nyezet híján ma még fáract- ságosan, , tankönyvekből ta­nulnak meg. Mi, pedagógu­sok, világosan látjuk ezt napról napra a különféle műveltségi fokon álló csalá­di környezetben éló tanu­lóink munkájának és ered­ményeinek elemzésekor. Nagy felelősséggel és sok feltételek között élő tanulók­nak hátrányuk behozásában. Igazán eredményes a peda­gógusok fáradozásai azonban csak akkor lesznek ha a szülők egyesítik velünk erő­feszítéseiket. önképzésükkel, a felnőtt oktatásban való si­keres rés zvét el ükkel teremt­hetik meg a fent jelzett, kul­túrált családi környezetet. Legyen a tanulás a család­ban közügy, beszélgessenek a felmerült problémákról, s ebbe a beszélgetésbe vonják be a fiatalokat is. Ez nem rombolja, csak erősíti tekin­télyüket, s a gyermekek szü­lő iránt való szeretetét. Ezzel kapcsolatban azonban valamit le kell szö­gezni. Bármennyire is hang­súlyozzuk a felnőtt társada­lom tanulásának fontosságát, a szülő és a gyermek közötti kapcsolatban nem a szülő ta- nultsága a tekintély elsődle­ges alapja, hanem a felnőtt élettapasztalata és bölcses­sége. Igen fontos, hogy a szü­lők tájékozódjanak életük­ben és munkásságukkal, be­csületességükkel jó példát állítsanak gyermekük elé, így élhetik és taníthatják a kongresszus által leszögezett nagy feladatot: szocialista módon élni, dolgozni és.gon­dolkodni. Száz Ház mer pedagógus Törökszentmiklós Felvétel ápolónői és gyermekápolónői szakra az alábbi iratokat küldjék be: Iskolai bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat, szülő vágj. eltartó kereseti kimutatása, önéletrajz, kérvény, melyben megjelölik a választott szakot. Jelentkezési batáridő: általá­nos ápolónői szakra 1963. már­cius 1. gyermekápolónői szakra 1963. május 1. Iskolánk vidékiek számára bentlakást biztosít. Munkaruhát, tankönyvet, ellá­tást valamennyi hallgató részére térítésmentesen ad. Szolnok. Egészségügyi szak­iskola* Vöröshadsereg út 2i, A Szolnok Megyei Tanács Egészségügyi Szakiskolája fel­vételt hirdet kétéves általános ápolónői, kétéves gyermekápoló­női szakra. Felvételi feltételek? a) VITT. általános iskolai vég­zettség vagy érettségi bizonyít­vány b) 17—82 életév. c) Testi és szellemi alkalma­tosság. A felvételt felvételi vizsga előzi meg. A tanfolyamok indulási ideje: általános ápolónői szakon 1963. április 1. Gyermekápolónői sza­kon 19W. timi us 1 A Jelentkezők iskolánk címére mecserét a felnőtt oktatás­ról. Csanád Vilmos szakfel­ügyelő ismertette a munka- csoport felmérésének ered­ményeit. Az 1962/63-as tan­évre 2534 en iratkoztak be be a dolgozók általános is­kolájába a megye termelő­szövetkezeti parasztjai kö­zül. Ha azonban nem az elmúlt évekkel, hanem a termelőszövetkezeti tagok hatvanhétezres számával hasonlítjuk össze a beirat­kozottak arányát, az ered­mény nem kielégítő. Ennek oka részben az, hogy a művelődési igény még nem ébredt fel eléggé a paraszt­ságban, másrészt anyagi­lag nem érdekeltek a me­zőgazdaságban dolgozók a tanulásban. Ezért a széle- j sebb körű társadalmi ösz- szefogás emelheti a tovább­tanuló parasztok számát. Az ankét foglalkozott az analfabétizmussal is. A megyében még mindig 2284 a húsz harminc év között j írni, olvasni nem tudók : száma. Csanád Vilmos a j legfontosabb feladatként a ! lemorzsolódások megaka­dályozását * jelölte ki az analfabéták tanfolyamain. A beszámolót követő vi­tában többen foglalkoztak azzal, hogy a nevelőknek I a világnézetet is formálni kell. Láttassák meg a ne­velők a hallgatókkal azt is. hogy a tanulásból hasznuk lesz. hiszen az ismeretek birtokában munkájukat könnyebben végzik majd. A felszólalásokból az is ki­derült, hogy a tanulmányi eredmény ott a legjobb, ahol ió az együttműködés' az iskola, a munkahely és a társadalmi szervek kö­zött. Az ankét Bárdi Tmre. a művelődésügyi osztály ve­zetőiének zárszavával ért véget. Rárd! elvtárs felhív­ta a figyelmet arra. hogy most a leefentnsabb tenni­való a kulturális igénvek Helőoítése mellett az ér- Spirtvés felkeltése a mű­velődés iránt. fpZrpfet tett arra, hogy az ehhez szük­séges feltételeket a műve- lődécügvi osz+álv megte­remti. Nem lehet magára hagyni a parasztság mű­velődési folyamatát.' mert ez a szövetkezeti demok­SZPTT1­pont iából is lényeges té­nyező. pet. Egy pillanat kartársak — ugrottam a falhoz, le­akasztottam a képet és a nadrágomhoz töröltem az üvegét. Na lett is ebből J óriási kellemetlenségem. Azt mondták, nagy bűnt követ­tem eä, mert a fe... Szóval letartóztattak, internáló tá­borba kerültem, mindenün­ket elárvereztek. Mikor haza kerültem, hónapok múlva, ’ még rendes munkát sem kaptam. Egy szezont a cu- i korgyárban dolgoztam vé~ j gig, mint segédmunkás, így volt. Ez Sohn János, a Sütőipari Vállalat dagasztó csoport- vezetője, aki harnrnc éve pékmester. Hallatlan szorgal- | mával és hozzáértésével 60— 100 métermázsa kenyértésztát dagaszt naponta. Kiváló dol­gozó. akire mindig számí­tani lehet. Ez az a Sohn János, aki­nek a feleségét a közel­múlt napokban jelölték ta­nácstagnak, akit a Kapás utcában és ennek környékén mindenki szeret és megbe­csül. Mikor megkérdeztem, mi­kor megy nyugdíjba, harsá­nyan felnevetett és megtisz­tította arcát, haját a liszttől. — Nem vagyok öreg, csak a lisztpor miatt úgy látszik. Látja? Negyvenhat éves va­gyok — és tegyük hozzá — fiatalember. Bognár János mámmal fogtuk magunkat és elhúzódtunk egy teljesen üres nagy terembe. Nagyon fáradtak voltunk, leterítet­tük a pokrócokat és elalud­tunk. Másnap reggel tudtuk meg, hogy az egyik gázkam­rába^ aludtunk. De élve kerültünk ki... A beteg és gyenge tábor- lakókT akik még ott voltai? és akik részére mi sütöt­tünk, borzalmas dolgokat meséltek. Sohasem hittem volna, hogy olyan barbár, szad’sta viselkedésre ember képes legyen. Mi már a bor­zalmak után érkeztünk oda, de még túl frissek és még felfedezhetőek voltak a ke­gyetlenség nyomai. — Eh. beszéljünk másról, rágondolni sem szeretek. A tésztát nézte hosszasan és nem szólt. Tudom, ott járt gondolatban. — Aztán, mikor hazajött, hogy volt, mint volt — fag­gattam. — Kaptam egy sütödét, ahol egyedül voltam. Sütöt­tem és árultam a kenyeret. Megint jól ment. mit tagad­jam. Aztán egy szép napon... — Na. mi történt'! — Nem szeretek róla be­szélni. Tudja akkor már a sütőiparnál dolgoztam és va­lamilyen ünnepre készültünk, dekoráltuk a helyiségeket. Nagyon jó kedvem volt. Va­laki odaszólt: — Te János, porold le azt a Sztálin ké­A városokban és falvakban a magyar békmozgalom leg­népszerűbb eseményei közé tartozik a barátsági estek, találkozók sorozata. Tízezrek smerkednek a szomszédos és távolabbi népek életével művészetével. Az összejöve­teleken sokszor résztveszneV az illető ország hazánkban tartózkodó fiai, köztük ióné i'ánvszor Budapesten akredi- *ált diplomaták is. A szocialista országok bé­kemozgalmai hazánkról is -endeznek szép számmal ha sonló jellegű összejövetele két. Az Országos Békptapén V»zdeménvpzósóre pedig a vövetkező hőpapokban to­vább bővül 3 Magvarorsrá" ?al foglalkozó barátsági es töknek és találkozóknak a köre- Békemozgalmunk vezr I tőinek javaslatára a szomszé dós országokban a* eddiginél lényegesen több olyan ren­dezvényt tartanak, amelyek hazánk életét, történetét, tár­sadalmi és művészeti hagyo­mányainkat ismertetik (MTI) Februárban három magyar övidfilmet láthatnak a né­zők. Színes ismeretterjesztő film a Barangolás a kék úton második része, melv elviszi a nézőt Cserehátra, végig az ->rsrágr>s kék jelzésen- Az or­szágút a felhők között című iportfilm, a Budapest— London magyar repülőjárat­ról, az. utasok kényelmét elő­segítő személyzet munkájáról szol. A front Detores című rövidfilm az időjárási válto­zásokkal összefüggő rosszul- létek. ideges panaszok okaira ad választ. Két színes csehszlovák filmet is láthatunk: így raj­zolnak a gyerekek és A gyor­saság szenvedélye. Az utóbb' a száguldás örömeit., vészé 'veit. mutatja be érdekes for mában. — 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom