Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

IMS. január 54 «KU.NO& tfCGffCt MÉW.AT 3 Nagyüzem a Tisza menti erdőkben A kemény, csípős januári hideg ellenére teljes erővel dolgoznak a munkások, a f*- szamenti erdőkben. A mun­ka dandárja a tiszafüredi és az abádszalóki erdészet kör­zetében van, ahol több mint háromszáz embernek ad el­foglaltságot a fakitermelés. Különösen sürget most a munka, amikor a nagy hideg következtében tüzelőanyag hiánnyal küzd az ország, Az emberek nehéz fizikai mun­káját gépek gyorsítják és könnyítik. A munka gyorsítására komplex termelési módszert alkalmaznak. A kitermelt tűzifa mozgatására a gazda­ság hat zetort, az autóközle­kedési vállalat számos te­hergépkocsit biztosított, de soéompóba áltak a termelő- szövetkezetek, gépállomások járművei is. A havas tere­pek megközelítése érdekében ugynevezett közelítő kerék­párokat is munkába állítot­tak. A két gumikereken moz­gó járművet ló vontatja. Al­kalmas arra, hogy a kidön- tött fákat, rönköket gyorsan a feldolgozási helyre szállít­sa. Jelenleg három ilyen kö­zelítő kerékpárt állítottak munkába. A gépi eszközökkel és megfelelő téli ruhával, me­leg itallal ellátott erdőmun­kások eredményesen dolgoz­nak. Januárban eddig ■ két­ezer köbméter fát termeltek ki. A következő napokban száz vagon tűzifát adnak a megyének, amelyből hatvan vagont terven felül termel­tek ki. "Hogyan működhetne jobb eredménnyel műhelyem?"- moxgalom Mortfűn A Martfűi Tisza cipőgyárban itönl száz brigád dolgozik, a szocialista" cím, illetve Jelvény elnyeréséért. A környez# falvak­ban lak# munkások az autóbu­szok késése, — a hóakadályok miatt nem tudnak a gyári mű­velődési házba járni munkásaka­démiára és egyéb előadásokra. A mostoha időjárás miatt szüne­telnek a kihelyezett munkásaka­démiák is. A szocialista brigádvezetők Ja­nuárt értekezletén ezért úgy ha­tároztak, hogy csatlakoznak a Dunai vasmű brigádjainak kez­deményezéséhez. A munkásem- herek szabad óráikban megír­ják véleményüket közvetlen munkahelyükről. műhelyükről, origádjnkról. s dolgozatuknak a „Hogyan működhetne jobb ered­ménnyel műhelyem?" rímet ad­ják. így hamarosan közel ezer javaslatot. elképzelést vetnek pa­pírra Martfűn, amelyből nyilván sokat nver majd a műszaki irá­nyítás is. korai a nagymama segítsége mellé. IZy, a szemlélet nyilvánva­lóm összefügg azzal, hogy keveset olvasnak, színházba, moziba egyaránt ritkán, al­kalomszerűen járnak. A kulturális' és politikai rendezvények rendkívül nép­szerűéit. 'Ezt kell tehát az il­letékeseknek kihasználni, hogy a várost immár ne csak a könnyű üzemi munka jelent_ se ezeknek az asszonyoknak. Több szervezés kell ahhoz, hogy a nőket végképp kira­gadjuk az otthon négy fala közül és tág érdeklődésű, va­lóban emberi életformában . dolgozó és gondolkodó em­berekké neveljük őket. így végeredményben nemcsak nekik használunk, de a tár­sadalomnak is. A közéletbe kilépő nö hamarosan megsze­rezheti a ma még gyakorta hiányzó tekintélyt és ezzel alaposan gyarapodna a kö­zösség ügyeiért áldozatokat hozók serege. (T. L.) Asszonyok között a Karcaqi Általános Szerelő és Javító Ktsz-ben M \--V-v , ' ' V'. « í^** * t ; A As ablak előtt a behava­zott park. Kint fúj a szél, itt kellemes az idő. Csak néha csap meg az öreg ablak eresztékein betörő hideg. —* Megszoktuk már ezt — legyint Székely Jánpsné. — Majd az uj épületben minden másképpen lesz. — Csinos, fiatalos asszony. Nem is gon­dolnám, hogy két gyermeket szült már. Előtte villanypáka és az apró bakelitnégyszö- gekre forrasztott sokszínű huzalok. .. .. . — Igen reméljük, hogy ha­marosan elkezdik építeni az új műhelyeket — fejezi be a tekercselést Kelen Jánosáé. A legfontosabb persze, hogy magukénak érák még ezt az ütött-kopott munkahe­lyet is. Szerencsének, tartják, hogy itt dolgozhatnak. Köny- nyű és változatod a szerelő­munka. Jó, dolog ez a szövet­kezét itt, Karcagon. Ha nem is soknak, de egynéhány fiőnejj segít a kenyérkeresetben,, hiszen kívánni sem lehet, al­kalmasabb munkát. A múlt­koriban sokat nézegették egy szovjet hajó fényképét az asszonyok. Sorra ismerték fel a parancsnoki hídon a szövetkezet gyártmányait. Kérdezem tőlük, szeretné­nek-e inkább á földeken dol­gozni? Hiszen gyerekkoru­kat az töltötté ki. — öh, nem kellene nekünk a föld — szabadkozik Nagy István né. — A múltkoriban társadalmi -munkában répát kapáltunk. Utána tudtuk csak becsülni a munkánkat igazán — nevet fel.' — Ép ugyan csalt másfél éve dolgozom itt —szerény­kedik Székelyné —, de meg­szoktam már. Az elején bi­zony sokat is kellett velem bajlódniok a többieknek­Kelenné meg arról, beszél, hogy nemcsak & továbbképzés ad sok új ismeretet, de a kol­lektíva is. több mindenre megtanítja * őket. Szorosabb ez a kapcsolat,.mint a szom­szédokkal. kassán már azt sem tudják, ki lakja a szem­beniével házat. Itt viszont a mindennapos érintkezés m^g a viselkedésükön Is esiszed egyet s mást. A szabadidőben azonban még kevésbé érvé­nyesül az ipari üzem hatása. — Ha itt végzek, ott még a két gyerek és a háztartás — mondja Székelyné. Látszik rajta, hogy ezt még nem te­kinti túlságos tehernek. Csakúgy, mint Nagy István­ná, aki szintén természetes­nek tartja a gyerekkel és a főzéssel eltöltött időt. Iga;rf Nagyéknál . már mosógép is Böjti Lajos főagronőmust járási tanácstagnak jelölték Karcagon a 34-« Vá­lasztókörzetben jól ismerik Böjti Lajost, itt választották meg 1954-ben városi tanács­tagnak, s négy évvel később ismét bizalmat szavaztak ne­ki. Bizonyára most sem lett volna ez másként, ha közben el nem kerül a városból. Ta­valy március óta viszont a kötelesség, a munka Tisza- szentimréhez köti. Az Ezüst­kalász Tsz főagronómusa lett. Azt szokták mondani: a rosszat nehezebb helyrehoz­ni, mint újat kezdeni. Böjti Lajosra és a többi vezetőre is, akik szintén akkoriban kerültek a tsz élére, a nehe­zebb feladat várt Megvolt a közös gazdaság, de sok gond­dal—bajjal küszködtek, rosz- szul gazdálkodtak, a tagok közül sokan nem dolgoztak. Még a háztáji kukorica veté­sénél is a traktoristákat, a segédvezetőket kellett a ve­tőgépre ültetni, mivel a gaz­dák közül nem akadt gépke­zelő. A kedvezőtlen időjárás mellett az is befolyásolta a terméshozamokat, hogy elő­ző évben rosszul elkészített talajba vetették a magot. — Több hízót adnak a háztáji gazdaságok Szolnok .negyében tavaly ad­ták ki a Jelszót „minden falusi porta vegyen részt a szerződéses serléshizlalAsban”. Ez a kezde­ményezés ezer mázsákban mér­hető visszhangra talált. A megye termelőszövetkezeti gazdaságá­nak tagjai tavaly kevés híján öt­venezer sertés hizlalására szer­ződtek és adták át azokat az ál- latforgalmt Vállalatnak. A • ked­vezményes feltételeket az Idén is kihasználják. EZideig tizenhat­ezer háztáji sertés hizlalására vállalkoztak a szövetkezeti gaz­dák. Az állam ebben az,évben is -jó. feltételeket szabott meg a szer- zódó felek számára. Minden ház­táji jószág után négyszáz forint kamatmentes előleget és százöt­ven kiló abraktakarmányt juttat hivatalos áron. Az eddig szerző­dést kötött szövetkezeti gazdák között hatmillió forint készpénzt és több mint huszonháromezer mázsa abraktakarmányt osztot­tak ki. A Ipslélekszámú Ttsza- süly község szövetkezeti gazdái például kétszáz leszerződött ház­táji sertés után kapták meg az ál^iml támogatást. .. Mintegy kétezer gépet kap az idén a gépipar A gépiparban az idén fon.- gépesítés növekedése ellenére tos intézkedések történnek a a tavalyinál mintegy 30—40 gyártás korszerűsítésére, az százalékkal kevesebb univer- 1,9 milliárdos beruházási ősz- zális szerszámgépet, csúcs­szegnék több mint felét, ke- esztergát helyeznék üzemije, reken egymilliánd forintot annál több nagytermelőkeny- gépek és komplett térmelő- ségű speciális gépet, berendezések vásárlására for- Hozzávetőleges számítások dítják. Most történik meg el- . körülbelül kétezer úi Sőfaben, hogy a gépi beruhá- fi7er,m Kon‘iDelui Kíaezer « zás nagyobb az építkezések- termelőberendezést helyez­re fordított összegeknél. A nek az. idén üzembe. (MTI) Cstipáa a búzánál 708 000 fo­rint kiesésük lett, Meß nyer fii az emberek bizalmát, javítani a munka­morált, s amivel csak lehet, pótolni a terméskiesést — ezeket tartották elsőrendű feladatuknak a közös új ve­zetői. A főagronómus mit vállalt ebből? Tudását, más­fél évtizedes szakmai gya­korlatát latbavetve fogott a gazdálkodás megszervezésé­hez. Égy, s más dologban mái- nem sokat tehetett, de a kertészetből „kihozta” amit csak lehetett. A tervezett 318 000 forint helyett 570 000 forint lett a kertészet bevé­tele. Hízottsertést a terve­zettnél 300 mázsával értéke­sítettek többet, s így 530 ezer forint plusz bevételhez ju­tották, Az idei gazdasági évre gondosan készültek. A 850 hold őszi búza idejében és jó magágyba került. A vetés­kor 80 kilogramm szuper- foszfátot és 60 kilogramm pétisót szórtak egy holdra. Most pétisóval fej trágyáz­nak. Több rhint 200 holdon már végeztek is ezzel a mun­kával, 100 kilogramm mű­trágyát juttattak minden hold gabonára. Tavaly csu­pán 150, ez évben 400 hol­don termelnek a közös gaz­daság rés2ére kukoricát, A 350 holdon végzett 45—5C centiméteres szántás melleti kihasználják az öntözés ter- méstfokozó hatását is. S hogy ne csak a kukoricára jusson majd víz, két esőztető gépet bérelnek és azzál a cu­korrépát, a lucernát, a vörös­herét és a legelőt is öntözik. Ezer hízót adnak az állam­nak, az első félévben ötszá­zat. A második félévi hizla­láshoz is van már háromszáz süldőjük, a többit, mikorra kell, biztosítják. Boiti Lajost úgy ismer­ték meg Tiszaszentimrén, — mint olyan embert, aki fá­radhatatlan a munkában, a közös erősítésében. Neki is része van abban, hogy a szö­vetkezeti gazdák bizalma az utóbbi hónapokbán megnőtt. Ma már nem kételkednek abban, hogy közös erővel túl­jutnak a még meglévő nehéz- ségeken, megszilárdítják, jö­vedelmezővé teszik gazdasá­gukat. A vezetők iránti biza­lom nyilvánult meg azon a jelölőgyűlésen is, ahol a száz­nál több résztvevő egyhan­gúlag bízta meg a főagronő- must, hogy érdekeiket a já­rási tanácsban képviselje. N. K. Hasznosíioll hőforrások Az Alföld értékes termé­szeti kincsei, a melegvíz­források nagymennyiségű tü­zelőanyag megtakarítását te­szi lehetővé Szolnok megyé­ben. A jelenleg hasznosított tíz thermálvíz-kút mintegy háromezer vagon közepes minőségű szénnel egyenér­tékű kalóriát biztosít. Az üzemben levő hőforrások percenként 5.330 liter meleg vizet hoznak felszínre, amely­nek többségét a termelőszö­vetkezeti gazdaságok pri­mőrkertészetei hasznosíta­nak. A megye legmelegebb hő­forrása Cserkeszöllőn van. Percenként hatszáz liter 92 fokos vizet termel. Az érté­kes természeti kinccsel a cibalkházi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet több száz. négyzetméter , alapterületű primőrkertészetét fűtik, ahol jelenleg is érik a paprika, fejlődik a paradicsom. Ez a hőforrás egy év alatt kevés híján 500 vagon szénnek megfelelő kalóriát -hozott felszínre. Turkevén percenként 458 liter, 74 Celsius fokos meleg vizet szolgáltat a Búzaka­lász Termelőszövetkezet hő­forrása. Ennek egy részével a gazdaság nagyüzemi pri­mőrtelepét látják el, másik részével pedig a kád- és strandfürdőt fűtik. A szolnoki 65 fokos me- legvízforrás vizével a Tisza Szálló és a tiszaparti óvoda fűtését biztosítják. Nehéz választás Második órája ülésezett már a termelőszövetkezet vezetősége. de még mindig nem született döntés. Nem tudták elhatározni, hogy ki 'egyen az újonnan érkezett Zotor traktor vezetője. Ami azt illeti, nem is volt könnyű választani; öten pályáztak az egyetlen trak­tor nyergére, s valamennyi jelentkezőnek volt- pártfo­gója a vezetőségben. Lán­golt hát a vita, verték az asztali de minduntalan rá­jöttek, hogy hiába a sok szó, egyelőre nem, jutnak előbbre. Végül az elnöknek elfogyott a türelme. — Ez így nem mehet to­vább, elv társak — ugrott fel az asztal mellől. — Ja­vaslóin, hogy szavazzunk titkosan. így legalább nem lesz pletyka, nem lesz szó­beszéd és nem vádolhatjuk egymást sem elfogultság­gal. Egyetértő bólogatás fogad ta az indítványt és csak­hamar előkerültek az apró papírlapok amelyekre fel írták a jelöltek neveit. — Mindenki húzza át a pa­píron azt a nevet, akit nem akar — magyarázta az el­nök és közben leakasztot­ta a fogasról a kalapját, amit urnának szánt. A titkos szavazás nem tar­tott sokáig. Egymásután hullottak az apró papínsse­leték a viharvert kalapba és amikor már mindenki leadta , a voksát, az elnök az asztalra borította a. ka­lapot. Mindenki közelebb húzódott és feszijlten fi­gyelt: .........r . ■ — Na, számoljuk csak "fiiéi, mi az eredmény — kezdte bontogatni az elnök- a pa’ pírszeletkéket ós; a többiek kíváncsi figvdóriiméi '’Kí­sérték mjinden mozdulatát A harmadik cédulánál azbri­. ban. megrökönyödve 'me redt a kurta névsorra. — Erről minden nevet ki­húztak — kiáltotta tnég- botránkozva és pillantása leplezetlen méreggel járt körbe a jelenlévőkön. Min denki .kerülte a tekintetét, egyedül Bús Jósai bácsi, az öreg, tapasztalt elnökhé- lyettee, egykori uradalmi gépész nézett véle farkas szemet. — Én húztam ki mindenkit — mondta csendesen és kurtaszárú, öblös esi bükiét kezdte tömködni. — De miért? — kérdezte az elnök egyre jobban el­vörösödve a méregtől. Kifogása van talán *vala mennyi jelentkező ellen? —’ Nincs nekem — legyin­tett békésen Józsi bácsi.' -r- Csak éppen hóm ismerőm alaposabban egyiket se. Ezért nerfi is pártolok kö­zülük senkit. A traktort viszont csak olyan ember kezébe adhatjuk, akibe megbízunk,' aki jó gazdája lesz.’meri higyjétek el. a gépnek is van lelke. Ezt ' már hallottuk! — vágót* raz öreg szavába Má- csár Julis, a körívvel ön ő, Án. az öreg nem’ jött ki a sodrából. — Ezt valóban hallottátok, de amif; most akarok mon­dani, azt még nem — szólt csendesen. Elnémult a füstös szoba, mindenki ' az 'elnfíkhelvet test' nézte, aki' tempósan tovább beszélt. — Tegyünk1 próbát a je­lentkezőkkel — javasolta.. — Akiről bebizonvosodik. hogy a legjobban szereti a gépet, még a legjobban éri hozzá az kerüljön majd r nyergébe. Ellóbbant a nagy várako­zás ás a csalódottság mo­raja futott v végig -a- szo- bán. Mácsár Julis hangot. is adott az elégedetlenség nek. —, Azt is tudjak, hogy pró­bát kell” tenni '— mondta türelmetlenül. — Már tét .ünk is.- Az. összes -jelebb kez$ nyargalt egy kön a traktorral. Tudja ezt maga is, minek húzza hát akkor az időt ilyen javaslatokkal? Ingerült, türelmetlen volt a menyecske hangja, de az öreg'et nem lehetett kihoz­ni á békétűréeből. — Már megint nem hagysz' beszélni — nézett derűsen Julis no. — Én arra gondol­tam, hogy valami más pró­bát kellene tenni. Olyat, ami egy kicsit megmutatja az emberek lelkét is. Már ki is eszeltem egy ilyen próbát. A figyelem megint Józsi bácsi felé fordult, de az a pipájával volt elfoglalva. — Beszéljen már, az Iste­nit — toppantott végül az elnök, de az öreg nem szólt egy szót se. A pipát töm- ködve gondolkodott. — Várjatok egy keveset — szólt végül, aztán felkelt é$ kiment az.,ajtón. Ta­nácstalanul néztek egymás­ra a vezetőség tagjai és fogalmuk sem volt róla. hogy mij akarhat az öreg. Annyit láttáit csak az ab­lakon kérésztől; hogy a dönté'ré várakozó embe­rekkel. beszélget. Aztán megindultak valamennyien visszafelé a szobába. Elől az öreg, nyomában pedig az izgatott traktoros-jelöltek. Benn a szobába aztán az öreg sorba állította a ven­dégeket, élébük lépett és mintha csak tréfálna, meg­kérdezte: — Helyitek mit csinálna, ha holnap megkapná a traktort? — Egy- pillanatra meglepődött mindenki, de aztán egymásután a ma­gasba lendülték a karok. — Én mennék véle azon­nal dolgozni. — válaszolt Szegi Ferenc. aki már évekig dolgozott a gépállo­máson. — Én előbb megnézném, van-e a tartályban elég üzemanyag — vette át a szót Szabari Dezső, aki nemrég jött csak haza a traktoros iskoláról. Aztán Tóth Lajos. Sebő Imre kö­vetkezett, de Bús Józsi bá­csit nem elégítette ki egyi­kük felelete sem. Pedig már csak egy ember, az aprótermetű, • mokányképű Szűcs Berci volt hátra. Az ősszel sze.alt le a katona­ságtól, ahol harckocsizó volt és állítólag még k;tün tetőst- is kapott. — Nos. hát te mit csinál­nál? — állt meg végül élőt-' te Józsi bácsi. — Mit? — kapta fel a fejét Berci, Hát mit lehet itt csinálni? — kiabálta mérgesen. — Hóhérok ma­guk, nem pedig a gép gaz­dái. Zavargatják össze­vissza a sáros udvaron, holott még be sincs járat­va. Meg kellene azt gon­dosan tisztogatni, bejáratni és ha ez mind megvan, akkor beszélhetnénk róla, hogy mit kell még csinálni a Vezetőnek. Élámult az egész vezetőség a dühös kifakadást hallva és zavartan pislogtak egy­másra. A legtöbben azt sem tudták, mire jó az a bejáratás. Bús Józsi bácsi ellenben elégedetten mo­solygott. Mustrálgatta egy pár pillanatig az apróter­metű Szűcs Bercit, aztán a vállára ütött, penderített rajta egyet és megszólalt. — Ha annyira tudod, hogy mit kell csinálni hát akkor eredj és csináld. Tisztogasd meg a traktort, aztán kezd meg a bejáratást, mert te leszel a vezetője. Nem tett senki ellenvetést, eavetértően bólogattak a vezetőség tagjai. Szűcs Berci ellenben hirtelen örö­mében akkorát kurjantott, mintha egy egész harcko­csiszázadot vezényelne ro­hamra. Ballagó László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom