Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-29 / 23. szám
i960. január 20. HBQl'fi 3 Az anyagi ösztönzés hatása Tiszaszentimrén az aszály ellenére bővebben jutott Az állam sok segítséget adott a gazdáknak. Az már rajtuk múlott, hogyan élnek vele. A vezetőség szerény tervet készített, kevesebb fajta növény termesztését javasolta. Természetesen, ehhez mérte a tagok közötti jövedelem elosztást is. De hogyan, amikor alig akartak dolgozni. Szinte önként kínálkozott: érdekeltté kell tenni az embereket. Könnyű ezt monda • ni, a gazdák bizalmatlanok voltak, Ígéretekből már sokat kaptak. A múlt év elején gyakran beszélgettek a tagokkal. Sikerült vdük szót érteni; ha nem dolgoznak, még kevesebbet várhatnak, fia összefognak, közös erővel úrrá lehetnek a nehézségeken. A növénytermesztésben be, vezették a részes művelés*' m állattenyésztésben pedig premizáltak. Szerződést kiütöttek a gondozókkal és rögzítették a feltételeket. Ezek B szerények voltak, nem volt nehéz teljesíteni. Varga Lukács a sertéshizlaldában például 140—150 hízót vállalt 17 százalékos daraértékesítés után 10 fillér, 16 százalék után 15, húsznál, vagy a felett 20 fillér prémium illeti meg. A vezetőség a prémium kifizetésére és havi 60 munkaegység jóváírására, a gondozó lelkiismeretes ápolásra, az ólak tisztántartására tett ígéretek. Kikötötték, hogy az igazolatlan hiányzásoknál csökken, illetve stvész m prémium. Varga Lukács, Sarai Imiével egész éven át szorgalmasan dolgozott, Így a tsz a tervezettnél 300 mázsával több hízót adott el az állam nak, a ezért 530.000 forint többlet bevételhez jutott. Hizlalást eredményük kiválónak számit A daraértékesítés tavaly m utolsó negyedévben 26 százalékos volt A munkaegységet nem számítva 12 forintba került egy feOó sertéshús. tej után 7 forintot és egy liter tejet, a terven felüli mennyiség után 100 literenként 13 forint készpénzt és két liter tejet kaptak. A borjú szaporulatot és a súly- gyarapodásokat külön jutalmazták a tsz-ben. Évek óta külső segítséggel arattak Tiszaszentimrén. Tavaly első Ízben, célprémiumot tűztek ki e munkákra, s egyedül is meggyőzték. A természetbeni részesedés a jobb munkára ösztökélte a a közösnek és a tagoknak is. A szociális és kulturális alap szintén ismeretlen volt az Ezüstkalászban. A jelenlegi zárszámadáson a vezetőség arról számolhat be, hogy 42.000 forintot tartalékoltak erre. Csaknem 200.000 forint föld járadékot fizethetnék. A tiszta vagyonuk pedig 800 ezer forinttal gyarapodott. A gazdák rendszeresen kaptak előleget. A jövedelem elosztásakor a vezetőség kellemes meglepetést tartogat a tagok számára: a munkaegységenként tervezett 18,82 forintot 3 forinttal meghaladják. — m. 1. — „Ki minek a mestere A KISZ megyei bizottsága a népművészettel foglalkozó datálok, továbbá fiatal szakmunkások, technikusok, mérnökök, feltalálók, újítók számára pályázó- tot hirdet: a) A népművészettel foglalkozó fiatalok számara, akik saját alkotásaikkal vehetnek részt a pályázaton. b) Fiatal szakmunkások, technikusok, mérnökök, akik a „Szakma Ifjú Mestere”, „Kiváló Ifjú Mérnök" —, illetve technikus mozgalom keretében, vagy azon kívül készített mestermunkáikkal, illetve azok modemjeivel, tervekkel. stb pályázhatnak. c» Fiatal feltalálók és újítók számára, akik kizárólag népgazdaságilag hasznosítható találmányaikkal, Illetve újításaikkal, azok műszaki leírásával, modelljeik bemutatásával pályázhatnak. Jelentkezési korhatár: M év. A pályázatokat 1963. február 15-ig kell beküldeni a KISZ megyei bizottságára (Szolnok, Kossuth tér 1 ta-..). Zsűrizés után a pályaműveket visszaküldjük. A legjobbakat a zsűri a televízió előtti bemutatásra javasolja. L beérkezett pályamunkákért, modellekért, stb. anyagi felelősséget nem vállalunk, a be- és elszállítás költségei a pályázókat terhelik. Megérte a gondozóknak is mert egyenként 6000 forint prémiumot és plusz jutalomként 2—2 malacot kaptak. Varga Lukács évi jövedelme eléri a 20 ezer forintot A fiazta tóban korábban nagy volt az elhullás. Tavalyelőtt 100 kocától kevesebb malacot választottak le, mint tavaly az 57-től. 1961- ben a fiaztató óriási veszteséggel dolgozott. Csakhogy akkor nem premizáltak, tavaly igen. A tervben kocánként hat malac leválasztását írták elő. Megállapodtak, hogy minden 100 felnevelt állatból három a gondozóké lesz. A főkönyvelő adatai szerint K. Vígh Gyula és Göcző Simon 23—23, Lápták Sándor pedig 30 malacot vihetett haza prémiumként. A tehenészek 100 Besenysaögöm > felszaba- du lás előtti tanya világ eltűnőben van. A falu képe teljesen megváltozott, ma már alig akad olyan ház, ahol ne villannyal világítanának. Modem üzleteket, szép vendéglőt találhatunk a főútvonalon, a falu közepén művelődési otthon emelkedik, ahol az idősek, fiatalok szórakoznak, művelődnek, tanulnak; Ugyancsak a főútvonalon látható a nemrég épült orvosi rendelő és lakás is. A községnek szép cukrászdája van, melynek falait nemrégiben újra festették. Én is ebben a cukrászdában dolgozom. Hogy községünknek modern cukrászdája lett, az fmsz igazgatóságnak, és a községi tanácsnak köszönhető. S az is, hogy a művelődési otthonnak is van már igazgatója. Azóta megkezdődtek a színjátszócsoport próbái. A csoport nemrég Bródy Sándor Tanítónő”-jét játszotta nagy művelődési otthonba idősek, fiatalok jár- inak. Az idősebbek az áltaiáSZOT gyermeküdülők Az ország különböző tájain a diákok részére a SZOT gyermeküdülőket tar« fenn. Ide — a parádfürdöi, parádsasvári, kőszegi, txr- má -rtai, röjtökmuzsajá, tóalmás! és újabban a vajtni üdülőbe — általában a gyengébb fizi! ú. vérszegény, beteg- után levegőváltozásra ajánlott gyerekeket viszik. A beutalásnál figyelembe veszik az iskolaigazgató véleményét, a tanuló csaladjának szociális Helyzetét tSástéléves tanulás után 6 hónapos gyakorlati munkára indulnak a Szolnoki Szülésznőképzó Intézet növendékei. Az utolsó elméleti érák egyikén vidám a hara- - gúlát. Látogatás a jászapáti cigánytelepen Alkonyothfc A jászapáti Dankó utca szétszórt házai lassan eltűnnek a hó szürke derengésében. Dankó utca — csak kevesen ismerik így a cigánytelepet Rendezetlen összevisszaságban követik egymást az apró vályogházak. Az alkony valószínűtlen fényében mesés hangú iáit fogja kOrül a látogatót Élénk színek friss festése a bíró házán. Kis előtér és apró szoba — ennyi a lakás. Két ágyból és egy szekrényből áll a bútorzat. Burai Dezső hatodmagával él akkora helyen. Régebben ő volt a bíró — és egyúttal a telep tanácstagja is —, de most Farkas Andrást — aki már bent lakik a faluban — jelölték. Egyébként jóformán Farkas András az egyetlen, aki kitört ebből az ősi és kétségbeejtő életformából: á kultúrházban dolgozik. Nem messze lakik ide Kállai Ágostomé. Mind a huszonhat gyereke meghalt Buraiék „háza”. A bejárat mellett magatehetetlen öregasszony fekszik. A földön. Az asszony édesanyja, hetvennyolc éves, már csak ar- ákulátlan hangok törnek ki jel öle, nem beszél Bútordarab ő mór, amit azonban ajánlatos módon táplálni cell. Régi dalok, táncok, mesék jtán kérdezősködtem. Egy- izerre ellenséges bizalmatlanság támadt körülöttem. — Nem vagyunk mink oiáhagá nyak! — Hamarosan csopor tosan jönnék utánam é nem lehet szabadulni, mit valamennyi siránkozó* me« nem látogatom. Igen, siránkozó*. Mert nagy itt a nyomor ugyan, de nerc elemi kérlelhetetieneégű Lenne munka számukra elég, ha egyáltalán akarnák. Burai Dezső a múlt évben Ili munkaegységet szerzett magának az Alkotmány Termelőszövetkezetben. Rudolf fia tez- közi vállalkozásnál segédmunkás. 1200—1500 forintot keres havonta. Persze néha nehéz elhelyezkedni még azoknak is, akik dolgozni akarnak. Például a Zöldmező Tsz közgyűlése leszavazta a cigányok felvételét. Miért?! Járok tovább a kunyhók közt. A sötétben nem is nagyon látom az arcokat, de egyre többen fognak körül. Aztán elterjed a hír, hogy a rendőrség jár erre. A legfiatalabbak Kállai Antal lányai mór be se akarnak engedni: éles hangon kiáltoznak, hogy hozzájuk senki nem tön be. Végre mégis bejutok. A lázat a tanácsülés a legszebb cigánylakások között emlegette. Az apró tornác slőtt még kert is rejlik a hóakaró alatt. A szoba válóján a legnagyobb az eddig átottak közül, de lakják is ragy kilencen. Csak az asszonyt és a gyerekeket taiá- mb otthon. Látnivalói*« fél a szomszédok irigység „ro ha mától”. Nem alaptalanul hiszen férje a Kossuth Tsz ben 200 körül szerzett ; majd 30 forintot érő munka egységből. Az ablak mellet egy polcon telepes rádió, é óra, a gyerekek közül négyei is járnak iskolába: Jászapátira hétszázhúsa cigányéi, vagyis az országos átlagnál jóval több: a lakosság hét százaléka. Legtöbbjét még nem érintette a civilizáció hatása. Persze okai ennek ők is. Ahogyan élnek —minden romantikus egyszerűsége mellett — ma már elfogadhatatlanul túlhaladott. A legfontosabb a szellemi felemelés, az, hogy legalább a mai nemzedék elvégezze az általános iskolát. A munkahelyek türelme és megértése is sokat segíthet, hogy megszűnjön a cigányok társadalmon kívüli, gyermekdeden kalandor szemlélete. Nevelésük érdekében megfontolást érdemelne, hogy azok a helységek, ahol sok a cigány, ta- nácsapparátusukban külön előadót foglalkoztatnának az ügyeikkel. Szóval tenni kell valamit. Határozottabb intézkedések is szükségesek a szavak mellé ahhoz, hogy ne érezze az ember a jászapáti főút fényeit egy másik földrészen víllodzóaknak, ha a Dankó utcából tér meg. , Tompa íjászló nos iskola esti tagozatára, mezőgazdasági technikumba, ismeretterjesztő előadásra: Népszerűek a gyakori táncmulatságok is. A besenyszögiek tehát joggal remélik, a község eddigi eredményei és képié után. hogy 1963-ban még kultúráű- tabbá válik itt is az élet. Tarjányi i 'ebei Boscnyozőg Besenyszög—ma mondtam leendő választóimnak a Tejüzem kultúrtermében, meg a körzethez tartozó iskolákban lezajlott körzeti jelölőgyűléseken. S olyan jó érzés a bizalom, meg felfedezni a tömegben egy-egy ide járó kislány mosolygás mamáját, édesapját« 5 zóval elfogadtak, jelöltek. Kértek, jól képviseljem ügyüket. Cserébe én is kértem valamit. Tudja nem baj, ha bírálnak. Jól esik, ha elismerő szavakat hallok. Az előbbi segít a hibák rendbehozásában, az utóbbi az eredmények összegezésében. Csak egyet neon bírok, a légüres teret. Azt, hogy az emberek közömbösek legyenek. Ha a közt nem érdekli, ami a kőéért történik, A munka is akkor lesz eredményes, ha visszhangja van. S a tekintetekből azt olvastam ki: lesz visszhang! Arra kérem, beszéljünk még egy kicsit a bizalom kérdéséről. És ezzel kapcsolatban, hadd mondjak el eev epizódot Néhány napja történt. Fegyelmi ügyet tárgyaltunk, egy tizenötéves tanuló alkoholt fogyasztott nyilvános helyen és a rendőrség figyelmeztette. Véletlenül tudtuk meg, behívattuk. Egész testében remegve jött be és az első kérdése volt: — Most már bukott ember vagyok, nem tanulhatok tovább? Beszélgetni kezdtünk, meg nyugtattam, hogy senki se tekinti őt bűnösnek. És a fiú megnyugodott, nagyon őszintén elmondott mindent és a mi segítségünket kérte, hogy máskor ilyen ne fordulhasson elő nála. A bizalom újjávarázsolta« Hát ilyen melengető érzés a bizalom. Ezt érzem én *s, mint ember és pedagógus, hogy most megyei tanácstag- nak jelöltek.,. Í7S Cseh Andrásaié. a th szaparti gimnázium igazgatónője, a 32-es megyei választási körzet tanácstagjelöltje szeretettel simogatja meg nyolcéves kisfia, Oézu-= ka fejét. Aztán az íróasztal mellé ül. Mert munka a kényszerű szénszünet idején is bőven akad. A harminckettes körzet irálasztópolgárai jelölésével Helyesen döntöttek. — bt — _TT udja milyen izgalmas ■ érzés egy iskolaigazgatónak, ha megkérik, fáradjon be a megyei tanácshoz, ott is az elnökhöz? Sok minden végigfut ilyenkor az ember agyán, mit is kívánhatnak tőlem, talán az iskolaépítkezés körül van probléma. Talán..., és az ember csak találgat. Aztán leül a kényelmes fotelbe... és a következő pillanatban úgy érzi, forogni kezd vele a szoba. Mintha fátyolon keresztül hallaná a hangot: Megkérdeztünk embereket, figyelemmel kísértük a munkáját, vállalja e... A hazafias népront javasolja... Még sohasem voltam tanácstag. Ne is csodálkozzék, hogy az volt az első kérdésem: és tulajdonképpen mit is kell majd csinálnom? Aztán megértettem. És egyúttal megértettem azt is, milyen felelősség az enyém, hogy a saját iskolám ezer gondja, baja mellett egy egész megye gondjainak egy részét viselem majd a vállamon, bogy emberek, intézmények sorsának eldöntésében lesz szavam. J?s .ahogyan mindezt vé- giggondoltam, megnyugodtam. Éreztem, hogy tu- iom és akarom vállalni a felelősséget, ami a tanácstagsággal jár ha megválasztanak. Azért, mert nagyon szeretem a pályámat és nagyon szeretem az embereket. Ez nem frázis, hiszen az smberek ismerete, tisztelete is szeretete velejár a pályámmal. Maga írta a mult- cor azt a cikket, amelyik a iszaparti gimnázium avatásról szólott. Jól ismeri az ipületet, a napfényt és a lerűt, amit áraszt és azt a lágy szerű érzést, amit ennek íz új iskolának az igazga- ása jelent. Valahogy ilyen lapfényesnek, derűsnek képjelem el a megye jövőjét is. >ok ilyen épületet emelünk najd, nemcsak iskolákat, — akóházakat, gyárakat, köz- pületeket is. S az életet is ilyanná kell tenni, mint ez z iskola. Magamról beszéljek? Nem peretek önéletrajzot mon- ani. Elég annyi, hogy mór islánykoromban pedagógus i kartam lenni, mert szere- ] am a gyerekeket és szeretek i mi tani, hogy amit tudok, zt át is adjam, lehetőség ' ■érint minél több ember- 1 ek. Néhány részletet el...mert szeretem az embereket megyei tanács tagjelölt vallomása Csaknem kétmillió forint mérleghiánnyal zártak 1961- ben a tiszaszentimrei Ezüst- kalás Tsz-ben. Nem először, mert a tsz megalakulása óta mindig így volt ez. A fiatalok igyekeztek máshol munkába állni, s nem csoda, ha az otthon maradottak is csak ímmel—ámmal dolgoztak, hisz 12.66 forintot kaptak munkaegységenként. Sok föld és kevés munkaerő maradt az Ezüstkalászban. Ugyanakkor az átlagos életkor eléri az 55 évet Az új év kezdetekor szinte teljes őrségváltás volt a vezetőségben. Űj elnök, főagro- nómus és főkönyvelő került a tsz-be. A régieknek se szakmai ismerete, se tekintélye nem volt. Annál nagyobb volt a fegyelmezetlenség. Az újak nehéz feladatot vállaltak magukra. Kezdetben az állatokat is ők etették, mert nem akadt gondozó. ■ növénytermelőket Azelőtt gazosak voltak a kapásaik és ali*: termettek valamit. Most
