Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-22 / 17. szám

iae3. január 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 4* Äs öntözés kirántotta őket a bajból Javuló gazdálkodási eredmények, nagyobb jövedelem I A csataszög» Tiszamenti Szebb filet Tsz gazdái azt tartják, hegy őket az öntö­zés rántotta ki a bajból. 1960-ban 1 087 000 forint mér­leghiányuk volt, ezért egy munkaegységre csak 16,15 fo­rint jutott. Nagy volt az el­keseredés, a tagok közül so­rán ott hagyták a tsz-t, és más tsz-ekben, vagy az ipar­ban próbáltak szerencsét Az eltávozások miatt nagy munkaerőhiány lett A dol­gozó tagokra csaknem 25 bold föld jutott. Bódi Jó­zsef elnök, és Földes György agronómus a gépesítéssel és ■i vegyszerezéssel igyekezett i rmmkaeróhiányon enyhíte­ni. Sikerült. Kétezer hold ka- ’ászos betakarítását mdndösz- sze húsz ember végezte. 283 hold kukoricájukat egyszier sem kellett kapálniuk, mert Hungasdnnal permetezték. Tavalyelőtt 425 holdon 30 vagonnal kevesebb kukoricát termeltek, mint tavaly a 283 holdon. Csaknem száz vagon csöves kukoricát tudtak a gó­békba rakni, mert öntözték, a a vfz hatására jól oldódott és hatott a gyomirtószer. A 265 hold öntözött kuko­rica 33,05, a 18 hold öntözet- ten 15,5 mázsa csöves ter­mést adott átlagosan. A 150 hold öntözött lucernájukról 18,5, a 137 hold szárazműve- lésűről 8,3 mása szénát ta­karíthattak be. A mestersé­ges csapadék hatása a mag- fogásnál la megmutatkozott. A szárazföldi lucerna 1,05, az öntözött 1,69 mázsa magot alatt holdanként A lucerna- mag 1 200 000 forint bevételt biztosított a tsz-nék, A tervezettnél jóval többet termett az öntözött cukor- népe, a másodvetésű silóku­korica és a zabosborsó is. Az ugronómus szerint megdup­lázódott a rosszul kelt, és májusban megfagyott cukor­répájuk 'termése, a másodve­tésű silókukoricájuk pedig ki sem kelt volna az aszályban — öntözés nélkül. A csataszögnek jól gazdál­kodtak tavaly. Igazuk van, az öntözés kirántotta őket a bajból. A tagok várható jövedelme meghaladja a 19 000 forintot, munkaegységenként 35 fo­rint körül osztanak. Az eredmények láttán elé­gedettek a csataszögi gazdák. Az eltávozottak lassan visz- szajönnek a tsz-be. Eddig ti­zenöten jelentkeztek közülük. A» idén sem akarnak meg­állni a fejlődés útján. To­vább gépesítenek, és egy tíz­ezer férőhelyes törzsbaromfi- ólat építenek. Terv szerint a íss akadémián ssakmunkás oklevél A dolgozók önzetlen szolgálatában Megkezdték a hibridkukorica-vetőmag elosztását Az aüamx gazdasagok hib­ridkukorica-vetőmag előállí­tó üzemeiből szállítják már a kiváló minőségű vetőmag­vakkal teli fémzárolt zsáko­kat a termelőkhöz. — Most négyszáz vagonnal az állami gazdaságokba küldenek, utá­na a termelőszövetkezetek kapják meg az igényelt mennyiséget. A közös gazda­ságok az idén mintegy két­ezer vagon hibridkukorica- vetőmagot használnak fel. A 3200 vagonos éves terv teljesítése nagy nehézségeket okozott az üzemeknek. Nem­csak az aszály csökkentette a terméseredményeket, ha­nem a korán beköszöntött havas, hideg időjárás is megnehezítette a munkát Jó szervezesse! azonban si­került a vetőmagvakat idő­ben a feldolgozó üzemekbe szállítani. A jó minőséget biztosító mesterséges szárí­tást már csaknem mindenütt befejezték. Csupán Baján és Bolyban vár még kisebb mennyiség szárítása. Az MV 5-ös, 40-es, 48-as, 57-es és 58- as fajtából a terv szerinti mennyiséget állították elő. Nehézségek csupán a későn érő nagy nedvességtartalmú MV 1-es fajtánál voltak. Az idei jó kukoricatermés- átlagok eléréséhez tehát az egyik fontos feltétéi biztosít­va van, időben megkapják a mezőgazdasági nagyüzemek a bőventermő hibridkukorica vetőmagvát. A nagy havazások országszerte megnehezítették a forgalmat. Megyénk több útvonalán is hóakadály keletkezett. Képünk a 332-es útszakaszon készült ahol a hómunkások megfeszített erővel dolgoznak, hogy zavartalan legyen a köziekedé» panaszát megfelelően orvo solták és kifizették részére ; törvénytelenül megvont kére setét. Nem jobb a helyzet az in­dokolatlan túlóráztatássá sem. A túlórák szükségessé­gét egy sor területen sem t gazdaságvezetők, sem a szak- szervezeti vezetők nem i népgazdasági érdekek- és s dolgozók egyéni érdekemet megfelelően bírálják el. A megye állami iparában 1962 I—III. negyedévében köze 23 százalékkal, azaz 84 OÖf órával túlóráztattak többet mint egy évvel előbb. Külö­nösen rossz példával jár elő ebben a Baromfifeldolgozó a •Tisza Cipőgyár, a Járműja­vító és a Szolnoki Vas-ipan Vállalat. — Volt olyan hely ahol 400—450 órát dolgoz­tattak emberekkel egy hó­napban. Ez amellett, hogy népgazdasógilag is káros — mert rendszerint a fegyelme zetlenséget — indokolatlan génállást Dótolják vele — a dolgozónak sem tesz jót. Pil Jamatnyilag anyagilag jobbár jár ugyan, de pénzzel nem lehet megváltani azt az idői amit a munkás pihenésétől családjától, szórakozásától rabol el. E néhány példa is mutat­ja, hogy bőven van tenni­való még az érdekvédelem­ben és az elkövetkezendő években egyik fontos felada­ta lesz a szakszervezeti moz­galomnak. minden vezetőjé­nek és áldozatkész aktívájá­nak, hogy bátran harcolja­nak a dolgozók torvényadta jogainak betartásáért, A munka persze csak akikor lehet eredményes, ha a vezetőszervek — így a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa is — többet tesznek mint eddig. S itt — mint Bugár Jámosné, a SZOT tit­kára elemezte — elsősorban nem mennyiségi többletről van szó, Hanem a „hogyan" kérdéséről a vezetés színvo­nalának javításáról az üzemi szb-től kezdve a szakmai központokig. Feltétlenül helysei™ lehet azt az elvei, hogy a szak­szervezeti apparátusban — az ésszerűség határain belül — egyes hatásköröket lead­janak alsóbb szerveknek, s ezzel megnövel iéfc önállósá­gukat. így például tovább lehet egyszerűsíteni a társa­dalombiztosítás, segélyek, — üdülések ügymenetét. A min­dennapi apró munkában — mely a szakszervezetek tevé­kenységének jelentős hánya­dát képviseli — nasv segít­séget adhatnak a szakmaközi bizottságok, melyek munká­ját újból fel kell eleveníteni, kénárt József jászberényi küldött említette meg járá­sa szakmaközi bizottságáról, hogy három év alatt 30-ról 80-ra emelkedett az általuk elintézett kisebb-nagvobb - főleg iogvédelmi rermészox,­— egyéni panasz. A gazdasági munkában 'ó lenne megszívlelni azokat a javaslatokat, melyet zömé­ben az újító-mozgalommal kapcsolatban említettek meg a felszólaló munkásküldöt­tek. A problémák zöme. saj­nos. csak felsőbb iparigazga­tósági. minisztériumi szinten megoldható. A tapasztalat ugyanis az, hogy mihelyst egy újítást a vállalati újítási felelős felsőbb szervek felé továbbít elbírálásra, vagy be­vezetésre, végtelen bonyodal­mas útvesztőbe kerül s gyak­ran elakad. Rácz elvtárs ja­vasolta a műszakiak, mű­helyvezetők prémiumfeltéte­lébe építsék bele az újítások bevezetését is, így ösztönöz­zék őket. Mindent egybevetve, meg­állapíthatjuk — eredményes munkát végzett a küldöttér­tekezlet — s jó előkészítője nőit a soronkövetkező szak­mai — és az újjáválasztást letet ózó országos szakszerv«*» teti kongresszusnak. Palatínus István szervek és felsőbb szervek által szervezett különböző munkabizottságokban hét­ezer választott aktíva dolgo­zik, ezenkívül 4400 bizalmi és közel nyolcszáz számvizsgá- lóbdzottsági tag. Ezek az emberek képezik a szakszervezet derékhadát, többségükben olyan bizalmi férfiak és nők, akik önzetlen, áldozatkész .szolgái” a kol­lektívának. A tanácskozáson újból tisz­tázódott: a sizakszervezet ér­dekvédelmi feladata nem mond ellent a gazdasági munkának — a termelési, bér-, normaügyi, újító, ver­senyszervező tevékenységnek, hanem éppen abból követ­kezik. Csáki István elvtárs felszólalásában azt javasol­ta, kapjanak erejükhöz mért feladatot az üzemi tanácsok is. Helyükre kell állítani őket, olyan jelentős termelé­si, szervezési feladatot kell kapniok, melynek megoldá­sával jelentős elősegítői le­hetnek a termelés és a ter­melékenység emelésének. Gyümölcsöztetni kell azok­nak az embereknek a képes­ségeit, akik ebben a szerv­ben kaptak helyet, s ami fontos, bízná kell ezekben a szervekben. S persze a szakszervezetek­nek helyén kell állniok ak­kor is, amikor nem közvetle­nül a magasabb termelési eredményekkel, hanem a tör­vényes rendelkezések ér­vényre juttatásával kell szol­gálni ok a közösség vagy akár egy ember érdekelt E tekintetben megszívlelhetjük Csáki elvtárs szavait Sokan ugyanis azt mondják, miért kell a szakszervezetnek ér­dekvédelmet képviselni —és kivel szemben, amikor a termelés irányítása is a mun­kások — a munkások állama kezében van. Abból indulunk ki, hogy a dolgozók legfőbb érdekkép­viselete a Párt. A párt azon­ban elvi iránymutatásai mel­lett az érdekképviselet szer­vezését a szakszervezetekre bízza, fis ez bizonyos érte­lemben még harci kérdés — olyan vonatkozásban, hogy a munkás-paraszt kormány1 és szervei által megalkotott ren­deletek minden tekintetben érvényre jussanak. Meg kell értetni, hogy ahol kommu­nista igazgató áll az üzem élén, annak nem lehet ter­hes, ha a szakszervezet a dol­gozók jogait védő törvényes rendelkezéseket betarttatja. Az érám másik oldala: A szakszervezetnek viszont nem szabad rossz ügy mellé állni. Mindig az igazságot, a párt álláspontját kell képvi­selnie s természetesen a tör­vényességet. De nézzük a helyes és tisz­tázott elvéket az eddigi gya­korlat tükrében. Az SZMT írásos jelentése megállapítja, hogy a törvényesség betartá­sa terén az utóbbi időben nyugtalanító jelenségek ta­pasztalhatók. Elgyes gazda­ságvezetők — a törvényes rendelkezéseket figyelmen kí­vül hagyva — jogtalanul szüntetnék meg munkavi­szonyokat, jogosan megillető munkabéreket nem fizetnek ki és nem egy esetben vét­ség nélkül is kártérítésre köteleznek dolgozókat A Kisújszállási Gépállomásról például kilencven dolgozót kellett elbocsátani átszerve­zés miatt. Meg is tették, per­sze anélkül, hogy kifizették volna részükre a jogosan já­ró két heti felmondási illet­ményt. Az utóbbi időben több iparágból, de különösen a kereskedelemből keresik fel egyre többen jogorvoslá­sért a szakszervezeteket dol­gozó nők, mert törvénytele­nül helyezgetik őket ide-oda, jórészt lényegesen alacso­nyabb fizetéssel. Az egyik nagykereskedelmi vállalattól | például egy asszonyt a szü- : Lésd szabadság letelte után ígyszerűen elbocsátottak é; álenc hónapba tellett, amíg Hivatalos Kimutatás szerint — néhány híján — hetvenkétezer tagot számlál megyénkben a szakszervezet. Tizenhét szakma szervezett dolgozóiból tevődik össze ez a népes sereg, melyet megyei szinten egy demokratikusan választott szerv, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa kép­visel. Szombaton száznegyvenen jöttek el a Ságvári Endre Művelődési Házba — a szak­mák megválasztott küldöttei —, hogy véleményt mondja­nak megyei szintű képvisele­tük tevékenységéről, a jövő feladatokról tanácskozzanak, s ha érdemesek rá, bizalmat szavazzanak a tanács- és az elnökség tagjainak; Nem kis felelősség ez, nem egy csak a hosszú értekezle­tek között. Ezt talán az tud­hatja leginkább, aki a mű­helyből ia ismeri azokat az embereket, akik ünneplőbe öltözötten, didergés, fagyos hajnalon vonatra ültek, hogy eljöjjenek a megyeszékhely­re. Mező bácsi a törökszent­miklósi gépgyár idős öntője, vagy a fiatalabb generáció képviselői Rácz elvtárs, a járműjavító gőzfűtés-lakatos szocialista brigádvezetője, Kruzslicz József, aki építő­munkásból, szakszervezeti funkcionáriusból lett a Tisza- menti Vegyiművek pártszer­vezője. majd az összevont szervezetek titkára olyanfajta emberek, akik nagyon is fon­tosnak tartják, ld mit és ho­gyan cselekszik a munkások nevében és a munkásokért. fis ezen a tanácskozáson éppen erről volt szó. A dol­gozók legfőbb érdeke a munkásfiatalom, jól szerve­sett és eredményesen dolgo­sé népgazdaság, mely meg tudja teremteni polgárai szá­mára a jólétet, emelkedő életszínvonalat, békés alkotó­munkát Éppen ezért hívta fel a szakszervezetek figyel­mét a párt VIII. kongresszu­sa is arra, hogy a következő években fokozottabban kell törődniök a gazdasági felada­tokkal, a szervezett munkás­ság erejét, lendületét kéri ahhoz, hogy maradéktalanul megvalósuljanak a kongresz- szus határozatai. A párt természetesen nem­csak fontos támaszának tekin­ti a legnagyobb tömegsaerve- zetet, hanem segíti is munká­jában. Helyesen állapította meg az SZMT szóbeli beszá­molójában Lázár Mihályné vezető titkár: „Biztató ered­ményeink mindenekelőtt abból adódnak, hogy a párt helyes politikája, a megyei pártvezetés olyan légkört te­remtett. melynek kövekezté- ben erősödött megyénk szak- szervezeti mozgalma, erősö- iőtt tekintélye. politikai úlya*’ A St'Jt SZtika nem ad­hat ugyan hű képet egy moz­galom munkájáról, azonban mégis érdemes megemlíteni aéhány számot, mely azt mű- ttja, hogy a dolgozók széles ömege vallja magáénak, ér­iekei képviselőjének a szak- zervezetet. Az utóbbi években jelentő­én megnőtt a szervezett dol­gozók száma, szélesedett az ktívahálóaat. A dolgozók át- ago® állómányi létszáma ízemekben és intézmények- lél 1960-hoz viszonyítva :847 fővel nőtt, ezzel szem­ben a szervezett dolgozók •zárna 9152 fővel. A szerve- •ettség aránya tehát 6.7 szá­llókkal magasabb lett. A iipgve dolgozóinak 20 2 szá- •cléka tehát tagja a szakszer- eze+nek. Mindezt úgv érték 1, hegy visszaállították a elies önkéntességet, azokon p elveken is, — ahol túlzóit ' «yhuzgósággal — és elfte­endő hagyománnyal — szin- e a műnkáhozjutás feltételé. ■p tették a szakszervezet' * <z«á got. Ezt az eredményt is a ne- előmunka megjavításának ehet tulajdonítani. Az alap­i résztvevővel. Működik a színjátszó-, a báb- és a kép­zőművészeti szakkör. Szeberényi László igazgatói rátermettségét dicséri, hogy j egy év alatt az otthon bévé-1 telét 13.000 forintról 51.000-; re emelte. Az eredményes j munka egyik titka, hogy a tanácselnök, a párttitkár, az iskolaigazgató egyaránt sok segítségeit adott az otthon­nak. Jelentős segítséget adott a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, amely búto­rokkal, keskenyfilm-vetí tő­vel, magnetofonnal, lemez­játszóval, rádióval, új tele­vízióval látta el a művelő­dési otthont. Ahhoz, hogy a siker tel­jes legyen, most már csak az szükséges, hogy a község la­kossága — elsősorban a fia­talság — minél nagyobb számban jelentkezzék aktív kulturális munkára. Wesniczky Antal Az új évben szeretnék a besenyszögi művelődési ott­hon munkájáról elmondani néhány adatot. Legjelentősebb eredmény a termelőszövetkezeti akadé­mia működése, amely két­éves, 450 órás. A két év el­teltével a hallgatók szak­munkás-bizonyítványt kap­nak. A művelődési otthon és a tsz-elnökök szocialista szer­ződést kötöttek, amelyben az utóbbiak vállalták, hogy a hallgatók részére óránként 0.2 munkaegységet biztosíta­nak. Jórészben ennek tud­ható be, hogy lemorzsolódás nincs, sőt a megindulás óta öt fővel nőtt a létszám. Várakozáson felül sikerült a nők és a KISZ akadémiája is. A tervezett ismeretter­jesztő előadásokat kivétel nélkül megtartották. A har­mincnyolc előadáson közel 3.800-an vettek részt. Két ízben szellemi vetélkedőt rendezett az otthon, 140 tavalyi hatszáz helyett ezer hízót szállítanak közfogyasz­tásra. Mivel az öntözött növények adták a tavalyi jövedelem nagyobb hányadát, az idén még nagyobb területen akar­nak öntözni. A terv szerint 1003 hold kapásra és pillan­gósra, továbbá 190 hold ház­táji kukoricára juttatják el a mesterséges csapadékot. Az eredményesebb öntözés érde­kében az idén már speciális szakember, Berényi Mátyás öntözőmester irányítja a Tisza vízét a szövetkezet tábláira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom