Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-05 / 3. szám

HETI RÁDIÓMŰSOR Színjátszók Mezőtúron CSALÁDI KÖRBEN Lottó nyerőszámok és tárgynyeremény- jegyzék EVEK, MILLIÓK KÖZSÉGEK TÜKRE JASZJAKOHALMA nagyon elhanyagolt kis köz­ség volt a felszabadulás előtt. Vizet három kútról hordott a lakosság. — Jellemző, hogy egyetlen útszakaszt bur­koltak be: ez a községházától a jegyző lakásáig vezetett. Villanyhálózatuk mindössze három-négy kilométer volt. Kultúrház, bölcsőde, park? Erre senki sem gondolt; mi­nek arra pénzt költeni? Ma már más a helyzet Az első jelentős beruházás a községi tanács által épített új híd volt Az utakat porta- lanították, valamennyi utca egyik oldalát betonfelülettel vonták be, új óvodát kaptak a gyerekek. A bölcsődében gondosan vigyáznak a kicsi­nyekre A nagyobbak számá­ra hárommilliós költséggel iskola épült. Az új kulturális intézmények is bizonyítják, mennyit változott a világ. A hajdani hetven nézőt befoga­dó mozira a mai fiatalok nem is emlékeznek. Ott az új. — Erre a létesítményre 70 000 forintot költöttek. A villanyhálózat 1961—62-ben hét kilométerrel bővült. A vízellátásban fennálló nehéz­ségek is megszűntek. A köz­ségben ma negyven közkifo­lyó van. A lakosságnak alig 3—400 métert kell csak meg­tennie, ha vízért indul. Ré­gen kilométereket is. Az asz- szonyok nem kis örömére a piac területét kibetonoztatta a tanács. Azelőtt sártenger, vagy porfelhő fogadta az ér­kezőt A községi malmot korsze­rűsítették. Ha az előtte levő terület parkírozását befeje­zik, akkor ezzel három hold­ra növekszik a gondozott vi­rágos pihenő és séta hely te­rülete. A társadalmi munka hozzájárulásával nem ma­radtak adósok a község pol­gárai. Belterületen 25 000 fát ültettek el. A parkok virág- igényének biztosítására 2000 forintos költséggel kertésze­tet hoztak létre, A községi tanács Igen sokat áldoz köz­ségfejlesztésre. Ennek meg Is van az eredménye: a megyei versenyben 1960-ban másodi- kofc, 1961-ben elsők lettek. jászapáti Gazdasági és társadalmi életének szerkezetében nagy változások történtek tizen­nyolc év alatt. A lakosságot 1945 előtt 157 kisiparos látta el. Ehhez viszonyítva most kifejezett iparosodás! folya­4 Hold éa a Pentagon „Az űr hadicélokra való felhasználásának részletes amerikai programjában mind nagyobb jelentőséget kap a Hold” — írja Zseltikov ez­redes a Krasznaja Zvezda pénteki számában. Az Egyesült Államok po­litikai és katonai személyisé­gei — írja — különösen a Pentagon szakemberei rend­kívül szeretnék globális hír­közlésre. felderítésre felhasz­nálni a holdat, valamiféle koz­mikus támaszponttá tenni azt. Lemnitzer tábornok beje­lentette, hogy az amerikai hadsereg térképészeti szolgá­lata a közeljövőben kiadja a Hold részletes térképét. A cikk szerzője, ismerteti a konkrét amerikai terveket, többek között azt, hogy nyolc—tíz éven belül hadi- támaszpontot építsenek a Hold túlsó oldalán, s rámu­tat, hogy ez kozmikus atom és rakéta háború előkészítését irtutt arm Kidolg a szocialista b alapt Kalmár Frigyesnek, a Va­sas szakszervezet megyei tit- kárhelyettesénefc tájékozta­tása szerint január hónapban tartja a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége és a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium közős ülését, amelyen a vasi párrá vonatkozó 1963- as évi szocialista brigádver­senyek irányelveit dolgozzák kt A közös értekezlet ered­ményéként elkészülő kiad­vány a tavalyihoz hasonlóan meghatározza a vasipari Egy év gazdálkodásáról Változások, eredmények Rákóczifalván A mezőgazdaságban dolgozók az 1962-es évet úgy rak­tározzák el emlékezetükben, mint olyan esztendőt, ami­kor minden előfordult, ami megnehezítette a munkát, a termelést. Árvíz, aszály veszélyeztette, csökkentette a ter­mést. Nem volt ez másként a rákóczifalvi Rákóczi Tsz- ben sem. Amikor a hónapokig tartó szárazság sanyar­gatta s növényeket, csüggedve mondogatták az emberek: nem lesz még kenyerünk sem. — Szerencsére nem így tör­tént. Mindenkinek van ke­nyere. A rossz időjárás elle­nére is búzából 10 mázsa lett az átlagtermésünk, ősei ár­pából 14,5, tavasziból 12,70, cukorrépából pedig 138 má- zsát termeltünk holdanként — sorolja Hajdú Ferenc fó- agronómus. — Áruértékesí­tési tervünket 119 százalékra teljesítettük. Az állattenyész­tés négymillió forintot ho­zott, a gyümölcsfacsemeté­kért csaknem félmillió forin­tot kaptunk. S a lennel is jól jártunk, nagyrészét fém­zárolva, vetőmagnak adtuk ét, s így nem 480, hanem 738 forintot kaptunk mázsájáért. Milyen lesz a zárszámadás? — Nem panaszkodhatunk. Az egy munkaegységre ter­vezett 27,94 forintnál többet1 osztunk. S ami ugyanilyen fontos: megvetettük az alap­ját annak, hogy az idén s a következő években is növel­hessük eredményeinket. Sok gondot akozott az állati férő­helyek hiánya. Ezek építésére saját erőből is jóval többet fordítottunk a tervezett ösz- szegnéi. Felépült a háromez­res tojóház; a mintegy ötezer csibét befogadó utónevelő, a hatszáz férőhelyes sertéshiz­lalda, a harminckét vagont® magtár, s a II-es üzemegység vízellátását biztosító fúróit kút. Megkezdtük, s ebben az évben fejezzük be a százhat férőhelyes hízómarha-istál- lót. a mesterséges borjú neve­lő, a sertésfiaztató, s még egy hatszázas sertéshizlalda építését. — Az 1962, évi beruházá­sainkban jelentős volt a li­es üzemegységbe vezető, 1100 méteres, portalanított bekötő­út, a 150 hold talajjavítás (meszezéssel), valamint az újabb gépek vásárlása. Egy szuperzetorral, egy DT-vel, három Zetorrai. egy Belo­russzal és egy RS—09-es traktorral gyarapodott a gép­állományunk. — Ki mennyi egységre ré­szel? — A növénytermesztésben rendszeresen dolgozó gazdák i—500 munkaegységgel zár­ják az évet. Ilyenek: Dénes István, Marton László Sz. Szabó József és sokan má­sok. Bartos László a fiával és lányával dolgozott, hár­mójuknak mintegy 1200 mun­kaegység gyűlt össze. Nagy tstvánné már idős asszony, de egyike a legszorgalmasab­baknak. Ezt mutatja a de­cember 1-ig jóváírt 324 mun­kaegység is. Cseh Jánosné, Adorján Ferenené is megha­ladta a 250, illetve 200 egy­séget A főgatceok — töb­bek között Banka Mihály és Barna András — 500—600 egységgel zárják az évet. Az állattenyésztők, például Mar­kóth Pál, Mari László, Ador­ján József, ifj. Berényi Jó- zsefné 700-nál is több egysé­get teljesített. A közös erősödése, a gaz­dák jövedelme is bizonyítja, hogy egy—két év alatt nagy változások történtek a rákó- czifalvai tsz-ben. 1961. tava­szán még nem volt becsülete a munkaegységnek — úgyse gokat adnak arra, mondogat­ták —, s a közös munkában sokan csak immel-ámmal vettek részt. Idegen munka­erő bevonásával tudták csak elvégezni ebben az esztendő­ben a munkát. Mégis ren­dezték az akkor esedékes tartozásokat, s a munkaegy­ség 30,21 forintot ért. Ekkor kezdett oszladozni a kétke­dés, s nőtt a bizalom a veze­tők és a közös iránt. Tavaly már azt mondták a gazdák a főagronómusnak: Elvég- eünk mi minden munkát S el is végezték. Szorgal­muk és a jó vezetés eredmé. nye, hogy a kedvezőtlen idő- járás ellenére is jól zárják az esztendőt. A vezetők — el­sősorban Bereczki László el­nök és Hajdú Ferenc főagro- nómus, de a többiek is —, valamint a szövetkezeti gaz­dák nagy többsége sokat fá­radozott, becsület tei dóig», zott egész évben. Most meg­elégedéssel mondhatják: Nem volt hiábavaló fáradozás, megvan az eredménye. Január Bt kezdődik a tanítás Végéhez közeledik a téli szünet. Még néhány nap és január 8-án reggel 8 órakor ismét megszólal a tanítást jelző csengő. A diákok éppen ezért egy „szünidei haj­rával” igyekeznek minél jobban kihasználni a szabadság hátralévő napjait, ______ Ha lló itt imp... — Vitéz Ferenené beszél. — Hol dolgozik? — A szolnoki Ruházati Vállalat Du dog utcai részle­génél vagyok gomblyukkötő. — Mi újság a munkahe­lyén? — Végre van munkánk. A A törökszentmiklósi gyermekkönyvtárban minden nap sok Vájná Judit másodikos gimnazista, kitűnő tanuló. Nevét a vendég. Kormány Barnáné könyvtárvezető azonban jól ismerik, több tőrvívó bajnokságon nyert már első he- »I»*,, bi­nálja ifjú látogatóinak radni múlt év vége felé eléggé szervezetlen volt az anyag­ellátás, sokat álltunk. Most jobb a hangulat, ki tudja, meddig. Gyakorlatilag csak pár hétre biztosítják előre az anyagot, utána néha na­pokig pangás van. — Mit gyártanak? ■ — Ingeket. Néha mást is« általában akkor, ha nincs inganyag. Ilyenkor persze gyengébben keresünk. Ahogy mi mondjuk, ingkészítésre vagyunk „beállva*. — Azt mondta, hogy jobb a hangulatuk, t magának személyes öröm jutott-e? — Igen, de erről nem szokás beszélni... — Értem, Gratulálunk, Boldog? — Nagyon. Csütörtök óta. Remélem, kislány lesz. Két fiam már van. — Bosszúság nem érte? — Személyes nem, közös igen. Az viszont nagyon bosszantó. — Mi, miért? — A múlt hónapban szok­nyákat is gyártottunk. A normabért előre nem közöl­ték. Mikor aztán a munka­lapokat leadtuk, s kiszámí­tották a bérünket, akkor jöttünk rá, hogy ezzel a munkával alig kerestünk napi 15—18 forintot. Sze­rintem ezt nem szabadna meg­tenni velünk. Jogunk van előre tudni a normát. Hát ez az, amit kellemetlen volt, — Kit okol mindezért? — Gondolom, az illetékei majd válaszol. A TÖRVÉNY SZOLNOK J ^ m _ «"egye! M&G védelmében PERTUPUSZ1 XTV. évfolyam, 3. szám. Ara SO fillér 1963. Január 5-, szombat Legyőzzük az aszályt! VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! [ózzák rigád versenyek ilveit üzemek alapvető versenyfel­tételeit, emellett elvi alapot nyújtanak a szocialista címért harcoló brigádoknak és mű­helyeknek. a nemrégiben felújított mű­velődési ház. 1961-ben 7200 hallgatónak 87 ismeretter­jesztő előadást tartottak. A művészeti csoportok tagjai­nak száma szák Az olvasási igény kielégítését a könyv­tár 8459 kötetnyi állománya biztosítja. E művelődési in­tézményre évi 98 000 forintot fordít a tanács. A kommu­nális állapotokra a követke­zők voltak jellemzőek. Jár­da, bölcsőde, óvoda, napközi hiánya, rossz villany- és víz­ellátás, az artéziikutalkhoz kilométereket kellett meg­tenni. A tanács a községfejlesz­tési alap felhasználása során 12 millió forintot fordított ezeknek az állapotoknak a megváltoztatására. Járda és útépítésre közel 3 milliót, 20 000 négyzetméter terület parkosítására 200 000, uszoda és kádfürdő létesítésére 2,9 millió forint jutott. A lakos­ság jelentős, 700 000 forint­nak megfelelő, társadalmi munkát végzett Jászapáti egyre inkább városi külsőt ölt. Szép és eredményekben gazdag évek az utóbbiak. Azt bizonyít­ják, hogy a községi tanács jól sáfárkodik a nép vagyo­nával, s azon Igyekszik, hogy választód által rábízott fel­adatát felelősségtudattal tel­jesítse. mattól beszélhetünk. Az öt ktsz-ben huszonkét féle szak­ipari munkát folytatnak. A foglalkoztatott dolgozók szá­ma kétszázhetvennyolc. 1961- ben 15 millió forintnyi mun­kát realizáltak. A helyi fmsz 17 milliós árukészlettel gazdálkodik. — Megalakulása óta 3,5 milliót fordítottak a kereskedelmi egységek területi kialakítá­sára, illetve korszerűsítésére. A felszabadulás előtt csak néhány magánkézben álló vegyesbolt, ma 19 szakosított üzlet várja a vevőket. A me­zőgazdaságban történt válto­zások nyomán a művelésre alkalmas földterület 96.7 szá­zaléka tartozik a szocialista szektorhoz. A tsz-ek tagjai­nak átlagos évi jövedelme meghaladja a 10 000 forintot. A művelődési viszonyok kedvezően alakultak. Az ál­talános iskolákban jelenleg 1542 kisdiák tanul. A dolgo­zók esti iskolájába harminc­ötén iárnak. Az 1962-ben ala­pított gimnáziumban a régi időkben alig járt munkás­vagy paraszt szülők gyereke 1946 előtt nyolc tanterem­ben átlagosan 120 diák ta­nult. A mai számadatok: 18 tanterem, 613 tanuló. Jelen­tősen emelkedett az óvodai férőhelyek száma. Hét cso­portban 173 gyerekről gon­doskodnak. A községi nép­művelési tevékenység bázisa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom